Pápa és Vidéke, 21. évfolyam 1-52. sz. (1924)

1924-12-28 / 52. szám

Hsáp? tek, ^ ' .. -w^jj T "•IMII lliriictéil árak: negyedévre 24.000 kor.

f egy hónapra 8000 kor. flgyos síim á r a darabonként 2000 kor. POLITIKAI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőségs FS-utca 12. Kiadóhivatal Fő-utca 12, szám. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint Űj esztendőre. Újra levelet vált az idők vén fája, zörgős, aszott levelek hullanak le róla, hogy helyet adjanak az új rügyeknek. NŐ az avar az alján, évezredek lehullt lombjára rápereg ezen év avarja. Olyan egyformák az elsárgult lombok. Keserűségből, bá natból vannak szőve. Madárdal, erdő illat kevés ivódott beléjük. A szél felkavarja, összekeveri az elnyűtt le veleket és évezredes távolságok összetalálkoznak az idők avarján. A fáraóknak világában ott a panasza millióknak egy miatt, s Hellasz derült világában, a római impérium arany korszakában a rabszolgáknak és legyőzötteknek jajja az új vesztesd boss. úszavával. Lesz e új történet a fakadó rügyeken, lesz-e új lombja az öreg fának, melytől ha elszárad, könnyezve bucsúzunk ? Annyi reménnyel, hittel nézzük az új rügyfakcdást. A magyarság fájáról már annyi fájó történettel teleirt levél szakadt le. Lesz e új lomb, melyben fészket rak a boldogság madara ? Szőjjetek új lombot ti fakadó rügyek! Hozzátok vissza már a magyarság régi boldogságát, irigyelt nagyságát, az Árpádok korának büszke fenségét, az Anjouk romantikáját, Hunyadiak, Kapisztránok izzó honmentését, az Esterháziak, Pázmányok, Zrínyiek féifias királyhüségét, balsorsban rettenhetetlen hitét, kitartó munkásságát. Tisztább, boldogabb, magyarabb magyarság fakadjon már lombjaitokon. S ha majd újabb levélváltáskor az ijra sárguló, zörgő levelek cdakerülnek a népek történetének zörgő avarjára, keressék fel a magyar történelem fájáról évszázadokon át az avarba hullott leveleket, melyek beszélnek nagyságról, dicsőségről, erőfeszítésről, a kislelkűség, a cinikus lelkület levetéséről, de álljanak szóba azokkal a levelekkel is, melyek csak tespedésről, tehetetlenségről, visszavonásról, önzésről, s kényelemszeretetről beszélnek, S mondhassák majd el, hogy az Ur 1925 ik esztendejében annyi sötétség, gyász után felkelt a magyar égen a hajnal. Mondhassák el a dicső és hatalmas korok leveleinek, hogy új nemzedék nőtt fel immár annyi pusztulás és sirhalom közepette, mely a lapjaikra irt betűkből a kereszt és a kard szeretetét tanulta meg, hogy visszaszerezze a széttépett hont, s mondhassák el, hogy a nemes felbuzdulásnak foganatja is lett, mert a négy folyó, s hármas halom vidékén ismét egy ország lett, egyetlen, s magyar. De beszéljenek az idő vén fájáról az Ur 1925-ik esztendejében lehulló levelek a tespedő, a tehetetlen, a megalkuvó korok leveleinek is, s mondhassák el nekik, hogy a történet fáján nekik ujúlásuk nem lesz többé soha, mert új sarj növekedett fel „szeme, karja célbavágóbb", hívőbb és magyarabb az eddiginél. Ő rá aztán jöhet próba, jobb végzetre, bal végzetre, de tőle egy kis göröngyöt a szent honból se vér, se alkú, se pokol, se ég el nem visz. Erről, erről beszéljetek majd ti Idő fájáról az Ur 1924 ik esztendejében lehulló levelek. Dr. Paupera Ferenc karácsonyi ajándéka. Városunk nemzetgyűlési képviselője nemes szívétől vezéreltetve, kará csonyi ajándékul a város jótékonysággal foglalkozó egyesületei és intézményei részére megfelelő kiosztás céljára 22,000.000 K összeget adott át a város polgármesterének, aki a képviselő úr intenciójának megfelelőleg és az ő hozzájárulásával ezen összeget még karácsony előtt kiadta a következő egyesüleleknek, a meg jelölt lételekben: Hadröá 3,000.000 K, Anya- és csecse mővédő dispanzér 2,000 000 K, Kath. jótékonyegyesületek 5,000 COO K, Ref. jótékonyegyesületek 1 500 000 K, Ev. jótékonyegyesületek 1,500.000 K

