Pápa és Vidéke, 22. évfolyam 1-52. sz. (1925)

1925-05-31 / 22. szám

A Felsődunántull Mezőgaz­dasági Kamara közgyűlése. F. hó 23 án tartotta a kamara állat­tenyésztési szakosztálya az ország legismertebb szakembereinek bevo­násával értekezletét azon javaslat tár­gyában, melyet a kamara Felsődu­nántul állattenyésztése fejlesztése ér­dekében dolgozott ki Az értekezleten gróf Khuen-Héderváry Károly a ka­mara elnöke és Ormándy János a kamara igazgatója ismertették a ka­mara állattenyésztési javaslatát. Az összes megjelentek, elsősorban azon­ban az Országos Mezőgazdasági Kamara igazgatója Koós Mihály ál­lamtitkár és Konkoly Thege Sándor, az OMGE titkára fejezték ki elisme­résüket és köszönetüket a kamará­nak úgy maguk, mint az általuk kép viselt testületek részéről azon hézag­pótló és úttörő lépésért, melyet a kamara az állattenyésztési javaslat etőterjesztésével tett. Az értekezlet azután délelőtt 10 órától, rövid meg szakítással este 6 óráig tárgyalta minden részletében a kamara javas­latát, amely már előzetesen is a meghívottaknak és az illetékeseknek megküldetett. Az értekezlet ezen tár­gyalások kapcsán számos nagy­jelentőségű kérdést világított meg s lehetővé tette a kamara részére, hogy a legjobb szakvélemények megfon­tolása mellett fogjon a nagy mun kába, melyet a tervezet gyakorlati keresztülvitele fog a kamarára róni és mely nem csak a kamara kerü­letének, de az egész ország közgaz­daságának előreláthatólag igen nagy­jelentőségű hasznára lesz. Folyó hó 24 én a győri Kereskedelmi és Ipar­kamara tanácskozó termében tartolta a Kamara V. közgyűlését, melyen igen sokan jelentek meg és hall­gatták végig az ugyancsak nagy­jelentőségű tárgyakat napirendjére tűzött közgyűlést. G óf Khuen Hé­derváry Károly a kamara elnöke elnöki megnyitója után, melyben a tárgyak fontosságára hívta fel a köz­gyűlést, Somogyi Ferenc osztály­vezető rövidrefogott működési jelen­tést olvasott fel a kamarának az utolsó közgyűlés óta folytatott tevé­kenységéről. A közgyűlés nagy fi­gyelemmel hallgatta végig a jelentést, s a kamara elnökségének, igazgató­ságának és tisztviselőinek kifejezett köszönetnyilvánítása után vette azt tudomásul. Ezután Ormándy János, kamarai igazgató javaslatát fogadta el a közgyűlés, mely az 1924. évi katasztrófálisan rossz terméssel kap­csolatosan a mezőgazdaságot terhelő adóalap redukcióját kérelmezné a pénzügyminisztériumtól. Ormándy Já­nos kamarai igazgató ezután a ka­marának a Felsődunántul állattenyész­tésének fejlesztésére vonatkozó nagy koncepciójú tervezetét terjesztette a közgyűlés elé. A kamara zárószá­madásainak és jövő évi költségveté­sének tárgyalása után, miután ezek nek elfogadása, illetve a felinentvény megadása ugyancsak egyhangúlag megtörtént, Almássy és Lils Ferenc indítványait tárgyalta a közgyűlés. Az indítványok a kamarai tagok adóinak a virilizmus szempontjából az iparkamarai tagokéhoz hasonló beszámítása, a tüzrendészeti szabály­rendelet módosítása, illetve faragó­műhelyek felállítására vonatkoztak. A kamarai közgyűlés ezután jegyző­könyvi köszönetét fejezte ki az Ipar­kamara vezetőségének előzékenysé­géért, hogy céljaira tanácskozótermét rendelkezésre bccsájtotta s a napi­rend letárgyaltatván gróf Khuen­Héderváry Károly elnök zárószavai­val a közgyűlést bezárta. Az ülésen s különösen kisgazda tagok részéről nagy számban hangzottak el értékes hozzászólások. Veszettség. Pápa városban, kó­boreben megállapított veszettség foly­tán Nagyacsád, Mezőlak, Borsosgyőr, Kéítornyulak, Tapolcafő, Adásztevel, Nagygyimót, Vaszar, Takácsi és Mar­calíő községekben