Pápa és Vidéke, 22. évfolyam 1-52. sz. (1925)

1925-01-11 / 2. szám

üSftzetésI iraki negyedévre 34.000 kor., POLITIKAI HETILAP. Szerkesztőségs Fő-utca 12. Kiadóhivatal egy hónapra 8000 kor. M . . . . , Fö-utca i2. szám. agyas szán ára darabonként 2000 kor. Megjelenik minden Vasarnap. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint Gróf Esterházy Sándor 1867-1925. Újra kidőlt a régi Magyarországnak egy kiváló nagysága, ismét megfogyatkozott azoknak a régiveretü úri egyéniségeknek száma, akik átélve a nagy felfordulást, egy kis ideig még bírják szótlanul hurcolni bensőjükben az ország nagy tragédiáját, de azután váratlanul összeroskadnak. Esterházy Sándor grófot a szíve ölte meg. ó, aki erős lélekkel, az Úristen gondviselésében megnyugodva fogadta a csapásokat, melyek családi életében felesége, fia elvesztésével érték, az ország tragédiáját nem birta tovább. A fényes múlt, melyet látott, a sivár, szomorú jelen összeroppantották. A boldogult gróf 1867-ben született Pápán, 1897-ben házasodott meg. A történelmi nevezetességű olasz családból Aldobrandini Ágnes hercegnőt vette el, akivel elképzelhető legszebb családi életet élte feleségének 1910ben bekövetkezett haláláig. 1916-ban a királyné főudvarmesterévé nevezik ki. Fontos hivatalát örömmel vállalta, hogy szolgálatot tehessen királyának, hazájának. Az 1918-as összeomlás, forradalom idején fáradságot nem ismerve munkálkodott az ország megmentésén, a király megvédésén. A kommunizmus bukása óta Marcaltőn tartózkodott csendes elvoaultságban, míg január 3-án este a halál ki nem oltotta életét. Emberi erényei, nemes, nagyűri lelkülete, emberszeretete, bámulatosan szép családi élete nemesítőleg hatott mindazokra, akik őt közelről ismerték. Végtelenül szerette feleségét, gyermekeit s ezek is őt. A családban a jelszó az egymás iránti szeretet és figyelem volt. S ezt a szép családi érzést átjárta, nemesítette a mély vallásos érzés. Életben a férfias lelkierőnek, a minden szenvedésen felülemelkedő vallásos érzésnek nem egy bámulatkeltő példáját mutatta. Mikor 1897-ben Frascati-ban megvolt az esküvője, a túláradó boldogságban rossz sejtései támadtak a boldog házaspárnak. S ekkor megígérték egymásnak, hogy, ha bármelyikük súlyos betegségbe esik, a másik nem titkolja el, hogy a halálra elkészülhessen. Ez a nehéz feladat Esterházy Sándor grófra előbb rászakadt, mint hitte volna. 1910 júliusában a szeretett hitves halálos ágyon feküdt. Mikor már látszott, kogy menthetetlen, nagy lelkierővel, elfojtva a bensejében tomboló fájdalmat, kérdezte feleségétől, hogy emlékszik-e, mit ígértek boldog egymásnak boldogságuk kezdetén. Mire az eszményképül állítható anya mosolyogva felelte: Tudom, hivasd ide Pétert és hivasd ide a papot, hogy hozza el az Ur Jézust. Amint megérkeztek, legidősebb fiához, a 12 éves Péterhez fordult: Nézd fiam, hogyan hal meg édesanyád, S azután, mint 13 évvel ezelőtt, boldog házaséletének küszöbén, a belsejét marcangoló fájdalom között Esterházy Sándor gróf együtt végezte szentáldozását nagyútra készülő feleségével. A pap, mint 13 évvel ezelőtt, most is széttörte az Úr szent testét, a háláik kokkal gyötrődő kedves hitves most is mosolyogva nyújtotta kezét férjének, mint akkor s egy hitvallóra valló lelkierővel fogadta ő is az Urat. Bámulatos lelkierő! De erre A hét eseményei. A politika hirel. A nemzetgyűlés pénzügyi bizottsága