Pápa és Vidéke, 21. évfolyam 1-52. sz. (1924)

1924-04-20 / 16. szám

és Vilmos trónörökös fogadtak minket végtelen bájjal és kedvességgel. Mindkettőjük hangsúlyozván, menynyire örülnek, hogy én is eljöttem. A trónörökös mindjárt előhozakodott magyar tudományával, mely sajnos csak három szóból áll: „jó napot" és éljen!* Kár, hogy nem tud többet, mert jó kiejtése van. ó is nagyon érdeklődött magyar tanulmányaink és a magyar viszonyok iránt. Oly jól eső ez a meleg magyar szimpátia, melyen itt lépten-nyomon találkozom í Egy gyönyörű hallban gyülekeztünk, hol hatalmas kandallóban lángolt a nyílt tüz. Rajtunk kívül csak még sz Oelsben lakó Bülov család és egy Saurma gróf nejével volt hivatalos. Berlinből a hires Demanvonósnégyes érkezett az estélyre. Az ebéd ritka elegáns volt, többféle borral, porttal és pezsgővel. Gyönyörűen terített asztal, varázsteljes világítás. A boíseríe mögött a magasból fény dereng át az ebédlőterembe. Virágok közt néhány kis burkolt lámpa szelid világa ömlik az asztal ragyogó diszére. A sárga szalon, hol később a hangverseny volt, valami mesés félhomályban derengett. Brams, Schubert, Mozart klasszikus zenéje, mintha régen álmodott mesevilágba ragadott volna minket. Végre Haydn hires quarlettje csendült meg. mely Ausztriában a „Gott erhalte" nak, Németországban a .Deutschland, Deutschland, über alles" nak kölcsönözte dallamát. A trónörökös mélyen elgondolkozott. A külső fegyelmezettség alatt mennyire viharozhatott a lelke! Könyve, melyet „Erínnerugen des Kronprinzes Wilhelm" cimmel adott ki, bepillantást enged ebbe a sokat hányt-vetett életbe; mert nemcsak emlékiratok tárulnak elénk, hanem vallomások. Nem leplez, sőt sok mindenről lehúzza a leplet. Őszintén bevallja, hogy a németek kihívó, hangos fellépésükkel kellemetlenül hatottak a külföldön. Ellentétül atyával, rokonszenvvel volt VII. Eduárd angol király iránt, bár ez utóbbi vele szemben is nyíltan hangsúlyozta: „There must be put a step to it", meg kell gátolni a német konkurrenciát. Apjával, a német császárral különben sem értették soha meg egymást. Sokban annak tulajdonítja, hogy mindig valaki „köztük" volt, érintkezésük nem volt közvetlen. Annál nagyobb szeretettel csüngött anyján. Szeretet és melegség áradt belőle. Bensőséges hangon beszél nejéről és családi életéről, harmónia, boldogság jellemzi, Mily különös is egy ily autobiografia ! Hangosan hirdetjük az egész világnak, amit szóval négyszemközt még legjobb barátunknak is csak halkan vallunk be! A trónörökös sok támadásra ad feleletet, magyarázatot csendes, higgadt hangon. Bámulatos tárgyilagossággal ítéli meg Ludendorffot, Hindenburgot, dacára annak,, hogy ez utóbbi a császári család érdekeit az összeomláskor teljesen cserbenhagyta. Lelkében egy fényes csillag ragyog: hazája szebb jövőjének reménycsillaga. Gamerra Alberta Mária báró ni. Ni különbség a kersztényszociálizmus ós a szociáldemokrácia kőzött ? j Irta : Kóródi Katona János v. képviselő, tb főszolgabíró. 1. Világnézet. A szociáldemokraták anyagelvüek (materialisták), nem ismernek sem Istent, se lelket, se túl világot, se keresztény erkölcsöt, ők nemzetköziek. A keresztényszociálisták hisznek Istenben, a lélek halhatatlanságában, a keresztény erkölas törvényének szentségében s a teljes igazságszolgáitatásban Krisztus, a világ bírója által s ez alapon akarnak egy igazságosabb világot megalkotni. 2. Tulajdon. A szociáldemokraták a javak elosztását úgy akarják megteremteni, hogy mindenki javát elTA RCA. ••• A „piros

