Pápa és Vidéke, 23. évfolyam 1-54. sz. (1926)

1926-06-27 / 26. szám

I Tek. Nemzeti Múzeum-Könyvtára 11 I' ' ^W 3 «V I IIMialtal árak : Rigyatftvrt 34.000 kor., •gy bónapra 0000 kor. a darabOBkéal 2000 kor. POLITIKAI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőségi*« kiadAhlwaiai i Fő-utca 12. Telefonszám i 151. Hirdetések milliméteres dljstabés izarlai. Péter és Pál. Hosszú évek sora óta a legszebb magyar ünnep, Péter és Pál napja. Ezen a napon sereglenek össze vi­dám, hangos nótaszóval a magyar föld munkásai, ezen a napon csen­dülnek meg a kaszák és ezen a na­pon veszi kezdetét magyar földön a i bevetett földek learatása. Fölemelően szép és tartalmas ün­nep volt ez nap mindig nekünk magyaroknak, de különösen nagy jelentőségre csak akkor emelkedett, mikor a győzelmi mámorban ringa­tózó ellenségeink pressziójából aláírni kényszerültünk Trianonban egy meg­, állapodást, melyet teljesen indokolat­lanul „békeszerződésnek* neveztek el. Ezen a napon ugyanis megszűn­tek Magyarország régi természetes katárai s akkor ébredtünk annak a szomorú valóságnak tudatára, hogy országunk hegyeinek, bányáinak s egyéb értékes területeinek elvételével, Csonka-Magyarország földjére le­szünk csak utalva. £s ennek tudatában, termékeny magyar földünk szerelete még az eddigénél Is fokozottabb mértékben lángolt föl bennünk, mert tudtuk, bíztunk benne, hogy ipari értékeink elrablása mellett is, ez a megmaradt csonka magyar föld megfog menteni bennünket. Tudtuk, hogy az a ter­mékeny magyar föld, melynek gyü­mölcséből ezer éven át magyar gene­rációk nevelkedtek, ezután is meg fogja adni nekünk a mindennapi kenyeret, söt szorgos munkánk segít­ségével azt is lehetővé teszi, hogy fölgyógyűljunk a rajiunk ojtott súlyos sebek állal okozott betegségünkből. Agrár állam leltünk, mezőgazda­ságunk lett minden támaszunk és erősségünk s tudatában kell lennünk annak a kapcsolatnak fontosságával, mely összefűz bennünket a termé­keny ősmagyar talajjal. Tudatában kell lennünk annak, hogy egyetlen életlehetőségünk, hajlékunk és min­denünk ez a magyar föld, mely a miénk és melyet minden erőnkből meg kell védelmeznünk. S most, mikor új aratásra Indul­nak dolgos magyarjaink, mikor bizony nótaszó hirdeti az el nem tiporható magyar eröt és munkakedvet, Péter és Pál napján dobogjanak föl a magyar szívek, harsanjanak föl a lelkes magyar dalok, egy eljövendő nagy magyar győzelem reményében. MMMMWMMMMWMMMWMW A városi bérház építésé­nek kérdése. Mindannak, ami ebben a cikkben el van mondva, a városi kétemeletes bérház építési munkálatainak kiadá sával foglalkozó közgyűlésen kellett volna elhangzania, de minthogy vidéki utazásom miatt akadályozva a köz­gyűlésre csak akkor értem fel, midőn az a bérház építési munkáinak kia­dásáról már döntött, néhány kritikai megjegyzést e helyütt kell az egész akcióval kapcsolatban megtennem. Hihetetlen ugyan, de tény, hogy a két milliárdon felüli pályázat kiírása anélkül történt, hogy fix terv állott volna ennél a fontos vállalkozásnál, akár a vállalkozók, akár a közgyűlés rendelkezésére. A Francsek műépítész által készí­tett terv ugyanis határozottan rossz és a kivitelre alkalmatlan volt. A mellékhelyiségek, loggiák, belépők, átjárók, ruhatárak aránytalanul nagy területet foglaltak el a lakásul szol­gáló részekkel szemben, sőt talán többet, mint az utóbbiak, a három­szobás lakásokban 3—3 olyan helyi­ség van, amelyek megvilágítva egy­általában nincsenek. Ezt a tervet kénytelen volt az államépitészeti hi­vatal azzal visszaadni, hogy azon módosításokat kell végrehajtani. Ezek a módosítások azonban a pályázat meghirdetéséig, sőt az épít­kezés kiadásáig nem történtek meg, vagyhogy a vállalkozók a kivihetet­lennek deklarált Francsek terveket kapták meg a mérnöki hivatalban s ezek alapján Is pályáztak. Később azután, miután a június 19-én tartott közgyűlés a munkálato­kat Marschall győri építészi vállal­kozónak kiadta nem létező tervek alapján, június 21-én a bizottságok (miért nem a plénum?) összeülve, csináltak a költségvetéshez tervet és át kor rigáiiák a Francsek-féle terveket, a Marschall-féle vállalati összeghez. Kár arra sok szót vesztegetni, hogy ez jogilag abszurdum és a város érdekeinek minimális védelmet nyújt, csak arra kívánok itt rámutatni, hogy, amint a rosszul szabóit kábái­ból a legjobb szabó sem csinál többé jót, úgy az elhibázott terv javítgatása