3 Izr. jótékonyegyesületek 2,000000 K, Irgalmas rendi kórház 1,000.000 K, Izr. kórház 500.000 K, Városi és rk. ápoldák 1,200 000 K, Izr. ápolda 300 000 K, Tüdőbeteg gondozó disA hét eseményei. panzér 1,000.000 K, Vöröskeresztegyesület pápai fiókja 1 000.000 K, Szent Ferenc III. rend 1,000.000 K, Irg. nővérek zárdájának szegényei 1,000000 K. így tehát összesen 440 család részesült egyenkint 50 000 K adományban. A pápai kerület nyolc községének egyenkint egy-egy millió korona összeget cdományozott ugyancsak szegénysegélyezésre a képviselő úr, amely összegek szintén az ünnepek eőtt kiküldettek az egyes jegyző ségekhez. Ezen nagylelkű és nagyértékü adományokért a városi tanács folyó hó 24 én tartott ülésében határozatilag fejezte ki köszönetét a képviselő úr őméltóságának, aki mint tényeiből látszik, nemcsak vezére kerületének, de a szegények gondozó atyja is. Méltó, hogy ezen igaz megértésre valló tényt a város egész társadalma igaz hálával fogadja. MegvAltozlk a forgalmi adó rendszere ? Január 2 án ankét ül össze, hogy megtárgyalja a forgalmi adó körüli panaszokat s a módozatokat, melyekkel egyszerűsíteni lehetne a fogalmi-adó behajtását. B-lis'a a cseheknél. A gazdasági helyzet nemcsak nálunk érezteti hatását, hanem a szerencsés zsákmányoló cseheknél is. 45.000 lisztviselőt fognak elbocsátani a jövő évben. Hitelt kapnak a kisiparosok. A hitelélet hiánya az utóbbi időben nagyon érezhető volt a kisipar terén. Nem egy kisiparos volt kénytelen elbctsátani segédeit és üzemét a minimumra redukálni. Épen azért a pénzügyminiszter a kereskedelmi miniszterrel együtt úgy intézkedett, hogy a kisiparosok a Pénzintézeti Központ útján hitelt kapjanak. A hitel lebonyolítására az Iparosok Országos Központi Szövetkezete és a Kisipari Hitelintézet R.-T. kaptak megbizást. A tárgyalások során igyekeztek érvényt szerezni annak, hogy a hite), amennyire az adott viszonyok megengedik, a lehető leg olcsóbb legyen. Ennek megfelelően a folyósítandó köícsönök közül a jelzálog és kézizálogf dezette) biztosított k 2162, a nyiltkölcsönök 23 30 százalékos kamatuak. A Pénzintézeti Központ a Nemzeti Bank kamatlábánál két százalékkal drá gábban, vagyis 147a százalékkal bocsátja a hitelt az Iparosok O szágos Központi Szöveikeze»e rendelkezésére. Egy egy ípuos öíven millió koronás Kölcsönt kaphat, kivételes esetekben azonban s ázötven millióig is terjedhet egy egy iparos hitele. A váltók három hónapos lejáratra szóla nak és legfeljebb kétszer újíthatók meg Csendélet Albániában. A szki petárok rövid 12 eves önállóságuk alatt most vívjak legalább a 20 ik forradalmat (minden évre szerény számítással legalább kettő esik). Va lamelyik törzsfőnöknek bizonyára el fogyott a pénze s hogy korpa álljon a házhoz, Szerbia felé kereskedett, ahol egy kis ellenf ifordulásért szi vesen adnak néhány ezer dinárt A tisztviselők karácsonyi jutaima. Kaptál, nem kaptál? Ki kapott, ki nem kapott, hát ez sem kapott ? Mennyit kaptál, mennyit kapott ? Ja, tudod a képem nem áll az ő képéh?z stb. rejtélyes varázsigéket hallottam a minap nem egy helyen suttogni. Férfias érdeklődés hajtott, miről is lehet szó. Kincset találtak, ingyen részvényeket osztogatnak ? Talán nekem is adnak belőle, ha nyitjára jutok a dolognak, hogy hallgassak. Végre, mikor a fentemlített varázsigéket suttogó, gyanús tekintetű, köztisztviselőneK látszó 77 ik pár mellett elmentem, váratlan szerercsétn akadt. Csak messziről pislákolt egy lámpa, az én embereim nem láttak semmit, (mennyire áldottam a város bölcs, előrelátó atyáit értei) hangosabban kezdtek beszélni. Stréberség, hasravágódás, konc stb. közérthető szavakat fogott fel természetes rádióm, majd hamarosan az egész rejtély ku'csát a kezemben gondoltam, mikor a következő, indulattal kiejtett szavakat hallottam : Erisz almáját dobták közénk. Alig birtam elfojtani újjongásomat, hogy megtaláltam a rejtély kulcsát. Emlékeztem az iskolából, hogy ott nagyon sokat emlegettek egy bizonyos almát, amivel annak idején csinos kis veszekedést produkáltak többek között. Azt ugyan már nem tudom, hogyan történt a dolog. Ugy volt e, hogy egy almát kisebb nagyobb darabra szeleteltek fel, s azok támadtak fel, kik kisebb részt kaptak, vagy úgy történt e, hogy az egész almát dobták sok éhes ember közé, s egyetlen ember, a legkevésbbé éhes kapta el, de az nem is számít. Képzeletem már kiszinezte a harcot, az elégedetlenséget, az alma miatt, (hol nem veszi hasznát az ember az iskolában szerzett tudománynak, gondoltam megelégedéssel) mikor újabb hangfoszlányok ütik meg a fülemet. Karácsony, mit teszek a karácsonyfa alá, pedig számítottam rá, mit csináljak, szegény gyermekeim, s újra hallom az előbb emlegetett közérthető szavakat. Most már tisztában voltam. Olt hagytam aznap szerzett 77-ik pá ismerőseimet, s szabad folyást engedtem képzeletemnek és a hallottak alapján a következő eseményt gondoltam el: A kis Jézus ezeknél az embereknél igen igen hatalmas emberekre bizta a karácsonyi ajándék megszerzését. Ezek megint másokra bízták a kiosztását. Csakhogy a hatalmas emberek igen fösvények voltak. Kevés pénzt adtak erre a célra szigorú megbizottaiknak, akik azután a többségnetc nem adtak semmit sem, azt mondván nekik, hogy : Ti rosszak voltatok, jiem kaptok semmit. A kisebbik résznek is különbözökép osztogatták a szigorú angyalok a karácsonyi almára és dióra való pénzt, s most azért dühös min-