Pápa és Vidéke, 22. évfolyam 1-52. sz. (1925)

1925-02-01 / 5. szám

Csermák minta után fest és vegyileg tisztit. Kifakult ruhákat legfutányosabban átfest. A tífusz. Még mindig grasszá! a tífusz a város területén s a héten 3 áldozata is voit. Meghalt tífuszban Péntek írén 2l éves hajadon, aki a hantai malomban kapta betegségét, Horváth Róza 16 éves cselédleány a kishantai malomból, s Takács Sándor 42 éves ny. postaaltiszt az Öreghegyben. A városházán eddig 21 megbetegedés van bejelentve. A tanács a Tapolca fertőzése miatt megtiltotta, hogy a Tapolca vizét természetes jégképződésre felhasználják s helyette eliendelte annak megvizsgálását, nem lenne-e alkalmas a Séd erre a célra. A veszprémi m. klr. pénzügyigazgatóság rendelete a for galmiadó ügyben. Forgalmi-adóhivatalnak, Pápa. Tekintettel arra, hogy az 1924. évi egyesség, valamint a kivetésszerü átalányok 1924 dec. végével lejártak és a nagyméltóságú m. kir. pénzügyminisztérium 180.179 V. B. 1924 sz. rendelete értelmében 1925 január 1 tői kezdve az általányozások körül új eljárási szabályok lesznek életbeléptetve, elrendelem, hogy az átalányozottak az átalányuknak az új szabályok szerint való megállapításáig továbbra is részükre eddig megállapított összegeket fizessék, illetve lójják le. Az így lerótt összegeket az új 1925. évi jan. 1 tői annak idején megállapított átalány összegekbe be kell tudni. Uíasitom Cimet, hogy erről az érdekelt feleket megfelelő módon értesítse. Dalestély Szentgálon. A Veszprémmegyei Szentgál község példaadóan szép és nagysikerű dalestélyt rendezett f. hó 17 én. A dalestén résztvett Murgács Kálmán országszerte ismert nótaszerző, ki a szebbnél szebb irredenta és magyar dalaival, melyeket maga adott elő, óriási sikert ért el. Az est fénypontja a Veszprémi Dalegyesület vendégszereplése volt. Az egyesület, amely áldozatkész vidéki kiszállásaival önzetlenül szolgálja a magyar dalkulturát, Csajághy Károly törvényszéki elnök, mint egyesületi elnök és Gaál Sándor városi zeneigazgató, karnagy vezetésével 50 taggal vett részt és a szebbnél szebb dalokkal, kiváló elő adással nemcsak a közönségnek szerzett felelj (hetetlen negyedórákat, hanem a megjelent falusi énekkaroknak értékes oktatást is nyújtott. Az estélyen közreműködött a herendi, a szentgáli kath. és ref. énekkar is, melyek szépen fejlődő munkálkodása Rhosóczy Rezső és Galambos János illetve Vajda Péter tanítókat dicséri. Az est jelentőségét Hábrik István népművelési titkár ismertette és az egyes számokat szellemesen konferálta. Taggyűlés. A pápai ker. szoc. dohánygyári munkások szakszervezete február 9 én d. u. 4 órakor a róm. kath. elemi iskola tornatermében nyilvános taggyűlést tart, amelyen a munkásság gazdasági hely zetével foglalkoznak. A gyűlés előadója lesz: Székely János v. állam titkár, a Ker. Szoc Siakszervezetek Orsz. Szövetségének elnöke. Agilis urak és hölgyek könnyű munkával tetemes mellékkeresetre tehetnek szert. Ajánlatokat „Dol gozni szeretnék" jeligén a Nemzeti Újság kiadóhivatala további', Bu dapest, V., Honvéd u ca 10. sz. Eltűnt leány. Vesztergom Já nosné bakonykoppányi lakos Róza nevű 17 éves leánya f. hó 8 án ha zulról eltűnt. Körözését elrendelte a hatóság. Elveszett pénz. Bakos József takácsi i gazda a legutóbbi csornai országos vásáron a