Pápa és Vidéke, 22. évfolyam 1-52. sz. (1925)

1925-05-10 / 19. szám

megcsonkított magyarság kénytelen álláspontját is. Veress Endre „Pápai nunciusok Erdélyben

K címfi dolgoz ttában Báthory Zsigmond korát eleveníti föl, szinte regényszerfi érdekességgel, az annak idején ottjárt pápai követek jelentéseiből, melyeket külföldi levéltárakból ^ gyűjtött össze. Tower Vilmos „Posthipnotikus jelenségekéről értekezik eleven, színes előadásban. A szépirodalmi részben Bokor Malvinnal „Válság" című novelláját olvassuk, mely finom lelki elemzést mesteri plasztikával és könynyedséggel egyesít; továbbá Vértessy Gyulának , Istenhez* címfi mély érzésű versét. A magyar folyóiratok szemléje, továbbá a fűzetet bezáró kritikai rovat, mely magyar és külföldi művekre egyaránt kiterjed, bízvást mondható párját ritkítóan gazdagnak és fokoldalúnak. Rokkantak figyelmébe. A népjóléti miniszter április 1-én kelt 25375/VI.—1925. számú rendeletével intézkedett, hogy a rokkant stb. ellátási ügyeket az illetékes hatóságok kielégítő módon úgy intézzék el, hogy a rokkantak, özvegyek, árvák és hozzátartozóik ne legyenek kénytelenek olyan ügyeikben is minduntalan a miniszterhez fordúlni, melyeknek ellátása a helyi és az utalványozó hatóságok feladatát alkotja. Rokkant stb. ellátási ügyekben I-sö fokon a községi elöljáróságokhoz, II-ik fokon a vármegye alispánjához, illetőleg a város polgármesteréhez fordű'janak, s csak ha kérelmük ezek egyikénél sem nyert volna kielégítő elintézést, fordúljanak illetékes hatóságuk utján a miniszterhez. Az 1924. évi 5100 ME. sz. rendelet IV. fejezetének 5. pontja értelmében a vitézségi érmek után járó pótdíjak, valamint az érdemkereszt után járó Gépfzij, tömítőanyag, rézgálic, kátrány, karboiinetitn, fedé/lemez k^hatA BLAU SS és egyéb mfiszaki ciklcek, valamint cséplesi porosz- és kovács szén AndrássyBOROS CÉGNÉL GYŐR, ut 37. Ttlefsi 8-23. pótlékok kifizetése 1924 jú'ius 1-je óta további intézkedésig szünetel. Mindaddig tehát, amíg ilyen intézkedés közhirré nem tétetik, a vitézségi érempótdíjak ügyében a miniszter úrhoz benyújtott kérelmeket minden további értesítés nélkül irattárba helyezik el. Bakonybél és vidéke cimen folytatásos közlemények jelennek meg volt főszerkesztőnk, Kis Szerafinnak jeles tollából. A közleménysorozat, mely különlenyomatban is meg fog jelenni, első lépés egy már régóta szükséges munka megindításához. Mi pápaiak nem ismerjük városunk környékét, nem tudunk úgyszólván semmit a közvetlen közelünkben elterülő Bakonyról, mely se földrajzi, . se történelmi szempontból nincs feldolgozva. Eötvös Károlynak, a Magyarország írásban és képben cimü munkájában, kb. 24 évvel ezelőtt megjelent rövid irása óta úgyszólván semmi se jelent meg a Bakonyról. Vajha ez a kis cikksorozat kezdete lenne egy ilyen irányú eleven munkásságnak. Felsődunántúli Mezőgazdasági Kamarai tudósítónk közli, hogy Schweitznak a szarvasmarha-importtal szemben való magatartása május I-ével megváltozik, amennyiben e naptól kezdve megszűnik az importtilalom. Ezen körülmény a hízott marha üzletre is nagyon élénkitőleg fog hatni. E hirt gazdáink figyelmébe ajánljuk, mert a marhaárak például a veszprémi országosvásáron máris tetemesen emelkedtek. „Olvassa a Pápa és Vidékét". mányokkal látta el. Tőle