Pápa és Vidéke, 22. évfolyam 1-52. sz. (1925)

1925-09-06 / 36. szám

ma PAPA ÉS VIDEK E 2 1925 szeptember 6 ! MÁR MOST VÁSÁROLHAT a legújabb divat szerint, a legelőnyösebb árban - tóiilfj^lh gyermek télikabátokat, -XL divatujdonságot Saudek Miksa dlvatáruházában Pápa. Kossuth-utca 14. sz. Csintalanok, neveletlenek váro­sunk és vidékénsk gyermekei. Ktilö nősen a tanítóság és a szülőknek fel­hívjuk figyelmét a kultuszminiszter intézkedésére, miként oktassák a gyer­mekeket arra, hogyan kell viselked­niük, ha vonaton vannak, vagy ha­ladó vonat mellett mennek el, ha autóval találkoznak stb. Külföldön kendőlobogtatással üdvözlik a gyer­mekek az utast, nálunk pedig sok­szor aljas csínyekkel, kődobással ne­veletlenkednek. Erről is megítélnek minket, ne legyen ezen a téren sem szégyelni valónk. A pápai Kaszinó f. hó 13-án délután 3 órakor rendkívüli közgyű­lést tart, melyre a Kaszinó tagjait tisztelettel meghivja az Elnökség. Gyorsvonatokat járat a MÁV a balatonfüredi kiállítás alatt, noha más években e szezonjáratok ilyen­kor már megszűntek. Szept. 13 án fogják leleplezni Jókai Mór szobrát, ami a kiállítást megtekintőket még jobban fogja vonzani. A téli hónapok­ban sinautók fognak a gyorsvonatok pótlására közlekedni a Balaton északi partjain. Kiállítás Téten. Ipari és gazda­sági kiállítás lesz f. hó 13. 14. és 15-én Téten. Kiállíthatnak vidéki vá­rosok és községek is. A kiállítók nem fizetnek helyköltséget, hanem az el­adott árú 5 százalékát befizetik a kiállítási pénztárba. Ez ügyben ér­deklődni lehet Horváth László jegy­zőnél Téten. Ismételten felhívjuk e kiállításra iparosaink figyelmét, kik­nek a mai ipari pangás idején min­den alkalmat meg kell ragadniok, hogy forgalmuk legyen. HETI KRÓNIKA. ••• Radicsot beléptetik a kor­mányba. Radics párti körökben erő­sen foglalkoznak Radicsnak a kor­mányba való belépésével, amit a kormányhoz közel álló lap csak elő­nyösnek tart, mert ezzel csak szét­oszlatnák az ellenzék körében Ra­dicsékkal szemben még uralkodó bi­zalmatlanságot. Magyarország és Csehszlová­kia között megszűnik az utle­vélkényszer. A prágai magyar kö­vetség nemrégen arról értesítette a pozsonyi polgármesteri hivatalt, hogy utlevélirodát akar felállítani Pozsony­ban. A magyar követség most elállt ettől a tervtől, mert már tárgyalások folynak, hogy Magyarország és Cseh Szlovákia között a személyforgalom­ban megszüntessék a vízumkényszert. A hírt meglehetős kétkedéssel kell fogadni. Szlovenszkóban mozgalom indult meg Szent István nap­jának nemzeti ünneppé való emelése céljából. Abból az al­kalomból, hogy egy kis szlovák köz­ség, Jenk, aug. 20 án tartotta a róm. kath. templombucsut, a bucsun a görög kath., sőt a református szlo­vákság is nagy számban jelent meg és a bucsu ebéden Korláth Endre dr., aki maga is református, pohár­köszöntőt mondott, kifejtvén, hogy a Szent István napját a részekre osz tott magyar nemzetnek mindenütt nemzeti ünnepként kell ünnepelnie. Szent István napjának nemzeti Ün­neppé való emelése céljából társa­dalmi utón mozgalom fog megindulni. Kivonat a hivatalos lapból. A m. kir. pénzügyminiszter rendelete szerint az ingatlanok vagyonváltsá­gáért fizetendő buza ára szeptember hóra 260 000 K, — A malmok által vámőrlés fejében megkeresett gabo­nának az általános forgalmi adó alap­jául szolgáló ára a következő : Rozs 280.000 K, árpa 270.000 K, tengeri 265.000 K, zab 300.000 K. Az adóhivatal közleménye. Pápa r. t. város adóhivatala értesíti az adózó közönséget, hogy az 1925. évi társulati kivetési lajstrom a vesz­prémi m. kir. adóhivataltól érvénye­sítve leérkezett. Ezen lajstrom f. hó 7—15-ig a városi adóhivatalnál köz­szemlére kitétetik s a hivatalos orák alatt betekinthető. Az esetleges fel­lebbezések a fizetési meghagyás kéz­besítésétől számított 30 napon belül a veszprémi m. kir. pénzügyigazga­tósághoz címezve a veszprémi m. kir. adóhivatalnál adandók be. A trianoni béke annyira kor­látozta a rendőrök számát, hogy sokszor nehéz városunk legforgal­masabb részein rendőrt találni, mi­kor éppen szükség volna rá. A be­következő sötét őszi és téli időkben így nagyon gyenge lábon fog állani a közbiztonság. Sőt, egyes rozoga autók rendőrt nem látván, oly vak­merőek, hogy a járókelők hálába j hajtanak, akárcsak a lámpanélküli kerékpározók az esti homályban. Hisszük, hogy rendőrségünk eré­lyes vezetősége