Pápa és Vidéke, 22. évfolyam 1-52. sz. (1925)

1925-08-02 / 31. szám

i, S925 augusztus 2, vasárnap. P^BH rsr-w — SfBfizetésI ti* 'ttptdévre S4.060 kor., V,apra 8000 kor.:, é © y a s szám ára aa.4 AonkéHi 2f 30 POLITIKA! HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal 1 FS-utca 12. Telefonszám 1 151. Hirdetések (milliméteres díjszabás szerint Beszélgetés a Ker.-szoc. Szakszervezetek Országos Szövetségének elnökével. Székely János v. Az elmúlt szerdán érkezett Pápára Székely János v. államtitkár, a Ker.-szoc. Szakszervezetek Országos Szövetségénekelnöke és szakszervezeti gyűlést tartott az itteni dohánygyár munkásai részére. A gyűlésen tisztán gazdasági természetű ügyeket tárgyaltak. Munkatársunk szerdán este felkereste az érdemes elnököt, akivel hoszszasan elbeszélgettek a keresztényszociálizmusról, annak fejlődéséről és a legközelebbi teendőkről. A ker.-szociálizmus sarkalatos pontja — mondotta Székely János államtitkár — az, hogy a munkások a munkabéren kívül a vállalatok üzletévének lezárásánál a mutatkozó nyereségből u. n. üzemi részesedést is kapjanak. Az idén pl. a magyarországi dohánygyárak munkásai hárommilliárd korona üzemi részesedést kaptak. Ezt az összeget évi fizetésük és szorgalmuk arányában osztották szét a munkások között. A dohánygyáraknál általában tapasztalható, hogy mióta keresztényszociálista szellemben halad a munkások vezetése, a fegyelem megszilárdult, a termelés pedig a békebeli nivóra emelkedett. A Dohánygyári Munkások Orsz. Szövetsége az elmúlt év augusztusában, novemberében, decemberben és folyó év májusában általános bérmozgalmat indított és a keresetük egy év alatt majdnem a duplájára emelkedett. A keresztényszociálista szakszervezeteknek az elmúlt évben 116 ezer tagja volt. A statisztikai kimutatásunk az elmúlt félévről még nem készült el, de bizonyára nálunk is lesz tagcsökkenés, ha nem államtitkár Pápán. is olyan nagy mértékben, mini a szociáldemokratáknál. A nyomorúság kritikátlansága minden bajnak okát a keresztény irányzatra keni. Pedig, ha valaki gondolkozik, azonnal belátja, hogy a mai bajoknak oka a forradalom, a bolsevizmus és Trianon. Minderről persze a szociáldemokraták hallgatnak, sőt még a szavukat sem emelték fel soha az igazságtalan béke ellen, ami pedig leginkább a munkásságot sújtja. Az intelligencia ezt legjobban megérti és innen magyarázható, hogy a művelt társadalomban egyre több szószólója akad a kereszté nyszociálizmusnak. Egyébként a vidéki szervezeteink is teljesen ki vannak építve. Ma hódítani nem lehet, erre az idő sem alkalmas. Az is eredmény, ha tagjainkat nem veszítettük el, mint a szoc.demokraták. A munkanélküliség leküzdésére legutóbb nagy kongresszust tartottunk, melyből kifolyólag arra kértük a kormányt, hogy a beruházásnál adjon munkaalkalmat. Vass miniszterelnökhelyettes úr ebben az irányban megfelelő Ígéretet is tett. A Keresztényszociálista Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége szeptember 20-án Luzernben tartja kongresszusát, melyen a bolsevikok terjeszkedésével, a gazdasági krízissel, a 8 órai munkaidő kérdésével, a női munka és gyermekmunka szabályozásával és a teljes vasárnapi munkaszünet kérdésével foglalkozunk. Ami a politikát illeti, mi elsősorban a főváros törvényhatóságában vesszük ki a részünket a küzdelemből. Itt elsősorban