Pápa és Vidéke, 23. évfolyam 1-54. sz. (1926)
1926-06-27 / 26. szám
I Tek. Nemzeti Múzeum-Könyvtára 11 I' ' ^W 3 «V I IIMialtal árak : Rigyatftvrt 34.000 kor., •gy bónapra 0000 kor. a darabOBkéal 2000 kor. POLITIKAI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőségi*« kiadAhlwaiai i Fő-utca 12. Telefonszám i 151. Hirdetések milliméteres dljstabés izarlai. Péter és Pál. Hosszú évek sora óta a legszebb magyar ünnep, Péter és Pál napja. Ezen a napon sereglenek össze vidám, hangos nótaszóval a magyar föld munkásai, ezen a napon csendülnek meg a kaszák és ezen a napon veszi kezdetét magyar földön a i bevetett földek learatása. Fölemelően szép és tartalmas ünnep volt ez nap mindig nekünk magyaroknak, de különösen nagy jelentőségre csak akkor emelkedett, mikor a győzelmi mámorban ringatózó ellenségeink pressziójából aláírni kényszerültünk Trianonban egy meg, állapodást, melyet teljesen indokolatlanul „békeszerződésnek* neveztek el. Ezen a napon ugyanis megszűntek Magyarország régi természetes katárai s akkor ébredtünk annak a szomorú valóságnak tudatára, hogy országunk hegyeinek, bányáinak s egyéb értékes területeinek elvételével, Csonka-Magyarország földjére leszünk csak utalva. £s ennek tudatában, termékeny magyar földünk szerelete még az eddigénél Is fokozottabb mértékben lángolt föl bennünk, mert tudtuk, bíztunk benne, hogy ipari értékeink elrablása mellett is, ez a megmaradt csonka magyar föld megfog menteni bennünket. Tudtuk, hogy az a termékeny magyar föld, melynek gyümölcséből ezer éven át magyar generációk nevelkedtek, ezután is meg fogja adni nekünk a mindennapi kenyeret, söt szorgos munkánk segítségével azt is lehetővé teszi, hogy fölgyógyűljunk a rajiunk ojtott súlyos sebek állal okozott betegségünkből. Agrár állam leltünk, mezőgazdaságunk lett minden támaszunk és erősségünk s tudatában kell lennünk annak a kapcsolatnak fontosságával, mely összefűz bennünket a termékeny ősmagyar talajjal. Tudatában kell lennünk annak, hogy egyetlen életlehetőségünk, hajlékunk és mindenünk ez a magyar föld, mely a miénk és melyet minden erőnkből meg kell védelmeznünk. S most, mikor új aratásra Indulnak dolgos magyarjaink, mikor bizony nótaszó hirdeti az el nem tiporható magyar eröt és munkakedvet, Péter és Pál napján dobogjanak föl a magyar szívek, harsanjanak föl a lelkes magyar dalok, egy eljövendő nagy magyar győzelem reményében. MMMMWMMMMWMMMWMW A városi bérház építésének kérdése. Mindannak, ami ebben a cikkben el van mondva, a városi kétemeletes bérház építési munkálatainak kiadá sával foglalkozó közgyűlésen kellett volna elhangzania, de minthogy vidéki utazásom miatt akadályozva a közgyűlésre csak akkor értem fel, midőn az a bérház építési munkáinak kiadásáról már döntött, néhány kritikai megjegyzést e helyütt kell az egész akcióval kapcsolatban megtennem. Hihetetlen ugyan, de tény, hogy a két milliárdon felüli pályázat kiírása anélkül történt, hogy fix terv állott volna ennél a fontos vállalkozásnál, akár a vállalkozók, akár a közgyűlés rendelkezésére. A Francsek műépítész által készített terv ugyanis határozottan rossz és a kivitelre alkalmatlan volt. A mellékhelyiségek, loggiák, belépők, átjárók, ruhatárak aránytalanul nagy területet foglaltak el a lakásul szolgáló részekkel szemben, sőt talán többet, mint az utóbbiak, a háromszobás lakásokban 3—3 olyan helyiség van, amelyek megvilágítva egyáltalában nincsenek. Ezt a tervet kénytelen volt az államépitészeti hivatal azzal visszaadni, hogy azon módosításokat kell végrehajtani. Ezek a módosítások azonban a pályázat meghirdetéséig, sőt az építkezés kiadásáig nem történtek meg, vagyhogy a vállalkozók a kivihetetlennek deklarált Francsek terveket kapták meg a mérnöki hivatalban s ezek alapján Is pályáztak. Később azután, miután a június 19-én tartott közgyűlés a munkálatokat Marschall győri építészi vállalkozónak kiadta nem létező tervek alapján, június 21-én a bizottságok (miért nem a plénum?) összeülve, csináltak a költségvetéshez tervet és át kor rigáiiák a Francsek-féle terveket, a Marschall-féle vállalati összeghez. Kár arra sok szót vesztegetni, hogy ez jogilag abszurdum és a város érdekeinek minimális védelmet nyújt, csak arra kívánok itt rámutatni, hogy, amint a rosszul szabóit kábáiból a legjobb szabó sem csinál többé jót, úgy az elhibázott