Pápa és Vidéke, 22. évfolyam 1-52. sz. (1925)

1925-06-21 / 25. szám

8(Hfls«léil árak: negyedévre 24.000 kor., egy hónapra 3000 kor. 8gyes ssán ár a darabonként 2000 kor. POLITIKAI HETILAP, megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség ós kiadóhivatal i Fő-utca 12. Toiefonszám: 151. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint —i MWMii wi aaaMt ti sBs ni i < n ii IMI i i iii iii i iii wwMwgtamBBM korlátolt látókörnek lehet ere­dője. Reméljük, ilyen eset többé nem fordul elő városunkban s Pápának nem lesz többé meg a szomorú dicsősége, hogy az egész országban egyedül akad­tak olyanok, kik bárdolatlan viselkedésükkel ezrek legszen­tebb érzésében gázoltak. Párbajt vívott két fiatalem­ber. Nem tudjuk, vájjon az egyik­nek inkorrekt viselkedése, vagy a másiknak félreértése volt-e az oka. De akármint történt is az összekülönbözés, az elintézés módja barbár, kereszténytelen és törvényellenes. S legyenek meggyőződve az illetők, hogy helytelen tettük hősi nimbuszt nem fon fejük köré s a közön­ségre tettükről nem ők tukmál­nak meggyőződést, hanem meg­formálja azt mindenki elvei és értesülése szerint. Az Úr napja a kath. egyház egyik legszebb és legbensősé­gesebb ünnepe, amikor az egy­ház nem bir örömével, hanem kimegy a'z utcára, hogy virágok között a nyári napfényben a hivek öröméneke között hordja végig az utcákon az Úr testét. A hitnek'a diadala ez az ün­nep, melyet különösen Magyar­országon szoktak megülni mély­séges bensőséggel falun és vá­roson egyaránt. Ez az ünnep még akkor is hatalmas meg­nyilvánulása volt a hitnek és a szeretetnek, mikor ezekre fa­gyasztó szelek jártak. Ezt az impozáns megnyilatkozást min­dig tisztelettel, finom viselke­déssel kisérte Pápa városának bármely vallású népe. Körme­neteinkkel szemben, nem szá­mítva a műveletlen bámészko­dókat és az ablakon kikönyökö­lőket, mindig a legnagy obb figye­lemmel voltak másvallásu pol­gártársaink nemcsak a törvény rendelkezései miatt, hanem meg­becsülésből, udvariasságból is. Annál jobban megbotránkoz­tat bennünket a mult vasárnapi eset. Két leérettségizett, főisko­lai tanulmányokat folytató fiatal ember, kik arra készülnek, hogy többek között az erkölcsöket nemesítsék, szelídítsék, minősít­hetetlen durva viselkedést tanú­sítottak az ünneplő, ujjongó hivők ezreinek hitével, meg­győződésével szemben. Nem hivatkozunk a törvény rendel­kezéseire, mik ilyenféle inzul­tusoktól bárkit erélyesen meg­védelmeznek, hanem hivatko­zunk az uri tisztességre, becsü­letre, miket ilyen képzettségű egyénektől mindenki elvárhat. Ilyen modortalan viselkedés csak fenegyerekeskedésnek, gőgnek, A bencés főgimnázium első tiz éves találkozója. A bencés főgimnázium első VIII. osztályának növendékei, akik 1915­ben, a világháború közepén tettek érettségi vizsgálatot, e hó 28 án és 29 én tartják 10 éves találkozójukat. A találkozónak nagyobb jelentős séget kölcsönöz az, hogy annak ide jén a háborús viszonyok közepette nem lehetett kellő ünnepélyességgel megülni az intézet életében minden esetre rendkívüli fontossággal bitó első érettségi vizsgálat ünnepét s az intézet vezetősége ezt az első jubileumot használja U\ arra, hogy az algimnáziumból főgimnáziummá fejlesztett iskola történetének ezen jelentős állomását méltassa. A találkozó keretében a volt diá­kok leleplezik azon 4 volt társuk emléktábláját, kik az iskola falai kö­zül hadba vonulva, mint diákkatonák lelték halálukat a világháborúban. A volt növendékek találkozása 28-án este 6 órakor a rendi temp­lomban tartandó liíánián történik, utána fél hét órakor emlékünnepély lesz az intézet udvarán, amelynek során történik meg az emléktábla leleplezése is. A rendező bizottság ezúton is meghívja mindazon volt növendé­keket is, kik az osztályból korábban más iskolába mentek, vagy tanul mányaikat félbeszakították, továbbá \ a város és környék