Pápa és Vidéke, 23. évfolyam 1-54. sz. (1926)

1926-07-18 / 29. szám

Pápa, IB26 augusztus I, vasárnap. Ara 2000 kor. XXIII. évfolyam, 31. szám. II Ê6 II I n B If E VIII., Múzeum-korul. ~ Arf g/ J fgjj Jp • Misiét! ávatai aagyadévra 24.000 kor., agy hónapra 0000 kor. Ulli uta óra daraboakóal 2000 kor. POLITIKAI HETILAP, legjelenik minden vasárnap. Sxarkautóaóglós kiadóhivatal i Pó-utca 12. Talalonaaóni I ISI. Hlrdalóaak mllllmétera« dllaxabáa axarlat. Engeszteljünk I Még mindnyájunk lelkében csendül visszhangja annak az óriási arányok­ban zengelt dicshimnusznak, mellyel az ameiikai katholikusok oly fényes tanúságot teltek az egész világ elölt az Olláriszentségben rejlő Üdvőzftő mellett. Ebbe a misztikus harmóniába beleszól egy éles disszonancia. S ennek a fájó diszharmonikus hang­nak épp Pápán kellett végigsivítani egy júliusi éjnek hangtalan csend jé ben. Mig az ég sátorán megszámlál­hatatlan csillag jelzi az Isten dicső­ségét, mindmegannyi szentélyi örök­lámpa, addig a mi öreg templomunk sancluariumában a kis örök mécses megremeg, mert olyant lát, mit még nem látott : szentségtörő kezek nyúl­nak a tabernakulum ku'csához, föl feszítik, kiragadják belőle a szent kelyheket és elszórják az Oltári­szentséget I Lelkünk megborzadt, mikor erről az égbekiáltó gaztettről hallottunk 1 Mindenekelőtt a templomunk Égi Vendégén esett sérelem fájdflotta szivünket, s benső vágyat éreztünk, megengesztelni. De följajdultunk Hazánkért is. Mi lesz belölünk ? Mi lesz belőlünk, ha máris vergődő, stnylő hazánkra még újabb gyalázat hárul? Újabb bűntények újabb bün­tetéséért kiáltanak ég felé? ó, engesz­teljünk I Engeszteljük Jézus szent­séges Szivét az Eucharisztiábau, ir­galmas szeretetének ezen non plus ultrájában, hol mindig készebb meg­bocsájtanl, mint büntetni I Mikor Üdvözítőnk szenvedéseinek legnagyobb magaslatát elérte a Qolgota csúcsán, a Jézus szent Stive szerinti papság képviselőle, János melleit csak asszonyokat tálunk, kik résztvéttel, szeretettel veszik köríti a nagy isteni Szenvedőt. Asszonyok, pápai asszo­nyok és lányok, legyetek méltók ezen •agy kalh. tradícióhoz, a ha Jézust vigasztalni, engesztelni kell, legyetek az elsők a legközelebb állók közt De a szeretet nem marad egyedül, mindig vonz maga után, magával másokat. Hozzátok magatokkal a gyermekeket, Jézus kedvenceit I Hoz­•átok magatokkal a férfiakat, hogy •enkí sem hiányozzék vasárnap este 7 órakor a plébánia-templomban nz engesztelő ájtatosságon. Járuljatok aznap a szentségekhez, Jézus szent­séges Szivét engesztelvén hazánk kottásaiért I Gmtrra Alkino Móri* kúrini. Megalakult a Nyugdíjasok Országos Szövetséginek pápai csoportja. A Pápán tartózkodó nyugdíjasok, kegydíjasok már régebb idö óta szervezkedtek, hogy egy táborba tömörüljenek. A szervezkedés ered­ménnyel járt, amennyiben vasárnap délelőtt 9 órakor a városháza nagy­termében körülbelül 300 nyugdíjas jelenlétében megtartották alakuló köz­gyűlésüket. Eddig mintegy 600 nyug­díjas jelentette be belépését. Az alakuló közgyűlésen az elő­készítő bizottság nevében Vdrady Albert ny. huszárezredes köszöntötte a megjelenteket és felkérte Rákóczy ny. főispánt, hogv ismertesse a szö­vetség célját. Rákóczy ismertette azokat a