valamennyi kutya 90 napig megkötve tartandó, vagy biztos szájkosárral ellátva vezetendő. Aki ez ellen vét, megbüntetik. A rézgálic-eladások beszün­tetése. A Magyar Szőllősgazdák Országos Egyesülete illetékes helye­ken eljárt, hogy a rézgálic vámját egyelőre függesszék fel. Az egyesü­letet erre a lépésre az indította, hogy most, amikora szőllősgazdáknak leg­nagyobb szüksége volna rézgálicra, a magyar rézgálicgyárak beszüntet­ték az eladásokat, tekintettel arra, hogy nincs nagyobb készletük. A rézgálic-eladások beszüntetése ka­tasztrófális és a külföldi rézgálic behozatalával kell ezt ideiglenesen elkeiülni. A Felsődunántuli Mező­gazdasági Kamara Növényvédelmi Osztályának erre az a megjegyzése, hogy a rézgálicot felesleges külföld­ről behozni. A rézgálicnál sokkal jobb a szőllőpermetezésre a perosan. Utal erre vonatkozólag a kecskeméti kamara területén a múlt erősen peronosporás évben végzett perms­tezési kísérletekre, amelyek azt ered ményezték, hogy a rézgáüccal per­metezett tábla elpusztult, a perosan­nal permetezett tábla ép maradt. A perosan ára kilogrammonként 10 ezer korona. Ugyanannyi százalék kell belőle, mint a rézgálicból, mész nem kell hozzá, így olcsóbb, mint a rézgálic, miután itlhon készítik s használata által függetlenítjük ma­gunkat a külföldtől. Uimutatást ad a Felsődunántuli Mezőgazdasági Kamara Növényvédelmi Osztálya Győr. A szarvasmarhatenyésztő gaz­dák szervezkedése. Legutóbb is kö­zöltük azt, hogy a dunántúli szarvas­marhatenyésztő gazdák körében mi­lyen nagy szervezési munka folyik. A közelmúlt napokban Dunapenle­Ién volt ilyen irányú szervezkedés, ahol Molnár Imre Fejérvármegye agilis gazdasági felügyelője és Mesz­lényi Béla, a járás főszolgabírója, majd pedig Nigy J nő és Dubovszky Ödön járási gazdasági felügyelők meg­hívására Mesterovits Iván gazdasági főfelügyelő, miniszteri megbízott je lent meg. A gazdagyülés keretében többek hozzászólása után Mesterovits ismertette a szervezkedés munkáját. A gazdagyülésen megjelentek még vitéz Sziklay százados, a Viíézi Szék képviseletében vitéz Kovács István járási hadnagy, Sziklay Béla, Szávits Miklós, Franki Zsigmond és László böldbirtokosok, majd pedig 120—150 helybeli kisgazda. A gazdagyülés az iskolateremben folyt le, ahol a szervezkedés elnökéül Gáspár Károly főjegyzőt választották meg és a szer­vezési íven egyelőre 48 tehenet je­lentettek be, de biztosra vehető, hogy a közeljövőben 100 tehén fog állani próbafejés alatt. Majd pedig Rác­almáson tartottak a fent nevezett szervezők gazdagyülést, ahol az em­lítetteken kívül még ifj Paizs Gyula és Záborczky Ferenc földbirtokosok jelentek meg. Itten két elnököt vá­lasztottak. Az itteni gazdagyülésen azonnal 190 tehenet jelentettek be. Olyan óriási volt a lelkesedés, hogy az előadótermet zsúfolásig megtöl­tötték a gazdák, akiknek száma 260— 300 ra becsülhető. Meghívó. A Veszprémvármegyei Áitalános Tanítóegyesület f, évi junius hó 9-én, d. e. 9 órakor Veszprémben a vármegyeháza nagytermében nagy­gyűlést tart, melyre az egyesület tag­jait, továbbá a vármegye népoktatási intézeteinél működő tanárok-, tanítók­és óvónőket és a népnevelés iránt érdeklődő intézeteket, hatóságokat és társadalmi egyesületeket meghívják. Folyó évi junius hó 9 én a Korona­szálloda éttermében tartandó együttes ebéd ára 35.000 K. Az ebédre és szállásra való jelentkezést levelező­lapon és legkésőbb junius 4 ig a kir. tanfelügyeiőséghez Balogh István címére keli beküldeni. A Növényvédelem*májusi száma dúsan illusztrált cikkben számolt be az atkakórról, amely újabban nagy arányokban pusztítja