Pápa és Vidéke, 21. évfolyam 1-52. sz. (1924)

1924-12-07 / 49. szám

balfelé, de jobbfelé is, mikor figyelmeztette a kormányt, hogy többségével nem élhet vissza s a panamavádak nem intézhetők el azzal, hogy az ország többsége elitéli a szociálisiák ellenszenves viselkedését. Szükségesnek tarlja az Eskütt-ügyben parlamenti bizottság kiküldését. Meg kel! ugyanis végre tisztítani a közéleteit a gyanúsítás miazmáitól. Károlyi Mihály újabb akna munkája. Csak a múlt hetekben akarták a biróság előtt bizonyítgatni, fiogy Károlyi mennyire jóhiszeműen végezte országrontó munkáját. Párisi hirek most azután csattanós cáfolatát szolgáltatják ezeknek a mesterkedéseknek. Párisban felszólítást intézett az ottani magyar munkássághoz, s közös mankásságra hívta fel a mostani magyar rendszerrel szemben, amely ellen ő kész a kommu nistákkal is szövetkezni. A Nóbel díj magyar jelöltje. A Magy. Tud. Akad. a Nóbel-díjra Herczeg Ferencet ajánlotta. Batlcz Gyula pöre. A héten tárgyalták Baticz Gyula ismeretes pápai pőrét Győrben. A tárgyalást a bizonyítás kiegészítése miatt elhalasztották. Kommunista kísérlet Észtországban. Észtországban a kommunisták megpróbálták felfordítani a fennálló rendet, de tervük nem sike • rült. Gyilkolásuknak, bombáiknak 10 halott, 40 sebesülés az eredménye. Érdekes tisztújítás. A Országos Vivószövetség a múlt héten tartotta közgyűlését. Szenzációja a közgyűlésnek, hogy egy évre választott tanácsban sem Posta Sándor, az olimpiai bajnok, sem Kovács György nem kaptak helyet, bár a hivatalos lisztán szerepeltek. Feloszlatják a zalaegerszegi fnternálótábort. A belügyminisz ter elrendelte, hogy a zalaegerszegi internálótábor dec. 15 ikével meg szüntet tessék. Akik az internálótábor felosztása után internálandók, azok az illetékességi helyükhöz legközelebb eső toloncházba kerülnek. Az Eskütt-ügy és a bomba per tárgyalása. A héten végződött végre e két hirhedt ügy tárgyalása. Elhangzottak a vád és védőbeszédek. ítélet csak a jövő héten várható mindkét ügyben. A francia kormány támogatja a spanyol forradalmi mozgalmakat. Megírtuk a múltkoriban, hogy Spanyolországban eredménytelen forradalmi mozgalmak voltak. A héten Magor admirális, a spanyol direktórium elnöke azt a kijelentést tette, hogy ezeket a mozgalmakat külföldön, különösen Franciaországban készítik elő, a francia kormány tudtával. Franciaország ezért a kijelentésért diplomáciai lépéseket szándékozik tenni. Puccini meghalt. Giaconio Puccini, a híres olasz operairó Brüsszelben meghalt. Olaszország a maga halottjának tekinti a nagy művészt s államköltségen temettete el. Ügyvédi díjak aranykoroná ban. A budapesti királyi törvényszék az ügyvédi kamarával egyetértésben új díjszabást dolgozott ki, mely az ügyvédi díjakat aranykoronában állapítja meg. Seipel merénylőjét elítélték. Javoreket, Seipel kancellár merénylőjét a törvényszék három és fél évi börtönre intélte. Vasúti szerencsétlenség. A csehektől megszállott területen a kassai vonalon a személyvonat kisiklott a mult szombaton és a magas töltésről lezuhant. A szerencsétlenség áldozata 3 halott, 14 súlyos sebesült és 40 könnyfisebesült. A vagyonváltság! buza árát december hónapra 450 000 koronában állapította meg a pénzügyminiszter. B-llsta a városnál. Suttogtak, gyanakodtak minden felé, de sehol biztosat nem tudtak mondani, hogyan is áll Pápa városa a B listával. Találgattuk, hogy talán a városi tanács figyelmességből húzzahalassza, hogyan és mint tervezi a kérdés megoldását. Hosszas utánjárás után megtudtuk, hogy a városi tanács a belügyminisztertől követelt 20 százalék ellen felterjesztéssel élt, de nem régibén újra leérkezett a szigorú miniszteri rendelet, mely immár végleg 12 százalék fejvételét követeli. Tehát most már elodázhatatlanul el kell bocsátani a város 60—70 hivatalnokából 8—10 embert. A város és a lelkiismeretes tisztviselők érdekében volna az elbocsátásokhoz néhány szavunk. N

