Pápa és Vidéke, 22. évfolyam 1-52. sz. (1925)

1925-02-15 / 7. szám

VIDEKE ftl9fls«té»l árak: negyedévre 24.000 kor., egy hónapra 8000 ker. Sgyes iitn ára darabonként 2000 kor. POLITIKAI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség: Fő-utca 12. Kiadóhivatals Fő-utca 12, szám. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint Jókai Mór. Az Úr 1925-ik éve a szegény megfogyott magyarság számára a megemlékezés esztendeje, mint volt 1917 vagy 1923. Amaz Arany, Tompa centennáriumá­val, emez Madách és Petőfi születésének 100 esztendős év­fordulójával. 1925-ben a meg­emlékezések középpontjában Jókai áll, hálás nemzetének a kegyelete az ő alakja felé for­dul, s hála Istennek, erre az ünneplésre nem a jóvátételre kényszerítő szégyenkezés hajt bennünket, mert Jókai munkáit nem kellett ennek a centen­náriumnak kiásnia a feledés homályából, hiszen az ő költé­szete mindnyájunk műveltségé­nek alkotó eleme; kora ifjú­ságunktól kezdve késő öreg­ségünkig nagyszerű élményünk. Benne nem is a holtat ünne­peljük, hanem a szivünkben, lelkünkben élő nagy mese­mondót. Az ünneplés tüze, lángja ki­gyúlt 1925 január 1-én és nem fog kialudni az egész év folya­mán. S ennek az ünneplésnek mélyenfekvő okai vannak. Ma­gyarország ünnepli Jókait 1925­ben, február 18-án, de nem azért főkép, mert az emberi­ség legkiválóbb szellemének egyike, mert a művészi gyönyö­rfiségnek áradatával ajándékozta meg nemzetét, hanem mert éb­resztette a magyar nemzeti lel­ket akkor, mikor arra álom­kórság nehezedett, erősítette, bizalommal töltötte el a kis­hitűség, a csüggedés óráin. A hősi, a dicső küzdelem bukása után ápolta népében a feltáma­dásban való hitet. S azután, hogy megifjodott a haza, „ide­álokat adott nemzetének, s ápolta nemzete ideáljait, s hatalmas költői erejének sugallatával hir­dette, árasztotta a hitet jóban és igazban". Az ezer év legendájának a költője volt ő is. Annak a nem­zetnek fia volt, melynek az volt a hivatása az ő szép költemé­nye szerint, melyet a közelgő ezredév ünneplésére 1867-ben írt, hogy csupán az ősi lélek­akarat segítségével ezeréves pró­bát álljon, nem védve rokonok­tól, tengerártól, szirtektől, stb. Abból a népből való volt, me­lyen kilenc századon erőt nem vett a tűz, vas, de az évezred tizedik századában lassú, kába álom fogta el, s már úgy lát­szott, hogy az idők mohája, rozsda törli el. A hízelgő, lassú kábulat elringatta szivét, elfe­ledte múltját, nyelvét, ősi szoká­sait, gúnyt űzött abból, amiért apja halt. E valóságos öngyil­kosság láttára az Úristen szemé­ben könny gyűlt, § Isten szeméből földre hullt a könny, £ Isten könnyéből kéltő támadott, S a költő fájó éneklésére Felébredt az alvó tetszhalott. S a hosszú álom után sietett pótolni a nép, amit elmulasz­tott, s hamarosan egyenlő hév­ve; bírta meg a kardot, lantot, ásót és gyalut. A magyar költők és irók A hét eseményei. Ottó királyt születésnapja al­kalmából hódoló felirattal fid vözölte a Budapest Thpolisz nevű külvárosában működő XXXII. Szent Imre Szívgárda. Nemrégiben követ­kező szövegű köszönő levelet kapott Kummer János műegyetemi hallgató, a Szívgárda lelkes és önzetlen veze tője: „Őfelsége a királyné legkegyel mesebben megbízott, hogy a Buda­pest-Tripoliszi Szívgárda nevében ifjú királyunknak küldött születés­napi hódolatukért őfelsége legfelsőbb köszönetét tolmácsoljam. Királyunk is Jézus Szentséges Szívéhez fohász­kodik országáért és a szenvedő ma­gyar népért és arra kéri az Istent, hogy egyesítse őt mindazokkal a szeretett hazában, kik mint Önök, fiatal Barátaim, alattvalói hűséggel és felebaráti szeretettel emlékeztek meg Szent István törvényes utódjáról. Kelt: Lfqueitio, Paiaeió Uribarren 1925. L/6. Ö cs. és k. apostoli Fel­sége legfelsőbb parancsából: dr. gróf Károlyi József." A