Pápa és Vidéke, 22. évfolyam 1-52. sz. (1925)
1925-05-03 / 18. szám
özet &';.®?iseiésl árak: scsyttfivrt 24.060 kor., egy hónapra MtöO kor. & •« v e s szánt ára darabonként 2000 kor. POLITIKAI HETILAP, megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség: Fö-utca 12. Kladéhlvata Fö-utca 12, szán. Hirdetések milliméteres díjszabás szeri Esterházy Károly. Május 4-én lesz 200 éve, hogy Pápa legnagyobb fia, Esterházy Károly gróf egri püspök meglátta a napvilágot. Vagyon, nagynév fogadta, működését oly magasan kezdte, ahol bevégezni is csak a kiválasztottak kis csapatának adatik meg. Mégis, ha J 00—150 év távolából vizsgáljak életét, működését, lehetetlen csodálattal meg nem állnunk nagyszabású •gyéniségénél. Az alkotó mtfész, tudós, gazdász, kormányzó tehetségek a legnagyobb fokban egyesültek benne. Nagyszerű mftépűleteinek nemcsak maeceaása, hanem elgondolója is volt. Tudományáról irodalmi munkásságának hosszá sorozata, a nemzeti űgy, 6 nyeiv iránt érzett lelkesedéséről Kazinczyval váltott levelezése tanúskodik. Ennek, még a XVill. század nagy építtetői közt is legnagyobb egyéniségnek működéséből Pápára is annyi esik, hogy méltán gyúj juk meg a száztempiomú Esterházy Károly 200 éves születési évfordulóján az emlékezés fáklyáját. Vajha hamarosan megkapná legendás alakja a neki megfelelő emléket egy hozzá méltó életrajzban. * • * Németország választott és ítélt. A lethargikus álomba sülyedi Szigfrid megrázkódott, veszedelmes álmából öntudatra ébredt. A német nép megaláztatásának, nyomorúságának nem annyira az antant volt az oke, mint a hatalomra éhes forradalmárok, kik 1918-ban a nélkülözésekben, szenvedésekben kifáradt német nép lelkébe a forradalom Ifizcsóváját dobiák. A németség egyrésze akkor kifáradva, félrevezetve, túlnyomó ellenségtől szorongatva felült nekik s képes volt 4 éven keresztül győzelmet győzelemre arató, dicsőséget dicsőségre halmozó hadseregét megfosztani az ellenállás feltételeitől, uralomra jutott a szocializmus. A németség jórészét elbódította a szociálisiák nagyhangá ígérete a jövőre nézve, mely szerint az antant csak velük köt igazi megértéses békét, elbódította vakmerő vádaskodásuk a máUtal szemben. Az antant pedig örült, mert látta, hogy amit el nem végzett az é kegyetlen békéjük, belülről működő méreg, a máit gyalázása, az egyoldalú, korrupt párturalom majd elvégzi. S elkövetkezett a német népiek olyan szenvedése, megaláztatása, mely mellett eltörpül Napóleon végiggázolása Németországon. De végre is a német óriás megN rázta összekötözött tagjait, megmutatta igazi és öntudatos arcát s büszke tekintetével szembenéz kű'ső és belső ellenségeivel egyaránt. És ez a magáraeszmélés annál nagyobb, mert hisz a Németország romlását okozó szociálista párt kétségbeesésében nem is mert a maga jelöltjével megküzdeni, hanem a pót választáson a centrumpárt jelöltje közé sorakozott A németségben Hindenburg nevére, mint egy varázsszóra megindúlt, nagyobb lendületet vett a raegujúlás folyamata. Reméljük, hogy a német példa nálunk sem hatástalan, hogy a magyar nemzet is leszámol legközelebbi megnyilatkozása alkalmával azokkal, kik hatalmi vágyuk, vakságak miatt kiszolgáltatták az országot ellenségeinknek s a magyarságot nyomorba, mr-galáztaiásba kergették. A városi vízművek problémája. Talán 10 év óta nem volt oly fontos tárgya a városi közgyűlésnek, mint máit csütörtökön. Mind nagyobb iesz a vízhiány, kevés a víz, rossz a csőrendszer, nagy a vízpazarlás. Utóbbi nem is volna oly baj, inkább örvendetes jelenség, mert ha a népek kultórfoka — mint valaki mondta — a szappanfogyasztásíól függ, annyira függ az a vízfogyasztástól is. Városunknak nemcsak lakossága szaporodott a vízművek építése óta, hanem vízigénye is. Az emberek megszerették a tisztaságot, többször váltanak fehérneműt többször fürödnek, többet mosnak, tisztogatnak. Amikor ezelőtt 20 évvel épfíií a vízvezeték, fejenkénti 70 liter vízfogyasztás esett egy napra. Ma azonban 125 liter ez, ami nem is oly nagy mennyiség összehasonlítva a főváros 300 literes fejenkénti fogyasztásával. Az állandó vízhiány megszünteti tehát nem történhetik a vízfogyasztás kevesbítésével, mert akkor méf kevésbé „seprik a pápai utcát*, hsn -m a vizbőség gyarapításával s & kis átmérőjű vezetékeknek egy másik nagyobb csővezetékkel való fejlesztésével. A város közgyűlése egy órai hevr > és érdekes vita wán