Pápa és Vidéke, 21. évfolyam 1-52. sz. (1924)

1924-12-21 / 51. szám

fokozására alkalmas olyan adatokat híresztel, amelyek a valóságnak nem felelnek meg, vagy megtévesztésre alkalmasak. így pl. nem szabad kül­földi árut oly jelzéssel vagy csoma­golással ellátni, amely a hazai gyárt­mányra enged következtetni. Vagy pl. nem szabad olyan kitüntetést, érmet, oklevelet használni, amelyet az illető tényleg nem kapott meg. 2. Bitorlás és utánzás. Bitorlást és utánzást követ el, aki oly nevet, céget vagy cimert használ, amely Őt nem illeti meg. Ilyen esetben a bi­torló ellen csak az léphet fel, aki­nek versenyvállalatát a bitorlás foly­tán más vállalattal össze lehet té­veszteni, vagy aki a bitorlás folytán egyéb sérelmet szenved. Ezen tilos cselekmények esetében a biróság a sértett versenytárs ké­relmére köteles elrendelni, hogy a) megtévesztő eszközök előállítására szolgáló szerszámok, gépek, haszna­vehetetlenné tétessenek; b) a meg­tévesztő eszközök készletei megsem­misíttessenek ; c) a bitorló tulajdo­nában levő árukról a megtévesztő eszközök eltávolíttassanak még ak­kor is, ha ezen eltávolítás az áruk megsemmisítésével járna. 3. Hírnév- és hitelrontás. Üzleti verseny céljaira nem szabad oly va­lótlan tényt állítani vagy híresztelni, amely valamely versenyvállalatot, hi­telét vagy jó hírnevét veszélyezteti, avagy hitelképességét csökkenti. Ezen tilalom biterjed arra is, aki a valót­lan tényt az üzleti forgalomban szo­kásos bizalmas tudósítással követte el. 4. Hólabáaszerződés. Hói abdaszer­ződés alatt értjak azon szerződést, amelynél fogva a vevő csak abban az esetben veszi meg az árut vagy az eladó csak abban az esetben adja el az áiut, ha bizonyos számú pl. kéí három további vevőt vagy meg­rendelőt g> fíjt és ha ez nem sikerül, az előre kifizetett vételárat elveszíti. 5. Az üzleti vagy üzemi titok el­árulása vagy jogosulatlan felhasz­nálása. Üzlettársnak vagy üzleti al­kalmazottnak nem szabad a tudomá­sára jutott üzleti, üzemi vagy gyár­tási titkot akár önmaga, akár más javára felhasználni. £ tilalom dacára is meg van azon­ban engedve, hogy a szolgálati vi­szony megszűnése után kizárólag saját foglalkozásában való boldogu­lása érdekében használja fel. A felsorolt cselekmények elköve­tője vétséget követ el és három évig terjedhető fogházzal és 500.000 ko­ronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Fenti vétségek esetében nemcsak a versenytárs, de akár a kereske­delmi és iparkamara, akár az ipar­testület jogosult a feljelentést meg tenni. A tisztességtelen versenyről szóló törvény szerint indítható polgári pe­rekben, amennyiben csak abbanha­gyásra irányul, úgy a felperes, akár a kereskedelmi és iparkamarához, akár a királyi törvényszékhez adhatja be a keresetet, minden más esetben a királyi törvényszék az illetékes. A kereskedelmi és iparkamarák a tisztességtelen verseny fárgyában fel­merült viták felett döntő választott bíróságokat fognak létesíteni. E törvény 27. §-a kimondja, hogy az őstermelés körébe tartozó üzemek közül csak azok esnek a tisztesség­telen verseny súlyos büntetését ki­mondó törvény alá, amelyek keres­kedelmi és ipari üzemek módjára vannak berendezve, vagyis egy ős­termelő vagy egy mezőgazda még a fent felsorolt vétségek elkövetése al­kalmával sem vonható birói eljá­rás alá. A kereskedelmi és iparkamaráknál rofkődő választott biróság elnökből és két választott bíróból alakul oly­kép, hogy tagjai közül egyet a fel­peres, egyet pedig az alperes választ. Tényleges szolgálatban álló királyi itélő birót a biróság tagjává válasz­tani nem lehet. A kamara szabályza­tában megszabhatja, hogy- a válasz­tott biróság tagjává csak