Pápa és Vidéke, 22. évfolyam 1-52. sz. (1925)

1925-10-04 / 40. szám

az embertársiránti önzetlen szeretet; csak azért lelkesednek, ami pénzt hoz, sovány cimet s nevet. Csak azt teljesiti, amire ellenőr, tőrvény vagy rendelet kötelezi. Ehhez járul, hogy a fegyelmet nem szereti; neki ne parancsoljon senki; ő csak nem vál­lalkozik olyasmire, ami nem „mu­száj"? Megyénk, mely még a régi Magyarország idejében is „híres" volt közigazgatásáról, nem sokat tett a tűzoltóságért. Ami van, azt a város polgármestere hosszas veszekedés után tudta csak megszerezni, küz­ködve ósdi felfogású városatyákkal s akik önként szervezkedtek a vész ellen, mint önkéntesek, oly kevesen vannak, hogy Pápa város szégyene. Városunkban néhány száz önkén­tes tűzoltó lehetne, ha a férfitársa­dalom felismerné a tűzoltó intézmény ideális mivoltát, ha tudna örülni annak, hogy ő egy fegyelmezett szer­vezet tagja s hogy jól tudni enge­delmeskedni s önzetlenül is dol­gozni férfi erény, melynek jutalma a lelkiismeret szava, a komoly em­berek becsülése, mely bennük látja a nem tunya és önző, hanem bátor, öntudatos s nemes eszméért áldozni is tudó férfiideált. S ilyenek minálunk, Pápán csak 30 vannak. Ezek azonban bizonyíté­kai annak, hogy vész idején nincs miért félnie annak a kényelmes pol­gárnak, aki csak akkor tudja majd becsülni a tűzoltókat, ha ég felette a tető. Szervezett, bátor kis csapat ez. Hisszük, hogy számuk majd nőni fog azon erkölcsi diadal után, melyet mult vasárnapi tüzrendészeti vizsgá­latukon arattak. Marinovich Imre dr., h. államtitkár elismerő szavai, melyeket a Széchenyi­téren nagy közönség előtt a csapat­hoz intézett, a legilletékesebb helyről juttatta derék tűzoltóinknak az elisme­rést, a köszönetet. Az a bravúr, mellyel feladatukat elvégezték, a vá­rosi színházat megtámadták s azon hidegvér és fegyelem, mely őket a szereknél, a létrákon, a gyorsegély­nyújtásban jellemezte, a feletteseket s minket, kik szemléltük, a legna­gyobb lelkesedéssel töltött el. A va­sárnap délelőtti vizsgálat eredményé­ért úgy a parancsnokságnak, mint a legénységnek gratulálunk. Előtte való este a Kaszinóban a fővárosi vendégek tiszteletére ban­kett volt, melyen a város polgár­mestere s Okolicsányi József mint házigazda mondottak felköszöntőkeí, mig a tűzoltók nevében Berkes Ágoston parancsnok üdvözölte őket, kiemelvén, hogy nagy örömükre szol­gál, hogy Pápát most először láto­gatja meg a legfelsőbb tűzoltói ható­ság s hogy igyekezni fognak a leg­teljesebb megelégedést kiérdemelni. Vasárnap reggel a város gyár­telepeit vizsgálták felül tüzrendészeti szempontból, majd a városmajorban megszemlélték a felszereléseket. A tolólétra nem felel meg a modern igényeknek, egyébként minden a legnagyobb rendben van. Tűzoltási gyakorlaton a közeli zsidótemplom felelt volna meg legjobban. De egy jelenlevő városi képviselő óhajára a másnapi hosszunapra való tekintettel megkímélték a híveket az izgalmak­tól, bár Győrött a karmelita templom próbaoltása a híveket cseppet sem izgatta. Igy aztán a városi színház lett az áldozat, mely keményen viselte a zuhanyokat. A motoros fecskendő kitűnően működött, a legénység hiva­tása magaslatán állott. Hisszük, hogy ezen fényesen sike­rült ünnepség városunk nem egy jóravaló s önzetlen férfiét fogja tüz­Iesz egy nagy, mely dacolni bajjal. fejlett s dicső gárda, fog minden