Pápa és Vidéke, 22. évfolyam 1-52. sz. (1925)

1925-06-07 / 23. szám

PHPH ES VIDEKE aiiliialéil i* Arak: Regytdévre 24.0c0 kor., egy hónapra 8000 kor. Ant ára darabonként 2000 kor. POLITIKAI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség: Fő-utca 12. F0-utca 12, szám. Hirdetések milliméteres dl] Kiadóhivatal Bérmálásra. Mennyi poézis, szeretet, bensőség kapcsolódik e szóhoz: bérmálás! Még ebben a hitében megfogyatkozott, szeretete ben kihűlt világban is micsoda boldog izgalom, szent várakozás fogja el kicsinyek, nagyok lelkét egyaránt. Valami nagy, szent esemény előtt érezzük magunkat, mint amilyen volt a Szentléleknek az apostolokra való leszállása az első pünkösd napján. Addig csak az Úr Jézus tanítványairól, jobban mondva, az Úr Jézus tanítványainak kétségbeeséséről lehetet szó. Akkor azonban lecsapott lelkükre az égi tüz. Az apostoli hivatás lelke leszállott az aggódó, tétovázó, a kétségek között hánykódó lelkekre — úgy mint mikor a hajó hosszú időn keresztül tétlenül vesztegel a kikötőben s nem tud előre mozdulni — azután hirtelen vihar támad, kifeszíti a vitorlákat s röpül a hajó a partok felé, ahova eljutni akart. Nagy emberi munkák, müvek megfoganásához, megvalósításához is — költőileg szólva — termékeny pillanatra, az ihlet percére van szükség, annál inkább van szükség a természetfölötti rendben tőlünk kivül álló megindításra, erőre, hogy ez a gyávákat bátrakká, az óvatosakat merészekké tegye, a kételkedőket birokká tegye. S ez az erő a Szentlélek, ki az első pünkösd napján tüzes nyelvekben jött és szélzúgásban. Hatalmas nagy volt ez az erő, mert tömegeket mozdított s hamarosan megváltoztatta a föld arculatát. Tüzes nyelvek adtak elindulást a kereszténységnek, mely megszelídítette az emberiség vad ösztöneit, kard helyett szerszámot adott a barbárok millióinak kezébe. A rabszolgákat átalakította Isten gyermekeivé és a gőgös patríciust a rabszolga testvérévé. Ezt az átalakítást csak tűzben edzett, tűzben fogant lélek volt képes véghezvinni. A pünkösdi tüz világított, de erőt is adott és bátorságot, hogy maroknyi embercsoport szembe mert szállni az egész világ babonájával, gőgjével,szem be mert szálni a pogány papok hatalmával, a cézárok önistenítésével. S amig a pünkösdi tüz égett a lelkekben, addig tudtak az emberek alkotni, tudtak nagy godolatok szerint élni, tudtak egymás testvérei lenni. Bárcsak az első pünkösd újulna meg a mai pünkösdünkön, a bérmáláson is, s működne bennünk az éltető Szentlélek, az erő lelke mentől erősebben, mentől hatékonyabban. Járná át lelkünket, árasztana el bennünket a bölcseség, az értelem, a tudás, a tanács, az erő, a jámborság és az istenfélelem lelkével. Oh, hogy a pünkösdi tüz szállna le ránk! Égetne, melegítene ! Égetné az ösztön és emberi természet hibáit, kicsinyeskedést, visszavonást s melegítené, hevítené a lelkeket tevékenységre, hogy lendülettel, minden áldozattal iparkodjunk hivatásunkat betölteni, munkánkat elvégezni. S ennek a tűznek a hatását kisérje az erősség lelke, hogy semmi el ne csábíthassa s meg ne rothassza lelkünket. Minden eszménket, gondolatunkat, tettünket a Léleknek tüze hevítse. Minden megmozdulásunkban ez a tüz, a Lélek tüze legyen a mozgató erő. Ez gyújtsa a világosság fáklyáját az elmében, a szeretet tüzét a szívben s az erősség lelkével acélozza az elhatározás erejét az akaratban. Atyánk, Főpásztorunk, kinek minket szerető, gondos szive annyiszor hozott számunkra tüzet, mely égetett, melegített, hozd most is el nagy szived melegét, mint annyi máskor, s irányíts, gyámolíts benünket, s általad árassza le az Úristen a Szentlélek tüzét, mitől szeretetünk pislákoló tüze újra lángra lobbanjon, a lélek mélyén rejtőzött és újra felszított szent tüz és hév ismét az Istenért, emberekért dolgozó, áldozó embernek hevítője legyen. És ráismerjünk erre a tűzre buzdító, hevítő erejéről. Zászlószentelés. Lélekemelő, kedves ünnepségek keretében szentelte meg P. Veiss Richárd ferences házfőnök a pápai III. rend zászlaját pünkösd hétfőjén. A zsúfolásig megtelt templom fő oltárán ott ékeskedett Jézus szentséges szivének új