Pápa és Vidéke, 21. évfolyam 1-52. sz. (1924)

1924-04-27 / 17. szám

SZÉKELY NŐ IMÁJA ... Irta: Horváth István. Garami Ernő Budapesten van. Amilyen hihetetlenül hangzik, mégis annyira igaz: Garami Ernő, a Károlyi-kormány volt kereskedelmi minisztere, aki a kommün bukása után jónak Játtá elmenekülni Budapestről, bűneinek terhével hazajött Budapestre. Garami egyike volt azon bécsi szökevényeknek, aki a „jövő" cimü, kisantánt pénzből fentartott szennylapnak szerkesztője volt és a legképtelenebb 'vádakkal és hazugságokkal mocskolta be az ország hírnevét és becsületét. íme a „szanálásnak" első eredménye, amely mögött a vörös május készülődései lappangnak. Beavatott forrásból értesülünk, hogy a háromhetes nyomdász-sztrájk politikai háttere mögött az a kívánság rejtőzik, hogy a kormány az emigrációt likvidálja. Az ipartestületek jelentősége és megalakulásának módja. Közli: dr. Karikó Imre győri kereskedelmi és iparkamarai titkár, Vidéki iparosaink közül állandóan érdeklődnek az ipartestületi intézmény iránt, miért is nem tartom feleslegesnek, hogy az ipartestületi intézményt még nem ismerő vidéki iparosainkkal ismertessem az ipartestületek jelentőségét, továbbá az ipartestületek megalakulásának módozatait. ?r Az ipartestületek célja az iparérvény szerint az iparosok közt a rendet és az egyetértést fenntartani, az iparhatóságoknak az iparos közt ienníartandó rendre irányuló működését támogatni, továbbá az iparosok érdekeit előmozdítani és őket haladásra serkenteni. Ez okból gondoskodik arról: a) hogy az iparosok és a segédek közt rendezett viszonyok álljanak fenn; b) hogy az iparosok és tanoncok vagy segédek közt felmerülő súrlódások és vitás kérdések elintézésére békéltető működés biztosíttassák; c) hogy az iparosok anyagi érdekeit szövetkezetek alakítása által előmozdítsa ; d) hogy a hatóságokat az iparügy tekintetében kellőleg tájékoztassa. Az ipartestületek nagy jelentősége az új ipar törvény életbelépése óta — 1923 november 1. óta. — igen erősen fokozódott, mert az iparostanonc és iparossegéd ügyeket mintegy hatósági jogkörben végzi és látja el. Uj hatáskört is ad az új ipariörvény az ipartestületeknek, mert az új ipartörvény 41. §-a szerint a képesítéshez kötött iparra szóló iparigazolvány, illetőleg iparengedély kiállítása előtt az iparhatóság (váSzékely udvarháznak ives folyosóján, Imát suttog egy nő babos olvasóján ... Lepereg a könny a szenvedő arcán Nagy keserv, sóhajtás vonaglik meg ajkán. Kisirt szempillája néha meg-meg rebben, A fájdalom gyöngye: néha le-le cseppen ... Halkan imádkozik az ives folyosón, Az ezüstös félhold is bámul a sírón . .. Aztán tovasiklik csendesen az utján, Fürdik a felhőben az ég boltozatján ... A székely nő imája: a sok sóhajtástól Elcsuklik: majd heves zokogásra fordul. rosban a városi tanács közigazgatási ügyosztálya, községekben pedig a főszolgabírói hivatal) az üzlet helyére illetékes ipartestületet esetről esetre értesíti a folyamodó nevének és a gyakorolni kivánt iparnak megjelölésével oly célból, hogy az ipartestül et a szakképzettséget igazoló iratokat 15 nap alatt az iparhatóságnál kiküldöttje ú ján megtekinthesse és ezen időn belül a szakképzettség igazolása tekinríetébsn véleményt nyilváníthassa. Ezen új rendelkezés szerint tehát az ipartestületeknek döntő fontosságú véleményezési joga van a képesítéshez kötött iparok megbirálásánál és a kért ipar