Pápa és Vidéke, 21. évfolyam 1-52. sz. (1924)

1924-03-30 / 13. szám

doíi Alkotnak filozófusok szellemes rendszereket, de a szellemnél is sok­kal nagyobb a rendszerükben a con­fusió. Csődöt mondott az érzelmi és gazdasági kultúra is. A nagytőke, plutokrácia irányítja a gazdasági éle­tet s lelkiismeretlen üzérkedésével teremt szociális, gazdasági kérdése­ket, melyet szociáldemokráciával, de­magógiával, proletárdiktatúrával nem leiet megoldani. Az értelmi, érzelmi, gazdasági csőd ellen csak egy or­vosság van, Krisztus isteni tanítása. Ha erre az útra lépünk, akkor nem lépünk holtvágányra, ez a sínpár egyenesen a mennyországba visz s ezen a földén is boldogságot, nyu­galmat teremt. A közönség mély há­lával fogadta a beszédet és melegen ünnepelte a kiváló szónokot. Ezután Éva és Mária c. színjáték került sorra. Midőn az első ember­pár elvesztette a paradicsomot, Éva tudatára ébredt nagy bűnének és át­kozza magát, mint az emberiség meg­roetóját. Megjelen előtte Lucifer is, aki a kétségbeesésbe akarja taszí­tani, de megjelenik egy angyal s az bátorítja Évát s megmutatja a meg­váltás eseményeit: Gábor angyal kül­detését a názárethi Szűzhöz, a betli ­leltemi Kisdedet kis angyalok köré­ben, a kereszthalált, feltámadást. Cso­dálatos hatást váltottak ki különösen a nagy művészi Ízlésről, de még in­kább ártatlan lelkületről, lelki szép­ségről tanúskodó élőképek. Különö­sen Mária alakítása volt elragadó. A szereplők belevitték játékukba leg­jobb tudásukat, gyermeki, alázatos hitüket, azért csillogott annyi szem a könytől a nézők soraiban. Éva szerepét Fa Emma, Mihály arkangyalét Gigler Erzsi játszotta mélységes átérzéssel. Horváth Béla Lucifert játszotta nagy drámai erővel. Szűz Mária kedves alakítója Kristóffy Gabriella volt, Gá­bor angyalé Kutnmer Mici, aki bájos énekéért is sok elismerést kapott. Igen kedvesen énekelt Pelczer Edit is angyal szerepében. Sok elismerést kapott még kedves alakításáért Ráth Ilonka, Kis Mici, Ráth Elvira, s rend­kívül bájos kis angyalkák voltak Hercz Lull, Nikodém Ilus, Karner Ilus, Domonkos Vali, Kolbe Ilus Kris­tóffy Bözsi. Az élőképek hatását nagyban fokozták az énekszámok, melyeket Németh Döme vezetése alatt a bencés főgimn. sok sikert aratott énekkara adott elé. Meglepően szép volt a lelkes énektanár által szerzett bevezető angyali kar, melyben az elvesztett paradicsom felett érzett fáj­dalom nyert megható kifejezést. Az annyi szépet élvező közönség a rendezőség munkája iránti nagy elismeréssel és hálával távozott az estélyről. Kár, hogy a rendezőket nem említhetjük meg névszerint, mi­vel egyesületi megállapodás tiltja, Dávid Lajos úrat azonban meg kell említenünk, mert az a rengeteg tech­nikai előkészület, mely a komplikált színpad szerkezettel velejárt, mind az ő önzetlen munkájának eredménye. A Kath. Nővédőegyesület ezúttal is hű maradt hagyományaihoz s va­lóban sokat, szépei és jót adott. —y —n. Hangverseny. Majdnem táblás ház élvezte végig a mult szombaton este a 6. honvéd gyalogezred zenekarának szinfonikus hangversenyét. Ezúttal tisztára klasz­szikus szerzőktől összeállított első­rangú műsort kaptunk, amelynek kiemelkedő száma kétségtelenül Mo­zart d-moll zongora-versenye volt Kartner Gitta zongoraművésznő tö­kéletes előadásában. A művésznőt a pápai zeneértő közönségnek nem kell bemutatni. Igazi ösztönös muzsikus lélek, ki mindenekelőtt villágosságra törekszik. Témáit határozott ritmi­kával, pompás kidolgozásban állítja szembe egymással; keresetlen szinte magától értetődő egyszerűséggel ad elő