Pápa és Vidéke, 22. évfolyam 1-52. sz. (1925)

1925-08-02 / 31. szám

i, S925 augusztus 2, vasárnap. P^BH rsr-w — SfBfizetésI ti* 'ttptdévre S4.060 kor., V,apra 8000 kor.:, é © y a s szám ára aa.4 AonkéHi 2f 30 POLITIKA! HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal 1 FS-utca 12. Telefonszám 1 151. Hirdetések (milliméteres díjszabás szerint Beszélgetés a Ker.-szoc. Szakszervezetek Országos Szövetségének elnökével. Székely János v. Az elmúlt szerdán érkezett Pápára Székely János v. állam­titkár, a Ker.-szoc. Szakszer­vezetek Országos Szövetségé­nekelnöke és szakszervezeti gyű­lést tartott az itteni dohánygyár munkásai részére. A gyűlésen tisztán gazdasági természetű ügyeket tárgyaltak. Munkatár­sunk szerdán este felkereste az érdemes elnököt, akivel hosz­szasan elbeszélgettek a keresz­tényszociálizmusról, annak fej­lődéséről és a legközelebbi teen­dőkről. A ker.-szociálizmus sarkala­tos pontja — mondotta Székely János államtitkár — az, hogy a munkások a munkabéren kí­vül a vállalatok üzletévének le­zárásánál a mutatkozó nyere­ségből u. n. üzemi részesedést is kapjanak. Az idén pl. a magyarországi dohánygyárak munkásai hárommilliárd korona üzemi részesedést kaptak. Ezt az összeget évi fizetésük és szorgalmuk arányában osztották szét a munkások között. A dohánygyáraknál általában tapasztalható, hogy mióta ke­resztényszociálista szellemben halad a munkások vezetése, a fegyelem megszilárdult, a ter­melés pedig a békebeli nivóra emelkedett. A Dohánygyári Mun­kások Orsz. Szövetsége az el­múlt év augusztusában, novem­berében, decemberben és folyó év májusában általános bérmoz­galmat indított és a keresetük egy év alatt majdnem a dup­lájára emelkedett. A keresztényszociálista szak­szervezeteknek az elmúlt évben 116 ezer tagja volt. A statisztikai kimutatásunk az elmúlt félévről még nem készült el, de bizonyára nálunk is lesz tagcsökkenés, ha nem államtitkár Pápán. is olyan nagy mértékben, mini a szociáldemokratáknál. A nyomorúság kritikátlansága minden bajnak okát a keresz­tény irányzatra keni. Pedig, ha valaki gondolkozik, azonnal be­látja, hogy a mai bajoknak oka a forradalom, a bolsevizmus és Trianon. Minderről persze a szociáldemokraták hallgatnak, sőt még a szavukat sem emel­ték fel soha az igazságtalan béke ellen, ami pedig leginkább a munkásságot sújtja. Az intelligencia ezt legjob­ban megérti és innen magyaráz­ható, hogy a művelt társada­lomban egyre több szószólója akad a kereszté nyszociáliz­musnak. Egyébként a vidéki szervezeteink is teljesen ki van­nak építve. Ma hódítani nem lehet, erre az idő sem alkalmas. Az is eredmény, ha tagjainkat nem veszítettük el, mint a szoc.­demokraták. A munkanélküliség leküzdésére legutóbb nagy kon­gresszust tartottunk, melyből ki­folyólag arra kértük a kormányt, hogy a beruházásnál adjon munkaalkalmat. Vass miniszterelnökhelyettes úr ebben az irányban megfelelő Ígéretet is tett. A Keresztényszociálista Szak­szervezetek Nemzetközi Szövet­sége szeptember 20-án Luzern­ben tartja kongresszusát, melyen a bolsevikok terjeszkedésével, a gazdasági krízissel, a 8 órai munkaidő kérdésével, a női munka és gyermekmunka sza­bályozásával és a teljes vasár­napi munkaszünet kérdésével foglalkozunk. Ami a politikát illeti, mi elsősorban a főváros törvény­hatóságában vesszük ki a ré­szünket a küzdelemből. Itt első­sorban gazdasági