Pápa és Vidéke, 23. évfolyam 1-54. sz. (1926)

1926-11-07 / 45. szám

PAPA É8 VIDEKE 2 2 1926 november 14 •• Uri divat. :: 31 3 NEUBRUER FERENC PrtPfl, KOSSUTH LFVJOS UTCR 32. SZ. (A postapalotával szemben.) nei divat. Nagy választék férfi- és női fehérnemüekben, harisnyákban, || nyakkendőkben, keztyükben, kötött-, .szövött- és rövid- :: árukban, valamint bőröndökben és bőrdíszmű árukban, jj napra erősödik a keresztény nem­zeti politika. Ausztriában is meg próbálkoztak már mindennel, s be­látták, hogy csak keresztény szociá­lis nemzeti alapon boldogulhatnak, tehát ezeknek kezébe adták a hatal­mat. Milyen legyen a magyar politika ? Mindezekből világos, hogy azok, akik a magyar közvéleménybe be akarnák csempészni azt, hogy Magyar­ország nyomban elveszti a világ rokonszenvét, mihelyt egy erös ke­resztény nemzeti politikát kezd, a legnagyobb ámítás. Magyarországnak is ugyanazt a keresztény nemzeti poli­tikát kell folytatni, amit szerte a vi lágban mindenütt látunk. A régi végzetes liberális politikát kell, hogy felváltsa egy szociális politika, de nem a Marx féle szociá­lizmus, hanem egy keresztény és nemzeti szociális politika. Nem igaz, hogy csak a Marx-féle szociálizmus az egyedüli, s az sem igaz, hogy ő találta fel, mert Angliában már előtte is keresztényszociálista gondolkodás uralkodott. A szociálizmus) különben sem kellett kitalálni vagy feltalálni, mert ezt elvégezte maga Krisztus, aki az egész emberi földi életünket szabályozta tanaival, példáival. Ml a hivatása a bankoknak? A liberális politika nem állolt ezen elvek alapján. Azért alakult meg éppen a Keresztény Gazdasági és Szociális Párt, hogy ezeket az el­veket a politikába bevigye. A leg­nagyobb hiba az, hogy a régi pénz­ügyi és adópolitika a mai elégület­lenségnek is bő forrása. Olyan volt ez .a politika, hogy a tőke szabadon használhatta a pénzét, ahogy neki tetszett. Ez a pénz nem ment és nem megy ma sem oda, ahová men­nie kellene. Ezért van munkanélkü­liség, ezért dolgoznak ma mindenütt 1—2 segéddel, mert igen kevésnek van saját tőkéje. Hol van mégis a pénz? A pénz a bankokban van ! Miért nem kerül be a forgalomba ? Azért, mert a bankok eltértek ere­deti rendeletésüktől. A bankok ere­deti rendeltetése az, hogy legyen a fölöslegnek gyűjtő medencéje, hogy akinek sok van, bevihesse, s akinek kell, kaphasson onnan megfelelő százalékra. Iparos, gazda úgy meg kaphatja a hitelt s azt felhasználja. Hova tovább azonban a bankok megunták ezt a sovány keresetet s maguk lettek az iparosoknak, gaz­dáknak, gyáraknak konkurensei. Lát­juk is azt, hogy ma a bankok zsír­ral, cukorral, gyümölccsel, bőrrel s mindennel foglalkoznak, a pénz feleslegeiket ide fektetik be, hogy azután a felhalmozott raktárakban mindent felsrófolva adjanak el. Okos pénzügyi politikával ezen változtatni kell. Bankokban nincs pénz magán­feleknek, mert azt saját üzemeikben használják fel. Az egészséges eredeti bankhitel politikát tehát vissza kell állftant. Ne legyenek a bankok kupe­cek, szilvaügynökök és ne szívják el a pénzt a különféle iparosoktól és gazdáktól. Osszák el a bankokban levő pénzeket egészségesen a köz­gazdasági élet ezernyi változatába, akkor megszűnik a munkanélküliség, megszűnik az a lehetetlen uzsora­kamat, hogy míg a Nemzeti Bank hivatalos kamatlába a 6—7°/o on van, addig a többi bankok 25—30— 40% os kamatokra adnak pénzt. Igazságos adópolitikát. Menjünk még tovább ! Követeljük, hogy a kormány csináljon munkás­politikát. A tőke bárminő megterhe­lésével rendezni kellene a munka­bérek kérdését, a szakszervezeti ügyeket, a sztrájkügyet, a munka­szabadság, nyugdíj, aggkori munkás­biztosítás kérdését. Nem parlamenti taktikázással, nem képviselőkkel való beszélgetésekkel, hanem szociális törvények benyújtásával kell ezeket a kérdéseket rendezni. Az igazságos adózás az, ahol senki sem visel több terhet és senki sem visel keveseb bet. Ha meglesz ez az igazságos adózás, akkor fog jutni szociális intézkedésekre is pénz. Még most is vannak aránytalanul nagy ellen­tétek s igen sok jogos panaszuk van az iparosoknax és földmiveseknek az adózás ellen. A gyökér még