igazolvány ok megadásánál. A íanoncszerződések megkötése, a tanoncok segédvizsgájának megtartása, továbbá a „mester"-i címet megszerezni kivánó iparossegédek mestervizsgájának lebonyolítása is az ipartestületekre van ruházva, mely fontos megbízatások és leendők teljesen megvilágítják az ipartestületek mai nagy jelentőségét. Minden ipartestület kebelében az iparosok és a tanoncok vagy a segédek közt felmerülő súrlódások és vitás kérdések elintézésére az iparosokból és a segédekből külön békéltető-bizottság szervezendő, mely békéltető-bizottság mindig az iparhatósági biztos elnöklete alatt tart ülést olykép, hogy a bizottság iparos és segéd tagjai egyenlő számban tartoznak jelen lenni. Mivel ezen adatok világosan igazolják az ipartestületi intézmény nagy jelentőségét, így könnyen megérthető az ipartestületekbe még nem tömörült vidéki, (községi) iparosok azon kívánsága, hogy ipartestületet alakítsanak, mert mindaddig, amig az ipartestület megalakítva nincs, az összes tanonc és segédügyeket is a főszolgabírói hivatalok végzik el, mely hivatalok tudvalevőleg a sokoldalú elfoglaltságuk mellett nem tudnak oly gyors munkát végezni, mint az aulonom Kitörő könny fojtja lelke indulatját... S kedves képben álma átszövi imáját. A szenvedő arcán kedves mosoly rezdül, És az enyhe éjjel lágy zenéje zendül . .. A szenvedés múlik, de a mosoly marad : Álmában lányával cseréptálat rakat, Elrendezi szépen fehér karkosárba És rakja az ételt virágos pohárba. „'Vigyed ezt fiacskám", úgy mondja becézve, „Kaszálni mentek a Hargitta völgyébe". Hej szegény jó asszony az nagyon soká lesz, Addig még nálatok véres aratás lesz. jogokkal felruházott és mozgékony ipartestületek. Kamaránk kerületében minden vármegyében megindult már a mozgalom az ipartestületek megalakítása iránt, miért is alábbiakban ismertetem röviden, hogy mikép történik az ipartestület megalakítása és melyek az ipartestület megalakulásának feltételei. Az 1922, évi XII. t.-c. ben foglalt üj ipartörvény Í22. §-a szerint oly községekben, melyekben a képesítéshez kötött mesterséggel foglalkozó iparosok száma legalább 100-ra megy, a képesítéshez kötött mesterséggel foglalkozó iparosok Va ának kívánatára az illetékes kereskedelmi és iparkamara meghallgatásával és a törvényhatóság hozzájárulásával az iparhatóság (főszolgabiróság) által ipartestületek alakíthatók. Természetesen több község e célból egyesülhet is. Az ipartestület megalakítására nézve a következők szolgálnak irányadókul. Ha az iparosok maguk, saját kezdeményezésükből kérelmezik a testület létesítését olyképen, hogy eziránt aláírásokkal ellátott kérvényt nyújtanak be az iparhatósághoz, ez esetben az iparhatóság azt állapítja meg, vájjon a kérvényen aláirt iparosok képezik-e 2/s-át a képesítéshez kötött mesterséggel foglalkozó iparosoknak. Ezt pedig olyképen állapítja meg, nogy az illetékes kereskedelmi és iparkamarától bekivánja az illető város képesítéshez kötött iparosainak jegyzékét, e jegyzék alapján az arányt megállapítja és ha megvan a 2/s többség, intézkedik a I testület létesítése iránt. Amennyiben az ipartestület létesítése elhatároztatott, az iparhatóság közgyűlést hív egybe. A közgyűlés megállapítja az alapszabályokat, kellően kiállítva 3 példányban az iparhatóság megküldi az illetékes kereskedelmi és iparkamarának, azzal a megkereséssel, hogy a véleménye kíséretében az alapszabályokat az