szőlőterületein­ket. Részletesen ismerteti a gabona­legyek elleni védekezést, a gyom­növények irtását, a férges cseresznye problémáját, a növényvédelmi szerek ellenőrzésének szükségességét, a vér­csék mezőgazdasági jelentőségét stb. A dúsan illusztrált Ízléses és párat­lan olcsó folyóirat havonta egyszer jelenik meg. Az érdeklődőknek a kiadóhivatal (Budapest, VIII, Rá­kóczi-ut 51., IV. 5) készséggel küld mutatványszámot. Védekezés a burgonyabeteg­ségek ellen. Burgonyatermelésün­ket a gombabetegségek egész soro­zata szokta megtámadni. Ezen beteg­ségek közül a legveszedelmesebb a burgonyavész (Phitophtora de By). Ez a betegség az elmúlt évben is óriási károkat okozott FeJsödunán­tulon, ahol egyes vidéken annyi bur­gonya sem termett, mint amennyit elültettek. Ezen bu gonyavészt élősdi gomba idézi elő. A betegség könnyen felismerhető, a burgonyaievél szélén eleinte sárga, később barna foltok keletkeznek, amelynek helyén a levél­szövet elpuhul. Ha a betegség korán, már junius hóban megtörlénik, a le velek elhalnak s a gumóképződésre nem is kerül sor. A gomba spóráit líllíllilllllllllllllBIIIIMlllillllllliH Az egész világon nemcsak ismerik, de szeretik is a FÖLDES „MARGIT CRÉME'-t. Melyik előkelő hölgy ne ismerné a világhírű FÖLDES „MARGIT CRÉME" kiváló arc, kéz- és testápoló hatását? Legeredményesebb szépségápolás a világhírű FÖLDES „MARGIT CRÉME"-mel történik. Kapható : Minden győgyt&r-, drogéria- és illatszertarban. a szél széjjel hordja és azok egész vidékeket megfertőznek. Ha a beteg­ség későn lép fel, a fertőző spóra anyag a földre hull, az esővízzel a talajba szivárog és ott fertőzi meg a gumót. Ha az időjárás nedves, a fertőzés a gumóban rothadást idéz elő, ha az időjárás száraz, a fertőzés csak lilás, barna foltokat okoz. E foltokból indul ki télen a száraz rot­hadás. Igy a betegség akár korán, akár későn lép fel, egyformán veszé­lyes. A betegség ellen legjobb a pero­szánnal való permetezés vagy a bur­go'.lal való porozás. A porozást vagy permetezést rendes hátiporzó vagy permetezőgéppel lehet végezni. Egy évadban háromszor kell a permete­zést megismételni és pedig először junius második felében, másodszor julius második felében, harmadszor augusztus közepétől szeptember kö­zepéig. A perosanból 2 százalékos oldat, a purgolból 20—25 kg szük­séges kat. holdanként. Ezen eljárá­sokkal 40—60 százalék terméstöbb­letet értek el ezfn eljárások alkal­mazása által. A Felsődunántuli Mező­gazdasági Kamara Növényvédelmi Osztálya kívánatra bárkinek kész­séggel megküldi a növényélet és kór­tani állomás által szerkesztett ut­mutatót a burgonyabelegségek le­küzdéséről. állami anyakönyvi kivonat. Születfisk: Máj. 22. Szekér Lajos napszámos és neje Orbán Juliánná, leánya: Karolina, ref. Máj. 23 Bachrach Géza kereskedő és neje Drach Róza, utónevet nem kapott leányai: ikrek, izr. — Horváth Ferenc honvédtüzér és neje Hegyi Mária, leánya; Magdolna, rk. Máj. 27. Göndöcs Sándor kccsis és neje Töreki Ilona, fia: Sándor, rk. — Farkas István napszámos és neje Pitzer Erzsébet, leánya: Anna, rk. Heghaltak: Máj. 22. Kovárczi József napszámos, rk., 56 éves, rák. Máj. 23. Bachrach Géza és neje Drach Róza, utónevet nem kapott leányai, éret­lenség, izr. Máj. 25. Hindler József vendéglős, rk., 70 éves, érelmeszesedés. Máj, 27. Hegedűs Juliánná, rk, 5 éves, merevgörcs. Hásavságot kötöttek: Máj. 23. Kenyeres István gépészkovács, rk. és Somogyi Matild rk. — Kovács Já­nos állami mérnök ev. és Rácz Ilona, ref. Máj. 26. Kis Gyula földmivelő, ref. és Horváth Matild szakácsné, rk.

Next

/
Thumbnails
Contents