Pápa és Vidéke, 22. évfolyam 1-52. sz. (1925)

1925-11-08 / 45. szám

A volt tanítványok nevelőiskolájukért. Erdély legrégibb, legnagyobb s a legtöbb külföldi vonatkozással biró magyar középfokú iskolája a nagyenyedi Bethlen-kollégium. A román kormány már megfosztotta a Bethlen Gábor fejedelem által fenntartására rendelt 12 ezer hold alapítványi birtokától s most a nagyhirü iskola tisztán a tanulók tandíjából kénytelen tengődni. Az Erdélyben maradt volt tanítványok megpróbálták, hogy iskola segélyező egyesületbe szervezkedjenek, de a román kormány a szervezkedést betiltotta. A román kormány által CsonkaMagyarországra kiüldözött volt nagyenyedi diákok szive már a nagy katasztrófát követő első években meg dobbant a Bethlen-kollégium szomorú sorsa miatt és elhatározták, hogy a válságba jutott nevelő-kollégiumuknak visszafizetik azt a tandíjat, amelyet nem fizettek meg annak idejében, mert arra a Bethlen Gábor féle alapítvány jövödelme miatt nem volt szüksége az iskolának. A 60 enyedi diák hála-kötelességét két éven át megható áldozatkészséggel teljesítette, havonta róva le fizetésébői a vállalt törlesztési részleteket. Miután a kollégium közvetlen segélyezése eltiltatott, a volt tanítványok szabályszerű egyesületbe tömörültek és kimondották, hogy folytatólag ezután is mindenki szíve és anyagi tehetsége szerint fizetésének egy részét felajánlja azon szegény, de tehetséges erdélyi magyar tanulók taníttatására, akik különben el volnának zárva a tanulás lehetőségétől. És a volt diákoknak azóta naponta egy új kötelezettségre emlékeztető jelszó csendül a fülébe: Minden darab kenyeredből egy darabka — a rabtestvérek tanuló gyermekeié 1 A tanítványok a mult évben havi fizetésükből négy szegény magyar gyermek otthoni tanulhatását tették lehetővé. Ezen áldozatkészség áldá sául rendelt a Gondviselés más magyar városokat is támogatásukra, amelyek maguk is elvállalták egyegy erdélyi szegény magyar gyermek nevelési költségét. Szívlelje meg városunk nemesen érző, saját és gyermekeik jövőjéért küzködő lakossága is a régi időkben tanított gyermek-versike két sorát: A nyomorultakat veszni ne hagyjátok, A mással tett jó visszaszállhat rátok! Újra felhívjuk a város közönségét a már jelzett Erdélyi-estre, amely e hó 7-én, szombaton este fél 9 órakor lesz a Jókai Színházban. Jegyek még kaphatók Kis Tivadar könyvkereskedésében. Minél többen legyünk ott, mutassuk meg, hogy magyarok vagyunk, kik tudnak áldozni a hazai ügynek. Találtatott egy gyermeksapka; tankönyv. Igazolt tulajdonosaik a rendőrségen átvehetik. Miért küzd az iparosság? Helyszűke miaít csak röviden foglalkozunk azon aktuális kérdésekkel, amelyek a keresztény iparosságot és általában a keresztény társadalmat érintik. Lapunk hasábjain is számtalanszor irunk, gyűléseinken erről beszélünk, hogy a kisiparosságot pártoljuk, támogassuk, megrendeléseinket náluk eszközöljük. Minthogy soha ilyen ipari pangás nem volt, mint a jelen időben, azért állandóan sürgetjük a kormányt és a hatóságokat, hogy a közmunkák és közszállítások megkezdésénéi elsősorban a szakképzett kisiparosokat jutassák munkához. A ker. szoc. páríprogramm alapján állandóan felszínen tartjuk és a parlamentben is követeljük az iparostársadalomra sérelmes forgalmi adózás reformját és megszüntetését, az elaggott iparosok