Pápa és Vidéke, 23. évfolyam 1-54. sz. (1926)
1926-12-25 / 54. szám
PAPA E S VIDEKE 6 1926 november 2i J W mWWMRmtmMlBMWBlRMRMiBMMm ppMSMMWWPM •• •• ••Wiwi R gB H HRaaaaiM hB WRWRmiiimmmmMWMiii NEUBRUER FERENC » Uri évit. PAPfl, KOSSUTH LAJOS UTCA 32. SZ 31S (A postapalotával szembea.) Nil divat. Hagy választék férfi- és női fekémecüekben, harisnyákban, nyakkendőkben, keztyükben, kötött-, szövött- és rövidárukban, valamint bőröndökben és bőrdíszmű árukban. ^kw:::::::::: emberfeletti módon dolgoznak : Isten áldása van rajtuk. Bizonyára a flamand népnek mély vallásosságából magyarázható az a nyugalom, derű, harmónia, amely még az arcára is kiül az itteni embereknek. Általában csupa sziv, mosolygós arcú, szolgálatrakész emberek. Igazán angyalok, akik között őröm élni. A híres magyar vendégszeretet szinte pirúlhat a flamandoké mellett. Hogy milyen jó lelkek, misem bi zonyitja jobban, mint a gyermekakció ügye. A többi ország meg sem kezdte, vagy már befeúnt a szegény magyar gyermekek megsegítésébe, Belgiumban még mindig segfteni kész szivek várják a magyar gyermekeket. Magában Roulersben — éppen akkora városka, mint Pápa — majdnem kétszáz magyar gyermek talált otthont. Szeptember 25 én újabb gyermekvonat jött, — amely Németh József plébánosnak és Gyeginszky Ferencnek, a háborút végigküzdött hadnagyból lett papnak és a magyar gyermekek egyik fáradhatatlan gondozójának a kezdeményezésére — 70 pápai kis lányt, illetve fiút is hozott. Október 7 én ismét érkezett pár száz gyermek. Egy belga mama kilenc apró gyermeke mellé vállalt még egy tizedik magyart is, egy rumbekei közepes tehetségű kereskedő — akinél egy éve két magyar fiú van — nyilatkozott úgy előttem, hogy igen nagy áldozat tőle két gyerekről gyndoskodnia, de a jó Isten kedvéért szívesen megteszi akármeddig. És milyen, mondhatnám majomszeretettel csüngnek a belga szülők a magyar gyermekeken. Kis, sőt nagyobb neveletlenségeiket sem veszik rossz néven, sőt nevetnek rajtuk. Minden kis mondásukat jöízfien hallgatják ; nagyot mulatnak, ha valami kis szellemességet találnak mondani. Nem csoda, ha a gyermekek oly otthonosan érzik magukat, különösen egy-két hónap multán, amikor a nyelvet is elsajátítják. A magyar otthon szempontjából szinte veszedelmes ez a nagy szeretet, mert a jólétbe hirtelenül belepottyant kis magyarok a belga papa és mama kedvéért könnyen megfeledkeznek a magyar édesapáról és édesanyáról. Ha a .Pápa és Vidéke" terjedelme megengedné, sokat lehetne írni Belgium városairól. A látogatónak az érdeklődését mennyire meghálálja a sok élménnyel Brüsszel, amelyet annyiszor hasonlítanak Párizshoz és méltán. Ha a sok füstöt és zajt ki lehetne belőle vonni, milyen varázslatosan gyönyörű volna a város legtöbb része, különösen a grand' place, ahol minden épületnek, sőt minden kőnek megvan a maga sajátságos bizardsága és lelket lehelő művészete. Egészen egyéni lelke van a keleti Flandria fővárosának, amelyet idők folytán annyi-annyi diszftó névvel halmoztak el : .Janol la Noble", .belle et prodigiense", ,a művészetek otthona", „a virágok városa*, .Észak Velencéje" stb. Kimeríthetetlen gazdag múzeum az egész város. Hangulatok, bensőség dolgában egy város sem vetekedhetik Brugessel, a .kis középkor" ral ; de Bruges nem a holt középkor, a .La morte", mint Rodenbach Írja, hanem valami örök fiatalságnak mindig élő bájaival és szépségeivel telitett régi város. Hasonló Nürnberghez, de mintha ezen a múzeumok pora volna annak üde bájához képest. Nagy kár, hogy a modern élet a sok villamossal, autóval, motorbiciklivel felveri a régen letűnt századok csendjét. De még fgy sem győz az ember eleget járni benne. Büntetlenül nem távozhat belőle senki : Otthagyja szivének és cipője talpának nagy részét. Kováts Arisztid. AHOL A VOLGA DALOL... Idegen vagyok itt: Más haza, más föld sír értem valahol, Hol a vad Ural a kék égig lázad, S az agar felett sóhajtoz a bánat: Hol a Volga dalol. A Volga, a Volga: Ezer muzsik könny fáradt óceánja. De jó volna nekem is a partján, Remények és kedvek elfáraitán : Sírni a habjába. Valamelyik ősöm: Erre a síkra, jaj minek is vágyott ? Minek is szállott Verecke ölébe, Hogyha lelkéről vigan le nem tépte : A szomorúságot. Minek is lovagolt: Bús Etelközből ide szilajkodni. Mért is hagyott itt egy nomád árvát, Kinek, ha szivét holló karmok vájják : Nem szabad zokogni? Nekem ez a tájékJ: Nagyon vigalmas s túlkacagós a nap. Nekem az éjjek szeretőim voltak, S mélázni szoktam a merengő hold [nak: Sápadt vászna alatt. Vissza, vissza, vissza: Más haza, más föld Integet valahol. Kdrpátokközt mi zokogás lelt bennem, Haáásírom el már, ha zajlik