Pápa és Vidéke, 22. évfolyam 1-52. sz. (1925)
1925-02-15 / 7. szám
VIDEKE ftl9fls«té»l árak: negyedévre 24.000 kor., egy hónapra 8000 ker. Sgyes iitn ára darabonként 2000 kor. POLITIKAI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség: Fő-utca 12. Kiadóhivatals Fő-utca 12, szám. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint Jókai Mór. Az Úr 1925-ik éve a szegény megfogyott magyarság számára a megemlékezés esztendeje, mint volt 1917 vagy 1923. Amaz Arany, Tompa centennáriumával, emez Madách és Petőfi születésének 100 esztendős évfordulójával. 1925-ben a megemlékezések középpontjában Jókai áll, hálás nemzetének a kegyelete az ő alakja felé fordul, s hála Istennek, erre az ünneplésre nem a jóvátételre kényszerítő szégyenkezés hajt bennünket, mert Jókai munkáit nem kellett ennek a centennáriumnak kiásnia a feledés homályából, hiszen az ő költészete mindnyájunk műveltségének alkotó eleme; kora ifjúságunktól kezdve késő öregségünkig nagyszerű élményünk. Benne nem is a holtat ünnepeljük, hanem a szivünkben, lelkünkben élő nagy mesemondót. Az ünneplés tüze, lángja kigyúlt 1925 január 1-én és nem fog kialudni az egész év folyamán. S ennek az ünneplésnek mélyenfekvő okai vannak. Magyarország ünnepli Jókait 1925ben, február 18-án, de nem azért főkép, mert az emberiség legkiválóbb szellemének egyike, mert a művészi gyönyörfiségnek áradatával ajándékozta meg nemzetét, hanem mert ébresztette a magyar nemzeti lelket akkor, mikor arra álomkórság nehezedett, erősítette, bizalommal töltötte el a kishitűség, a csüggedés óráin. A hősi, a dicső küzdelem bukása után ápolta népében a feltámadásban való hitet. S azután, hogy megifjodott a haza, „ideálokat adott nemzetének, s ápolta nemzete ideáljait, s hatalmas költői erejének sugallatával hirdette, árasztotta a hitet jóban és igazban". Az ezer év legendájának a költője volt ő is. Annak a nemzetnek fia volt, melynek az volt a hivatása az ő szép költeménye szerint, melyet a közelgő ezredév ünneplésére 1867-ben írt, hogy csupán az ősi lélekakarat segítségével ezeréves próbát álljon, nem védve rokonoktól, tengerártól, szirtektől, stb. Abból a népből való volt, melyen kilenc századon erőt nem vett a tűz, vas, de az évezred tizedik századában lassú, kába álom fogta el, s már úgy látszott, hogy az idők mohája, rozsda törli el. A hízelgő, lassú kábulat elringatta szivét, elfeledte múltját, nyelvét, ősi szokásait, gúnyt űzött abból, amiért apja halt. E valóságos öngyilkosság láttára az Úristen szemében könny gyűlt, § Isten szeméből földre hullt a könny, £ Isten könnyéből kéltő támadott, S a költő fájó éneklésére Felébredt az alvó tetszhalott. S a hosszú álom után sietett pótolni a nép, amit elmulasztott, s hamarosan egyenlő hévve; bírta meg a kardot, lantot, ásót és gyalut. A magyar költők és irók A hét eseményei. Ottó királyt születésnapja alkalmából hódoló felirattal fid vözölte a Budapest Thpolisz nevű külvárosában működő XXXII. Szent Imre Szívgárda. Nemrégiben következő szövegű köszönő levelet kapott Kummer János műegyetemi hallgató, a Szívgárda lelkes és önzetlen veze tője: „Őfelsége a királyné legkegyel mesebben megbízott, hogy a Budapest-Tripoliszi Szívgárda nevében ifjú királyunknak küldött születésnapi hódolatukért őfelsége legfelsőbb köszönetét tolmácsoljam. Királyunk is Jézus Szentséges Szívéhez fohászkodik országáért és a szenvedő magyar népért és arra kéri az Istent, hogy egyesítse őt mindazokkal a szeretett hazában, kik mint Önök, fiatal Barátaim, alattvalói hűséggel és felebaráti szeretettel emlékeztek meg Szent István törvényes utódjáról. Kelt: Lfqueitio, Paiaeió Uribarren 1925. L/6. Ö cs. és k. apostoli Felsége legfelsőbb parancsából: dr. gróf Károlyi József." A