kabátzsebében volt kis zsebkönyvecskéjét, melyben 7,823.000 K készpénz és egy drb. lóról szóló marhalevél volt ismeret len módon elvesztette. — Csörge Já nos nyárádi lakós f. hó 19 én a devecseri országos vásárról hazamenve, Pápasalamon község közeié ben az országúion kabát?sebeből ismeretlen módon 2200.000 K készpénzét elvesztette. A Kath. Leánykor vezetősége előre felhívja az érdeklődők figyelmét febr. 7 iki előadójának, dr Mar kovits Bálint, a cisztercitarend esperesének „A nő az ószövetségben* cimü felolvasására. A ker. szoc. szakszervezetek vezérlőblzottságának ülése. A pápai ker. szoc. szakszervezetek vezérlő bizottsága Kedden este 7 órakor népes értekezletet tartott, amelyen több fontos szakmai és gazdasági kérdésekkel foglalkoztak. A ta nácskozáson Szalay Lajos kerü'eti titkár terjesztette elő a szakszervezetek évi jelentését, melyból megállapítható, hogy a ker. szoc. szakszervezetek u'jába gördülő nehézségek ellenére is örvendetes e'őrehaladásról számolhatnak be. A munkásság vezetősége foglalkozott a létesítendő „Keresztényszocialista O thon

a szer zésének kérdésével is és egyhangúlag elhatározta, hogy e magasztos cél megvalósításához minden egyes ker. szoc. munkás 50000 koronával fog hozzájárulni. A vezé lőbizottság elnökének fokozottabb munkára serkentő szavai után az értekezlet lelkes hangulatban nyert befejezést. Lenyűgözött Hungaria. Ez a címe R mseyjenő festőművész újabb irredenta festményének. Témája megkapó, multunk hősei elűzik az élesre fent gyilokkal ránk támadó martalócokat. — Sikerült reprodukciók kaphatók: Magyar Nemzeti Szövet ségnél, Budapest, IV. Gerlóczy-utca II. I. emelet. A Föld Népe. A vidéken, főkép falvakban és földmives városokban működő intelligens emberek, lelkészek, tanítók figyelmét felhívjuk a földmivesnép ügyesen szerkesztett hetilapjára: „A Föld Népé* re. Ne feledjük el, hogy a politikailag tájékozatlan nép mindig kész eszköze a rombolásnak. A Föld Népét Csik József és Kocsán Károly szerkesztik. Szerkesztőség IV. Ferenciek-tere 7., III. lépcső, II. emelet. Kérjünk mu tatványszámokat és helyezzük el azokat. SZINHAZ. ••• A Kamara Színház Bemard Shaw „Kandida* darabjával kezdte meg előadásainak sorozatát. Színdarab mélyebben, becsületesebben, igazabban és tisztább kézzel még nem hatolt be a házasélet furcsa rejtelmeibe, mint Shaw Kandidája. Olyan becsületes, elszánt bátorsággal, szívbeli nemes gyengédséggel, költői lendülettel művész még nem igen rajzolt, mint ahogy az angol {ró Kandida profilját férjéhez, a férfiideálhoz, az élethez, a saját lelkéhez I való viszonyát fesli. A legszebb Írásművek egyike ez a színdarab; erővel és finomsággal, mélységgel és lendülettel, igazsággal és költői szépséggel van megírva. A Kamara Színház olyan előadásban mutatta be Shaw darabját, mely művészi esemény marad mindenki számára, aki látta. Az előadás a darab levegőjét, külső történését és benső mélységét, szárnyaló poézisét, elmésségét egyaránt vissza tudta adni. Ennek az előadásnak érdeméből büszkén kivehette részét a rendező s a szereplők egyaránt. Egymást emelték, segítették s a darabot vitték fel a magasba. Mágori Mária Kandida szépségét, okosságát, báját, nemességét, finomságát s mindeneken való aszszonyi fensőbbségét s királyi nobilitását, — mely mindig csak adniadni