meg kezdte az aranyköltségvetés tárgyalását, melyen a bizottsági tagok közül többen felszólaltak a bizottsági tárgyalás arra időre való elhalasztása mellett, mikor már a kitiltott képviselők is megjelenhetnek a tárgyaláson. Bethlen István gróf mi nisztetelrök azonban kijelentette, hogy engedményekkel nem lehet megvásárolni az ellenzék kötelességteljesítését. A költségvetés tárgyalása után az elsők között fog következni a törvényhatóságok újjászervezéséről szóló javaslat letárgyalása. A forgalmi-adó ankétje. A pénzügyminisztériumban az érdekképviseleti szervek képviselőinek be* vonásával tárgyalások folynak a forgalmi-adó rendszer megváltoztatására. A kisemberek, de a behajtó hatóságok tekintélyének érdekében is kívánatos volna, hogy az ankétezö urak olyan megoldásra jussanak, mely az eddig divott, botránkoztató és a kisembereket megnyomorító rendszert sürgősen és végleg megszünteti. . Az entente nem üríti ki a kölni zónát A szövetségesek jegyzéket intéztek Németországhoz, melyben bejelentették, hogy a kölni zó nát január hó 10 ére nem ürítik ki. A németeknél óriási az elkeseredettség s megtörténhetik, hogy megtorlásul a német kormány megszakítja az angolokkal és franciákkal folytatott kereskedelmi tárgyalásokat. A kisipari hitel. A Pénzintézet Központ eddig 6 milliárd hitelt folyósított a kisiparosoknak s még 14 milliárdot fog folyósítani. Elfogták Radicsot. A Balkán méregkeverője, a vén Pasics mióta uralomra jutott igazi balkáni módra iparkodik megszilárdítani uralmát. Elfogatta a horvátok vezérét Radics Istvánt, akivel egy időben juttatta börtönbe a délvidéki magyarság vezető embereit. Pasics elfelejti, hogy erőszakkal csak ideig óráig lebet hatalmat kézbcníirtaM. Esterházy Sándornak szüksége is volt, mert neki a Gondviselés örömből, bánatból egyaránt bőségesen juttatott. Felesége halála után félárva gyermekei nevelésének élt. Szerető gonddal vezetgette őket s mikor a mult szenvedése kezdett már emlékezetté válni, újabb csapás rázkódtatta meg szivét. Házassági frigyének első hajtása merész sudárba szökkent, a világháborúban harcolt s nem hozott szégyent ősei nevére, amikor 1917 őszén néhány napos tartózkodásra a frontról hazakerül, s spanyolbetegségben váratlanul elhunyt gróf Zichy Jánoséknál Fejérmegyében. Épen ötvenedik születésnapjára készült kis családja örvendezve, mikor a betegség hirét Marcaltőn meghallották s az öröm virágai a gyász virágává lettek, az ünneplő édesatya asztala helyett az első fiú, Péter ravatalára kerültek. De a közélet embere még el sem maradozhat a fájdalmán, mert hisz az országot a felfordulás veszélye fenyegeti. Csak később hoz fájdalmára enyhülést, hog / épen attól a családtól kap egy fiút, vejét, Zichy Pál grófot, amelynek körében Péter fia utolsó napját töltötte. A szenvedések királyi embere volt, akit mérhetetlen Isten és emberszeretet töltött el. Soha senkiről rosszat nem mondott. Ilyen lelkülettel nem csoda, ha atyja volt alattvalóinak. Cselédjeit, azok gyermekeit névszerint ismerte, betegségükben, bajukban gondoskodott róluk. Még betegeskedése alatt is a legnagyobb érdeklődést tanusította a bajban lévők iránt. Még a múlt év novemberében is megjelent a malomsoki tűznél. Vigasztalta a károsultakat, valamennyinek épületfát ajándékozott, akinek elégett a sertése, ingyen adott helyette, az elégett gabona helyébe ugyanannyit kiméretett saját magtárába.