mindent, valósággal belelopja melódiáit a hallgatók lelkébe. Igazán megérdemelt volna a mozi zörgő bútoránál valamivel jobb zongorát és Helyenkint diszkrétebb kíséretet. A katonás fegyelemmel játszó ze­nekar számai közül talán a Haydn szinfonia második és harmadik tétele sikerült legmüvésziebben. Az Egmont nyitány és a Rákóczi induló kissé erőtlennek tetszett, miben nagy része lehet színházunk rossz akusztikájá­nak. A hálás közönség sokat tapsolt, a páholyokban pgdig sokat beszéltek. Vasárnap délben térzenét adott a zenekar a pápai cserkészcsapatok javára és szebbnél szebb magyar dalokkal gyönyörködtette a remek tavaszi napot élvező nagyszámú kö­zönséget. {n. d) HÍREK. • • • In memóriám Két éve már, hogy a funchali lélekharang belesírt a szép tavaszba ... Két éve, hogy egy király­sírral gazdagabbak lettünk. Megre­megünk, ha arra gondolunk, hogy a legfrisebb királysír mit temetett ma­gáb. Könnyező szemekkel visszük a funchali sirra az emlékezés, hála, hűség virágait. A nagy Halott meg­bocsát hűtlen nemzetének .. . Személyi hir. Szentiványi Károly rátóti prépost a mult vasárnap váró sunkban tartózkodott s a Kath. Nő­védőegyesület böjti estélyén nagy­hatású beszédet mondott. IV. Károly király halálának év­fordulóján április l-én, a megyés­püspök intézkedése folytán a főtemp­lomban hivatalos gyászistentisztelet lesz d. e. 9 órakor. A főgimn. ifjú­sága 8 órakor rója le a kegyelet adóját számkivetésben elhunyt kirá­lyának a bencések templomában. Dsida Ottó kir. főigazgató ünneplése. A győri tankerület közép­iskolái a múlt szombaton meleg ün­neplésben részesítették Dsida 0;tó tanker. kir. főigazgatót 50 ik születés­napja alkalmából. Az egyes intézetek kiküldöttjei délelőtt tisztelegtek az ünnepeltnél, délután pedig a bencés főgimnázium dísztermében ünnepély volt, amelyen az üdvözlő beszédet dr. Boros Alán győri bencés főgim­náziumi igazgató modta. Este a Royal-szálló gobelintermében fényes bankett volt. Városunkból a ref. kol­légium képviseletében Faragó János főigazgató, a bencés főgimnázium képviseletében pedig Virágh Teofil bencés tanár vett részt az ünnepsé-I gen. Zita királyné köszönete a pápaiaknak. Még a műit évben Gamerra Alberta Mária bárónő egy több száz aláírást tartalmazó albu­mot küldött a sokat szenvedett ma­gyar királynénak s Ottó királynak, amelyben az aláírók imádságukat ajánlják föl a hontalan királyi család­nak. Zita királyné Őfelsége meg­bízásából és nevében Sólymos Ven­del királyi nevelő meleghangú levél­ben köszönte meg az aláíróknak hü­ségüket, imádságukat. „Megható — irja levelében — szóval ki nem fejezhető azon meleg érdeklődés, el­fogódottság, mellyel a Felséges Asz­szony és Oltó király végig rótta a rengeteg nevet, a bajban, bánatban is hű magyarok nevét. Hazulról kö­szöntenek ide a messze számkive­tésbe a sűrű sorok írói, az édes honi föld gyermekei üdvözlik a Kálváriát járó királyi családot, hogy könnyebb legyen a fájdalom, enyhébb a keserű­ség". Lelkigyakorlatok férfiak szá­mára. Mint már évek óta, az idén is külön lelkigyakorlatok lesznek a férfiközön3ég számára. A lelkigya­korlatokat a kiválló szónok, Haszár Mihály sárvári apát-plebános tartja a bencés templomban virágvasár­naptól kezdve négy napon keresztül este félhát órai kezdettel. A lelki­gyakorlatok zöldcsütörtök délelőtt közös szt.