kapta-Ákli (régen: Akol) pusztát, Koppányi, a győrmegyei Kis-Árpást, Ponyvádot, Pór- és Nemes Magasít, Kajárt, Nyúlt, a zalai Paloznakot stb. Ugyanő az ország különböző részén Szt. Móric egyházának juttatta a piac- és révvámokat, a vásárjövedelmet és a Zagyván, Tiszán és Dráván több hal ász tanyával gazdagította a koloslort. Fejedelmi férjét a jámbor Gizella is követte az adományózásban. Az erdélyi részekben majorságokat, a Mátra alján szöllőket és szöllömunkásokat, Veszprém mellett pedig malmot adott a kolostornak. A szt. király kegyére mindenkép érdemesek voltak az apátság lakói, akik Szt. Benedek reguláját híven követve a jámbor és munkás életnek példaképéül szolgáltak. De mindannyiok közül magasan kivált az egykori velencei apátnak, Szt. Gellértnek alakja, aki István király udvarában Imre herceg mellett befejezve nevelői tisztjét, még Günther apát sága alatt a béli kolostor csendes magányába vonúlt. Hét esztendőn át volt a kolostor lakója, ám közbenközben hosszabb-rövidebb időre, — hogy imádságaiba, elmélkedéseibe jobban elmerülhessen — visszavonúlt a kolostortól egy negyedórányira fekvő magaépítette kis cellájába a Borostyán-kút közelében, ahol irodalmi munkásságát is zavartalanúl folytathatta. Ma Szent Kút néven nevezzük Szt. Gellértnek e hagyományos tartózkodási helyét, ahol még ma is látszik némi nyoma a kori remete-laknak s ahova a kegyelet már 1230-ban egy kis kápolnát épített. Ma is ott áll a Szt. Szűz kápolnája, ahova Mária-ünnepeken messze vidékről zarándokol a hívek serege, hisz Rómer szerint „alig lehet helyet képzelni, mely ájtatos fohászokra jobban buzdítana, mint a Szent Kútnak környéke, hol a patakocska szünetnélküli moraja Isten szellemétől átlengedezett ezredéves bükkök lombjainak suttogásával olvad össze". Itt, ebben az Istenhez emelő magányban érte Szt. Gellértet István király meghívása a marosvásári (csanádi) püspökségre 1030ban, ahova a béli apátság két tagját is magával vitte a térítő munkára s ahonnan nemsokára a vértanúság magaslatára emelkedett. (Folyt, kör.) SZÍNHÁZ. ••• Heti beszámolónk preludiumául hadd visszhangozzuk, hogy egy színházi estét jelentőssé tenni sokkal inkább lehet egy régi, de jó, mint egy új, de rossz darabbal! A hét nek más kimagaslóbb eseménye, mint Csáky Paula vendégszereplése, nem volt. A szombat, vasárnapi estét kitöltő „Tánckirály" szereplői kedvvel és ambícióval iparkodtak mulatságossá tenni az unaloműzőnek szánt operettet, melynek más igénye, mint a nevettetés nincs. Semmi érték, csak kifogyhatatlan humorú szituáció, a mindent helyre hozó logikátlanság. Hétfőn a régi repertoár egyik legmaradandóbb sikerű darabja, Lehár mester operettje, a mindvégig hangulatos és a jó szórakozás becsületes eszközeivel felépített „Drótostót" hozta össze a közönséget, amely szankcionálta ítéletünket és melegen tapsolt a darab fordulatainak, kedves jeleneteinek, főleg pedig Lehár művészi ihlettel megírt melódia-gazdag muzsikájának. Az előadás, rendezés, játék egyformán jó volt. Nagy Anci lemondta az előadást és Sugárné vállalkozott a beugrásra. Dicséretreméltó önfeláldozással sietett a szín ház segítségére és Zsuzska kreálásáért őszinte és meleg ünneplésben volt része. Nagy Imre Pfefferkorn-ja utolérhetetlen. Szepessy jóizű és eredeti