közalkalmazottak fizetése. A Genfben tartózkedó miniszterei nőktől o'yan értesítés érkezett, hogy a Népszövetség hozzájárult a köz­alkalmazottak fizetésének emelésé­hez. Károlyi József gróf beszámo­lója. Székesfehérvár képviselője, gróf Károlyi József, mint már múlt szá­munkban jeleztük, hosszabb lcque­tioi tartózkodás után rövidebb időre visszatért Magyarországra s Székes­fehérváron beszámolót tartott. A be számolóból kiemeljük a következé ktt: ,Akit a magyar »e*t korona mrgiüet, az csak a magyar alkotmány farmái között foglalhatja el ősi trón­ját* A királyi cc?lád anyagi helyze­tére vonatkozóan elmondta, hogy a magyarországi királyi birtokokból ka­pott jövedelem a drága Spanyolor szágban csak a szerény megélhetés­hez elég, de a királyné sohasem pa­naszkodik, sőt örül, hogy gyermeke megismeri a szegénységet is, s lega lább így a szegényeknek is igazi ki rálya tud majd lenni. Sikkasztó menekült a cseh követségre. Hladics Dobornik volt katona, kémkedéssel gyanusított egyén szuronyos kísérői közül kiugorva, a cseh követségre menekült, amely nem hajlandó kiadni Őt. A régi diplomá­cia is sok komiszságot elkövetett, de egy kicsit kérgesebb volt és ilyen nyíltan nem paktált sikkasztókkal. Sztrájkolnak a tatai bányá­szok. A szcciáldemokrata izgatás is­mét sztrájkba hajtott kb. 10.000 bá­nyamunkást. A szcciálista hatalmi gőg, úgylátszik, nem gondol arra, hogy tagjai közt a nyomort terjeszti ezekkel a gyakran megújuló sztráj­kokkai, de egyúttal az országnak is mérhetetlen károkat okoz, megfosztva a nemzeti vagyon lehető leggazda­ságosabb kihasználásától, amivel egy­úttal az általános drágaságot is elő­mozdítja. A szerb képviselőválasztás. Szerbia a múlt vasárnap választott. A kormány a leghihetetlenebb terror mellett is csak 5—10 főnyi többsé­get szerzett. A választási erőszakos kodássak eredménye 27 halott, 25 sálroa ás 26$ köna^sb* sctestit. nemzeti érzést ápoló, a nem­zet erejét felfokozó, sőt fenn­tartó hatását sokan megállapí­tották már, de a költő rendel­tetését ilyen gyönyörű költői példázatban Arany Jánoson kí­vül senki sem adta. S Jókai az „Ez r év" költői legendájában vázol: költői hiva­tást tartotta szem előtt. Ö is ilyen Isten könnyéből támadott költő volt, kinek fájó éneklé­sére felébredt az egész nemzet. A magyar nép most, hogy születésének száz éves évfordu­lóját ünnepli, büszkén, boldo­gan köszöni Jókainak a nagy költői értékeket, mikkel nem­zetét megajándékozd, hálás neki, hogy a magyar névnek külföldön is elismerést szerzett munkáival, de az osztatlan lel­kesedést, a szerelő megemlé­kezést főkép az csal.a ki népe szivéből, hogy lantja mindig nemzete szolgálatában ^állott. A Keresztény Munkásotthon. Folyó hó 9-én a belvárosi elemi iskola tornatermében ott láttuk Pipa város keresztény társadalmának leg­számottevőbb intelligenciáját egy te­remben a munkásokkal együtt. A tárgysorozat egyel len pontja, a léte­sítendő Keresztény Munkásotthon ügyének a letárgyalása. Boksay Endre nyitotta meg a gyűlést, rá­mutatván arra, hogy mennyire fon­tos, hogy a Keresztény Munkásotthon rövid időn belül megkezdhesse mű­ködését. A munkásokkal törődni kell, mert ha mink nem törődünk, akkor törődik majd más, mint ahogy azt a mult tapasztalatai megmutatták. Magunkhoz kell ragsdnunk a veze­tést, s akkor a nagy munkástábor szeretetteljes bánásmóddal a mi tá­borunkat fogja gyarapítani. Fábián Károly meggyőző érvekkel tárta fel, hogy kezdjünk már végre praktikus keresztény életet élni, tettekben mu­tassuk meg, hogy keresztények és szociáiisták vagyunk. A felállítandó Ker. Munkásotthon megkezdésének még vannak anyagi nehézsége!, fel­hívta tehát a keresztény társadalom figyelmét az önkéntes adományokra. Székely János v. államtitkár azt fejtegette, hogy teák akkor remél-

Next

/
Thumbnails
Contents