Pápa és Vidéke, 23. évfolyam 1-54. sz. (1926)

1926-07-18 / 29. szám

Pápa, IB26 augusztus I, vasárnap. Ara 2000 kor. XXIII. évfolyam, 31. szám. II Ê6 II I n B If E VIII., Múzeum-korul. ~ Arf g/ J fgjj Jp • Misiét! ávatai aagyadévra 24.000 kor., agy hónapra 0000 kor. Ulli uta óra daraboakóal 2000 kor. POLITIKAI HETILAP, legjelenik minden vasárnap. Sxarkautóaóglós kiadóhivatal i Pó-utca 12. Talalonaaóni I ISI. Hlrdalóaak mllllmétera« dllaxabáa axarlat. Engeszteljünk I Még mindnyájunk lelkében csendül visszhangja annak az óriási arányokban zengelt dicshimnusznak, mellyel az ameiikai katholikusok oly fényes tanúságot teltek az egész világ elölt az Olláriszentségben rejlő Üdvőzftő mellett. Ebbe a misztikus harmóniába beleszól egy éles disszonancia. S ennek a fájó diszharmonikus hangnak épp Pápán kellett végigsivítani egy júliusi éjnek hangtalan csend jé ben. Mig az ég sátorán megszámlálhatatlan csillag jelzi az Isten dicsőségét, mindmegannyi szentélyi öröklámpa, addig a mi öreg templomunk sancluariumában a kis örök mécses megremeg, mert olyant lát, mit még nem látott : szentségtörő kezek nyúlnak a tabernakulum ku'csához, föl feszítik, kiragadják belőle a szent kelyheket és elszórják az Oltáriszentséget I Lelkünk megborzadt, mikor erről az égbekiáltó gaztettről hallottunk 1 Mindenekelőtt a templomunk Égi Vendégén esett sérelem fájdflotta szivünket, s benső vágyat éreztünk, megengesztelni. De följajdultunk Hazánkért is. Mi lesz belölünk ? Mi lesz belőlünk, ha máris vergődő, stnylő hazánkra még újabb gyalázat hárul? Újabb bűntények újabb büntetéséért kiáltanak ég felé? ó, engeszteljünk I Engeszteljük Jézus szentséges Szivét az Eucharisztiábau, irgalmas szeretetének ezen non plus ultrájában, hol mindig készebb megbocsájtanl, mint büntetni I Mikor Üdvözítőnk szenvedéseinek legnagyobb magaslatát elérte a Qolgota csúcsán, a Jézus szent Stive szerinti papság képviselőle, János melleit csak asszonyokat tálunk, kik résztvéttel, szeretettel veszik köríti a nagy isteni Szenvedőt. Asszonyok, pápai asszonyok és lányok, legyetek méltók ezen •agy kalh. tradícióhoz, a ha Jézust vigasztalni, engesztelni kell, legyetek az elsők a legközelebb állók közt De a szeretet nem marad egyedül, mindig vonz maga után, magával másokat. Hozzátok magatokkal a gyermekeket, Jézus kedvenceit I Hoz•átok magatokkal a férfiakat, hogy •enkí sem hiányozzék vasárnap este 7 órakor a plébánia-templomban nz engesztelő ájtatosságon. Járuljatok aznap a szentségekhez, Jézus szentséges Szivét engesztelvén hazánk kottásaiért I Gmtrra Alkino Móri* kúrini. Megalakult a Nyugdíjasok Országos Szövetséginek pápai csoportja. A Pápán tartózkodó nyugdíjasok, kegydíjasok már régebb idö óta szervezkedtek, hogy egy táborba tömörüljenek. A szervezkedés eredménnyel járt, amennyiben vasárnap délelőtt 9 órakor a városháza nagytermében körülbelül 300 nyugdíjas jelenlétében megtartották alakuló közgyűlésüket. Eddig mintegy 600 nyugdíjas jelentette be belépését. Az alakuló közgyűlésen az előkészítő bizottság nevében Vdrady Albert ny. huszárezredes köszöntötte a megjelenteket és felkérte Rákóczy ny. főispánt, hogv ismertesse a szövetség célját. Rákóczy ismertette