a kamara választott bíráinak névsorába felvett egyént lehessen választani. Ezen vá­lasztott birók csak a kamara kerü­letében üzleti teleppel biró kereske­dők vagy iparosok lehetnek. A ka­mara által megállapított névsort, va­lamint a névsoron bekövetkezett min­den módosulást a Budapesti Köz­lönyben kell közzétenni. A válasz­tott biróság elnöke csak olyan itélő biró lehet, aki az igazságügymlnísz­tertől ebből a célból három évenként a kamara kerületére vonatkozólag külön megállapíott névsoiba fel van véve. Az elnököt a választott biróság tagjai választják, ha a választott bi­róság tagjai az elnök személyében megegyezni nem tudnak, ez esetben az elnököt a kamara székhelye sze­rint illetékes királyi törvényszék el­nöke jelöli ki. A választott biróság Ítélete ellen közlésétől számított három nap alatt felfolyamodásnak van helye ahhoz a királyi ítélőtáblához, amelynek te­rületén a kereskedelmi és iparkamara székhelye van. A választott biróság működésének előkészítéséhez szükséges tennivaló­kat a kamara elnöke részéről a ka­marai titkárok sorából kijelölt titkár látja el, akinek a választott biróság ülésein tanácskozási joga van. Felhivás. Ősrégi szokása a magyar társada­lomnak, hogy az új év küszöbén szerencsekivánataikkal keresik fel ba­rátaikat és jó ismerőseiket az em­berek. A mai szomorú és nehéz időkben azonban úgy érezzük, hogy nem annyira kívánni, hanem cselekedni kell a jót, mert csak akkor virrad reánk, magyarokra a várvavárt bol­dog új esztendő. Ebből a felfogásból kiindulva a Magyar Nemzeti Szövetség azzal a felhívással fordul a társadalom min­den Önzetlen és hazafiasan érző tag­jához, hogy az új esztendei jó kivá­natokra szánt összeget levelek és bélyegek árát fordítsa jótékony, ha­zafias célra. Kérjük azokat, akik velünk szem ben bizalommal viseltetnek, hogy ezt az Összeget a Magyar Nemzeti Szö­vetségnek megküldeni kegyesked­jenek. Mi az adományokból első sorban adni akarunk a nyomorgó tanuló ifjúságnak nemzetiségi és felekezeti különbségre való tekintet nélkül, ezek közül főleg azoknak, akik a régi Nagymagyarország leszakított ágairól jöttek át a csonka hazába, akik a végekről idejárnak évről-évre szabad magyar levegőt szívni, magyar tu­dományt tanúlni, jobb magyar jö­vőt megalapozni I Az adományok másik részét arra óhajtjuk felhasználni, hogy a Ma­gyar Nemzeti Szövetség új erőforrá­sokhoz jusson programmjának meg­valósítására, mely idebenn az egy­séges magyar nemzeti társadalom megteremtését szolgálja, külföldön a magyar igazságot hirdeti. A megváltásra szánt összeget kér­jük a Magyar Nemzeti Szövetség pénztárába (Qerlóczy utca 11. I. em ) beküldeni. Az adományokat hírlapi­lag fogjuk nyugtázni. A Magyar Nemzeti Szövetség nevében: báró Perényi Zsigmond orsz. elnök. Megölte a mostoháját. December hó 13 án délután 4 óra tájban Lovászpatona községben Takr'Ci Imre ottani lakos, 19 éves, földmives iskolát végzett fiatal ember 10 késszurással megöl;e Takács Jó zsefné szül. Csizmazia Rozália mos toha anyját. A megrendílő esemény részletei a következők: Takács Imre és a többi felnőtt fiútestvérei állandóan elle­nezték az amúgy is már idős Takács József jómddú gazda édesapjuknak, hogy a már szintén idősebb özvegy­asszonyt, kinek ugyancsak több na­gyobb gyermeke van, nőül vegye, de édes apjuk ennek ellenére is, arra való tekintetül, hogy az özvegy nővel már régebb idő óta jóbarát ságban volt, feleségül vette. Miután az esküvőjüket Lovászpatonán nem merték megtartani, f. hó 8 án pén teken Pápán tartották esküvőjüket. Másnap, szombaton az egynapos asszony cdahurcolkodott új ottho nába, férje házába, s midőn délután az új lakásban már e helyezkedett, kiment