Pápa és Vidéke, 23. évfolyam 1-54. sz. (1926)

1926-07-25 / 30. szám

Pápa, 1826 julius 25, vasárnap. Ara 2000 kor. XXIII. évfolyam, 30. szám. Pe. H ES VIDEKE I f fliolétl iraki aagyadévra 24.000 kor., tp hónapra 0000 kor. I|yti aiàw ira dorabooként 2000 kor. POLITIKAI HETILAP, legjelenik minden vasárnap. StorkoastOaég é* kiadóhivatal i P0-utca 12. Talafoaaaâai I 151. MlrdotAaak mllllméloroa dljaiabát aiorlat. A franciák pénze, a frank, kínos válság idejét éli. Lassú-lassú morzsolódás ulán né hány hét óta óriási szökelléssel ro­han oda, hova a franciak gőgjükben, elvakult dühökben más népek pén­zét juttatták. Fogvacogva nézik ezt a vergődést azok, kiknek existenciája Franciaország anyagi és fegyveres erején nyugszik, keserű elégtétellel, jogos kárörömmel azok, kiket a fran­ciák hisztérikus telhetetlen gyűlölete a lehető legnagyobb anyagi romlásba döntött. Hogy hová fog fejlődni a írank­katasztiófa, nem lehet tudni. A leg­jobb esetben sikerül a frankot meg­állítani otl, ahol most áll. De ez már épen elég, hogy Eurőpa elnyomott népei feleszméljenek és Franciaorszá got ne tartsák olyon félelmetes ha­talomnak, mint eddig. Ha pedig a frank tovább rohan a megsemmisülés felé, akkor a fran­ciák is tapasztalni fogják kissé, mi a nyomor, s bizonyára lesznek olyanok, kik emlékezetükbe idézik, hogy mi­lyen meggyőző erővel, mennyi hév­vel hirdették nem is olyan régen visszaéléseik jogosságál, melyekkel Magyarországot a végső nyomorba döntötték. Franciaország megmutatta már egyszer, hogyan értelmezi a jogot, az igazságot, ha máa népekről van szó. Még egyszer nem siet az egész világ segítségükre, hogy azután állan­dósíthassák Európában az elnyomás politikáját és a nyomor uralmát. -ssj­A franciskánus barátok hátszázáves Jubileuma. Szent Ferenc halála óta 700 esz­tendő pergelt le az idő kerekén, de azért sz egész művelt világ, katholi­kus és protestáns, sőt még a pogány világ is érzi, hogy az assisi Poverello­nak lenyűgöző az egyénisége. A racio­nalista, pantheists, alheista, materia­lista filozófus épógy bámulja az assisi koldus bűbájos egyéniségét, mint a katholikus theologus. A buddhista Buddha reinkarnációjának valtja, a művész, a tudós oly égyéniségnek, akinek éleiét tanulmányozni a legnagyobb gyönyörűség. A hithű katholikus pedig tudja, hogy assisi Szent Ferenc a legjobban hasonll tott életében Krisztushoz. Nemcsak istállóban született, hanem Alverns hegyi magányában kiütnek testén a Krisztus szentséges sebei. Krisztus azegénynek született ; Szent Ferenc a szegénységgel jegyezte el magát attól a lönségesjelenetiöl kezdve, hogy Assisi piacán, a püspök és sok «ép jelenlétében minden ruháját vissza­adja atyjátnak s mezítelenségében űrömmel kiált fel : Most már Igazán mondhatom : .Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben P Sokan azl állítják éa pedig nagyon belyeaen, hogy e nagyszerű és racghaté jelenet, a püspöki palásttal betakart, minden földi jóból kifosztott Ferenc új kor szak, a reneszánsz megkezdője. Aki csak felületesen is, de olvasta Szent Ferenc életét, az elismeri emez állí­tás igazságát. A világi javak bennünket lenyű­göző halalmától teljesen független, Istent szerető, embert megbecsülő, paradicsombeli ártatlan, vidám, da­los lelkülettől áradozó harmonikus lélek Ó. Szent Ferenc eme gyönyörű lel­kületet örökségül hagyta fialnak, az áltaia alapított hármas Rendnek, a ferences barátok, a klarissza apácák és a lll.