Pápa és Vidéke, 23. évfolyam 1-54. sz. (1926)
1926-01-01 / 1. szám
Pápa, 1926 január f, péntek. Ara 2000 fco4 * M* * **** XXIII. évfolyam, I. szám. F T. 77. cS VIDEKE •lOflzatésl árak: nagyadévre 24.000 kor., agy hónapra 8000 kor. POLITIKAI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal i FS-utca 12 Talalonssém : 151. Újévi gondolatok. Az elmúlt s a következő esztendőnek határmesgyéjén egymásba fonódnak a mult emlékei és a jövő reményei, s mi szegény vándorok elbucsúzunk azoktól, mert elmennek meszszire, honnan nincs többé viszszatérés és köszöntjük emezeket, melyek messzünnen jönnek, hol nincs még semmi valóság. Mit hoz az újesztendő ? Pazar, avagy szük marokkal fogja-e mérni a boldogságot s bőven fog-e osztani a búbólbánatból, melyből pedig a kevés is sok, a sok pedig régen elég volna ? Fog-e dalt fakasztani azokról az ajkakról, melyek eddig csak a bánat panaszát hallatták és fog-e könnyt facsarni oly szemekből, amelyek eddig çsak mosolyogni tudtak? És mit visz el az újesztendő? Hányan lesznek, avagy talán leszünk, akiknek sírját megássa az újesztendő ? Hány vagyon dől romba, hány tört reménynek lélekharangját kondítja majd a keserii csalódás? Gyötrő érzés a jövő bizonytalansága. Tudásra teremtett értelmünknek fáj, hogy midőn szinte végérhetetlen és beláthatatlan az emberi ismeretnek tere, épp a jövő felé már az első lépésnél is korlátokba ütközik ; de, érzésvilágunkra is nyomasztólag hat a bizonytalanságnak e Damoklesz-kardja mely szüntelen ott csüng a fejünk fölött. És mégis áldás e bizonytalanság, mert többet alkot, mint amennyit a jövő biztos tudása rontani birna. Ha jövőnk nem volna bizonytalan, ha minden tervünknek, minden cselekvésünknek előre tudnánk a végét, azonnal és magától kiesnének lelki világunk gépezetéből a két legerősebb rugó: a munka ösztöne, meg a reménység. Ha az ember előre látná mindazt, ami reá várakozik, ha eleve tudná, siker vagy sikertelenség lesz-e osztályrésze : lelki erői szükségképpen elernyednének, energiája megfogyatkoznék, hiszen minden küzdelem, minden, még oly csekély megerőltetés is vagy fölösleges, vagy hiábavaló volna. Ebből a nagy fásultságból sohasem támadt volna semmisem azokból a nagy eredményekből, amelyeket az emberi szellem és akarat hosszú, olvasatlan évezredeken keresztül alkotott. Küzdés az élet, küzdés az élet értéke, küzdés nélkül igazán csak „fajulva tengés" az élet. E küzdelmet pedig csak a bizonytalanság teszi érdemessé. De e bizonytalanságból fakad a reménység is, az eljövendő javak várása. Mi volna velünk, ha mindig tudnók, hogy semmi jót sem várhatunk ? Oly kedélyi katasztrófa volna ez, amelyet lehetetlen volna kibírni, s hovahamar a kétségbeesés fegyvere tenne pontot a hiábavaló életnek korai végére. , Örüljünk tehát, hogy nem ismerjük a közeli jövőt sem, mely az Urnák 1926-ik esztendejével ránk virradt. E nemtudás nem átok, hanem áldás. Ez teszi termékennyé elménket, hogy sorsunk javítására sohase szűnjék meg új és újabb módokat kieszelni ; ez acélozza meg akaratunkat, hogy amit megkezdett, végre is hajtsa úgy, mintha minden siker csak tőle függne. E küzdelem a mi életünk ; s ha a fölséges Isten sikert is ad hozzá: boldog lesz az ujesztendőnk ! Dr. Magyarész Feranc. Képviselőnk karácsonyi ajándéka. Városunk nemzetgyűlési képviselőjének nemesen érző szive karácsony virradatának hajnali harangzúgásiban újból kitárult a szegények és sorsüldözöttek felé s indíttatva érezte magát Pápa város szegénysegélyezéssel foglalkozó egyesületeinek és intézményeinek az ünnepek alatti kiosztás céljára egy hatalmas, valósággal fejedelmi ajándék nyújtására. A város polgármesterének 32 millió korona összeget adott át azon rendeltetéssel, hogy abból 8 millió korona a választókerület községeihez uttattassék megfeleld szétosztásra, a löbbi pedig Pápa város egyesületei i'S intézményei rendelkezésére bocsátlassék a következő arányban : Kath. Nővédő Egyesületnek 3 mil,ió korona, a kath. munkásnő egye fülelnek 1 millió, a kórházlátogató bizottságnak 1 millió, az irg. nővérek zárdájának 1 millió, Eucharisztikus gyermekszövetségnek 1 millió, a Szent Ferenc lll.