sérelmeket, amelyek a nyug­díjasokat a legutóbbi, 1924/25. évi státus- és nyugdíjrendező rendele­lekben érték. Rámutatott arra, hogy a nyugdíjasok illetményeit, amelyek aműgyis minimálisak, a fennálló tör­vények ellenére sem emelik a tény­legesek illetményeivel, jóllehet a~ államháztartásnak fölöslege is volt, (Bacher is kapott belőle) hogy az úgynevezett régi és új nyugdíjasok megkülönböztetése mily sérelmes és igazságtalan. Ezen sérelmek orvos­lására csak akkor lehet reményünk, ha az ország 59.000 nyugdíjasa egy táborba tömörül, erkölcsi és számbeli tekintélyükre támaszkodva maguk veszik kezükbe sorsuk intézéséi. Beszéde végén felszólítja az összes nyugdíjasokat a szövetségbe való belépésre, a szervezkedés és propa­ganda folytatására és annak a vidékre való kiterjesztésére. Végül kijelenti a Nyugdijasok Országos Szövetsége pápai csoportjának megalakulását. A vezetőség a következőképen alakult meg : elnök : Várady Albert ny. huszárezredes ; alelnök : Illés Vidor ny. erdőfötanácsos ; titkár : Rátz Ottó; jegyző: Molnár Elek; pénztáros : Kirchmayer Qyőzö ; ellen­őr : Bán Károly és 28 tagú választ­mány. A szövetségbe való belépés be­jelentését elfogadják. Az elnök lakása: Csáky-u'ca 2; titkár: Rátz Ottó, Műtrágyagyár ; pénztáros : Kirch­mayer Oyőző, Anna tér 6. Tagsági dij a folyó évre 40 fillér. Az épUIŐ városi bérház Ugye. Az épülő városi bérház terveinek, munkálatai kiadásának kérdésében közzétett bíráló megjegyzéseimre a városi műszaki tanácsos úr volt szíves egy kitűnő cikkben válaszolni és megadni azokat a felvilágosításo­kat, amelyek a közvélemény meg­nyugtatására és arra voltak hivatva, hogy a megjegyzések tényállításait megcáfolják. Tekintve azt, hogy a legmesszebb­menő közérdek, hogy egy ilyen nagy­fontosságú városi elhatározás és annak kivitele, mint amilyen a két­emeletes bérpalota építése, minden oldalról az objektiv kritika teljes kereszttűzén menjen keresztül, én, aminthogy első cikkemben is az vezeteti, hogy személyektől eltekintve tisztán a kérdés anyagát helyezzem bizonyos szempontból megvilágítás alá, úgy most is kénytelen vagyok a cáfoló cikk egyes adataira reflek­tálni. Sem helyreigazításnak, sem további polémiának nem szánom ezt a választ, csak az a célom, hogy amit igaznak ismertem meg a felvilágosítás után, azt a közvélemény előtt is Ilyennek áilitsam, amit viszont a cáfoló cikk­ben nem találok helyesnek, arra nézve fenntartsam állításaimat, me­lyek sine ira et studio az ügy érde­mére vonatkoznak. Sajnálattal kell megállapítanom, hogy a műszaki tanácsos úr cikke ténybeli tévedéseket tartalmaz, annak adatai egyes részeikben nem egyez­nek azokkal a ténymegállapításaim­mal, melyeket kizárólag a közgyűlési jegyzőkönyv eredeti szövegéből mert­tettem. Nem helyes nevezetesen cikkének következő állítása : .A közgyűlés a bizottságilag javasolt tervet május 31 én tartott ülésében 36. kgy. 3464/1926. sz. véghatározatával teljes egészében elfogadta, úgyhogy a ter­vekért jelentkező vállalkozók már a közgyűlés állal elfogadott végleges tervet vették kézhez és ez alapon pályáztak is." Sajnos, a cáfoló cikk ezen állítása nyilván tévedésen alapul, mert nem felel meg a tényeknek. A tények ugyanis a közgyűlésről felvett