gyönyörű szobra villanyfényben és gyertyaragyogásban. A májuskirályné trónusát el foglalta junius hava királya. A szentélyben hely volt föníartva a város előkelőségeinek és az egyesületek vezetőinek, kik dr. Tenzlinger József polgármesterrel élükön jelentek meg. A zászlóanyai tisztséget Gamerra Alberta Mária bárónő töltötte be Nagy kísérettel hozták be a templomba a szép hatalmas új zászlót, mely fennen lobogtatja Sz. Ferenc és magyar Sz. Erzsébet képeit, mint a franciskánus szellem, a lelki szegénység és az Isten és felebaráti szeretet eszményeit. Ezekre az ideá lókra utalt beszédjében is P. Veiss Richárd házfőnök. A közös áldozással kapcsolt nagymise és szentbe széd után ment végbe a zászlószen telés szép szertartása. Körülbelül harmincan vertek be szegeket a zászlóba jelmondatok kíséretében Szent büszkeséggel vitték a szertartások végén a boldog harmadren diek zászlójukat rendi otthonukba. Adja a jó Isten, hogy a magas lendületet vett pápai harmadrend lobogó zászlajukkal győzelemre vigye eszményeiket, melyek a kath. egyháznak és a magyar hazának is ideáljai! Este a III. rend tagjai bámulatos ügyességgel és mély áhítattal hozták szinre a misztikus irodalom egyik műremekét: Calderon de la Barca: „A szentmise titkU". P. Tóth Móricnak, ki oly nagy ügyszeretettel és zseniális eréllyel vette kezébe a pápai Harmadrend vezetését, öröme telhetett a gyönyörű napban, mely már oly szép eredményt mutatott íöl és oly sok reménnyel kecsegtet. Ujabb botrány a magyar politikában. A múít héínek ismét megvolt a maga politikai botránya. Beniczky Ödön, ez a gyűlölettől elvakított po litikus a kormányzót és a magyarságot sű'yosan sértő és kompromittá ó vallomást s nyilatkozatot tett a Népszava volt szerkesztőjének meggyilkolásáról s ez a vallomás az Az Uj ág pünkösdi számában egész terjcdeimeben megjelent. A rendőség e re Bíriczkyt letartóztatta, az Az Újságot kfoglalta s megjelenését bizonytalan időre betiltotta. Az egész hét ennek az ügynek a feszegetésével telt el. A szociáldemokraták óriási pariamenti botrányt rendeztek az ügyből, a nyomdászok szervezete pedig megtorlásul az Az Újság betiltásáért péntekre nem szedték ki a fővárosi lapokat. Ez a bolrány szomorú jelensége a magyar közéletnek. Az a párt, mely korlátoltságból gonoszságból, hamis elvek befolyása alatt kiszolgáltatta az ország nagy részét az ellenségnek, vérpadra küldött a nemzet jobbjaiból számosakat kegyetlen vérszomjból, hencegő hatalomfilogtatásból, a kommunisták édes testvére, a szociáldemokratapárt, amely felelős minden nyomoruságunkért, annyi kiváló emberünk meggyilkolásáért, most minden komoly munkát megakadályoz, az országot sorsdöntő órákban befeketíti a külföld előtt olyan emberekért, kikről, ha megyilkolásuk módját elitéljük is, a hazaárulás vádját semmiféle hazugsággal, ferdítéssel se moshatják le. S most akkor, mikor a miniszterelnök Genfben jár, hogy valami kevés könnyítést szerezzen súlyos gazdasági helyzetünkben, a gyűlölettől vezetve egyesek mű botrányokkal komprommittálnak bennünket. Ehhez a szomorú botrányhoz még két sajnálatos jelenség kapcsolódik. Egy nagy napilap szerkesztőiben nincs annyi felelősségérzet, hogy egy szenzációs közleményért fel ne áldoznák az ország becsületét, érdekét, igazán lehangoló jelenség. A másik nem kevésbbé korra jellemző esemény, hogy a szociáldemokrata nyomdász szakszervezet akkora terrort tud kifejteni, hogy uj* ságok megjelenését tudja megakadályozni. Annyi mindenre volt már pénze a kormánynak, miért nincs arra is, hogy az emberek ezreit az ilyen terrortól megszabadítsa. Egészségügyi reformiroda létesítése. A népjóléti miniszter egészségügyi iroda létesítését határozta el. Az irodát bárki értesítheti az egészségügyi állapotokról. A célja az intézménynek az lenne, hogy a népjóléti miniszter a beérkezett adatokból állapítja meg, milyen intézkedésekre van szükség az egészségügy terén. Az egészségügyi reformirodának szánt póstai küldeményeket az iroda vezetésével megbízott Scholh Korníl helyettes államtitkárhoz, Buda pes, IV. Eskü-tér l. Népjóléti és Munkaügyi minisztérium kell címezni.