azokat a sérelmeket, amelyek a nyugdíjasokat a legutóbbi, 1924/25. évi státus- és nyugdíjrendező rendelelekben érték. Rámutatott arra, hogy a nyugdíjasok illetményeit, amelyek aműgyis minimálisak, a fennálló törvények ellenére sem emelik a ténylegesek illetményeivel, jóllehet a~ államháztartásnak fölöslege is volt, (Bacher is kapott belőle) hogy az úgynevezett régi és új nyugdíjasok megkülönböztetése mily sérelmes és igazságtalan. Ezen sérelmek orvoslására csak akkor lehet reményünk, ha az ország 59.000 nyugdíjasa egy táborba tömörül, erkölcsi és számbeli tekintélyükre támaszkodva maguk veszik kezükbe sorsuk intézéséi. Beszéde végén felszólítja az összes nyugdíjasokat a szövetségbe való belépésre, a szervezkedés és propaganda folytatására és annak a vidékre való kiterjesztésére. Végül kijelenti a Nyugdijasok Országos Szövetsége pápai csoportjának megalakulását. A vezetőség a következőképen alakult meg : elnök : Várady Albert ny. huszárezredes ; alelnök : Illés Vidor ny. erdőfötanácsos ; titkár : Rátz Ottó; jegyző: Molnár Elek; pénztáros : Kirchmayer Qyőzö ; ellenőr : Bán Károly és 28 tagú választmány. A szövetségbe való belépés bejelentését elfogadják. Az elnök lakása: Csáky-u'ca 2; titkár: Rátz Ottó, Műtrágyagyár ; pénztáros : Kirchmayer Oyőző, Anna tér 6. Tagsági dij a folyó évre 40 fillér. Az épUIŐ városi bérház Ugye. Az épülő városi bérház terveinek, munkálatai kiadásának kérdésében közzétett bíráló megjegyzéseimre a városi műszaki tanácsos úr volt szíves egy kitűnő cikkben válaszolni és megadni azokat a felvilágosításokat, amelyek a közvélemény megnyugtatására és arra voltak hivatva, hogy a megjegyzések tényállításait megcáfolják. Tekintve azt, hogy a legmesszebbmenő közérdek, hogy egy ilyen nagyfontosságú városi elhatározás és annak kivitele, mint amilyen a kétemeletes bérpalota építése, minden oldalról az objektiv kritika teljes kereszttűzén menjen keresztül, én, aminthogy első cikkemben is az vezeteti, hogy személyektől eltekintve tisztán a kérdés anyagát helyezzem bizonyos szempontból megvilágítás alá, úgy most is kénytelen vagyok a cáfoló cikk egyes adataira reflektálni. Sem helyreigazításnak, sem további polémiának nem szánom ezt a választ, csak az a célom, hogy amit igaznak ismertem meg a felvilágosítás után, azt a közvélemény előtt is Ilyennek áilitsam, amit viszont a cáfoló cikkben nem találok helyesnek, arra nézve fenntartsam állításaimat, melyek sine ira et studio az ügy érdemére vonatkoznak. Sajnálattal kell megállapítanom, hogy a műszaki tanácsos úr cikke ténybeli tévedéseket tartalmaz, annak adatai egyes részeikben nem egyeznek azokkal a ténymegállapításaimmal, melyeket kizárólag a közgyűlési jegyzőkönyv eredeti szövegéből merttettem. Nem helyes nevezetesen cikkének következő állítása : .A közgyűlés a bizottságilag javasolt tervet május 31 én tartott ülésében 36. kgy. 3464/1926. sz. véghatározatával teljes egészében elfogadta, úgyhogy a tervekért jelentkező vállalkozók már a közgyűlés állal elfogadott végleges tervet vették kézhez és ez alapon pályáztak is." Sajnos, a cáfoló cikk ezen állítása nyilván tévedésen alapul, mert nem felel meg a tényeknek. A tények