Pápa és Vidéke, 22. évfolyam 1-52. sz. (1925)

1925-05-03 / 18. szám

özet &';.®?iseiésl árak: scsyttfivrt 24.060 kor., egy hónapra MtöO kor. & •« v e s szánt ára darabonként 2000 kor. POLITIKAI HETILAP, megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség: Fö-utca 12. Kladéhlvata Fö-utca 12, szán. Hirdetések milliméteres díjszabás szeri Esterházy Károly. Május 4-én lesz 200 éve, hogy Pápa legnagyobb fia, Esterházy Ká­roly gróf egri püspök meglátta a napvilágot. Vagyon, nagynév fogadta, működését oly magasan kezdte, ahol bevégezni is csak a kiválasztottak kis csapatának adatik meg. Mégis, ha J 00—150 év távolából vizsgáljak életét, működését, lehetetlen csodá­lattal meg nem állnunk nagyszabású •gyéniségénél. Az alkotó mtfész, tudós, gazdász, kormányzó tehetsé­gek a legnagyobb fokban egyesültek benne. Nagyszerű mftépűleteinek nemcsak maeceaása, hanem elgon­dolója is volt. Tudományáról iro­dalmi munkásságának hosszá soro­zata, a nemzeti űgy, 6 nyeiv iránt érzett lelkesedéséről Kazinczyval vál­tott levelezése tanúskodik. Ennek, még a XVill. század nagy építtetői közt is legnagyobb egyéniségnek működéséből Pápára is annyi esik, hogy méltán gyúj juk meg a száz­tempiomú Esterházy Károly 200 éves születési évfordulóján az emlékezés fáklyáját. Vajha hamarosan megkapná legendás alakja a neki megfelelő emléket egy hozzá méltó élet­rajzban. * • * Németország választott és ítélt. A lethargikus álomba sülyedi Szig­frid megrázkódott, veszedelmes ál­mából öntudatra ébredt. A német nép megaláztatásának, nyomorúságának nem annyira az antant volt az oke, mint a hatalomra éhes forradalmárok, kik 1918-ban a nélkülözésekben, szenvedésekben kifáradt német nép lelkébe a forra­dalom Ifizcsóváját dobiák. A német­ség egyrésze akkor kifáradva, félre­vezetve, túlnyomó ellenségtől szo­rongatva felült nekik s képes volt 4 éven keresztül győzelmet győzelemre arató, dicsőséget dicsőségre halmozó hadseregét megfosztani az ellenállás feltételeitől, uralomra jutott a szo­cializmus. A németség jórészét el­bódította a szociálisiák nagyhangá ígérete a jövőre nézve, mely szerint az antant csak velük köt igazi meg­értéses békét, elbódította vakmerő vádaskodásuk a máUtal szemben. Az antant pedig örült, mert látta, hogy amit el nem végzett az é ke­gyetlen békéjük, belülről működő méreg, a máit gyalázása, az egy­oldalú, korrupt párturalom majd el­végzi. S elkövetkezett a német nép­iek olyan szenvedése, megaláztatása, mely mellett eltörpül Napóleon végig­gázolása Németországon. De végre is a német óriás meg­N rázta összekötözött tagjait, megmu­tatta igazi és öntudatos arcát s büszke tekintetével szembenéz kű'ső és belső ellenségeivel egyaránt. És ez a ma­gáraeszmélés annál nagyobb, mert hisz a Németország romlását okozó szociálista párt kétségbeesésében nem is mert a maga jelöltjével megküz­deni, hanem a pót választáson a centrumpárt jelöltje közé sorakozott A németségben Hindenburg nevére, mint egy varázsszóra megindúlt, na­gyobb lendületet vett a raegujúlás folyamata. Reméljük, hogy a német példa nálunk sem hatástalan, hogy a ma­gyar nemzet is leszámol legközelebbi megnyilatkozása alkalmával azokkal, kik hatalmi vágyuk, vakságak miatt kiszolgáltatták az országot ellensé­geinknek s a magyarságot nyomorba, mr-galáztaiásba kergették. A városi vízművek problémája. Talán 10 év óta nem volt oly fon­tos tárgya a városi közgyűlésnek, mint máit csütörtökön. Mind nagyobb iesz a vízhiány, kevés a víz, rossz a csőrendszer, nagy a vízpazarlás. Utóbbi nem is volna oly baj, inkább örvendetes jelenség, mert ha a népek kultórfoka — mint valaki mondta — a szappanfogyasztásíól függ, annyira függ az a vízfogyasztástól is. Váro­sunknak nemcsak lakossága szapo­rodott a vízművek építése óta, hanem vízigénye is. Az emberek megszeret­ték a tisztaságot, többször váltanak fehérneműt többször fürödnek, töb­bet mosnak, tisztogatnak. Amikor ezelőtt 20 évvel épfíií a vízvezeték, fejenkénti 70 liter víz­fogyasztás esett egy napra. Ma azon­ban 125 liter ez, ami nem is oly nagy mennyiség összehasonlítva a főváros 300 literes fejenkénti fogyasz­tásával. Az állandó vízhiány meg­szünteti tehát nem történhetik a vízfogyasztás kevesbítésével, mert akkor méf kevésbé „seprik a pápai utcát*, hsn -m a vizbőség gyarapítá­sával s & kis átmérőjű vezetékeknek egy másik nagyobb csővezetékkel való fejlesztésével. A város közgyűlése egy órai hevr > és érdekes vita wán megbízta