intézményes biztosítását, hitel terén olcsó és kedvező feltételek nyújtását stb. Hogy mindez még nem valósult meg, annak nagyrészben maga az iparosság is az oka, mert valami nehézkes tehetetlenség, széthúzás és szervezetlenség gátolja érdekeik előbbre jutását. Sokszor hallunk szemrehányásokat, Az utolsó római zarándoklás. A Szentkapu bezárásával kapcsolatos fényes ünnepségekre az Orsz. Kath. Szövetség, mint a zarándoklatok hivatalos rendezője, nagyszabású zarándoklást vezet Rómába. December 24 ére tervezik a bezárási ünnepséget, mely alkalommal Róma összes harangjai megszólalnak, a pápa Szent Péter sírjánál rövid imát mond, mely után a menet a Szentkspuhoz vonul, mikor megkezdődik a Szentkapu bezárásával kapcsolatos ünnepség. Az Orsz. Kath. Szövetség erre a nagyszabású ünnep • ségre vezeti december 16 án Budapestről kiinduló országos utolsó, vagyis VII. Nemzeti Zarándoklás t Rómába. A rendezőség azonban már most felhívja a figyelmét minden magyar katholikusnak e nagyszabású ünnepségre és aki a Szövetség által kibocsájtott programmra igényt tart, levél utján cimének megjelölésével kérje azt az Orsz. Kath. Szövetségtől, Budapest, IV., Ferenciek tere 7., III. 1., I. e. 8. sz. :-: Hirdessen a Pápa és Vidékében.:-: természtes keserűvíz székrekedésnél, emésztési zavaroknál gyors, biztos, enyhe hatású. %m hogy így, meg amúgy, maga a ker.szoc. párt is idegenekkel dolgoztat, mikor erre alkalom kínálkozik. Hogy ez nem így van, azt szinte felesleges is magyarázni, mert minden alkalommal keresztény iparossal, sőt kimondottan ker.-szoc. párttagokkal végezteti a párt azt a munkát, ami részéről adódik. A közönség részéről is hallunk kifogásokat, hogy a keresztény kereskedők és iparosok nem versenyképesek, drágán dolgoznak stb. Ilyen és hasonló okoskodás persze nem állja meg a helyét, mert kézműves iparosaink nemcsak preciz munkájukról híresek, de bátran merjük állítani, hogy ár tekintetében is versenyképesek a sablonos gyáriparral is. Ha bizonyos okok és panaszok imitt amott fel is merülnek, iparkodjunk azokat kölcsönösen megszüntetni, mert az ipar jövője és az ország érdeke halálosan azt parancsolja, hogy a nemzet gerincét, a keresztény iparosságot a mai súlyos helyzetéből ki kell menteni, munka alkalmat kell adni, hogy,,boldogu jon. x Köhögés, rekedtség esetében, valamint a torok bántalmainál és a légzőszervek működési zavarainál legelső szaktekintélyek ásíal legjobban az „Egger mellpasztilláit" ajánlják. Ezen kitűnő izü cukorkák az étvágyat és a gyomrot nem rontják és biztos hatásúak. Több mint 60 év óta vannak forgalomban és úgy a belföldön, mint az egész külföldön a legnagyobb mértékben beváltak és a legjobb hírnévnek örvendenek. November 22-én lesz a Pápai Ker. Munkás-Otthon ünnepélyes megnyitása. November 22 ike nagy és bensőséges ünnepnapja lesz a pápai ker.szoc. tábornak, mivel két évtizedes küzdelmeink után, régi vágyaink és reményeink teljesedéséhez érkeztünk el. Ezen a napon avatjuk fel a ker.szoc. munkásság új otthonát, melyben a keresztény összetartás alapján öntudatos harcos tábor lesz készenlétben a becsületes munka jogának védelmére s az evangéüumos könyvben lefektetett szociális igazságok kiküzdésére. Ünnepe lesz ez a keresztény társadalomnak, munkásnak, iparosnak, földmivesnek és annak a kevés számú, de