gazdasági kérdésekkel foglalkozunk és a szociáldemokratákkal szemben pártunk a a szociális problémák megoldását tartja mindennél fontosabbnak (lakáskérdés, élelmezés, olcsóbb tejellátás stb.). Az országos politikában arra törekszünk, hogy a keresztényellenes táborral szemben egységes, erős keresztény front álljon. Még többet is mondott Székely v. államtitkár. Ezeknek ismertetésére szintén rátérünk alkalomadtán. Addig csak annyit, hogy a keresztényszociálisták táborában önzetlen és nagy munka folyik a szebb és jobb magyar jövendőért, a Nagy-Magyarországért. Szakszervezeti titkáraink mind régi, kipróbált és meggyőződéses elvhű emberek, kik nem kapnak 20 millió koronás havi fizetéseket, mint a szociáldemokratáknál, ahol ki tudja honnan telik ilyen fejedelmi gázsikra . . . Mennyi lesz a házbér augusztus elsején? Pápa város adóhivatala az 1925. évi III. negyedre fizetendő házbérek kiszámításához egy példát közöl, mely szerint bárki azonnal kiszámíthatja, mennyi a házbére. Szorzószámok: Lakásoknál t H~£ér 30—% Közüzemi 6—% Kincstári 3 75% 4350— K 870— K 543 75 K összesen: 39 75% = 5763-75 K Üzleteknél: 50—% = 7250— K 5 —% = 725 - K 6 25% = 90625 K Összesen: 61 25% = 8881*25 K Tehát ha valaki lakásáért 1917. évben egy negyedévre 100 K-át tizetett, ezt a 100 K-át megszorozza 5763 75 K szorzószámmal, megkapja a házbér, közüzemi és kincstári illetékkel együtt az augusztusban fizetendő összes lakbérét. Üzleteknél ugyanígy. Valaki 1917. évi egy negyedévi üzletbér fejében 200 K-t fizetett, akkor ezt a 200 K-t megszorozza 8881-25 K szorzószámmal, megkapja az összes fizetendő üzletbért. A csak három vagy ennél kevesebb szobából álló ház után, amely a tulajdonos vagy családja használatában van, a m. kir. pénzügyminiszter 103.901 számú rendelete értelmében kincstári haszonrészesedést nem kell fizetni. Ugyanezen rendelet értelmében az 1925 május negyedtől a kincstári haszonrészesedés nem 25, hanem 12 5°/o ban állapíttatott meg. Az aranykorona szorzószáma pedig 14 500 K. A tókerti házak építéséhez. A város képviselőtestülete kimon- í dotta, hogy az ott építendő házak céljait szolgáló közművek költségeit nem viseli, ennek indító oka pedig az volt, hogy egy 70—80 holdon felépítendő 5—600 háznak közmüvei oly horribilis összeget emésztenének fel, hogy azt nem Pápa, de még Budapest székesfőváros sem bírná meg. Ha azonban a házhely-birtokosok oly értelmű határozatot hoznának, hogy a jelenlegi telkeiket csak bérletül tekintik, tulajdonba pedig azt a telket veszik, amely építkezési sorrendben nekik jut, úgy a város, hiszem, hogy készségesen viselni fogja, hanem is az egész, de legnagyobb részét a közmüvek költségeinek, mert akkor elviselhetetlen terhet nem ró a lakosságra. Elsősorban a Bakonyéren inneni terület volna beépítendő villaszerűén, mig azok, akik nem villaszerűén óhajtanak építeni, abban a rajonban az első utcában építkezhetnének, amely a Grófi ű^ról nyilik be. Ha a házhely-tulajdonosok közül évente 15—20—30-an építenének, úgy ezen házak előtt a város el tudná készíttetni az úttestet, a járdát, vízvezetéket, a villanyvezetéket, csatornázást, stb. s az épülettulajdonosok nem volnának kitéve annak, hogy Ősszel, télen és tavasszal a házaikból alig tudnának kiju'ni, sárban és vizben nem kellene csatakolniok, gyermekeiket iskolába nem kellene öl-