hatóságait, kul­túregyesületeit s az intézet és a volt növendékek jóbarátait, kiknek bár­minő vonatkozása volt a most ta­lálkozó diákokkal. A találkozók 29 én délelőtt részt vesznek az évzáró szent misén és utána az intézet évzáró ünnepélyén. A junius 28 iki emlékünnep rész­letes programmját jövő számunkban fogjuk közölni. ami a hisipsposoknafi fáj. Az ország nagyobb ipari góc pontjaiban mindenütt összegyűltek az iparosok, tanújelét adni annak, hogy ebben az országban az ipa­rosok számottevő tényezők, akiket ! a magyar gazdasági élet újjáépítési munkálataiban elmellőzni nem sza­bad. Ha valamely társadalmi osztály helyzete súlyossá vált a magyar szanálási légkörben, úgy bizonyára az iparos társadalom az. A nagy ipari pangás, a rendkívüli nagy munkanélküliség, a súlyos közterhek éppen nem kedveznek az ipar egy ágának sem. Nemcsak a^nagy ipar­üzemek termei konganak az üres­ségtől, hanem a kis mesterember munkahelyiségében sem működik a kalapács. Ha pedig valahol egy kis munka előadja magát, ott a kon­kurrencia annyira leszorítja az ára­kat, hogy a vállalkozónak bizony nagyon sokszor vigyázni kell arra, hogy verejíékes munkájára rá ne fizessen. A mai ipari élet csak tengődés, vegetálás. Az iparosok pedig élni | akarnak, tisztességes magyar iparos életet. Pápán a városháza nagytermében szerdán délelőtt zajlott le a gyűlés* A nagyszámban összegyűlt iparosság nyomatékosan rámutatott sérelmeire és határozati javaslatokkal fordult a kormányhoz tarthatatlan helyzetének megváltoztatása érdekében. Követeli a nagygyűlés a forgalmi adónak emberségesebb beszedését, egyszerűsítését és adminisztrációjá­nak reformját. Sokaknál az elvisel­hetetlen adózás felemészti a még régi béke idején tisztességes munká­ból szerzett kis vagyont is, mert a munkahiány miatt nincs olyan kere­set, mely megbírná az abnormis ter­heket. Másik fájó seb a hitelkérdés ren­dezetlensége. Eddig csak olyanok kaphattak hitelt, kiknek ingatlan va­gyonának terhére írták ezt be és kinek kezesei voltak. Legyen a jö­vőben a csak ingó műhejyi fel­szereléssel biró kisiparos is abban a helyzetben, hogy hitelt kaphasson kezes nélkül és ingóságainak terhére. A betegsegélyző aránytalanul na­gyobb pénzeket szed a kisiparostól, mint a nagykereskedőtől, kinek rövid idő alatt testileg és lelkileg kiuzso­rázott női alkalmazottjai pl. a beteg­segélyző terhére fürdőre mennek, míg ez a kisiparosoknál igen nagy rit­kaság. Továbbá ne sújtsák ember­télen kamatköveteléssel azokat, kik fizetésképtelenség miatt elkésve tud­ják csak megfizetni az illetéket. A városi tanács a kontárok mun­káját, kik iparengedély nélkül dol­goznak, szorítsa szigorúan munká­juknak csak olyan arányú gyakorlá­sára, mely nem haladja meg a házi­ipar jellegét. Üdvös dolog voln** kontárbiztosoknak kiküldése, kik el­lenőrizzék az iparengedélyeket. Rendet kell teremteni a tanonc­iskola kérdésében is. Eddig az inas iskolába ment d. u. 2 kor és meg­jött hétkor. így a délutánok elvesz­tek a munkaadó számára. Az iparos­ság fontosnak tartjd az inasoknak szellemi és szakszerű továbbképzését, de kívánja, hogy a munkaadó ér­dekei se szenvedjenek csorbát. Le­gyen naponkinti d. u. 5 órai kez­dettel az inasiskola. Az idén elma­radt szokásos évvégi kiállítást kará­csonyi kiállítással fogják pótolni és a rendelkezésre álló 2 milliót a leg­jobbak jutalmazására fordítják. Végül felir a helybeli kisiparosság : kúrák otthon. — Hosszú élet— jó kedély — munkakedv szoros Összefüggésben áll a zavartalan anyagcserével. Emésztési hiányoknál reggelizés előtt fái pohár SCHMIDTHAUER-féle lgmándi keserűvíz a gyomor és b< lek működésének biztos és te 'í»é9zítü:s szabalyozója. (Sjk esetben elegendő már néhány evőkanállal is.) Kapható minden gyógyszertárban és jobb füs?erüzletben. Az Igmindi nem tévesztendő östze másfajta keserüvizekkel.

Next

/
Thumbnails
Contents