és hitelesített jegyzökönyvek szerint erre vonatkozólag a követ­kezők : A városi közgyűlés 1926. évi május hó 1-én tartott ülésében 34. kgy. 2752/1926. sz. a. kimondta, hogy a külföldi kölcsön terhére 1,800,000.000 korona költséggel bér­házat épít. A bizottságok a terv elkészítésé­vel — naRyon helyesen — Francsek Imre műépítészt, több nagy országos pályázat nyertesét bízták meg. Az ő tervére azonban az állam­épltészeti hivatal 1888/1926. sz. le­iratában a kővetkező nagyon súlyos és a közgyűlés előtt fel nem olvasott mondat érkezett le bírálatképpen : (szószerint idézem) .A bérház alap­rajz-elrendezését a kivitelre nem találom alkalmasnak." A leirat egyéb részei ugyan kivonatosan felolvastat­tak a május 31-i közgyűlésen, de ez a mondat nem. Így is azonban a közgyűlés, mint­hogy az egyéb bíráló megjegyzése­ket hallotta, utasította a tanácsot, hogy az államépftészeli hivatal által követett módosítások keresztülvitelé­ről gondoskodjék és ezek foganato­sításai az építési külön bizottság hatáskörébe utalja. Ez van a cáfoló cikk­ben hivatkozott 36. kgy. 3464/1926. sz. közgyűlési határozatról felvett eredeti jegyzőkönyvben, tehát nem az, amit a cáfolat állit, hogy a köz­gyűlés a tervet teljes egészében el­fogadta. Itt kell megemlítenem, hogy a pályázat kifrá6a a cikk szerint is 1926 május 25 én történt, noha a közgyűlés ebben a kérdésben csak május 31-én döntött s csak akkor emelte fel az előirányzott építési költségeket az eredetileg meg­szavazott 1,800,000.000 koronáról 2,100,000 000 koronára, mely a Fran­csek terv keresztülvitelére szükséges volt. Tehát az egész pályázat filius ante patrem, olyan gyermek, mely elóbb születelt, mint az atyja, mert a köz­gyűlés csak hat nappal később hozta meg határozatát, mint a pályázat — melynek jogi alapja ez a későbbi határozat — közhírré tétetett. A valóság a tervek kiadására nézve az, hogy a vállalkozók az dllam­épltiszeti hivatal által kivitelre alkal­masnak nem talált terveket kapták meg s nem azt, amit a cikk állit. Ez annál inkább áll, mert a módo­sításokat csak a majdnem egy hónap­pal később, június hó 19 én tartott közgyűlés mondta ki, melynek köz­gyűlési jegyzőkönyvében 38. kgy. 3899—3914/1926. Iktsz. alatt szó­szerint a következők olvashatók : „. . . elfogadván egyszersmind a helyesbített tervrajzot, mely szerint stb.'. Hogyan adhatta ki a műszaki taná­csos úr a helyesbített tervrajzot május 25-én a vállalkozóknak, holott azt a a közgyűlés csak június 19-én tár­gyalta le és fogadta el? Itt tehát nyilván nagy időbeli csalódás forog fenn a cáfoló cikkében, mert lehe­tetlen is az, de különben az ellen­kezője az összes pályázókkal igazol­ható, hogy egy később elfogadott és megcsinált tervet osztottak volna szét egy hónappal korábban a pá­lyázók közölt. A világért sem állítom, hogy ezek olyan hibák, melyek súlyosabb fele­lősséget hárítanának egyes ténye­zőkre, ezek csak olyan jelenségek, melyekre szerettem volna felhívni a ÁRION fogkrém,fogpor foli érit, Qdit, konzervál. A nui kor legtökéletesebb fog­krémjéé« hogy errOl meggyózöd­jék, fáradjon be NEPPER REZSŐ drogériájába Pápán, bot l*IMi kap egy próbatubuit — Ha egyaxar megpróbálja, aobasein haaiaál máat.

Next

/
Thumbnails
Contents