e téren is oly ren­det fog teremteni, mint akárcsak a kóbor kutyák megrendszabályozá sában. Beiratkozások városunk külön­böző iskoláiban mult héten befeje­ződtek. Feltűnően kevés az elemi iskolák tanulóinak száma. Ezek a háború végén és az ezt következő zavaros és nehéz időkben születtek, Viszont például a bencés reálgim­názium tanulói sokkal többen van­nak, mint valaha. Beiratkozott az idén 422 tanu'ó. Az intézetnek reáU gimnáziummá való átalakítása úgy­látszik, hogy nincs egyáltalában a népszerűség rovására. Hegedii és celló tanítás. Szita István Kuruc-utca 8. sz. alatt elvállal hegedű és celló tanítványokat. A káromkodást országos tör­vény sújtja. Magyar fajtánk átkos kórtünete ez. Mult csütörtökön ren­dőri közbelépés tudott csak véget vetni egy csúnya szájú ember förtei­meinek, ki diákokat, nőket botrán­koztatott. Városunk diákváros. Az utca közrendje kívánatossá teszi, hogy az ilyen neveletleneket fel­jelentsük a legközelebbi rendőr­őrszemnek. A piszkot irtani kell — az emberek ajkáról is, mert fertőz. ÍZBEN, KIVITELBEN VEZET A TÍMÁR nyalóka a gyermekek öröme. Gyártja: VÁNDOR CUKORKAGYÁR BUDAPEST, VII., HUiZAR-U. 6. SZ. A Keleti pályaudvar közelében. ni NY01 (Töröl kin; Gö eiekti vilii Damji Tel* Szei v i berc Mii ág a le árh Megh Holz Pápa. TA RCA. Eszmék az irodalomban. Irta: Deme Károly. (Folytatás és vége.) Milton „Az elveszett paradicsom* c. époszában azt az eszmét fejezi ki, hogy az emberb.n a jó és a rossz, az ég és a pokol küzd egymá3 ellen, és az ember önzése és egyéb gyar­lósága miatt gyakran győz a rossz. Ebben találhatjuk meg annak okát, hogy némely esetben a jóra hivatott eszmékből is rossz következik. Az emberi törekvéseket irányító eszmék ugyanis mindaddig, amíg bele nem ütköznek az abszolút igaz­ságokba, az emberiség közös érde­keibe, jótékony hatásúak. Bizonyítja ezt az a körülmény is, hogy Európá­ban a XVII. és XVIII. évszázad esz­mékben gazdag irodalma magasra emelte a szellemi életet. Minden té ren óriási léptekkel haladt előre a tudomány és művészet, és egymást érték az emberiség javát szolgáló fel­fedezések. Sajnos azonban, hogy az eszmék sok esetben vagy nem talál­nak kellő megértésre, vagy túlságokba vitetnek és rosszindulatú szándékkal meghamisíítatnak. Márpedig az esz­mék csak a magok eredeti tisztasá­gában és csak abban az esetben le­hetnek üdvös hatásúak, ha szem előtt tartják azt a körülményt, hogy vala­mint a természetben nincs ugrás, ép úgy a lelki életben sincs. Az esz­méknek valóraváltására irányuló tö­rekvésekben léhát lépést kell tartani a közszellem fokozatos fejlődésével j és számon kell venni az adott viszo­nyok lehetőségeit is, mert különben a hamis vezetők gonoszsága és a nép­tömegek lelki vaksága diadalra jut­tatja a rosszat és rombadönti a leg kisebb társadalmi rendet is, anélkül, hogy újat és jobbat tudna helyébe állítani. Láttuk ezt a legutóbbi orosz forradalomban, amelyben letörték a cárizmus abszolutizmusát, egyben pedig felidézték egymás ellen a tár­sadalmi osztályok véres abszolutiz­musát. Harcoltak a népjogok érvé­nyesüléséért, s ugyanakkor meg­semmisítették a népjogok legfőbb alapelvét: a tulajdonjog respektálá­sát. Ilyesmik történtek a francia forradalmak alatt is. Azért kellett Franciaországban újabb és újabb forradalmaknak kitörniök, hogy az elkövetett hibák jóvátétessenek. És a közd jövőben ennek fog kelleni megtörténnie Oroszországban is. Az eszmék megvaiófcítására irányuló tö­rekvésekben elkövetett hibák meg­ítélésénél azonban nem szabad fi­gyelmen kívül hagyni azokat a lelki motívumokat, amelyek a tévedéseket előidézték és a hibák elkövetésére nézve esetleg rosszindulatú szándék nélkül befolyással voltak, amiről Justitia őnagysága is — a formát a lényeg elé helyezvén — bizony, sok­szor megfeledkezik. Csakugyan a jó és a rossz, az ég és a pokol örök küzdelmét lát­juk az emberek életében. De erre nézve is megszólal a kiengesztelés és megnyugvás szelleme Madách re­mekművében, midőn az angyatok kara ezt zengi: r Szabadon bűn és erény közt Választhatni mily nagy eszme t S tudni mégis, hogy felettünk Pajzsul áll Isten kegyelme. Igen, „bün és erény között szaba­don választhatni 1" Nehéz feladat a gyarló emberre nézve, aki önzésénél fogva inkább hajlik a bftri felé. Ezért nem valósulhat meg a földön a sok Wallenstein Testvéreknek megéri

Next

/
Thumbnails
Contents