Pápa és Vidéke, 23. évfolyam 1-54. sz. (1926)
1926-12-05 / 51. szám
PAPA E 8 VIDÉKE 4 17 1926 de eember 25 múlva, hanem rögtön megfizethetné az új tulajdonos a réginek, ezzel körülbelül akkora összeget hozhatnánk be, mint amekkora a népszövetségi kölcsön összege volt. Ezzel a pénzzel hasznosan meg lehetne termékenyíteni a magángazdaságot és nagyot lehetne lendíteni egész hiteléletünkön. Mert ne felejtsék el az Urak, hogy a háború előtt egész hitelélelünk a jelzáloglevélre volt alapítva. Azokat a drága jelzálogos kölcsönöket azonban, amelyeket a külföld ajánl, vagy ajánlott, a magyar gazda el nem bírja. En tehát ezen az úton próbálnám megoldani a kérdést, természetesen mindenekelőtt annak feltételével, hogy a földbirtokforgalmat teljesen szabaddá szeretném tenni. Pártbeli barátaim nagyrésze, de én magam is magángazdasági helyzet javítása egyik főfeltételének tartom : a birtokforgalom szabadságának helyreállítását, mert azok az okok, amelyek a korlátozásokat annak idején szükségessé tették, legnagyobb részben megszűntek. III. Szabadságjogok. A harmadik pillér, amelyen programmom felépült, a szabadságjogok pillére. Legyenek meggyőződve arról tisztelt Választópolgárok, hogy a szabadságjogokat mindenekfelett tisztelem, tisztelem azt a sok könnyet, amelyet a jogok irányában ejtettek és tisztelem a vért, mely annyi nagy magyar szívből fakadozott a szabadságért. Épp ezért szent hagyományait e könnyel és vérrel szerzett szabadságoknak nem fogom elveszni hagyni soha. Szabadság alatt természetesen nem azt értem, hogy most már mindent szabadjon tenni és nem értem szabadság alatt a forradalmak szabadságait, midőn a francia börtönökre fel volt Írva az égalité, fraternité, liberté nagyhangzásu frázisai és ugyanazok a börtönök, amelyeknek kapujára, az egyenlőség, testvériség és szabadság jelszava volt felírva, roskadoztak az ártatlanul elzárt burzsoák tömegeitől. A kommunizmus szabadsága nem lelkesít engem, mely csak egy osztálynak adott jogokat és a többiekét taposta. Hanem igen mellette vagyok azoknak a szabadságjogoknak és azoknak az alkotmánybiztosítékoknak, amelyeket ezeréves alkotmányunkban olyan gyönyörűen kifejtettünk és ellene vagyok minden visszaesésnek, melyet e téren elkövethetünk. Én értem azt, hogy a forradalmak után az állam gyeplőjét szorosabban kell fogni, ahogy kemény szárra kell fogni a megvadult lovakat is. De ha a lovak megcsendesedtek, akkor el kell engedni a gyeplőt, lazábbra kell fogni azt, mert különben elrontjuk a paripákat. Ma már, mikor megint normális menetben halad az ország fogata, nincs szükség arra, hogy a gyeplöt túlszorosra fogjuk. Ma, éppúgy a gyülekezési, valamint az egyesülési és a sajtószabadságot, a multak tanulságaival újból rendeznünk és visszaállítanunk kell. Hasonlóan helyre kell állítani a tan- és tanulás szabadságát. Engem tisztelt Polgártársak, a politikában minden cselekményemben a keresztény felebaráti szeretet és jóság elve hat át. Ezzel az elvvel pedig a tanulási szabadság korlátozása nem fér össze. Vájjon kérdezte-e Krisztus, hogy ki hallgatja az ö tanilásait, hogy ki tanulja azokat ? Nem tett ö különbséget felekezetek és pogányok között, hanem az igaz hit üdvében mindenkit egyformán részesített. így nekünk is a tanulás szabadságában, a tudás elsajátításában mindenkit, aki tanulni akar, egyformán kell részesitenük. És itt nem tehetünk különbséget keresztény és zsidó között; valamint a nap sugarainak melegétől nem zárhatjuk el embertársainkat, valamint a lélegzés szabadságától sem vonhatjuk meg őket, úgy kötelességünk őket mindazokban az eredményekben a tanítás útján részesítenünk, amely eredményeket az emberi agy eddig elért. Mi lehet szebb célja az embernek itt e földön, mint tanulás által elsajátítani mindazt, amit a természet törvényeiből emberi elme eddig felkutatott. A mi századunkban ettől elzárni senkit sem szabad. De tisztelt Polgártársak, a politikában sokszor a legegyszerűbb igazságok is nehezen vihetők keresztül, mert a politikában nemcsak a logika szava, hanem sok egyéb tényező is szerepet játszik. Ezért türelemmel kell lennünk az eszközök kiválasztásában, mely a közös cél felé törekszik, s mely abban áll, hogy ebben a szabad, önálló és gazdag