-rendnek 1 millió, a ref. nőegyletnek 1.500 K, a ref. gondozó bizottságnak 1 millió, az ev. nőegyletnek 1 millió, az izr. nő egyletnek 2 millió, az izr. iparosok gyámolító egyletének 500.000 K, az izr. népkonyhának 500.000 K, az izr. ápoldának 500.000 K, az izr. kórháznak 500 000 K, a róm. kath. polgári ápoldának, a járványkórház melletti városi ápoldának és a Szentilonai ápoldának összesen 1,500000 korohát, a Mggyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének 1 millió, a Hadröántk 2 millió, a tüdőb.eteggondozó *r W****MV**Mh* «* a*********i ************ **************** * dispensernek 1 millió, az anya és csecsemővédő egyesületnek 1 millió és a vöröskereszt egyesületnek 1 millió K, Ker Munkásegyesületnek 1 millió korona. A polgármester úr ezen Összegeket az egyes megajándékozott egyesületeknek nyomban kiadta s úgy a maga, mint a városi tanács nevében a leghálásabb köszönetet tolmácsolta városunk nemesen érző és magas gondolkozású képviselőjének ezért a fejedelmi ajándékáért és azért a kegyes pártfogásért, melyben városát ez alkalommal is részesítette. De a város egész polgárságának hálája kell, hogy áradjon az ő nemes egyénisége felé, aki hatalmas, szociális érzékkel oly gyönyörűen kapcsolódik bele városa segélyezésével is az Osszerencsolt Haza segítésének, elszegényedett polgársága feltámasztásának és nemzeti újjáépítésnek nagy munkájába. E9y igazi békebarátnál. (Folyt, és vége,) .'orra kerültek a vádak. Egymásután oszlattam el kétségeit mostani helyzetünkre vonatkozóan s azután előkerült a mult. Védtük Európát, véreztünk, fogytunk, a román a hegyekben legeltette nyáját, fegyvert legfeljebb mint haramia fogott s szaporodott. A szerb százezres csoportban vérfürdő elől menekült, mikor a török árulása miatt ki akarta irtani. Befogadtuk, itt a hála érte ... Hogy magyarosítottunk, vetiK szemünkre. Hisz a magyar állam fizette papjaikat, tartotta fenn iskoláikat s vájjon most a náluknál műveltebb Magyarországnak van-e tizedrésznyi jussa hatalmuk alatt, mint nekik volt nálunk? Rátértünk az ezeréves múltra, magyar-francia kapcsolatra. Szent István, Szt." Erzsébet neve itt a legismerősebb történelmünkből. Talán még se olyan gonoszok azok a magyarok, kiknek ilyen embereik vannak. Pedig Szt. Istvánról, Szt. Erzsébetről sok francia tud. Akik vallásosak, azok nagyon buzgók, sokat foglalkoznak vallási kérdésekkel, a szentek életét is ismerik. Az Isten- és a felebaráti szeretet magyar hősei egykor karddal vagy alamizsnás lelkületükkel segítették népüket, most pedig egyéni nagyHunyadi János a legjobb természetes keserűvíz Közönséges adag : Egy pohárral tele. reggel éhgyomorra, vagy elte lefekvéskor Gyermekeknek megfelelSIeg kevesebb. ságuk emléke Ínségben lévő fajuknak a legjobb propaganda eszköz. Sokat beszéltünk Magyarországról, a béke sorsától s hazaérkezve jóleső érzéssel állapítottam meg, hogy a kirándulásra fordított napot jól felhasználtam. Már maga a dolog érdekessége is elég ok lett volna, hogy alkalom adtával felkeressem ezt a valósággal misztikus társaságot. De mondhatom, élmény s lelkiépülés is volt számomra ez a nap azonkívül, hogy egy kis propagandát is kifejthettem, amire olyan kevés alkalom és olyan nagy szükség van. Mert hiszen mi erősen hisszük, reméljük, hogy nyomorúságos és megalázó helyzetünk nem soká tart. Vagy kard vagy a békeszerződések békés revíziója visszaállítja Szent István birodalmát. De akár a zöld asztalnál, akár harcmezőn fordul hazánk sorsa, jóbarátokra szükségünk van. A franciák most ide oda kapkodnak, keresik a bűnbakot, hogy megmagyarázhassák a napról-napra rosszabbodó gazdasági helyzetüket. Most még a többség megelékszik azzal a magyarázattal, hogy az angol í és amerikai hitelezők szivtelensége az oka a szegénységnek, ami miatt itt többet panaszkodnak az emberek, mint nálunk, pedig az ő szegénységük még igen messze van a miénktől. De már egyre többen vannak, kik átlátják, hogy a békeszerződések körül legalább is annyi baj van, mint az adósságokkal. S ha ez a belátás győzedelmeskedik, akkor nagy szerepe lesz azoknak, kik az igazi béke apostolai voltak, mikor a gyűlölet, a féktelen bosszú dühön-
