Pápa és Vidéke, 23. évfolyam 1-54. sz. (1926)
1926-07-25 / 30. szám
Pápa, 1826 julius 25, vasárnap. Ara 2000 kor. XXIII. évfolyam, 30. szám. Pe. H ES VIDEKE I f fliolétl iraki aagyadévra 24.000 kor., tp hónapra 0000 kor. I|yti aiàw ira dorabooként 2000 kor. POLITIKAI HETILAP, legjelenik minden vasárnap. StorkoastOaég é* kiadóhivatal i P0-utca 12. Talafoaaaâai I 151. MlrdotAaak mllllméloroa dljaiabát aiorlat. A franciák pénze, a frank, kínos válság idejét éli. Lassú-lassú morzsolódás ulán né hány hét óta óriási szökelléssel rohan oda, hova a franciak gőgjükben, elvakult dühökben más népek pénzét juttatták. Fogvacogva nézik ezt a vergődést azok, kiknek existenciája Franciaország anyagi és fegyveres erején nyugszik, keserű elégtétellel, jogos kárörömmel azok, kiket a franciák hisztérikus telhetetlen gyűlölete a lehető legnagyobb anyagi romlásba döntött. Hogy hová fog fejlődni a írankkatasztiófa, nem lehet tudni. A legjobb esetben sikerül a frankot megállítani otl, ahol most áll. De ez már épen elég, hogy Eurőpa elnyomott népei feleszméljenek és Franciaorszá got ne tartsák olyon félelmetes hatalomnak, mint eddig. Ha pedig a frank tovább rohan a megsemmisülés felé, akkor a franciák is tapasztalni fogják kissé, mi a nyomor, s bizonyára lesznek olyanok, kik emlékezetükbe idézik, hogy milyen meggyőző erővel, mennyi hévvel hirdették nem is olyan régen visszaéléseik jogosságál, melyekkel Magyarországot a végső nyomorba döntötték. Franciaország megmutatta már egyszer, hogyan értelmezi a jogot, az igazságot, ha máa népekről van szó. Még egyszer nem siet az egész világ segítségükre, hogy azután állandósíthassák Európában az elnyomás politikáját és a nyomor uralmát. -ssjA franciskánus barátok hátszázáves Jubileuma. Szent Ferenc halála óta 700 esztendő pergelt le az idő kerekén, de azért sz egész művelt világ, katholikus és protestáns, sőt még a pogány világ is érzi, hogy az assisi Poverellonak lenyűgöző az egyénisége. A racionalista, pantheists, alheista, materialista filozófus épógy bámulja az assisi koldus bűbájos egyéniségét, mint a katholikus theologus. A buddhista Buddha reinkarnációjának valtja, a művész, a tudós oly égyéniségnek, akinek éleiét tanulmányozni a legnagyobb gyönyörűség. A hithű katholikus pedig tudja, hogy assisi Szent Ferenc a legjobban hasonll tott életében Krisztushoz. Nemcsak istállóban született, hanem Alverns hegyi magányában kiütnek testén a Krisztus szentséges sebei. Krisztus azegénynek született ; Szent Ferenc a szegénységgel jegyezte el magát attól a lönségesjelenetiöl kezdve, hogy Assisi piacán, a püspök és sok «ép jelenlétében minden ruháját visszaadja atyjátnak s mezítelenségében űrömmel kiált fel : Most már Igazán mondhatom : .Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben P Sokan azl állítják éa pedig nagyon belyeaen, hogy e nagyszerű és racghaté jelenet, a püspöki palásttal betakart, minden földi jóból kifosztott Ferenc új kor szak, a reneszánsz megkezdője. Aki csak felületesen is, de olvasta Szent Ferenc életét, az elismeri emez állítás igazságát. A világi javak bennünket lenyűgöző halalmától teljesen független, Istent szerető, embert megbecsülő, paradicsombeli ártatlan, vidám, dalos lelkülettől áradozó harmonikus lélek Ó. Szent Ferenc eme gyönyörű lelkületet örökségül hagyta fialnak, az áltaia alapított hármas Rendnek, a ferences barátok, a klarissza apácák és a lll.