Günther bádogosa, Zombory Milos huszárkáplárja figyelemreméltó. A legtisztább zenei gyönyörűség forrása mindenkor a melódia és az összhang. Teljes szépségében hallottuk ezt megszólaltatva kedden Goldfaden zenéjében, a komolyabb fajtájú „Szulamith* daljátékban. Fenyő Nelly frissen énekelt, hangja mindvégig tisztán csengett és a fokozásokra is mindvégig volt ereje. A főpap leányát Nagy Anci játszotta sok bensőséggel. Sugár énekben és játékban egyaránt kiválót nyújtott. Legtöbb tapsot Burányi Ferenc kapta a nemes anyagi és bársonyosan meleg szinfi baritonján előadott „KolNidré*-ért. Újdonságokban gyönge aratást adott a hét. A sovány aratás két kévéje csak negatív tanulságokkal szolgált Furcsa kis világ Louis Verneutl „Imádom* c. vígjátéka, melyben semmi eredetiség, semmi mélység, semmi szellem, semmi újság. Négy olyan unalmas felvonás, hogy csak a pénzbecsülés tartotta ott a nézőt a helyén. A csütörtökön bemutatott másik újdonság Vajda Ernő „Délibáb"-ja egy maturandus diák, s egy pesti asszony históriája: irodalomhoz, művészethez vajmi csekély a köze. Iparcikk, melyben eszmét, vonalat, mélyebb gondolatot hiába keres a jámbor néző. A gondos előadásért és rendezésért Rónaszékyt illeti meg az elismerés. (—i.) Az összes praktikus háziasszonyoknak a „valódi Franck"-hoz való hajlandósága abban leli magyarázatát, hogy a „valódi Franck** a legjobb, legízletesebb és a legtartalmasabb kávépótlék! A kávédaráiéval mint védjegy. HETI MŰSOR: Hétfő: „Steinhard estély"; kedd: „Három a kislány" operett; szerda: ,Marica grófnő* operett; csütörtök: Csáky Paula vendégfelléptével „A nagyságos asszonyt már láttam vala * hol"; péntek: Sándor György vendégfelléptével , Házasságok az égben köttetnek; szombat: „Elssler Fanni" operett; vasárnap este: .Csókonszerzett vőlegény" ; délután: „Drótostót". állami anyakönyvi kivonat. SzOlattak s Máj. 1. Czirfusz István kovács és neje Mátz Mária, fia: József, rk. Máj. 2. Györgydeák Gábor államrend detektív és neje Sütő Mária, leánya; Mária Magdolna, rk. Máj. 4. Szabó Ferenc csizmadia és nej< Németh Anna, fia; Ferenc, rk. — Süli Mária cseléd, leánya: Mária, rk. — Del Ferenc napszámos és neje Szabó Anna, fia: József, rk. — Varjú Sándor gyárimunkás és neje Mészáros Mária, fia halvaszületett. Máj. 5. Sipőcz Imre napszámos és nej< Farkas Anna, fia: Ferenc, rk. Maghallak a Máj, 1. Vári Lajos napszámos, ev., 6Í éves, szivbaj. Máj. 3. Németh Sándor napszámot, ev. 80 éves. rák. Máj. 4. Gyurátz Ferenc nyug. püspök ev., &4 éves, elaggulás. Máj. 5. Kálmán Dávidné Weisz Francisks magánzó neje, izr., 68 éves, érelmeszesedés. — Kelemen Zsigmondné Kardos Mária nyug. lelkész neje, ref., 49 éves mellhártyalob. Htfxassáflol kftl&ltak: Máj. 6. Sipos Lajos vendéglős, ev. éi Árvay Irén, ref. Felelős szerttet

ztó: Bokaay Bwdra. Laptulajdonos és klad6 a pápai Kath. KAr. Keresztény Nemzeti Nyomda R.-t. Pápa 501/1925. ikt. szám. Versenytárgyalási hirdetménj Nagy- és Kisganna és Dob rönte község képviselőtestületei ; Nagygannán építendő körjegyzői iroda és lakás, valamint a mellék munkák építési munkálatainak biz tosítása céljából versenytárgyalás hirdet aranykoronás egységárai mellett a következő feltételekkel: elutdn cigányzenével lesz megtartva Pölöshey István Erzsébetvárosi vendéglőjébe!