közalkalmazottak fizetése. A Genfben tartózkedó miniszterei nőktől o'yan értesítés érkezett, hogy a Népszövetség hozzájárult a közalkalmazottak fizetésének emeléséhez. Károlyi József gróf beszámolója. Székesfehérvár képviselője, gróf Károlyi József, mint már múlt számunkban jeleztük, hosszabb lcquetioi tartózkodás után rövidebb időre visszatért Magyarországra s Székesfehérváron beszámolót tartott. A be számolóból kiemeljük a következé ktt: ,Akit a magyar »e*t korona mrgiüet, az csak a magyar alkotmány farmái között foglalhatja el ősi trónját* A királyi cc?lád anyagi helyzetére vonatkozóan elmondta, hogy a magyarországi királyi birtokokból kapott jövedelem a drága Spanyolor szágban csak a szerény megélhetéshez elég, de a királyné sohasem panaszkodik, sőt örül, hogy gyermeke megismeri a szegénységet is, s lega lább így a szegényeknek is igazi ki rálya tud majd lenni. Sikkasztó menekült a cseh követségre. Hladics Dobornik volt katona, kémkedéssel gyanusított egyén szuronyos kísérői közül kiugorva, a cseh követségre menekült, amely nem hajlandó kiadni Őt. A régi diplomácia is sok komiszságot elkövetett, de egy kicsit kérgesebb volt és ilyen nyíltan nem paktált sikkasztókkal. Sztrájkolnak a tatai bányászok. A szcciáldemokrata izgatás ismét sztrájkba hajtott kb. 10.000 bányamunkást. A szcciálista hatalmi gőg, úgylátszik, nem gondol arra, hogy tagjai közt a nyomort terjeszti ezekkel a gyakran megújuló sztrájkokkai, de egyúttal az országnak is mérhetetlen károkat okoz, megfosztva a nemzeti vagyon lehető leggazdaságosabb kihasználásától, amivel egyúttal az általános drágaságot is előmozdítja. A szerb képviselőválasztás. Szerbia a múlt vasárnap választott. A kormány a leghihetetlenebb terror mellett is csak 5—10 főnyi többséget szerzett. A választási erőszakos kodássak eredménye 27 halott, 25 sálroa ás 26$ köna^sb* sctestit. nemzeti érzést ápoló, a nemzet erejét felfokozó, sőt fenntartó hatását sokan megállapították már, de a költő rendeltetését ilyen gyönyörű költői példázatban Arany Jánoson kívül senki sem adta. S Jókai az „Ez r év" költői legendájában vázol: költői hivatást tartotta szem előtt. Ö is ilyen Isten könnyéből támadott költő volt, kinek fájó éneklésére felébredt az egész nemzet. A magyar nép most, hogy születésének száz éves évfordulóját ünnepli, büszkén, boldogan köszöni Jókainak a nagy költői értékeket, mikkel nemzetét megajándékozd, hálás neki, hogy a magyar névnek külföldön is elismerést szerzett munkáival, de az osztatlan lelkesedést, a szerelő megemlékezést főkép az csal.a ki népe szivéből, hogy lantja mindig nemzete szolgálatában ^állott. A Keresztény Munkásotthon. Folyó hó 9-én a belvárosi elemi iskola tornatermében ott láttuk Pipa város keresztény társadalmának legszámottevőbb intelligenciáját egy teremben a munkásokkal együtt. A tárgysorozat egyel len pontja, a létesítendő Keresztény Munkásotthon ügyének a letárgyalása. Boksay Endre nyitotta meg a gyűlést, rámutatván arra, hogy mennyire fontos, hogy a Keresztény Munkásotthon rövid időn belül megkezdhesse működését. A munkásokkal törődni kell, mert ha mink nem törődünk, akkor törődik majd más, mint ahogy azt a mult tapasztalatai megmutatták. Magunkhoz kell ragsdnunk a vezetést, s akkor a nagy munkástábor szeretetteljes bánásmóddal a mi táborunkat fogja gyarapítani. Fábián Károly meggyőző érvekkel tárta fel, hogy kezdjünk már végre praktikus keresztény életet élni, tettekben mutassuk meg, hogy keresztények és szociáiisták vagyunk. A felállítandó Ker. Munkásotthon megkezdésének még vannak anyagi nehézsége!, felhívta tehát a keresztény társadalom figyelmét az önkéntes adományokra. Székely János v. államtitkár azt fejtegette, hogy teák akkor remél-