-áldozással fejeződnek be. Hisszük, hogy abban a komoly kath. restaurációban, amelynek szép jelei K legtöbbnyire sötétben tartják ülései ket. Zenéltetnek, vagy énekeltetnek a szellemeknek, hogy a munkájuk okozta zaj el ne árulja éket. Fölté­teleket szabnak s megtartásukat meg­fogadtatják, hogy biztosak legyenek a hirtelen leleplezéstől. Váltig erősí­tik, hogy a materializált jelenségre tett támadás egészségükbe, sőt éle­tükbe kerülne, csakhogy a „szellem* biztosságban legyen a gyöngédtelen érintés ellen. Felsülnek igen sokszor, ita várakozásuk ellenére valami aka­dály kerül közbe s ilyenkor inkább eltűrik a nem sikerülést, mint a le­leplezést. Ha a feltételek kedvezőt­lenek, semmire sem képesek, nem szellemek távolléte, hanem az anyagi eszközöknek s efféléknek hiánya miatt. Egy bizonyos Parker nevü lelki­ismeretfurdalta beavatott, aki „Egy médium vallomásai" cimü művében Thomson álnéven szereplő ünnepelt médiumnak évekig szolgálatában ál- [ lott, megfigyeléseivel és leleplezései­vel csaknem minden médiumi titok nyitjára rábukkanván, mestere ámító eljárását feltárja előttünk. Thomson ( vagy segédje a következő eszközöket viszi az ülésbe: zsebkést, tűt és cér­nát, kulcsot és drótfogót az óvó­intézkedések meghiúsítására; egy vég finom világítóanyaggal bekent patyolatot a szellemruhának; foszfor­olajat és önvilágító anyagot fény­tünemények előállítására, a materialí­sació feltüntetésére szellemálarcokat; a szellemfényképek készítésénél való használatra bajuszt, áiorrot és ál­ingujjat, stb. De halljunk csak egyetmásta mód­szerről, amellyel Thomson séance- i alkalmával él. Egy asztal mellett, amelyen rendszerint néhány hang­szer: jáíszószelence, gitár, csengő van elhelyezve, nagyobbára szellem­sóvárgó társaság foglal helyet, a leg­nagyobb feszültségben várva a be­következendő dolgokat. A médium, miután rendszabályainak pontos meg­tartását, mint a siker elengedhetetlen kellékét, mégegyszer a jelenlevők lel­kére kötötte, szintén elfoglalja a maga helyét. A lánc megalakul.; áhítatos, sejtelmes hangulat, bűvös homály, ünnepies csend, melyet csak játszó ­szellem dallamai szakítanak félbe. De néhány pillanat múlva kezdetét veszi az elragadtatás állapota; a médium megrándul. És ime itt a szellem ; csenget, gitároz, dobol a padlón, a bútort elmozdítja, a székeket az asz­talra emeli; kedveltjeinek parfümöt tart az orruk alá, vagy virágot tüz a gombjuk mellé, egy-két kételkedő­nek derekasan megüti a fejét, hátát kemény ököllel, vagy még durvább eszközökkel. Mindezen műveleteket, amelyek nem csupán ügyességet, hanem meg­lehetős testi erőt is igényelnek, Thom­son félkezével és lábával viszi végbe. De hogyan szabadítja ki egyik ke­zét a szomszédja kezéből? Az elő­adás elején két kezét közelebb hozza egymáshoz, aminek következtében a szomszéd jobb az ő baljához s a szomszéd balja az ő jobbjához ke­rül, erre hamarjában a gyakorlott mester ügyességével szomszédja keze alól jobbja kisujját kihúzza és he­lyébe balkeze mutatóujját dugja, miáltal a jobbkeze szabaddá lesz. Most már azon helyzetben van, hogy nemcsak az asztalon fekvő hang­szereket kezelheti, de a közel álló bútort is mozgásba hozhatja. Sőt egyik kezével és lábával nehéz szek­rényeket is kimozdít helyökből s súlyos tárgyakat emel az asztalra. De aránylag vajmi kevés az oly mé­dium, akik ily atlétai erővel rendel­keznek, mint amilyen volí pld. a Bécsben és Münchenben szereplő Eglington. Érdekes pld. Schneider klasszikus müvében a nagyszabású és ama hosszas, fáradságos vizsgálódások leírása, melyeknek eredménye végűi mégis egyes világhírű médiumoknak c&úfos és teljes leleplezése lett. A leghíresebb spiritiszták közül így kerültek hurokra Slade, akit Wendt tanár, Bastian, akit János főherceg,

Next

/
Thumbnails
Contents