kérdésekkel foglalkozunk és a szociáldemok­ratákkal szemben pártunk a a szociális problémák megol­dását tartja mindennél fontosabb­nak (lakáskérdés, élelmezés, ol­csóbb tejellátás stb.). Az orszá­gos politikában arra törekszünk, hogy a keresztényellenes tábor­ral szemben egységes, erős ke­resztény front álljon. Még töb­bet is mondott Székely v. állam­titkár. Ezeknek ismertetésére szintén rátérünk alkalomadtán. Addig csak annyit, hogy a ke­resztényszociálisták táborában önzetlen és nagy munka folyik a szebb és jobb magyar jöven­dőért, a Nagy-Magyarországért. Szakszervezeti titkáraink mind régi, kipróbált és meggyőződé­ses elvhű emberek, kik nem kapnak 20 millió koronás havi fizetéseket, mint a szociáldemok­ratáknál, ahol ki tudja hon­nan telik ilyen fejedelmi gá­zsikra . . . Mennyi lesz a házbér augusztus elsején? Pápa város adóhivatala az 1925. évi III. negyedre fizetendő házbérek kiszámításához egy példát közöl, mely szerint bárki azonnal kiszámíthatja, mennyi a házbére. Szorzószámok: Lakásoknál t H~£ér 30—% Közüzemi 6—% Kincstári 3 75% 4350— K 870— K 543 75 K összesen: 39 75% = 5763-75 K Üzleteknél: 50—% = 7250— K 5 —% = 725 - K 6 25% = 90625 K Összesen: 61 25% = 8881*25 K Tehát ha valaki lakásáért 1917. évben egy negyedévre 100 K-át tizetett, ezt a 100 K-át megszorozza 5763 75 K szorzószámmal, megkapja a házbér, közüzemi és kincstári illetékkel együtt az augusztusban fizetendő összes lakbérét. Üzleteknél ugyanígy. Valaki 1917. évi egy negyedévi üzletbér fejében 200 K-t fizetett, akkor ezt a 200 K-t megszorozza 8881-25 K szorzószámmal, megkapja az összes fizetendő üzletbért. A csak három vagy ennél kevesebb szobából álló ház után, amely a tulajdonos vagy családja használatában van, a m. kir. pénzügyminiszter 103.901 számú rendelete értelmében kincstári haszonrészesedést nem kell fizetni. Ugyanezen rendelet értelmében az 1925 május negyedtől a kincstári haszonrészesedés nem 25, hanem 12 5°/o ban állapíttatott meg. Az aranykorona szorzószáma pedig 14 500 K. A tókerti házak építéséhez. A város képviselőtestülete kimon- í dotta, hogy az ott építendő házak céljait szolgáló közművek költségeit nem viseli, ennek indító oka pedig az volt, hogy egy 70—80 holdon felépítendő 5—600 háznak közmüvei oly horribilis összeget emésztenének fel, hogy azt nem Pápa, de még Budapest székesfőváros sem bírná meg. Ha azonban a házhely-birto­kosok oly értelmű határozatot hoz­nának, hogy a jelenlegi telkeiket csak bérletül tekintik, tulajdonba pedig azt a telket veszik, amely épít­kezési sorrendben nekik jut, úgy a város, hiszem, hogy készségesen viselni fogja, hanem is az egész, de legnagyobb részét a közmüvek költségeinek, mert akkor elviselhe­tetlen terhet nem ró a lakosságra. Elsősorban a Bakonyéren inneni terület volna beépítendő villaszerűén, mig azok, akik nem villaszerűén óhajtanak építeni, abban a rajonban az első utcában építkezhetnének, amely a Grófi ű^ról nyilik be. Ha a házhely-tulajdonosok közül évente 15—20—30-an építenének, úgy ezen házak előtt a város el tudná készít­tetni az úttestet, a járdát, vízveze­téket, a villanyvezetéket, csatorná­zást, stb. s az épülettulajdonosok nem volnának kitéve annak, hogy Ősszel, télen és tavasszal a házaik­ból alig tudnának kiju'ni, sárban és vizben nem kellene csatakolniok, gyermekeiket iskolába nem kellene öl-

Next

/
Thumbnails
Contents