tud, hiszen olyan végtelenül gazdag — biztos kézzel formálta ki. Morell, a lelkész alakjának egyenes, merev vonala, nagy külső ereje és önbizalma, majd a hirtelen megismerésben való összetörése, az aszszony jósága és ereje által való megváltása !... Micsod i gazdag, széles skálájú szerep I .. . Hálás szerep annak, ki elég erős hozzá, hogy jót megcsinálja, de összetörik súlya alatt, ki csak egy vonást is elmulaszt. Alapi Nándor semmivel sem maradt nyúló melegítő fénynek ragyogása maradt. * Minket magyarokat közelebbről is érdekel a nagy zeneköltő élete. Egy ideig a B csben időzj Esterházy Károly gróféknál élt mint zenetanító. A grófi családdal két izben, 1818-ban és 1824 ben jött Barsmegyebe, a Garam mentén fekvő, Zseliz községbe, hol a gróféknak nagyobb birtoka s a kedves faluban árnyas, nagy parkban szép kis kastélya volt. A birtok és kastély ma a BreunnerCoudenhove grófoké, kik kegyelettel őrzik a zongorát, melyen Schubtrt tanított és játszott; a zongora mellett Schubert két arcképét (abból a kor ból) és a szobát melyben lakott, melyben ma is úgy van minden, mint volt akkor. Schubert mindkét izben több hónapot töltött a zselizi kedves kis kastélyban. Napjai zene tanítással, komponálással teltek. A vacsora utáni órák rendszerint meghitt zeneestély voltak, melyekben résztvettek a család tagjai majdnem kivétel nélkül, sőt a kedves vendégek is, mint pld. báró Schönstein, ki kellemes énekével kedveskedett a társaságnak. Schubert, kinek lelke oly mélyen érző volt, nem vonhatta ki magát a magyar dal hatása alól s így zselizi tartózkodásának eredményeként nem egy ezutáni művén magyar levegő hatása érzik. Nem egy müvében, melyet Zselizen, vagy innen hazatérve Becsben komponált, magyaros motívumot, thémát hallunk. Sőt egy müvének („Divertissement á la hongroise* zongorára 4 kézre) thémáját egy zselizi pásztorleányka dalos ajkairól vette. Dalai közül a legismertebb és legnépszerűbb a -Irusz dalt magába foglaló „Die fehőne Mű lerin* című dalciklusa. Kutatásaim folyamán nagy örömömre és meglepető semre Breunner grófné szíves közlése folytán megtudtam, hogy a „szép molnárné" nem költött alak, hanem annak idején az Esterházyak tulajdonát képező, bájos patak malomban élt. A malom a szomszédos Tergenye községben van ma is. Ide sétálgatott el Schubert, de nagy bo szuságára ide járt az uradalmi vadász is. E bcszuságának „Der Jáger* cimü dalában ad kifejezést. A dalciklusban még két dalban árulja el érzelmeit Schubert. Amikor észre veszi, hogy a molnárné a zöld szint kedveli, ő is zöldben szeretné látni az egész világot. Erről dalol a „Liebe Farbe" cimü dalában. Ámde egyszer csak föltűnik a vadász zöld hajtókás ruhájában, egyszerre észbe kap a szerelmes dalköltő, gyűlölettel gondol a zö'd szinre s megszületik a „Bőse Farbe" cimü dala. így volt? Nem így volt ? Schubert először 1818 ban tartózkodou Zselizen. A „molnárdalokat* 1823-ban komponálta. így könnyen hihető, hogy a tergenyi malomnál szerzett édes kínos emlékei törnek föl lelkéből e bájos dalokban. Én hiszem, mert jól esik hinnem, hogy e gyönyörű dalait magyar nő emléke csalta ki lelkéből. A leány, a vadász, a dalköltő régen a temetőben porlad. Az előbbi kettőnek csak emléke él a költő dalaiban; de a költő köztünk van, velünk él az ő dalaival örökké.