ugyanis a közgyűlésről felvett és hitelesített jegyzökönyvek szerint erre vonatkozólag a következők : A városi közgyűlés 1926. évi május hó 1-én tartott ülésében 34. kgy. 2752/1926. sz. a. kimondta, hogy a külföldi kölcsön terhére 1,800,000.000 korona költséggel bérházat épít. A bizottságok a terv elkészítésével — naRyon helyesen — Francsek Imre műépítészt, több nagy országos pályázat nyertesét bízták meg. Az ő tervére azonban az államépltészeti hivatal 1888/1926. sz. leiratában a kővetkező nagyon súlyos és a közgyűlés előtt fel nem olvasott mondat érkezett le bírálatképpen : (szószerint idézem) .A bérház alaprajz-elrendezését a kivitelre nem találom alkalmasnak." A leirat egyéb részei ugyan kivonatosan felolvastattak a május 31-i közgyűlésen, de ez a mondat nem. Így is azonban a közgyűlés, minthogy az egyéb bíráló megjegyzéseket hallotta, utasította a tanácsot, hogy az államépftészeli hivatal által követett módosítások keresztülviteléről gondoskodjék és ezek foganatosításai az építési külön bizottság hatáskörébe utalja. Ez van a cáfoló cikkben hivatkozott 36. kgy. 3464/1926. sz. közgyűlési határozatról felvett eredeti jegyzőkönyvben, tehát nem az, amit a cáfolat állit, hogy a közgyűlés a tervet teljes egészében elfogadta. Itt kell megemlítenem, hogy a pályázat kifrá6a a cikk szerint is 1926 május 25 én történt, noha a közgyűlés ebben a kérdésben csak május 31-én döntött s csak akkor emelte fel az előirányzott építési költségeket az eredetileg megszavazott 1,800,000.000 koronáról 2,100,000 000 koronára, mely a Francsek terv keresztülvitelére szükséges volt. Tehát az egész pályázat filius ante patrem, olyan gyermek, mely elóbb születelt, mint az atyja, mert a közgyűlés csak hat nappal később hozta meg határozatát, mint a pályázat — melynek jogi alapja ez a későbbi határozat — közhírré tétetett. A valóság a tervek kiadására nézve az, hogy a vállalkozók az dllamépltiszeti hivatal által kivitelre alkalmasnak nem talált terveket kapták meg s nem azt, amit a cikk állit. Ez annál inkább áll, mert a módosításokat csak a majdnem egy hónappal később, június hó 19 én tartott közgyűlés mondta ki, melynek közgyűlési jegyzőkönyvében 38. kgy. 3899—3914/1926. Iktsz. alatt szószerint a következők olvashatók : „. . . elfogadván egyszersmind a helyesbített tervrajzot, mely szerint stb.'. Hogyan adhatta ki a műszaki tanácsos úr a helyesbített tervrajzot május 25-én a vállalkozóknak, holott azt a a közgyűlés csak június 19-én tárgyalta le és fogadta el? Itt tehát nyilván nagy időbeli csalódás forog fenn a cáfoló cikkében, mert lehetetlen is az, de különben az ellenkezője az összes pályázókkal igazolható, hogy egy később elfogadott és megcsinált tervet osztottak volna szét egy hónappal korábban a pályázók közölt. A világért sem állítom, hogy ezek olyan hibák, melyek súlyosabb felelősséget hárítanának egyes tényezőkre, ezek csak olyan jelenségek, melyekre szerettem volna felhívni a ÁRION fogkrém,fogpor foli érit, Qdit, konzervál. A nui kor legtökéletesebb fogkrémjéé« hogy errOl meggyózödjék, fáradjon be NEPPER REZSŐ drogériájába Pápán, bot l*IMi kap egy próbatubuit — Ha egyaxar megpróbálja, aobasein haaiaál máat.