ép, egészséges. Amikor Amerikában jártam s lát­tam azt a rengeteg magyart meg­görnyedve a nehéz robotban, örö­kös munkában, arra gondoltam, hogy ugyanakkor, amikor ezek a jobb sorsra érdemes véreink átlépték a magyar határt, senkitől meg nem könnyezve, még a kijutásukat is siettetve, ugyanakkor s talan sze­mükbe nevetve átlépték a határt idegenek, akiket becsalogattunk az üresen maradi helyekre. Híztak ezek magukkal aztán idegen nyelvet, szo kásokat, erkölcsöket, amelyek merő­ben ellenkeznek a magyar faj egész jellemével. Ezek aztán építettek, bankokat emeltek. A politika, a kor­mányzat mindig segítségükre sietett. Ez a politika nem kell a keresztény Magyarországnak. Toledóban és min­denütt, ahol tömegesebben vannak magyarok, temp'omot emelnek, azt magyar szentek szobraival, képeivel felékesítik, s az evangélium után fel­hangzik a magyar Hiszekegy. Ha ezek a magyarok, akiket a magyar tölgyfáról a vihar elsodort, így tud­nak viselkedni az idegenben, akkor ennek a tölgynek a gyökere még ép és egészséges, s hitványak vol nánk, ha nem tudnánk úgy dolgozni mi, akik mégis csak itt maradtunk a hazában, Ha itthon nem a gyűlöl­ködés fegyvereit élesltgetjük, nem egymás vallását feszegetjük, hanem mindent alávetünk egy nagy keresz­tény nemzeti szociális gondolatnak, akkor meg tudunk itt élni, minden­kinek megadjuk a jogait, miaden ember embertársát testvérének fogja tekinteni, s a munkahelyeken, megye­házán, nemzetgyűlésen, vagyis min­denütt ezt a polilikáfköveljük, akkor belénk kapcsolódik mindenki és együtt tud majd velünk dolgozni. Eiől megyünk mi, akik ezer éven át verejtékeztünk, s jóban, rosszban, megpróbáltatásokon keresztül idáig értünk. A toledoi Hiszekegy is bizc­nyitja, hogy a nemzet még idegen talajban, a gyökerétől távol is tud élni, de öngyilkos lesz, ha jelszavak után indulva elfelejti saját nemzeti érdekeit. A többi szónokok. Szűnni nem akaró ováció és taps­vihar zúgott fel e beszéd után, ame­lyért a köszönetet Németh József plébános fejezte ki, reményének is kifejezést adva, kogy a ker. nemeti újjáalakulás a jó Isten segítségével és önzetlen munkával sikerülni fog. Végül Szalay Lajos párttitkár be­zárta a népg, ülést azzal, hogy a pápai Keresztény Gazdasági és Szociálista Párt a jövő héten, vasár­nap a városháza tanácstermében alakuló értekezletet fog tartani. A sikerült gyűlés a Himnusz elének­lésével ért vége». Csak egyszer vegye meg a Nemzeti Újságot és Uj Nemzedé­ket és mindig olvasója marad a két legjobb magyar napilapnak. szálloda Budapest, építkezése teljesen befejezve. Elsőrendű családi szálloda. 180 szoba. * Olcsó árak. SSSSSgS Ragyogó éttiFwn. Este zene. Bel.6 bejirat a Hungária göifOrdöbe. Távirati „Contlnentalhotel.­385 Mi történt a héten ? Idehaza. , A novemberi házbéremelés egyfor­mán aggasztja a lakókat és a háztu­lajdonosokat. A lakókat az emelés ténye, a háziurakat pedig az a ren­delkezés, hogy házadójukat nem az év három negyedében kapott házbér, hanem a novemberben felemelt ház­bér után kell fizetniök s (gy az eme­lésre ráfizetnek, viszont rendelet kény­szeríti is óket az esedékes emelésre. Gyászünnepet rendeztek a kisgaz • dák Erdőcsokonyán Nagyatádi Szabó István sírjánál. A két éve elhunyt vezér pártja tekintélyes számban je­lent meg a sírnál s meghatva pana­szolták, hogy árvák maradtak, soraik megritkultak, de ígérték, hogy ők kitartanak az elhunyt vezér eszméi mellett. A reformáció emlékünnepét vasár­nap ünnepelték a budapesti protes­tán felekezetek. Jólesik leszögeznünk, hogy ezúttal valóban ünnepeltek és nem támadlak, sőt újra kezdik belátni és hangoztatni a felekezeti béke szükségességét. A politikai élet homlokterében még mindig a felsőházi javaslat van, melyet már nyolcórás üléseken tárgyalnak. Az újabb felszólalók közül Wolf Károly beszédje vonzott nagy hall­gatóságot, aki a javaslatot szintén elfogadta. De a felsőházi javaslat mellett egyre több szó esik a válasz­tásokról is. melyről a nagy hallgat s Wallenstein üzletében női- és gyermek­télikabátok, szövet, selyem é$ bársony a legnagyobb választékban és legolcsóbban vásárolható. 3is

Next

/
Thumbnails
Contents