-ik, vagyis a világi bűnbánók rendjének s Így intézményesen biztosította e szellem fennmaradását s annak áldásos hatását az egész társadalomra. S hogy csak Szent Ferenc III ik rendjét említsem, e 700 év alatt több mint 134 királyt és császárt, 600 nál több herceget számlál tagjai közé, hogy a sok pápát, bíborost, püspököt és közéleti előkelő funkciónáriust ne is említsem. Már XIII. Leó pápa erősen hangsúlyozta, hogy Szent Ferenc szellemére van szüksége a világnak, a sok sebből vérző, beteg, szociális problémákban vergődő emberi társadalomnak. Ezt hangoztatták X. Pius pápa és XV. Benedek, nemkülönben jelenleg uralkodó szentséges Atyánk is. Mussolini s az olasz nemzet rajongással készül a 700 éves jubileum megünneplésére. Valószinüleg nemzetük védőszentjévé fogják választani Szent Ferencet. Az olasz királyi család is elzarándokol az aug. hóban kezdődő jubileumi évben Assisibe s Alverna hegyére, hogy meghódoljon az assisi koldus Szent Ferenc előtt. Assisiben aug. 1-én, éjféli misékkel fog kezdődni a franciskánusok jubileumi éve. Itt Pápán, mi is ünnepi ájtatosságokkal vezetjük be jubileumunkat. Szeretettel hivunk az ünnepségekre mindenkit templomunkba, aki szereti Szent Pe.encet s együtt akarja ót dicsőíteni, együtt akar Szent Ferenc szelleméből erőt meríteni e nehéz küzdelemeihez az ő fiaival, a magyar barátokkal. — y —». Rendkívüli városi közgyUlás. J5a •» autóbusz. Július 21-én délután 3 órakor rendkívüli városi közgyűlés volt a városháza nagytermében. A polgármester üdvözölte Németh József plébánost a városi közgyűlésen való első megjelenése alkalmával. Meleg szavakkal emlékezett meg Wüszt Ferenc és Mikovényi Ödön volt városi képviselőtestületi tagok elhunytáról. Felolvasta azon közgyűlési határozatokat, amelyeket a vármegyei törvényhatósági bizottság jóváhagyott. Azután a képviselőtestületi szakbizottságokat egészítették ki teljes létszámra. A közgyűlés jóváhagyta a Jókaiutcai kétemeletes bérház építésére vonatkozóan Marschall Bélával kötött szerződést, valamint a Teleki u'cai ikerházakra vonatkozóan Cz. Horváth István, Frs. Pados Ferenc és ifj. Laluk Pál vállalkozókkal kötött szerződést. Az alsóvárosi olvasókör újjáépítésére 15 miilót szavaztak meg; 1—1 millió tanulmányi segélyt utaltak ki Szita István festőművésznek és Turr chányi László szobrászművésznek. A legtöbb állami adót fizető városi képviselők 1927. évi névjegyzékének kiigazítására bizottságot küldöttek ki. Legérdekesebb és a közönség kényelmét nagyban szolgáló pontja volt a közgyűlésnek, hogy Fried Samu pápai lakosnak autóbusz beszerzésére és járatására adott engedélyt. Az autóbusz az állomás és a vásártér között közlekedik majd minden vonat után. A tarifát annak idején megletető (ormában közlik majd a közönséggel. A megyeri táborban. A termékeny magyar vidékeken robog a vonat. Az üde napsütéstől újong a természet, itt aratnak, amott már a cséplőgép dolgozik; kalapálnak, szántanak mindenfelé. Itt (gy készül a magyar élet, a magyar jövő. Hát amott Megyeren, a sátorvárosban hogy készül? A Keleti pályaudvarról a Nyugatira, onnét a megyeri megállóra sietek villamoson. Cserkészrendőrök, papák, mamák, testvérkék sürögnek, forognak az autók és autóbuszok körül. Felnőtteknek 6000 korona, beszállok, robogunk a nyílegyenes országúton. Útközben cserkészcsapatokkal találkozunk: az egyik akadályversenyre megy, a másik Budára egynapi táborozásra, ismét mások a különféle versenyek lebonyolítására. Megérkeztünk. Felmegyek