Pápa és Vidéke, 21. évfolyam 1-52. sz. (1924)

1924-06-22 / 25. szám

f©énlÓ6V*0 benzin, olaj és petróleum liOCffA8SSI1 6 szükségletét legolcsóbban cégnél Pápa, a Vacuum Oil Comp. Almásfüzitői Gyár lerakatánál szerezheti be kölcsön vashordókban. Koréin Vilmos ot, at, not, rmot, i-, és let véb rayt napi a és -t. g 68. utha. iás. 37. sz. ladó. nál 3. ak e! )OS rtya 6. szám. nek s le ák l m. Ibati. A Gazdahitelre nézve életbe vágóan fontos, hogy a Mezőgazdasági Kamarák birtokába jussanak azon gazdák neveinek, akik a Magyar Nemzeti Bank alaptőkéjének Jegyzésében részivettek. Saját jól felfogott érdekükben nyomatékosan felhívjuk tehát a mezőgazdákat, hogy ijunius 25-ig jelentsék be a Felsődunántuli Mezőgazdasági Kamara Győr cimre, hogy a Magyar Nemzeti Bank alaptőkéjéből hol jegyezlek részvényeket. Azt nem kell jelezni, hogy ki mennyit jegyzett, hanem csak azt, hogy ki hol eszközölte a jegyzést. Ha a Kamarák nem tudják kimutatni, hogy a gazdák erejükhöz képest mit jegyeztek, akkor a mezőgazdasági hitel háttérbe szorul és gazdasági kérdésekben a nyomás a gazdákra nézve fokozódni fog. Az arra jogosított 10 vállalatnál eszközölt jegyzések ismerete nem elégséges, hanem még inkább szükséges az egyéb vállalatok és a bankok útján közvetve eszközölt gazdajegyzések bejelentése. Ha a nemesvaluta kölcsönt a bank adta, a gazda még adós vele, természetesen ez is gazdaJegyzés s a kamarának ez is bejelentendő. Az az állítás, hogy a gazdák jegyzése csak 3 milliót tesz ki, csakis ezúton dönthető meg. junius 25-ig tehát minden gazda szíveskedjék eleget tenni felhívásomnak. A Felsődunántúli Mezőgazdasági Ka mara nevében: gróf Khuen-Héderváry Károly elnök. A Pápai Önkéntes Tűzoltótestület folyó hó 22 én, vasárnap délelőtt 10 órakor a városháza nagytermében tartja 50 évi rendes közgyűlési. életbe, melynek örömharmoniáját oly gyakran keresztezi a szenvedés, a fájdalom disharmoniája, mely disharmonia csak az örök nagy karmester művészi ütemverő pálcája alatt oszlik harmóniává. Kepler, a nagy életbölcsész, aki az örömből és a fájdalomból ki tudja váltani a legszebb akkordokat, alátámasztja teóriáját az öreg Seneca philosophiájával és az Apostol teológiájával. „Miért recsegsz?" kérdé Athén szobrásza a márványtömbtől melyből egy szobrot akart alkotni a Panthenon számára. .Azért recsegek, mert oly irgalmatlanul ütsz, nem látod, hogy a föld már egészen el van lepve törmelékem által ?" „Te balga — felelt a szobrász — nem tudod megérteni, hogy nem foglalhatod el a templomban a díszhelyet, nem bilincselheted le az utókor bámulatát, ha nem készülék ki és nem szabaditlak meg önmagodtól, hogy téged egy tömbből egy szoborrá alakítsalak át." (Folytatása következik.) Rajzkiállítás. A bencés főgimn. ifjúságának 1923—24. évi rajzaiból és festményeiből az ifjúsági kiállítás f. hó 22-én, vasárnap reggel az intézet rajztermében ([. emelet) megnyílik. Belépődíj nincs. A szülők, hozzátartozóik ez úton is meghívat^ nak a kiállítás megtekintásére. Óriási viharok dúltak az elmúlt napokban országszerte, amelyek nemcsak a vetésekben és épületekben, de emberéletben is nagy kárt okoztak. Minket a borzalmas vihar megkímélt, csak a levegő lehűlésében éreztette hatását. Képkiállítás vagy képvásár? Valahányszor képkiátlításnak a hire fut végig az utcákon, az emberek, bizonyos izgatottsággal érdeklődnek valami olyan után, amit nekik a szó jelent. Mindig valami eredeti bemutatkozót várnak, mellyel szemben meg van a műélvező, de egyszersmind a műbíráló joguk. Ma egyesnek ép úgy, mint a közvéleménynek, a sajtónak ép úgy, mint a hatóságnak. Már most, ha a műgond