megbízta műszaki tanác:dolgozzon ki részletes kök* .zeintervezetet egy másik nagyoüö w^syüjté medencének és fővezetéknek építésére vonatkozólag. Feíhatalraaztaták továbbá, kgy 100 millió korona költséggel s/ereltessen fel vizjelző készüléket, mellyel állandóan tudhasson arról, tfiekkora a vízmennyiség Tapolcafőn a medencénél, mikor kell takarékoskodni, nehogy tűz esetén viz nélkül legyen a város. Ezzel együtt jár a telefon megépítése is. Tevábbá nagyobb vizbőség megszerzése Yégett fektesse mélyebbre 70 méteres vonalon a medence melletti csöveket, hogy a cső befogadóképességének megfelelő teljes mennyiség juthasson bele, mi által napi 80 köbméter viz a többlet. Nagy érdeklődéssel várjuk a legközelebbi közgyűlést. melyen részleteiben vitatják meg az arra elkészült terveket s a kellő pénzösszeg megszerzésének módozatait. *************** * ********** A munka szabadsága. A munka szabadsága nekünk keresztényszociáiista munkásoknak nemcsak szabadságot jelent, ami már magában véve is igen becses és drága érték, hanem jelenti nekünk magát az életet is. Mert hát mi adja meg nekünk az élet lehetőségét? A munka. Miből szerezzük meg a mindennapi kenyerünket ? A munkából. Aki tehát a munka szabadságát tagadja meg tőlünk, az megfoszt bennünket a kenyértői, lehetetlenné teszi számunkra magát az életet. A mi világunkban, a munkások világában az a legnagyobb úr, aki a munka felett diszponál, akitől a munka függ. Lakásunk, ruhánk, élelmünk, otthonunk, családi életünk, mind-mind attól függ, tudunk e dolgozni, van e munkára alkalmunk. De nem csak ezek a tesü szükségletek függnek a munkától, a dolgozás lehelőségétől, hanem szellemi életünk legfőbb java is. Az a tény, hogy mennyire emelkedünk erkölcsiekben, és szellemiekben, legnagyobb részben attól függ, van-e alkalmunk dolgozni, megtudjuk-e teremteni egzisztenciánk alapját. Hogy jók vagyunk e, vagy rosszak, hogy isteni és emberi törvényekkel ellentétbe kerüíünk-e vagy nem, ez is nagy rézben attól függ, nem kergettek-e bennünket a kétségbeesésbe azáltal, hogy az élet lehetőségeit elzárták előlünk. Gondoljuk csak meg, mekkora erő és hatalom van azok kezében, akik a munkás élete és kenyere fölött döntenek azáltal, hogy megadják neki a munka lehetőségét, vagy pedig megtagadják tőle a: De egyúttal azt is el lehet kéf zelni, mekkora szívtelenség ke ahhoz, hogy komoly, tisztességt munkásokat minden különösebb € nélkül elütnek az élet föltételeit^ Hát még milyen feneketlen erkölcs telenséget kell sejtenünk az olya munkásszervezet mögött, amelyik hi talmi okból az utcára dob munkást kai, — értsük meg jól — két kezfi munkájából élő munkásokat. Micsod elmaradottság és hatalmi őrjöngi kell ahhoz, hogy ezen szégyenlete állapotok fennállhatnak a huszadi szárad harmadik évtizedében. tAí pedig ki ne emlékeznék rá, menny kellett szenvednünk nekünk keress tényszociálistáknak a szociáldemok rata szervezetek részéről jövő terrc miatt. Hány száz jegyzőkönyv tarta mazza azoknak a martiroknak a ja szavát, akiket hittk és hazafias gor doikozásuk miatt vertek véresre ( üldöztek el munkahelyeikről. Ezt barbár állapotot szüntette meg, vag legalább is meg akarja szünteti Csík József ker.-szoc. képviselő \z vaslata, amelyet a nemzetgyűlése a munkaszabadság ügyében betei jesztett. Reméljük, hogy a nemzetgyülé nemcsak el fogadja tárgyalás céljá ból ezt a nagy horderejű javaslato hanem tényleg tárgyalni is fogja ezzel megteremti Magyarországon a emberi szabadságnak azt a foká amely mindenféle világnézetű és elv munkást egyformán megillet. Mi nei törődünk vele, kinek mi a nézet egyes kérdésekről, mi tanítjuk és hii detjük a mi erkölcsös és hazafia munkáselveinket, azt azonban ner engedhetjük meg, hogy munkástest véreinknek becsületes meggyőződé sük és tisztességes elveik miatt a éhhaláltól kelljen tartaniok. Régen kellett volna már ez a ja vaslat, mely védelmébe veszi Í komoly munkásságot a szociálista kommunista terrorlegények hajszájá val szemben, mely a munka szabad sága ellen irányul. A politika hírei. A rrúlt csü törtökön összeült nemzetgyűiésnel legelső teendője lesz a választójog letárgyalása Egyébként a választójog nál is jobban áll az érdeklődés köz pontjában a fővárosi választások ügye A keresztény párt esélyét nagyoi megnövelte a demokraták és szo ciálisták versengése s valószinüer hatással lesz győzelmére a nérae elnökválasztás eiedménye.