mű­szaki tanác:dolgozzon ki rész­letes kök* .zeintervezetet egy másik nagyoüö w^syüjté medencé­nek és fővezetéknek építésére vonat­kozólag. Feíhatalraaztaták továbbá, kgy 100 millió korona költséggel s/ereltessen fel vizjelző készüléket, mellyel állandóan tudhasson arról, tfiekkora a vízmennyiség Tapolcafőn a medencénél, mikor kell takarékos­kodni, nehogy tűz esetén viz nélkül legyen a város. Ezzel együtt jár a telefon megépítése is. Tevábbá na­gyobb vizbőség megszerzése Yégett fektesse mélyebbre 70 méteres vona­lon a medence melletti csöveket, hogy a cső befogadóképességének megfelelő teljes mennyiség juthasson bele, mi által napi 80 köbméter viz a többlet. Nagy érdeklődéssel várjuk a legközelebbi közgyűlést. melyen részleteiben vitatják meg az arra el­készült terveket s a kellő pénzösszeg megszerzésének módozatait. *************** * ********** A munka szabadsága. A munka szabadsága nekünk keresztényszociáiista munkásoknak nemcsak szabadságot jelent, ami már magában véve is igen becses és drága érték, hanem jelenti nekünk magát az életet is. Mert hát mi adja meg nekünk az élet lehetőségét? A munka. Miből szerezzük meg a mindennapi kenyerünket ? A mun­kából. Aki tehát a munka szabadsá­gát tagadja meg tőlünk, az megfoszt bennünket a kenyértői, lehetetlenné teszi számunkra magát az életet. A mi világunkban, a munkások világában az a legnagyobb úr, aki a munka felett diszponál, akitől a munka függ. Lakásunk, ruhánk, élel­münk, otthonunk, családi életünk, mind-mind attól függ, tudunk e dol­gozni, van e munkára alkalmunk. De nem csak ezek a tesü szükség­letek függnek a munkától, a dolgo­zás lehelőségétől, hanem szellemi életünk legfőbb java is. Az a tény, hogy mennyire emelkedünk erköl­csiekben, és szellemiekben, legna­gyobb részben attól függ, van-e alkalmunk dolgozni, megtudjuk-e te­remteni egzisztenciánk alapját. Hogy jók vagyunk e, vagy rosszak, hogy isteni és emberi törvényekkel ellen­tétbe kerüíünk-e vagy nem, ez is nagy rézben attól függ, nem ker­gettek-e bennünket a kétségbeesésbe azáltal, hogy az élet lehetőségeit el­zárták előlünk. Gondoljuk csak meg, mekkora erő és hatalom van azok kezében, akik a munkás élete és ke­nyere fölött döntenek azáltal, hogy megadják neki a munka lehetőségét, vagy pedig megtagadják tőle a: De egyúttal azt is el lehet kéf zelni, mekkora szívtelenség ke ahhoz, hogy komoly, tisztességt munkásokat minden különösebb € nélkül elütnek az élet föltételeit^ Hát még milyen feneketlen erkölcs telenséget kell sejtenünk az olya munkásszervezet mögött, amelyik hi talmi okból az utcára dob munkást kai, — értsük meg jól — két kezfi munkájából élő munkásokat. Micsod elmaradottság és hatalmi őrjöngi kell ahhoz, hogy ezen szégyenlete állapotok fennállhatnak a huszadi szárad harmadik évtizedében. tAí pedig ki ne emlékeznék rá, menny kellett szenvednünk nekünk keress tényszociálistáknak a szociáldemok rata szervezetek részéről jövő terrc miatt. Hány száz jegyzőkönyv tarta mazza azoknak a martiroknak a ja szavát, akiket hittk és hazafias gor doikozásuk miatt vertek véresre ( üldöztek el munkahelyeikről. Ezt barbár állapotot szüntette meg, vag legalább is meg akarja szünteti Csík József ker.-szoc. képviselő \z vaslata, amelyet a nemzetgyűlése a munkaszabadság ügyében betei jesztett. Reméljük, hogy a nemzetgyülé nemcsak el fogadja tárgyalás céljá ból ezt a nagy horderejű javaslato hanem tényleg tárgyalni is fogja ezzel megteremti Magyarországon a emberi szabadságnak azt a foká amely mindenféle világnézetű és elv munkást egyformán megillet. Mi nei törődünk vele, kinek mi a nézet egyes kérdésekről, mi tanítjuk és hii detjük a mi erkölcsös és hazafia munkáselveinket, azt azonban ner engedhetjük meg, hogy munkástest véreinknek becsületes meggyőződé sük és tisztességes elveik miatt a éhhaláltól kelljen tartaniok. Régen kellett volna már ez a ja vaslat, mely védelmébe veszi Í komoly munkásságot a szociálista kommunista terrorlegények hajszájá val szemben, mely a munka szabad sága ellen irányul. A politika hírei. A rrúlt csü törtökön összeült nemzetgyűiésnel legelső teendője lesz a választójog letárgyalása Egyébként a választójog nál is jobban áll az érdeklődés köz pontjában a fővárosi választások ügye A keresztény párt esélyét nagyoi megnövelte a demokraták és szo ciálisták versengése s valószinüer hatással lesz győzelmére a nérae elnökválasztás eiedménye.

Next

/
Thumbnails
Contents