1

1 tojás. Irta : Dr. Bánhegyi Jób. • Kevesen tudják, hogy a húsvéti tojás évezredes germán eredetű szokás és a németektől került kozzánk. (L. G. Buschan: Die Sitten der Völker; Sartori; Sitté und Brauch c. munkáit.) A régi pogány németeknek, mint sok más népnek is, volt egy tavaszi ünnepük, amelyen az állatok és növények termékenységéért imádkoztak isteneikhez. A németeknél ez az ünnep Thor istennek és nővérének Ostara vagy Eostra istennőnek volt szentelve. Ezzel a régi pogány ünneppel egyidőre esett a keresztény húsvét, amelynek jelölésére az Egyház a zsidó Pascha elnevezést vette át. A német és angol népnél a keresztény vallás fölvétele után is megmaradt a pogány istennő emléke a húsvét elnevezésében, azOstern és Easter szóban. Ostara szent állata volt a nyúl, kedvelt áldozati ajándéka a tojás; mind a kettő az újraébredő természetnek és a termékenységnek volt jelképe, amelyet a tojás magával hoz. A pogányság idejéből megmaradt húsvéti nyúl és húsvéti tojás tehát szorosan összekapcsolódott a német húsvéti szokásokkal. Jóval az ünnep előtt lehetőleg mentül több tojást gyűjt össze a háziasszony, megszínesíti és befesti őket szép mintákkal, húsvét reggelén kis fészkekbe rakja, rájuk ültet egy húsvéti nyulacskát és így elrejti a házban, a kertben, vagy a réten, ahol azután a gyerekek megkeresik. De a felnőttek is megajándékozzák egymást húsvéti tojásokkal,, akárcsak pogány őseik: természetesen az eredetileg tyúktojások helyébe most már nagyobbrészt csokoládé- vagy cukortojások, sőt porcellán- és fémtojások veszik, a házakat szocializálják, a földeket s gyárakat kommunizálják. A kisgazdáknak csak ideiglenesen hagyták meg a birtokát s jól jegyezte meg egy polgár, hogy bár meghagyták neki földjét, ha a termését elveszik, akkor már a föld sem az övé. Azért nem fizettek a kisgazdák adót a szociálista-kommunistáknak, mert a föld már nem volt az övék. A szocializált házakat földeket, gyárakat aztán az ő embereik (ismerjük kik) útján akarják kezeltetni. A keresztényszociálisták nem akarnak sem közös tulajdont, sem közös termelést, mert egyik sem felel meg az ember természetének, sem a dolgozó ember érdekének, hanem megtartják a magántermelést és a magántulajdont, de utóbbinak hatalmát megszorítják: a nagybirtokból a földnélküli szorgalmas munkásnak házhelyet és földet akarnak juttatni és a termeléshez szükséges hitelt. A keresztényszociálisták nem engedik meg a nagytőkések uzsoráját, s a nagyurak igazságtalan, hatalmi politikáját. 3. Gazdasági élet. A szociáldemokraták az egyént tönkre teszik, a kisiparos, önálló kézműves, kisvállalkozó és kiskereskedő megélhetését lehetetlenné teszik (úgye e a boltokat bezártak, vállalatokat központosí toltak, kisüzemeket beszüntettek ?). A keresztényszociálisták nem akarják megszüntetni sem a kiskereskedelmet, sem a kisüzemet, hanem csupán a kartellek, trösztök és börzék uralmának megtörésére szerveznek szövetkezeteket. Az egyéni vállalkozást és tisztességes hasznot az iparban és a kereskedelemben is a keresztényszociálizmus mindig el fogja ismerni és meg fogja védeni. 