vésszel, A pápai MANSz. napok sorrendje. Vasárnap, október U-én érkeznek meg a gyorsvonattal a budapesti vendégek. A város hivatalosan fogadja Tormay Cecilt. Délután 2 órától kezdve autókon kirándulás Tapolca­főre, hol az ottani háziipar- és kézi­munkakiállitást Tormay Cecile nyitja meg. A kiállítás megnyitása délután 3 órakor. Aki óhajt kirándulni Tapolca­főre, autójegyre előjegyezhet Kis Tivadarnál és Muck- cukrászdában. Előjegyezni szombat, október hó 10-ig lehet. A jegy ára oda-vissza 30.000 korona. Indulás a Griff­szállótól. Hétfőn, október 12-én délután 4 órakor közgyűlés a városháza dísz­termében, melyre az érdeklődő kö­zönséget tisztelettel meghívja az el­elnökség. Este 8 órakor magyar-estély a szinházban, melynek sorrendje: Nép­dal egyveleg, énekli az úri kvartett. Tormay Cecile mesél a „Nagy mese­mondóról". Magyar táncokat lejtenek az áll. polg. leányiskola növendékei. Brisics Frigyes előadása Széchenyi­ről. Szabó Sándor veszprémi kir. táblai biró saját szerzeményeit adja elő cigányzenekarral. Jegyek az es­télyre hétfőn, október 5-től kezdve jegyezhetők elő Kis Tivadarnál. Jegyek HIR E K • a i HVfl Ml ! Fejfájások igen gyakran meg nem felelő bélműködésre és emésztési zavarokra vezethetők vissza. Hunyadi János természetes keserűvíz mindkettőt megszünteti. oltóink soraiba szólítani. Német­országban jelenleg 12 millió tűzoltó van. Ha csak némileg utánozzuk e kolosszális példáját az embertársi szeretetnek, akkor majd nálunk is ára: nagypáholy és erkélypáholy 100.000 korona, kispáhóly 80.000 korona, támlásszék 15.000 korona, zártszék 10.000 korona, a többi hely 5000 korona. ••• Személyi hirek. Goreczky Gyula ezredes, székesfehérvári csendőr­kerületi parancsnok, mult hó 26-án Pápán a csendőrségnél szemlét tar­tott. — Kapi Béla ev. püspök, a dunántúli ev. egyházkerület közgyü- (Törö lésére mult héten városunkba érkezett. Helyettesítés. Gerstner Ignác apát, ker. esperes, betegségére tekin­tettel az esperesi teendők ellátására Szentgyörgyi Ignác h. esperest kérte fel. Névnapot ünnepeit a helybeli bencés székház, Bárdos Rémig fő­apát névünnepét, mely alkalommal városunk vezető előkelőségei is részt­vettek az ünnepi banketten. Súlyos operációt végeztek Bol­doghy Máriusz bencés tanáron a budapesti Uj Szent János kórházban. A beteg állapota nem minden aggo­dalom nélküli. Imaóra ma, a hónap első vasár­napján a helybeli kongregációk szá­mára, 6—7-ig a bencés templomban. Jegyzőválasztás. F. hó 24 én Ugod községben dr. Jerfy József főszolgabíró elnöklete alatt tartott adóügyi jegyzőválasztás alkalmával Völfinger György, eddigi helyettes lett egyhangúlag adóügyi jegyzőnek megválasztva. Nyugdíjazás. Kopácsy Pál Vaszar község jegyzője hosszas szolgálata után a már megérdemelt nyugalomba vonult. a l< Orvosi rendelőjét dr. Kende Vidor orvos eddigi Kosssuth Lajos utcai lakásáról Jókai-utca 19. szám alá helyezte át. A nagytemplom tornyainak ja­vító munkálata, betonozás, torony­szoba készítése, párkány, lépcsőjaví tás és órák javítása befejezéséhez közeledik. Mint hirlik, jövőre a külső falak tatarozására kerül a sor, mely­Jyel azonban nem akarják elrontani a tornyok 200 éves patináját. Kiss György festőmővész cso ­dás olcsón árusítja remekeit a Hungáriában. Nézze meg! saii. jutí Gő eleki vil! Damj Tel Sze v i ber< Ali at Hol! Pápa Csf tüz bí KH Pápa Kály átala és