a szövetségi zászlóhoz és körülnézek. Akaratlanul Is FeBty Árpád körképe jut eszembe : itt van az új honfoglalók sátortábora. Felet tünk a tikkasztó kékes szürke magyar ég, a budai hegyek felől viharfelhők tornyosulnak, már dörren is egyetegyet az ég. Megindulok, a pápaiakat keresem. Nehéz dolog az egy 6000 lakosú táborban ; először az esztergomiakra akadok rá az ismerősök közül, ebédhez készülődnek. Invitál nak, de én már ettem ebédet, hiszen már fél 3 óra. Csak ma késtek Így meg, mondja a parancsnok; különben a fiúk úgyis ettek reggelit, tízórait, nem éhesek ; de azért Izük az ebéd ; egy kis szélvihar, rövid esö látogatja meg a tábort, ezalatt megvan az ebéd : húsleves, marhahús burgonyával, valami föttészta. Az egéaz táborban ugyanezt eszik. A tábor gazdasági hivatala nagyszerűen működik : minden csapat megkapja reggelenkint a maga bőséges porcióját. Megkeresem a sörözőt, óriási a forgalom ; a sok szomjas cserkészpapát, öregcserkészt alig tudja a tiz és egynéhány kiszolgáló kielégíteni. A cukrászdában viszont a cserkészek vannak nagyobb számmal, nagy kelete van a fagylaltnak, a savanyú cukornak. Felfrissülve megyek a pápaiakhoz, illetve mennék, ha közben a kőszegieket meg nem pillantanám. Megnézem őket. Mosogatnak, sziesztáznak. Végre olt vagyok a pápai bencéseknél. Egy részük a konyhában rendezgeti az edényeket, a pincében is működik egy nyurga legény ; a csapat versenyző része nincs itthon ; valahol az akadályokkal küzdenek, futnak, súlyt dobnak, stb., szóval szerzik a jó pontokat ; az itthonievők játszanak, olvasnak, egyik-másik alszik a sátrakban ; benézek hozzájuk, minden sátorban példás rend ; • gyerekek örömmel mesélgetik életüket ; feketék mind, egészségesek ; naponkint fürödnek ; jó kosztjuk van. A parancsnoki sátor előtt Vértes parancsnok beszélget gróf Károlyi Józseffel, más részeken a többi látogatók a fiúkkal. A sátor előtt az ör, a Gyuszi lépeget ; két óráig tart egyhangú munkája, azután felváltják. A parancsnoki téren áll Hollós Mátyás fehér szobra, Boksay parancsnok munkája. Átnézek a kollégium csapatához. Meglep ügyes kerítésük ; minden csapat maga kerítette be táborhelyét. Faragó főigazgató űr és néhány vendég nézegeti a tábort ; rend és rend mindenütt, közben mosolygó fekete arcok. Majd sétára indulok a táborban, itt a fehérváriak adnak térzenét, amott előkelő urak autói küszködnek a dombos utakon és tereken. Minden utcának van neve, a kerületek szmát is lépten nyomon jelzik a táblák. Egyik-másik csapat búi magyar nótákat énekel, Ias6zóznak, a tereken footballoznak. A taliánok, bulgárok, izlandiak, németek kerítése mellett óriási tömeg ; autogrammokat kémek, beszélgetni próbálnak velük. A kedvencei — hiába — mégis csak ók a tábornak. Az egyik papa megakarja nézni óket, a mama már menni akar, fáradt. De gyöz a papa érve : Ha eljöttek szegények nagy fáradsággal olyan messziről, ne sajnáljuk tőtök ezt a kis fáradtságot. Megnézzük az arénát. Szavalóverseny van és egy kis színdarabot adnak elő : Nevettetó néger házasságot. Hálás, tapsoló publikum. Elmegyek még a hajóállomásra la : zsúfolt hajók jönnek, mennek. De lejárt az idő. Indulni kell a vonathoz. Pedig szeretném megnézni a mozit, a tábortüzet, szeretném megnézni, hogyan lépkednek az éjszaka csendjében az örök, hogyan működik a gazdasági hivatal, hogy reg gelre a sok teherautó meghozza a tejet és az élelmet . . . Áthaladok az előkelőségek autóinak hosszú soráa, I