-ik, vagyis a világi bűnbá­nók rendjének s Így intézményesen biztosította e szellem fennmaradását s annak áldásos hatását az egész társadalomra. S hogy csak Szent Ferenc III ik rendjét említsem, e 700 év alatt több mint 134 királyt és császárt, 600 nál több herceget számlál tagjai közé, hogy a sok pápát, bíborost, püspököt és köz­életi előkelő funkciónáriust ne is em­lítsem. Már XIII. Leó pápa erősen hang­súlyozta, hogy Szent Ferenc szelle­mére van szüksége a világnak, a sok sebből vérző, beteg, szociális problémákban vergődő emberi tár­sadalomnak. Ezt hangoztatták X. Pius pápa és XV. Benedek, nemkülönben jelenleg uralkodó szentséges Atyánk is. Mussolini s az olasz nemzet rajon­gással készül a 700 éves jubileum megünneplésére. Valószinüleg nem­zetük védőszentjévé fogják válasz­tani Szent Ferencet. Az olasz királyi család is elzarándokol az aug. hóban kezdődő jubileumi évben Assisibe s Alverna hegyére, hogy meghódol­jon az assisi koldus Szent Ferenc előtt. Assisiben aug. 1-én, éjféli misék­kel fog kezdődni a franciskánusok jubileumi éve. Itt Pápán, mi is ünnepi ájtatossá­gokkal vezetjük be jubileumunkat. Szeretettel hivunk az ünnepségekre mindenkit templomunkba, aki szereti Szent Pe.encet s együtt akarja ót dicsőíteni, együtt akar Szent Ferenc szelleméből erőt meríteni e nehéz küzdelemeihez az ő fiaival, a magyar barátokkal. — y —». Rendkívüli városi közgyUlás. J5a •» autóbusz. Július 21-én délután 3 órakor rendkívüli városi közgyűlés volt a városháza nagytermében. A polgár­mester üdvözölte Németh József plébánost a városi közgyűlésen való első megjelenése alkalmával. Meleg szavakkal emlékezett meg Wüszt Ferenc és Mikovényi Ödön volt városi képviselőtestületi tagok el­hunytáról. Felolvasta azon közgyű­lési határozatokat, amelyeket a vár­megyei törvényhatósági bizottság jóváhagyott. Azután a képviselőtestü­leti szakbizottságokat egészítették ki teljes létszámra. A közgyűlés jóváhagyta a Jókai­utcai kétemeletes bérház építésére vonatkozóan Marschall Bélával kötött szerződést, valamint a Teleki u'cai ikerházakra vonatkozóan Cz. Horváth István, Frs. Pados Ferenc és ifj. Laluk Pál vállalkozókkal kötött szerződést. Az alsóvárosi olvasókör újjáépíté­sére 15 miilót szavaztak meg; 1—1 millió tanulmányi segélyt utaltak ki Szita István festőművésznek és Turr chányi László szobrászművésznek. A legtöbb állami adót fizető vá­rosi képviselők 1927. évi névjegy­zékének kiigazítására bizottságot kül­döttek ki. Legérdekesebb és a közönség kényelmét nagyban szolgáló pontja volt a közgyűlésnek, hogy Fried Samu pápai lakosnak autóbusz be­szerzésére és járatására adott enge­délyt. Az autóbusz az állomás és a vásártér között közlekedik majd min­den vonat után. A tarifát annak idején megletető (ormában közlik majd a közönséggel. A megyeri táborban. A termékeny magyar vidékeken robog a vonat. Az üde napsütéstől újong a természet, itt aratnak, amott már a cséplőgép dolgozik; kalapál­nak, szántanak mindenfelé. Itt (gy készül a magyar élet, a magyar jövő. Hát amott Megyeren, a sátorváros­ban hogy készül? A Keleti pálya­udvarról a Nyugatira, onnét a megyeri megállóra sietek villamoson. Cserkész­rendőrök, papák, mamák, testvérkék sürögnek, forognak az autók és autó­buszok körül. Felnőtteknek 6000 korona, beszállok, robogunk a nyíl­egyenes országúton. Útközben cser­készcsapatokkal találkozunk: az egyik akadályversenyre megy, a másik Budára egynapi táborozásra, ismét mások a különféle versenyek le­bonyolítására. Megérkeztünk. Felmegyek a szövetségi zászlóhoz