4. Társadalmi élet. A társadalmi bajok megszüntetését a szociáldemokraták egyedül a termelés megszervezésétől (kommunizálásától) várják. A keresztényszociálisták azt tarják, j hogy az ember belső megújhodása is szükséges a jobb világ rnegteremléptek, amelyek a cukrászművészet legválogatottabb termékeit rejtik magukban. Sőt a tehetősebb körök húsvéti tojásai nem ritkán értékesebb ajándékokat, arany és ezüsttárgyakat, ékszereket ís tartalmaznak. A húsvéti tojásokkal a német gyerekek különféle tréfás játékot űznek. Nagyon kedvelik a következőt: két játékos a markába vesz egy-egy tojást, úgy hogy csak a hegyük látszik ki; ezeket azután összeütik. Akinek a tojása épen marad, az megkapja a másikét is. Másik ked veit játék a kővetkező. Domboldalon, vagy más sima lejtőn legurítják a játékosok a tojásaikat; akinek a tojása a másikét eltalálja, vagy utoléri, azé a tojás. Németország déli részében és Svájc ban divat a „tojásfutás" (Eierlaufen). Bizonyos kijelölt pályán, például mezőn, vagy az országú on egymástól egy méternyi közökben néhány | téséhez s az állam törvényeiben kell alkalmazni Krisztus akaratát. 5. Politikai eszközök. A szociáldemokratákat eszközeik megválogatásában nem a keresztény erkölcstan irányítja, hanem az a bizonyos .szociáldemokrata jogérzet", mely hol nyíltan, hol burkoltan megfélemlítéssel dolgozik és céljaik elérésére legjobb eszköznek a terrort, meg a mindent felforgató forradalmat tartják. A keresztényszociálisták ellnnségei minden felfordításnak, mert eszményük Krisztus tanainak elhintésével és ápoláea utján folytonos tevékenységgel a bűntől, a nyomortól, igazságtalanságtól megváltani a világot és munkálkodni egy megelégedett nagy Magyarországért. A keresztényszociálisták tiszta lobogójuk alá hívják az ország keresztény magyar társadalmát felekezeti különbség nélkül. Egyformán az intelligenciát, iparosok^, gazdát és a munkásságot. Az idő halad és nekünk fog adni igazat/ HÍREK. • • • Lapunk előfizetőinek, olvasóinknak kellemes húsvéti ünnepeket kívánunk! A húsvéti szertartások sorrendje: Húsvétvasárnap reggel 4 órakor feltámadási körmenet a Kálvárián, utána ugyanott szentmise és végül hússzentelés. A főtemplomban d. e. 10 órakor szentbeszéd. Tartja Gerstner Ignác apát, esperes-plébános. Szentbeszéd után ugyancsak az apát ünnepélyes főpapi misét celebrál segédlettel. A főtemplomi énekkar Marton karnagy vezetésével az általa férfikarra átírt „Missa Festiva" latin misét énekli Harsányi József orgona kísérete mellett. Solót fog énekelni Harsányi József és Marton karnagy. Fél 12 órakor csendes szentmise, melyen Rollerné Tóth Anna úrnő fog szólót énekelni. D. u. 3 órakor ünnepélyes vesperás-litánia segédlettel. Húsvéthétfőn fél 9 órakor száz tojást helyeznek el egy sorban és a sor kezdetén egy kosarat állítanak fel. A játéknak egyik résztvevője a tojásokat egyenkint fölszedi, odamegy a kosárhoz és belerakja. Minden fordulónál csak egyet, Ezalatt a másik játékos elszalad valamelyik szomszédos helységbe, amely körülbelül félórányira van, otí előre meghatározott helyen jelentkezik, azután amilyen gyorsan csak tud, visszaszalad a kiinduló ponthoz. Aki előbb végzett feladatával, az a „király". Sok vidám tréfa, csipkelődés fűződik ehhez a játékhoz. Termésietesen sok babonás képzet is fűződött a „piros" tojáshoz. A nagycsütörtökön rakott tojá6t a .német nép különösen nagyra becsüli és babonás erővel ruházza fel. Délnémetországban azt tartják róla, hogy már a tyúkban meg van áldva, mielőtt a tyúk lerakja, és még inkább növekszik az ereje, ha az ilyent a