a lelkem: Hol a Volga áalol. Az majá el is ringat... És csókolgatnak majd a szőke habok. És majd szomorú nótát énekelnek, Ha a bányákba szívet törni mennek: Éjtszaka a rabok. Németh István. :-: HlrdEiua a Pápa ii Vldébében I :-: Tókerti gondok ... Lassan, összezavartan hullott a hó, mikor kiértem a tókerti házhelyekhez. Már vékony, fehér takaró feküdt a földön, de ez nem tudta elrejteni az összegázolt kertek tarajos hátát. Most fagyosan kemény, de milyen lehetett, mikor elolvadt az idei hótömeg és hogy lucsoghatott a feneketlen sár a mindennapos esők idején ? Távolban 20—25 ház fehér vagy barna alakja emelkedik ki a Bakony halvány hátteréből. Ezek a házak el vannak zárva a várostól, mert nem vezet egy becsületes út hozzájuk. Még ilyenkor is pusztához hasonló ez a táj. Hát még milyen lehetett, mikor az ég olyan pazarul öntötte az esőt? Megkérdeztem a lakókat, hát bizony azok elborúlt arccal mondták, hogy deszkákat kellett lerakniok az udvarra, ha ki akartak menni, nehogy bokáig üljenek el a vendégmarasztaló sárban. Megtörtént — panaszkodnak —, hogy a gyermekeiket nem tudták elküldeni iskolába, mert nem lehetett járni a felfordult talajon. Tovább bandukolok a hószőnyegen. Az árkokat, amik ott húzódtak azelőtt a dűlők végein, most sehol sem látni. Parcellázva van az egész Tókert, de nincs vizlevezelő árka. Feledékenység ez azok részéről, akik tervbevették, hogy itt lakások legyenek ? Valamikor ez a rész, mint neve is mutatja, kiöntéses hely volt és lehető legmélyebben fekszik és ezt a területet átadják építkezési célokra anélkül, hogy utat csinálnának legalább egyet a tengelyen, ahonnan mégis hozzáférhetőbbek lennének ezek a lakások és kertek. Kinek van kedve ide lakást épi teni ? Ki akar kimenni az Isten háta mögé, ahol az állapotok még most is ókoriak? S ha bele is vág az építkezésbe, mennyi gondot vesz magára ? Ö szidja a várost, őt szidja a vállalkozó, vállalkozót a munkás s a munkást ismét a tulajdonos, mert nem olyan a ház, mint remélte. Hát hogyan is lehetne olyan? Már a fundamentum lerakásánál viz csurdogál az alig egy méteres árokban, ami felszívódik a falakba és örökre egészségtelenné teszi a lakást. De mennyit kell addig embernek és állatnak szenvedni, amig megszerezheti ezt az örökös gondot a tulajdonos, amig a ház ott emelkedik a limbuson. Óriási kerülővel lehet csak megközelíteni a telket. Tapo cafőről ha jön az autó, annak le kell kerülnie a Gróf úira, hogy a rendeltetési helyre szál í hassa az építkezési anyagot. Ez két három kilométei úitöbb letet jelent. Nyáron s ósszel meg egyáltalán nem tudja bevinni a ház htíyre, hanem te kell raknia és lovaskocsikon beszállítani, de ebben az esetben is két-három pár lovat kell eléje fogni, hogy keserves kínlódással bevonszol hassák a terhet. Meg történt, hogy egy uraságnak két nap alatt két lova pusztult el, mert megszakadtak a tengelyig elmerülő kocsi terhe alatt. Szomorú állapotok ezek. Ekkora területet parlagon hagyni, ahol megtermett azelőtt a kistisztviselők veteménye és nem kellett mindennap a piacra futni. Most meg semmi sem terem jóformán, ' mert nyáron is tönkremegy a termés a viz miatt, ami ott rothad el levezető árkok hiányában a földön. Ha itt új városrészt akar létesiteni a város, hát rendezze is. Épftsen iktat, mely a Tisztviselő-teleppel összeköti majd a Tókertet, hidat ezen út alá, hogy ne olyan rozoga bürühidon kelljen átjárni, mint amilyen most szégyenkezik a Bakonyéren. Csatornázza a parcellákat, hogy a felesleges viz lefolyhasson a Bakonyérbe. Ezeket előbb-utóbb úgyis meg keil csinálni, annál is inkább, mivel az új köztemetőt is erre tervezi a város, amelyhez olyan utakon, mint most vannak, nem lehet járni. Meg kell ezt az útat csinálni azért is, hogy a felszinelés meg legyen állapítva, hogy az építőmesterek tudjanak ehhez tartani, nehogy megessék az, ami sajnos már megesett, hogy a később készült úttal eltemették a házakat. Ne zárkózzék el a város ilyen kérdések elintézése elől és ne ámítgassa a közönséget, hogy majd, majd, ha lesz pénz. Az örökös ámítás nem nagyon csillapítja le a felzúdult kedélyeket, azokat a polgárokat, akik fizetik az adót, akiknek joguk van kívánni egy becsületes útat, ahol nem ketl bokáig a sárban, s vízben járni. Ez a reménykedés nem csak a tókerti és leendő tókerti lakókban ég már régóta, hanem a többi városrészek lakóiban is, akik már annyiszor kérten és annyiszor csalódjak. Igy nem mehet mindig. Figyeli. Olcsóért vásárolhat Appelfeld Ferenc üzletében Pépén, Corvin-utca 3. sz. Babakoesik, gyermek hajtáuy-blclklj, hintalovak, játék&rá, gyermekkocsik. Tartós jó bóreipók, bó- és sárelp&k. 461