és müérzékkel, vagy megfelelő tanulmánnyal előkészített kiállítás helyett egyszerűen képvásárt találunk valahol, nem érezzük-e magunkat rendesen csalódottnak. De jó, ámi magát kiállításnak nevezi, viselje is a kiállítás szóval járó következményeket, vagyis a legnyilvánosabb hozzászólást. Amíg egyszerűen vásárról van csak szó, addig igényelheti a vásározó, hogy üzletét ne rontsák, de ha nyilvános bírálatra hiv fel, akkor a vásár mellékes. A kiállítás szóban benne van az eredetiség, vagy valami új szempont szerint való bemutatkozás; ez ami vonz, viszont ez az, amire a képzőművészek féltékenyek. Távol áll tőlünk, hogy | kiváló művészek érvényesülését akadályozzuk, vagy hogy a műszerző közönséget elüssük esetleges nyereségétől, de rá kell hogy mutassunk, miről van szó. Érdekről. Kétségtelen. De keresztény, magyar művészi érdekről-e? Bármelyik hiányozzék ezekből, jó akkor már nem lehet nekünk. Csak «zeket engedjük portálni. Ha csak vásár és nem kiállítás, ki biztosít engem, hogy az a kép tényleg azé, akinek irva van és tényleg az, aminek mondják. Ha vásár, akkor a cél az, hogy egyáltalán eladás történjék. Akkor lehet, hogy a képek legnagyobb része csak reklámnak van ott olyan árjelzésekkel, hogy senkinek eszébe se juthasson azokat megvenni, hanem csak csalétkek, mintha a mellettük lévő, az olcsó, ugyanolyan féle lenne. A kiállítás az első kézből megállapított, igazi értékeket képviseli, a vásár a vásári huncutságokat, piaci árakat. Itt már a művész érdekéhez szegődik a kereskedő érdeke. Innen a sok csalódottság. Addig is, mig a felsőbb hatóságok és társulatok, miként a szerzői jogban, e kifejezések használati jogában döntenek, jónak láttuk közönségünk figyelmét e kérdésre felhívni. A cégjelzés különben rendesen eleget mond. Esküvő. Braun Dezső leánya, Judit és Kallós László, az Iparbank R.-t. fiókjának igazgatója Budapest, f. hó 22 én tartják esküvőjüket Győrben. Gratuláció Royal szálloda, Győr. (Minden külön értesítés helyett.) Kérelem Pápa város és vidéke nagyérdemű közönségéhez. Pápán, f. évi szeptember hó 4—8-ig, rendezendő falúfejlesztési kiállításon való részvételre a pápai kisiparosság is fel lett híva. A kisiparosság ezen felhívásnak méltókép csak úgy tud megfelelni, ha a nagyközönség minél nagyobb mérvben támogatja. Miért is, a falufejlesztési kiállítás minél nagyobb sikere érdekében, az Ipartestület elnöksége azon tiszteletteljes kéréssel fordul Pápa város és vidéke nagyérdemű közönségéhez, hogy ipari szükségleteiket már most szíveskedjenek megrendelni az egyes iparosoknál, azzal, hogy a megrendelt tárgyak a falúfejlesztési kiállításon kiállítva legyenek. Ha a nagyközönség ezen tiszteletteljes kérelmet megszívleli és teljesíti, akkor a kiállítás fényes sikere biztosítva van. Sztrájkolnak a pápai textilmunkások. A keresztényszociálista textilmunkások hosszabb idő óta mozgalmat folytatnak abban az irányban, hogy a textilmunkások bérét, melyek más ipari vállalatoknál érvényes bérek mögött állnak, megfelelő mértékben javítsák fel. Ma ugyanis az a helyzet, hogy az ötszörös aranyparitáson dolgozó textilgyáíak munkásai a legrosszabbul vannak díjazva. Nem ritkák a 80.000--90.000 K ás heti keresetek s a legjobb munkások is csak 150—180.000 K t kereshetnek egy hét alatt. Ilyen fizetések mellett aztán nem csoda, ha a jobb sorsra érdemes i magyar munkásság éhezik és leron* gyolódik, míg ellenben a tőke hatalmas urai aranyat szüretelnek a ker. munkások kisajtolt véres verejtékébőr. A pápai Perutz-féle szövőgyár munkássága hétfőn d. u. békés szándékkal, megkísérelte, hogy fizetésük rendeztessék, de mivel