Szünidei emlék. Úgy történt az eset, hogy a nagy­vakációnak mindenha jólesően édes idejéből a folyó esztendő során töl­töttem valamelyest szülőföldemen, az alföldi kiskunságnak tápiómenti egyik községében is. Az már az üdülés napjainak ismerős természetrajzához tartozik, hogy azokban sokszor akarva és nem akarva, önkéntelenül és kedvtelésből ráráfelejtkezünkegyre­másra. Igy voltam jó magam is. Véreimmel való diskurálgatás köz­ben megannyi érdekes kis apróság vonta magára figyelmemet, amely ha úgy vesszük, helyi különlegesség, végső okát tekintve, azonban minő­síthetjük a magyar néplélek egy rendkívül jellemző és színpompás alkat-elemének. Éppen azért igény­telenségem, aki ezt igazán eset­legesen vettem észre, utóbb tudatos mükedvelésből közelebbi figyelemre és méltatásra érdemesítettem s belőle az alábbiakban némi izelítőképen szedegettem össze ezt a sokszínű és illatos csokorkát, melyből derék földieim találékonysága és gyakor­lati érzéke árulkodóan csillan elő. Tehát arról van szó, esedezem, hogy községünk meglehetősen régi településű lakósokból tevődvén össze, sok az egyforma nevü. Ezek között zavar nélkül eligazodni bizony nem könnyű mesterség! A nehézséget még inkább növeli az a körülmény, hogy a győrgyeik sem akarnak le­maradni mások mellett és egy okta­lan szokást követve, görcsösen ra­gaszkodnak a legközönségesebb ke­resztnevekhez. Már most, hogy az ilyeténképen felmerülő nehézségek egymás között kellemetlenül elő ne tolakodjanak, szellemesen segítettek magukon azáltal^ hogy végtelenül találó és a legtöbbnyire sértő cél nél­kül megjellegző módját eszelték ki és praktizálják az azonosnevöek szétválasztásának. A megkülönböz­tetés alapjául sokféle szempont szol­gál. Legnagyobbrészt valami szemé­lyes lelki vonás vagy testi tulajdon­ság, számos más esetben szokásos mondás, kiszólás és elszólás, ismét máskor a foglalkozás vagy egyéb körül­mények, mint például, hogy az illető merre lakik, stb. De bizonyítsunk! Mivel Simon Laci bátyám szereti magát úrnak mondogatni és unos­untalan dicsekszik vele, hogy neki mennyi mindene van, bár amellett agyongyötri magát és úgy dolgozik, mint a napszámos kubikus (pedig tényleg ugyancsak volna neki mit aprítani a tejbe 1) hát elnevezték Taligásbáró Simon Lászlónak. Mu­szdjúr Bezzegh Pál azonban csak kelletlenül úr, csupán, nem úgy, mint másik fajtájabeli, aki bizony Finomúr Bezzegh Pál. Szép számmal vannak nálunk Varrók; az egyiket közülük pöttön termeténél fogva Egér Varró Ferencnek, a.másikat kedves iióká­járól Pálinkás Varró Mihálynak, a harmadikat portájának vereskapujá­ról Vereskapu Varró Jánosnak titu­lálják. Tök Varró Pál gazduramnak meg egy ízben töméntelen tök ter­mett az egyik földjén s azért maradt rajt' érdemes „előneve". Mig Tyúk­tojózó Varró Laci úgy szerezte el nem téveszthető megkülönböztetését, hogy kis korában előszeretettel fog­lalkozott udvaruk baromfiseregével és lelkendezve újságolta mindig édesanyjának, hogy melyik tyúk van íojozóban. Murmus Miskolczy Pista ijesztő kinézésének, Ördögbör Mis­kolczy Pista csősz bátya csúnya, vörös szeplős ábrázatának, Setét Miskolczy Mihály pedig barna arc színének köszöni elkülönző neveze­tét. Jófiú Bene Jánosnak mellékneve maga is beszél, Vadrác Bene Gáspár meg fiatalkorában igen elhagyatott, B uz Szé Wallenstein Testvérekhez megérk

Next

/
Thumbnails
Contents