az udvarban lévő, úgyneve­1 zett malomszobába. Ekkor a fiatal legény, mig az édes apja átöltözkö­dött — mert a hurcolkodásnál ő is segédkezett —, a házban elrejtett katona fegyvert magához vette, meg töltötte és a mostoha anyja után ment. A malomszobában a fegyvert ráfogta hogy lelövi, de a fegyver nem sült el, ekkor elővette a nála lévő nsgykést és tiz szúrással meg­ölte. Az asszony minden segély­kiáltás nélkül tűrte hogy őt meg ölje, csak amikor a fegyvert fogta rá, kérte, hogy bocsásson meg, mire a legény azt mondta, hogy ö nem bocsát meg. A legény az eset után önként je­lentkezett az ottani csendőrőrsön, ahol őrizetbe vették és hétfőn, a bon colás után — melyet a pipái kir. járásbíróság dr. Domonkos Qéza járási orvos közreműködésével vége­zett — a veszprémi kir. ügyészség hez kisérték. A szerercsétlenül járt asszony első férje néhány évvel ezelőtt öngyilkos lett Ottó-lnternátus. A múlt számunkban közöltük, hogy Károlyi József gróf áldozatkészsége, a pápai közönségnek, Pápa nagy vidékének egy régóta melengetett ter­vét, a bencés gimnáziummal kapcso­latban felállítandó internátust, egy nagy lépéssel közelebb hozta a meg­valósuláshoz. Alig ment szét lapunk útján a felszólítás, hogy a közönség vegye szerető pártfogásába a nemes ügyet, már is jelentkeztek többen adományukkal, öreg urak, kik valaha maguk, vagy fiaik az intézetben vé­gezték tanulmányaikat, boldogan, könnyes szemmel hozzák adományu­kat. A hálálkodó szavakra rnár nem egy elmondta közűlök: Kérem szé­pen, aki maga, vagy a fia az inté­zeíben járt, nem hozhat akkora ál­dozatot, mely fölérne azzal a jótéte­ménnyel, melyet ő kapott. De jönnek azok is, kik sohase jártak itt. A gaz­dig mellett a szegény özvegy is el­hozza filléreit, azt a drága, becses összeget, mely valamikor belekerült az evangéliumba. Jönnek, egyre jönnek s hozzák adományaikat, mert a kiskirály hü vitéze egyaránt kopogtat a gazdagok és szegények ajtaján, elmondja az ő kis gazdájának nagy szeretetből fakadt óhajtását. S a nagy szeretet újjongást kelt a lelkesedőkben, s el­űzi a hitetlenek és cinikusok kétke­dését s mind mind egy célra törek­szik, hogy mentől nagyobb szeretet­tel valósítsák kis u uk, kis királyuk nagy hitétől, szeretetétől fakadt re­ményét, a puha, meleg otthont az ő kis katonáinak. A fsázárethi kert virágai: a „Százszorszép", Veismantel Leó Biumenlegende c. ni ivéből. Fordította: O. A. M. b. Bekövetkezvén Heródes király ha­lála, József és Mária az isteni kis­deddel visszatértek hazájukba és Názárethben telepedtek le. Mária a kis otthonban nagy szeretettel viselte a háziasszony gondjait, József foly­tatta sz ácsmesterséget. A kis jézus majd a konyhában anyja oldalán játazadott, majd meg átszaladt ne­velőatyja műhelyébe, mint az ingaóra ingalengése az egyiktől a másikhoz futkosván. De legnagyobb öröme abban tellett, hogy a nyárias kert virágai, kis méhei, bogarai és mada­raiban gyönyörködött. Elérkezett azonban a tél és fehér hóleplet borított a kertre, a mezőre. A virágok és bogárkák eltűntek, el­csendesedett a menecskék élénk züm­mögése. A gyermek Jézus tágra nyílt, csodálkozó szemekkel állott az ab­laknál s bámult a fehér messzeségbe. Mária a konyna ajtajánál látta gyer­meke szomorúságát, amint az ablaknál állott és vágyódott a mezők és virá­gok u fán. Egy este a szent Siűz fehér fo­nalat, tűt és finom drótot vett li iom­kezébe és mialatt a gyermek mellette a bölcsőben aludt, nagy mivászettel Weber Albert Pápa, Celli-ut S. gépraktárában mindég varrógép kapható 1 évi részletfizetésre, előleg nélkül. Gazdasági gépek, szívó­gáz- és benzinmotorok S évi részletfizetésre.

Next

/
Thumbnails
Contents