jogos kérésük meg hallgatásra nem talalt, beszüntették a munkát. A békéltetőtárgyalás még a mai napig nem kezdődött meg és a közel egy hetes sztrájk változatlanul tart. Tőkeemelés a Pápai Takarékpénztárnál! A Pápai* Takarékpénztár 1924. évi junius havi közgyűlése részvényeinek névértékét 2000 koronáról darabonként 10.000 koronára emelte fel a tartaléktőkéből. Ez által az intézet alaptőkéje 32 500.000 koronáról 162 500.000 koronara emelkedett. A névérték-felemelés a régi részvényeken felülbélyegzéssel lesz kifejezésre juttatva. Ugyanezen közgyűlés határozatából 1250 drb. 10 ezer korona névértékű 1924. évi jan. hó 1 tői osztalék jogosult új részvény bocsáttatik ki. Az új részvények a régi részvényeseknek ajánltatnak fel oly módon, hogy minden 13 darab régi részvény alapján 1 drb. új részvény vehető át 100 ezer korona árban. Az elővételi jog f. hó 16 tói bezárólag folyó évi julius hó 15 ig gyakorolható, ezen túl elővételi jogon részvény nem vehető át. „Az iparostanonc-szerződés kellékei" cimmel lapunk legutóbbi számában dr.Karikólmregyön keresk. és iparkamarai titkárnak cikkében tévedés folytán a bekezdésnél 1923. évi január 1. volt jelezve, mint az új ipartörvény életbeléptetési ideje 1923;nov. 1. helyett. Ámbár a cikk többi részében mindig 1923 nov. 1 ről van szó és így a cikkben semmi értelmi zavart nem okozott, mégis a tény megállapítását szükségesnekláttuk. Egyébként ezen cikk igen nagy érdeklődést keltett olvasóink táborában és bírjuk dr. Karikó Imre kamarai titkár úr igéretét, hogy máskor is felkeresi lapunkat hasonló kitűnő cikkel. Mezőgazdák figyelmébe ajánljuk mai lapszámunknak „A gazdahitelre nézve életbevágóan fontos* című közleményünket, melyet gróf Khuen Héderváry Károly kamarai elnök küldött be hozzánk s amely a gazdák hitel kérdésének megfelelő megoldása érdekében kiván adatokhoz jutni. A mezőgazdasági hitel keretének nagysága, amelyért a kamarák most küzdenek, közgazdasági szempontból nem közömbös kérdés. Közérdek tehát, hogy a mezőgazdák -a Felsődunántuli Kamara elnöke felhívásának eleget tegyenek, mert csak így lesz kivívható, hogy a Magyar Nemzeti Bank az igazán produktív és termelő mezőgazdasággal szemben is megtehesse kötelességét a hitelkeret megosztása tekintetében. A Pápai Hadviselt Iparosok Egyesülete f. évi julius 6 án tekeversennyel egybekötött táncmulatságot rendez a Kath. Kör kerthelyiségében. Bővebbet jövő számunkban. Az irg nővérek alázatos kérelme. F. év október hó 4 én lesz 60 éve, hogy Pápán működünk. A sok kegyelemért, amivel a jó isten munkálkodásunkat ez idő alatt megáldotta, kápolnánk renoválása álta! szeretnénk hálát adni, hogy méltó lakóhelye legyen az isteni Fölségnek. Csakhogy a renoválás olyan óriási összegbe kerül, hogy meghaladja anyagi erőinket. Azokhoz fordulunk tehát, akiket a jó Isten megáldott anyagi javakkal, alázatosan esedezve áldozzanak az Isten házának ékességére, s Ő, a Mindenható bőven megjutalmazza jótékonyságukat. Találtatott egy tejeskanna és egy fiu kabát. Igazolt tulajdonosaik a ren • dőrségen átvehetik. SPORT. •• Kinizsi— Törekvés Sport Egylet (1:0) (2:0). Barátságos mérkőzés. (Czeildömölk.) Jun. 15. Kinizsi, állandó fölénye után meg érdemelten győzött. A vezető gólt az első félidő 40. percében Limperger beadásából Csapó lőtte. Második féiidő 35. percében Pulmann szabadrúgását Császár lőtte be. A mérkőzést László vendéglős vezette le minden szaktudás nélkül az új czelli szabályok szerint, hogy „segíteni a helyi csapatot a győze lemhez", de szegénynek minden igye kezete dacára sem sikerült, mert ő csak fütyülhetett s a közönség bíráskodott.