is csak féleredményre vezetett, görbe, szabálytalan szobákra, amilyeneket mégsem volna szabad a XX. század épf:ési technikája mellett építeni egy szabályos telken. Érthetetlen az is, hogy a vállalko­zók ajánlatai nem abban az összeg­ben kerültek a közgyűlés elé, ahogy azok pályázataikat beadták. Igaz, hogy a 20°/«-os költségredukció a pályázati feltételekben ki volt kötve, de így is érthetetlen, hogy Mar­schall ajánlata, mely a beadásakor 2,386,000.000 koronára szóit, a köz­gyűlés előtt már csak 2,080,000.000 koronával szerepelt. Érthetetlen ez azért, mert a vállalkozó úgyis a nagy verseny miatt a legalacsonyabb árak­kal kalkulált, ha tehát azok redukál­tattak, akkor vagy nem azt építi, ami kikötve volt, mert 300,000 000 koronát nem tud vállalati ajánlatából elhagyni, vagy ha azt építi, akkor pótmunkák és elszámolások alakjá­ban megfizetteti azt, amit ajánlatá­ból a mérnöki iroda lefésült. Ezt nem következtetések, ezt tények alapján mondon. Fa Mihály épí­tési vállalkozó a mult év végén a 6985/1925 sz. közgyűlési határozat szerint a Kálvária melletti 8 bérházat és az ovoda emeletre húzását ösz­szesen 2,150,873.311 koronáért vál­lalta, amivel szemben, amint azt a számvevőség hiteles adatai alapján 1926 június 17 én megállapítottam a pótmunkákkal egyült, akkor még átadás és elszámolás nem is volt, ezekre az építkezésekre 2,226,580.000 koronát vett fel a város pénztárából. Megjegyzem, hogy a pótmunkák fizetése a bizottságok hozzájárulása alapján, tehát a legszabályszerübb úton történt, csak éppen azt a tényt emelem ki, hogy mennyire önámltás a vállalati összeg redukálása, hisz azt a vállalkozó pótmunkák alakjá­ban úgyis behajtja a városon. De nem adhat megnyugvást a vállalati összegnek a mérnöki hiva­tal útján történő átszámítása azért sem, mert mint az eredmény is mutatta, pl. Fa Mihály és a Kunt Testvérek ajánlatát a mérnöki iroda felfelé javitotta egyes tételeknél, Marschallét lefelé, számítási hibákra hivatkozva, ki biztosít arról, hogy a számítási hibákat nem a mérnöki iroda követe el, melynek 5 nap alatt kellet 7 ajánlatot átszámolni, mig a Keresek bérbe jókirban levő zongorát vagy pianlnót. Clm a kiadóhivatalban. vállalkozóknak 15 nap állott egy-egy ajánlat átszámítására? Az eddig ismertettek résumé-ja tehát, a pályázatot, mivel a legala­csonyabb ajánlat is cirka 300,000 000 koronával haladta meg az előirány­zott építési költségeket, meghiúsult­nak kellett volna tekinteni s így nem utólag, hanem előre készített terv alapján, fix összegekre szóló új pályázatot kellett volna kiírni, mert így nem tudjuk, hogy mit épí­tünk, a vállalkozók, akik a munká­tól elestek, méltán mondhatják, hogy azt, amiben Marschall utólag meg­egyezett, ők is megcsinálták volna ennyiért s nincs meg az egész mű láttán a jól végzeit munka nyugodt öntudata. S közben eszünkbe jut, hogy a Celli-uti lakásokban télen befagy a szobákban a víz és a padlást hóval fújja tele a szél. Dr. Sulyok Dezső. HÍREK. •44 Wimmer Károly igazgató 25 éves papságát kedvesen ünnepelte meg a zárda mult vasárnap. A női kongregáció ezüst plakettet nyújtott át az ünnepeltnek, Német József plébános felolvasta a megyéspüspök üdvözlő sorait s tolmácsolta a pap­ságnak a város közönségének jó­klvánatait. Énekek s egy szép szín­darab alkotiák a keretet. Kinevezés. Piszker Valér, a pápai irgalmasrendi székház volt főgyógy­szerésze, tartományfőnöke bizalmá­ból az egri székház perjele lett. Változás a reálgimnázium tanári karában. A pannonhalmi bencés főapát úr legújabb intéz­kedése folytán Kovács Arisztid tanár Angliába megy angol nyelvi tanul­mányokra, Sólymos Vendel lapunk főszerkesztője pedig Kőszegre, mig helyükbe kerülnek dr. Szalay Jero­mos Párisból és Heiszenberger Albán Kőszegről. Gegus rendőrfőtanácsos elő­adását művészhangverBeny keretében f. évi június hó 28 án este 8 órai kezdettel tartja meg a Jókai Színház­ban. A 15-iki elmaradt előadásra megváltolt jegyek ezen előadásra érvényesek. Az előadáson Falus Margit operaénekesnö és Horváth Klára zongoraművésznő is közre­működik. Az előadás tiszta jövödelme a rendörgyermekbiróság segélyalapja és a gyermekmentő átmeneti otthon céljára forditatik. Legújabb; szép és kellemes viselet a gyapjú delén. Nagy választékban 55 ezer koronáért. Vidékre mintákat ingyen él bérmentve. Pfeiffer Ignácnál KOSSUTH LAJOS UTCA 16. SZÁM.

Next

/
Thumbnails
Contents