terv javítgatása is csak féleredményre vezetett, görbe, szabálytalan szobákra, amilyeneket mégsem volna szabad a XX. század épf:ési technikája mellett építeni egy szabályos telken. Érthetetlen az is, hogy a vállalkozók ajánlatai nem abban az összegben kerültek a közgyűlés elé, ahogy azok pályázataikat beadták. Igaz, hogy a 20°/«-os költségredukció a pályázati feltételekben ki volt kötve, de így is érthetetlen, hogy Marschall ajánlata, mely a beadásakor 2,386,000.000 koronára szóit, a közgyűlés előtt már csak 2,080,000.000 koronával szerepelt. Érthetetlen ez azért, mert a vállalkozó úgyis a nagy verseny miatt a legalacsonyabb árakkal kalkulált, ha tehát azok redukáltattak, akkor vagy nem azt építi, ami kikötve volt, mert 300,000 000 koronát nem tud vállalati ajánlatából elhagyni, vagy ha azt építi, akkor pótmunkák és elszámolások alakjában megfizetteti azt, amit ajánlatából a mérnöki iroda lefésült. Ezt nem következtetések, ezt tények alapján mondon. Fa Mihály építési vállalkozó a mult év végén a 6985/1925 sz. közgyűlési határozat szerint a Kálvária melletti 8 bérházat és az ovoda emeletre húzását öszszesen 2,150,873.311 koronáért vállalta, amivel szemben, amint azt a számvevőség hiteles adatai alapján 1926 június 17 én megállapítottam a pótmunkákkal egyült, akkor még átadás és elszámolás nem is volt, ezekre az építkezésekre 2,226,580.000 koronát vett fel a város pénztárából. Megjegyzem, hogy a pótmunkák fizetése a bizottságok hozzájárulása alapján, tehát a legszabályszerübb úton történt, csak éppen azt a tényt emelem ki, hogy mennyire önámltás a vállalati összeg redukálása, hisz azt a vállalkozó pótmunkák alakjában úgyis behajtja a városon. De nem adhat megnyugvást a vállalati összegnek a mérnöki hivatal útján történő átszámítása azért sem, mert mint az eredmény is mutatta, pl. Fa Mihály és a Kunt Testvérek ajánlatát a mérnöki iroda felfelé javitotta egyes tételeknél, Marschallét lefelé, számítási hibákra hivatkozva, ki biztosít arról, hogy a számítási hibákat nem a mérnöki iroda követe el, melynek 5 nap alatt kellet 7 ajánlatot átszámolni, mig a Keresek bérbe jókirban levő zongorát vagy pianlnót. Clm a kiadóhivatalban. vállalkozóknak 15 nap állott egy-egy ajánlat átszámítására? Az eddig ismertettek résumé-ja tehát, a pályázatot, mivel a legalacsonyabb ajánlat is cirka 300,000 000 koronával haladta meg az előirányzott építési költségeket, meghiúsultnak kellett volna tekinteni s így nem utólag, hanem előre készített terv alapján, fix összegekre szóló új pályázatot kellett volna kiírni, mert így nem tudjuk, hogy mit építünk, a vállalkozók, akik a munkától elestek, méltán mondhatják, hogy azt, amiben Marschall utólag megegyezett, ők is megcsinálták volna ennyiért s nincs meg az egész mű láttán a jól végzeit munka nyugodt öntudata. S közben eszünkbe jut, hogy a Celli-uti lakásokban télen befagy a szobákban a víz és a padlást hóval fújja tele a szél. Dr. Sulyok Dezső. HÍREK. •44 Wimmer Károly igazgató 25 éves papságát kedvesen ünnepelte meg a zárda mult vasárnap. A női kongregáció ezüst plakettet nyújtott át az ünnepeltnek, Német József plébános felolvasta a megyéspüspök üdvözlő sorait s tolmácsolta a papságnak a város közönségének jóklvánatait. Énekek s egy szép színdarab alkotiák a keretet. Kinevezés. Piszker Valér, a pápai irgalmasrendi székház volt főgyógyszerésze, tartományfőnöke bizalmából az egri székház perjele lett. Változás a reálgimnázium tanári karában. A pannonhalmi bencés főapát úr legújabb intézkedése folytán Kovács Arisztid tanár Angliába megy angol nyelvi tanulmányokra, Sólymos Vendel lapunk főszerkesztője pedig Kőszegre, mig helyükbe kerülnek dr. Szalay Jeromos Párisból és Heiszenberger Albán Kőszegről. Gegus rendőrfőtanácsos előadását művészhangverBeny keretében f. évi június hó 28 án este 8 órai kezdettel tartja meg a Jókai Színházban. A 15-iki elmaradt előadásra megváltolt jegyek ezen előadásra érvényesek. Az előadáson Falus Margit operaénekesnö és Horváth Klára zongoraművésznő is közreműködik. Az előadás tiszta jövödelme a rendörgyermekbiróság segélyalapja és a gyermekmentő átmeneti otthon céljára forditatik. Legújabb; szép és kellemes viselet a gyapjú delén. Nagy választékban 55 ezer koronáért. Vidékre mintákat ingyen él bérmentve. Pfeiffer Ignácnál KOSSUTH LAJOS UTCA 16. SZÁM.