meggyőződéses, az eszméért lelkesedni tudó intelligenciának is, akik meleg szeretettel szorították meg eddig is az Istent félő s hazát szerető magyar munkás kérges kezét. November 22-én kigöngyöljük a munka szent jelvényét, a nemzeti szinü selyemzászlót s ez alá szólítjuk a ker. szoc. gondolat minden egyes hivét, a keresztény társadalmat, egyesületeket, testületeket és a keresztény vallásfelekezeteket tanúságot tenni a munka ünnepén a keresztény munkásság mellett és azt mondjuk: némuljon el a társadalmi és felekezeti gyűlölködés, pártviszály és egyenetlenkedés, mely egyszer már Mohácshoz és Trianonhoz vitte az országot. Folyó hó 22 én reggel 9 órakor ünnepélyes istentisztelettel kezdődik az ünnepség. Szentmisét celebrál dr. Rott Nándor megyéspüspök. Szentbeszédet tart: Csík József újpesti plébános, nemzetgyűlési képviselő. Fél 11 órakor ünnepélyes házavatás, fél 12 órakor díszközgyűlés, délután 3 órakor nyilvános népgyűlés a Főtéren, este 7 órakor kultúrestély a Jókai Színházban, este fél 9 órai kezdettel táncmulatság a Griff nagytermében. Az ünnepélyre megjelennek dr. Paupera Ferenc, Haller József, Csík József nemzetgyűlési képviselők, Székely János v. államtitkár, Tobler János, Müller Antal és dr. Záborszky, István Áll. Munkásbiztosító Pénztár igazgató főorvosa. Az ünnepélyen szerepel a pápai Hadviselt Iparosok énekkara és a győri ker.-szoc. „Honszeretet" Dalkör. A vidéki testvérszervezetek részéről megjelenik Pécs, Szombathely, Székesfehérvár, Győr, és Budapest munkásságának küldöttsége is. Panaszkodnak a mézesek és a cukrászok. A győri iparkamarától 40 cukorkaárus kért iparengedélyt. Ez veszedelemmel fenyegeti a már bejegyzett cégeket, melyek már eddig is küzdöttek a zúgcukrosok ellen. Semmiféle iparágban sem nyílik oly nagy tér a kontárok számára, mint eöfcen az iparágban. Ha nyári időben, vagy egyéb alkalmakkor megnézzük Pápa és vidékén a falusi búcsúkat, igazat adunk a panaszoknak. De nálunk is ellepik a vásárokat a nem egy esetben trachomás, tuberkulótikus, bőrbajos úgynevezett cukorkaárusok, kik közül számosan szappant, kocsikenőcsöt, pántlikát, bicsakot s a jó ég tudja, mit nem árusítanak. Különösen áil ez a falusi búcsúkra és vásárokra. A cukorka ki van borítva, felhalmozva a falusiaktól kölcsönkért kapura, félszerajtóra s egész nap turkálnak, válogatnak bennük a kíváncsiak, gyerekek, asszonyok. Aztán tovább cipelik egyik búcsúról a másikra a megmaradt portékát s eközben tudományos doktorok ankétoznak a tüdővész elleni védekezésről. Figyeljenek meg egy falusi búcsút, s a probléma megoldása könnyebb lesz. Eddig a hatóságok ezzel nem sokat törődtek. A bacillusok ezen mozgó importálói eddig zavartalanul működtek s senki sem irányította őket más keresethez. Kívánatos, hogy még a falusi cukorka- és sütemenyárusítás is csak ellenőrizhető s mindenkor felelősségre vonható emberek kezében legyen. Az e tárgyban intézkedő miniszteri rendelet csak az üzletek nyitvatartására vonatkozik, de a kontárok ellen nem intézkedik. Ezért szövetségbe tömörülnek Dunántúl cukrászai és mézesei, hogy országos mozgalommal teremtsenek rendet a cukorkadzsungelben. ei PÁP o a i NYO (Törc kön; isk« bek san, j 'i t * eleki vil Damj Te Sze V ! ber Ml áf a Is ári Meg! Hol; Pápa, CSE tűz bé HRE Pápa Kályl átala! és Wallenstein Testvérekhez megérk