illetékes lörvényhatóságnak küldje meg. A törvényhatóság pedig az alapszabályokat az összes iratokkal és véleményes jelentése kíséretében a m. kir. kereskedelemügyi miniszter úrhoz terjeszti fel. Amint a jóváhagyás megtörtént, az elsőfokú iparhatóság kirendeli az állandó iparhatósági biztost, ez a hatósági biztos kinevezése után legkésőbb 8 nap alatt testületi közgyűlést hiv össze. Ezen közgyűlésen az ipartestület az alapszabályok értelteimében végleg megalakul, megválasztja az elöljáróságot, az elnökséget, tisztviselőit és ennek megtörténtével az iparhatóság az ipartestületre ruházza mindazokat a hivatalos teendőket, amelyeket az űj ipartörvény értelmében és egyébként az iparhatóságnak kell végezni. HÍREK* • • • Májusi litániák. A bencés templomban május 1-étől kezdve vasárnap kivételével mindennap este 7 órakor a Szentszűz tiszteletére litániát tartanak. Május Királynője, a Boldogságos Szűz tiszteletére rendezi ez évadban utolsó estélyét a Kath. NővédőEgyesület. A műsor nagyon változatosnak és élvezetesnek Ígérkezik. Résztvesz rajta Bod Péterné, az Országos Kath. Nővédő Egyesület propaganda

1 szakosztályának elnöknője is, kinek szónoki képességéről az ősszel már volt alkalmunk meggyőződni. Sikerült megnyerni előadónak Kühár Flóris dr. pannonhalmi főiskolai tanárt, továbbá Gál Geláz hegedűművészt, kit az ifjúsági hangversenyen oly melegen fogadott közönségünk. Kilátásba helyezte fellépését kiváló muzsikusunk és zeneszerzőnk, Hermann László dr. is. Bájos műsorszám lesz egy kis daljáték, a virágok hódolata a Szűzanya előtt. Ha még megemlítjük, hogy a bencés főgimn. énekkarában is lesz alkalmunk gyönyörködni, eleget mondtunk arról, hogy a Nővédő ez utolsó estélye is nívós lesz. Hogy a május 4-én tartandó estélyre mindenki idejében megválthassa helyét, a jegyek árusítása már ápr. 29-én megkezdődik a Muck-cukrászdában. Városi rendkívüli közgyűlés. Folyó hó 26 án, szombaton d. u. 3 órakor a városháza nagytermében 22 .pontból álló tárgysorozattal a város képviselőtestülete rendkívüli közgyűlést tart. A Belvárosi Kath. Kör május 3 án 9 órai kezdettel tánccal egybekötött tea-estélyt rendez. A Boconia táncestélye. A Foederatio Emericana Pápa környéki rendje: a Boconia az elmúlt hét keddjén több más vidéki corporatio segítségével nagy erkölcsi és anyagi sikerű táncestélyt rendezett a Griffszálló nagytermében. Ez a csak néhány éve megalakult s azóta már Nagysokára múlik könnyének hullása És száll fel az égbe suttogó imája : „Magyarok Istene tekints le mihozzánk ! Ne hagyd el népedet, hisz már mindent [megbánt 1 Vedd a szárnyad alá, hisz már megszenvedett Mindent: testvérharcot, kiontott életet. Add vissza minekünk székely fiainkat, A prédának dobott szent szabadságunkat! Eleget szenvedtünk : vedd el már a próbát, Vidámítsd fel újra havasaink alját! Uram ereszd őket! Hiába kérlek hát? Istenem! hallgasd meg szivem iiö imáját". Készülnek is rája a jó székely hadak, Csak azt lesik-várják, hogy már mikor virrad, Csinál ott a honvéd majd olyan aratást, Hallgathat a Maros: sok utolsó fohászt. Hogyha Erdély földjén honvédek csatáznak, Nem lesz ott idője a rabló oláhnak! Futó elé falat a megkinzott nép tart, Üti, vágja, rúgja a hónából kimart. Álmodj székely asszony, álmodjál csak szé[pen. Lesz még vidám nóta Hargitta völgyében ! Meghallgatja az ég sóhajos imádat. Lesz még székelyország: megújul, feltám a d!