Magyarországban egy egységes polgárságot, egy egységes társadalmat, egy megelégedett, boldog Magyarországot állítsunk helyre. Egy legenda azt tartja, hogy az angyalok a születendő gyermekeket, mielőtt a világra jönnek, körülvezetik a menyországban és ott mutatják meg nekik azt a sok szépet, jót és boldogságot, amelyben része lett volna az emberiségnek, ha Ádám nem követte volna el a paradicsomban az első vétket. A vétek, amit most elkövettünk, az a háború volt, amelyért ki lettünk űzve Nagy-Magyarországból és meg kell elégednünk ma a Csonka-Magyarországgal, jóllehet mindnyájan tudjuk, hogy Csonka-Magyarország nem ország, Nagy-Magyarország menyország. A helyes politika, tisztelt Polgártársak, ebbe a menyországba vezet minket vissza. Addig türelemmel kell vezekelnünk a multak bűneiért és céltudatos politikával, melynek alapja e három pillér, a helyes külpolitika, a helyes gazdasági politika, és a szabadságjogok biztosítása, oda fogjuk fejleszteni az országot, hogy megint régi tekintélyének fog örvendeni, polgárainak politikai érettsége, vezéreinek magas kultúrája és rendezett pénz és vagyoni viszonyai folytán, olyan tekintélynek, amelyhez szívesen fognak visszacsatlakozni az elszakadt országrészünk idegen ajkú lakosai, olyan tekintélynek, mely meg fogja alapozni újból Csonka-Magyarország helyett a Nagy-Magyarországot, mely mindnyájunknak kCzös célja, ideálja és eszményképe. Ezt a célt elérni programmmnnak a feladata' és ha Önök Pápa város és kerületének mandátumával újból megajándékoznak, úgy én ennek a célnak egyik szerény, de önérzetes, az Önök bizalmára büszke munkása leszek. Ismételten félbeszakította a hatalmas beszédet a jelenlevők tapsa és tetszésnyilvánítása, a végén pedig percekig ünnepeilék dr. Pauperát gyönyörű beszédéért, gazdag programjáért. Beszéde után dr. Kőrös Endre, Boksay Endre, Kiss Szerafin és dr. Fehér Dezső szólaltak fel, megköszönve és lelkesen csatlakozva programjához. Hajnóczky Béla zárószavai után a Szózat eléneklése fejezte be a gyűlést, melyről Bethlen István miniszterelnököt táviratilag üdvözölték. A Felsővárosi Kath. Körben. Délután 5 órakor a Felsővárosi Kath. Kört látogatta nieg képviselőjelöltünk. Ruip Jenő elnök üdvözlő szavaira hatalmas beszéddel válaszolt. Megköszönte a Kör tagjainak, hogy miként a mult a választáson egységesen álltak melléje, úgy most is oly hűségesen kitartanak melleíte. Utána az ország újjászületésének ne hézségeiről beszélt, melynek lassú, de biztos munkálását legjobban megérti a kisgazda, ki megszokta azt, hogy munkájának eredményét csak hosszú idő múlva lássa : az ősszel elvetett mag csak a jövő nyárra hozza meg termését. A kormánynak nagy gondja van a gazdatársadalomra, amely kell, hogy a magyar politika gerincét képezze többségénél és józan belátásánál fogva. Részletesen beszélt a gazdáknak nyújtandó kö'csönökről, a magyar pénznek külföldi értékeléséről. Ez az értékelés, a pénzünkben való bizalom akkor lesz igazán erős a külföldön, ha idehaza erős többségi párt vezeti az ország ügyeit és nem kell félni folytonosan forradalmaktól Utána,.barátságosan elbeszélgetett a Kör tagjaival, kik mint dhze'nöküket, mint képviselőjelöltjüket is újra és újra nagy szerelettel és ragaszkodással köszöntötlék. A Polgári Körben. Háromnegyed 6 órakor a Polgári Kört látogatta meg dr. Paupera Ferenc. Schimdihoffer Anlal elnök üdvözlésére a középosztály érdekeinek védelméről beszélt, utána hosszasan beszélt azokról az intézkedésekről, amelyek a pápai kisiparosság érdekében szükségesek. Az Alsóvárosi Gazdakörben. Az Alsóvárosi Gazdakör tagjai lelkesen megéljenezték a közéjük belépő dr. Paupera Ferencet. Szűcs Dezső üdvözlő szavai után képviselőnk 8/i órás gyönyörű beszédben fejtette ki programját, beszélt a földbirtokreformról, a magángazdaságok szanálásáról stb. Hatalmas beszéde nagy hatást tett a Kör tagGyőrl Vizgydgyinfézet Apáca-utca 28. szám. Telefon : 430. szám. EyógytúnyBző^: isz aP medenc e' püstyéni iszappakolás, szénsavas fürdők, vizgyógykezelés, az összes elektromos gyógymódok, diathermia, quarz, stb. rheuma, köszvény, Ischias, neurasthenia, idegbajok, bénulások, szívmegbetegedések, elhízás, sfb. A gyógyintézet vezető orvosa : Or. Singer Károly. 315