és körülnézek. Akaratlanul Is FeBty Árpád körképe jut eszembe : itt van az új honfoglalók sátortábora. Felet tünk a tikkasztó kékes szürke magyar ég, a budai hegyek felől viharfelhők tornyosulnak, már dörren is egyet­egyet az ég. Megindulok, a pápaiakat keresem. Nehéz dolog az egy 6000 lakosú táborban ; először az eszter­gomiakra akadok rá az ismerősök közül, ebédhez készülődnek. Invitál nak, de én már ettem ebédet, hiszen már fél 3 óra. Csak ma késtek Így meg, mondja a parancsnok; külön­ben a fiúk úgyis ettek reggelit, tíz­órait, nem éhesek ; de azért Izük az ebéd ; egy kis szélvihar, rövid esö látogatja meg a tábort, ezalatt meg­van az ebéd : húsleves, marhahús bur­gonyával, valami föttészta. Az egéaz táborban ugyanezt eszik. A tábor gazdasági hivatala nagyszerűen mű­ködik : minden csapat megkapja reggelenkint a maga bőséges por­cióját. Megkeresem a sörözőt, óriási a forgalom ; a sok szomjas cserkész­papát, öregcserkészt alig tudja a tiz és egynéhány kiszolgáló kielégíteni. A cukrászdában viszont a cserkészek vannak nagyobb számmal, nagy kelete van a fagylaltnak, a savanyú cukornak. Felfrissülve megyek a pápaiakhoz, illetve mennék, ha közben a kősze­gieket meg nem pillantanám. Meg­nézem őket. Mosogatnak, sziesztáz­nak. Végre olt vagyok a pápai ben­céseknél. Egy részük a konyhában rendezgeti az edényeket, a pincében is működik egy nyurga legény ; a csapat versenyző része nincs itthon ; valahol az akadályokkal küzdenek, futnak, súlyt dobnak, stb., szóval szerzik a jó pontokat ; az itthonievők játszanak, olvasnak, egyik-másik al­szik a sátrakban ; benézek hozzájuk, minden sátorban példás rend ; • gyerekek örömmel mesélgetik életü­ket ; feketék mind, egészségesek ; naponkint fürödnek ; jó kosztjuk van. A parancsnoki sátor előtt Vértes parancsnok beszélget gróf Károlyi Józseffel, más részeken a többi láto­gatók a fiúkkal. A sátor előtt az ör, a Gyuszi lépeget ; két óráig tart egyhangú munkája, azután felvált­ják. A parancsnoki téren áll Hollós Mátyás fehér szobra, Boksay parancs­nok munkája. Átnézek a kollégium csapatához. Meglep ügyes keríté­sük ; minden csapat maga kerítette be táborhelyét. Faragó főigazgató űr és néhány vendég nézegeti a tábort ; rend és rend mindenütt, köz­ben mosolygó fekete arcok. Majd sétára indulok a táborban, itt a fehérváriak adnak térzenét, amott előkelő urak autói küszköd­nek a dombos utakon és tereken. Minden utcának van neve, a kerü­letek szmát is lépten nyomon jelzik a táblák. Egyik-másik csapat búi magyar nótákat énekel, Ias6zóznak, a tereken footballoznak. A taliánok, bulgárok, izlandiak, németek kerítése mellett óriási tömeg ; autogrammo­kat kémek, beszélgetni próbálnak velük. A kedvencei — hiába — mé­gis csak ók a tábornak. Az egyik papa megakarja nézni óket, a mama már menni akar, fáradt. De gyöz a papa érve : Ha eljöttek szegények nagy fáradsággal olyan messziről, ne sajnáljuk tőtök ezt a kis fáradtságot. Megnézzük az arénát. Szavaló­verseny van és egy kis színdarabot adnak elő : Nevettetó néger házas­ságot. Hálás, tapsoló publikum. El­megyek még a hajóállomásra la : zsúfolt hajók jönnek, mennek. De lejárt az idő. Indulni kell a vonathoz. Pedig szeretném megnézni a mozit, a tábortüzet, szeretném meg­nézni, hogyan lépkednek az éjszaka csendjében az örök, hogyan műkö­dik a gazdasági hivatal, hogy reg gelre a sok teherautó meghozza a tejet és az élelmet . . . Áthaladok az előkelőségek autóinak hosszú soráa, I

Next

/
Thumbnails
Contents