jm von • juk kétségbe a város vezetőinek jóakaratát, de az ilyen esetekben, mint a tapasztalás mutatja, nem egy helytelen intézkedés történt már. Ilyenkor mindig megindul a mentő akció, s ilyenkor szokás szerint legtöbb sógora, komája mindig a leghasznavehetetlenebb,deegyszersmind leghangosabb embernek. Az első és legfőbb szempont az elbocsátásoknál csak a közösség, a város érdeke lehet. Ki lelkiismeretesen, hozzáértéssel kezeli dolgát, marad, ki nem, annak a számára itt az alkalom, hogy elbocsássák. A háború alatt az iskolák tömegesen termelték a fogyatékos képzetiségü embereket. Meg kell vizsgálni, hogy ez a fogyatékosság nincs e a köz kárára. Ezen a téren érzelmi szempontoknak már nincs helye. Ha valaki nemcsak azt* keresi, hogy a közösség neki megélhetést adjon, elég hosszú idő állt a rendelkezésére, hogy pótolja, mit mulasztott a háborús viszonyok következtében. A köz érdeke követeli, hogy alapos vizsgálat tárgyát alkossa az elbocsátásoknál kinek kinek a kötelességteljesítése. Nam akarunk gyanúsítani, de mintha újabb időben igen belegyökeredzett volna sok ember lelkébe a meggyőződés, hogy nem lehet elég keveset dolgozni, azért a fizetésért, mit az állam, vagy a város ád. A közre nézve sem lehet a mi harmadik szempontunk, a fiatal tisztviselők érdeke. Akkor, mikor törvényes szolgálati idejüket betöltött teljes nyugdíjjal nyugalomba mehető tisztviselői vannak a városnak, embertelenség volna fiatal, kötelességteljesítő emberek pályáját kettétörni. Az utókornak és a már beérkezettteknek, kell, hogy megessék a szive a mai fiatalság tanácstalanságán a pályaválasztást illetően. „Nem érdemes, ezen a pályán sem lehet elhelyezkedni* jelszavak riasztják vissza boldog időkben szépreményű fiatalságunkat az erősakaratű pálya • kezdéstől. Ne növelje a városi tanács is ezek számát, s kis anyagi előnyök miatt ne ragaszkodjanak az idősek hivatalukhoz. A nyugdíjtörvénynek most kell életbelépni. Nagyon fontos okok miatt hozták annak idején. Felfüggesztése esak rendkívüli esetben megokolt. Jelenleg semmiképen. Szükségesnek tartottuk elmondani gondolatainkat, s a megoldást is figyelemmel kisérjük. Tudjuk, hogy esetleg kellemetlenségünk lesz miatta, de az igazság és méltányosság szavát, úgy érezzük, ki kellett mondanunk. j. S. A Szent Év megnyitása. Advent első vasárnapján nemcsak házánkban, hanem az egész világon ünnepélyesen kihirdették és megmagyarázták azt az »lnfinita Dsi misericordia" kezdetű pápai bullát, amellyel XI. Pius pápa elődeinek példáját követve a következendő 1925. esztendőre Szent Évet és ennek következtében jubileamot rendelt el. Karácsony vigiliáján, amikor az egész világ készülődik a legmelegebb, legcsaládiasabb ünnep megölésére, nyitja meg a pápa ünnepélyesen a Szent Évet, a santo anno-t. A nagy fontossághoz méltó szinbolumok között történik ez meg, A világ legnagyobb és legjelentősebb bazilikájának, a vatikáni Szent Péter templomnak öt hatalmas kapuja közül a jobboldali legszélső állandóan be van falazva és ez a sokat jelentő felirat van a sima falán: Porta Sancta, a Szent Kapu. Karácsony vigiliájának délutánján a pápa egész udvartartása a legteljesebb „capella po pontifica" kíséretében odavonul és egy arany kalalapáccsal, amelynek költségeit a bibornokok, az egyház patriarchái, érsekei és püspökei adták össze, szinbolikusan áttöri a falat, melyet azután a kéznél levő munkások gyorsan lebontanak. Mindez persze megfelelő szertartás közben megy végbe, amelynek vezérgondolata a zsoltáros szava, melyeket a pápa hangoztat: „Aperite mihi portás justitiae". Nyissátok meg az igazság kapuit. És a Szent Kapunak ezzel a megnyitásával megindul a hivők zarándoklatainak áradáta, amely azután meg nem szűnik az egész év folyamán. Az utolsó szent évben, 1900ban már igen tekintélyes volt a magyar nemzeti zarándoklat résztvevőinek száma, de ebben a szent évben minden bizonnyal nagyobb lesz. Ezzel számolt az Országos Katk. Szövetség, amely a püspöki kar megbízásából a hivatalos nemzeti zarándoklatok rendezését vállalta, amikor az ifjúsági zarándoklatokon kivtll egy tavaszi és egy őszi zarándoklást rendez a bibornok hercegprímás, illetve az egri érsek vezetésével és a püspöki kar számos tagjának részvéteiével. A rendezőbizottság élén megyéspüspökünk áll, tagjai pedig az összes egyházmegyék egyházi és világi kiküldöttjei. Reméljük, hogy a nemes versenyben, melyet a világ katholikus hivői a szent év kegyelmeinek elnyeréséért folytatnak, Mária országának gyermekei kiveszik az őket megillető helyet. HÍREK. ••• f Zsilavy Sándor. Életerejének teljében, olyan koiban hunytéi váratlanul, mikor az ember rendes számítás szerint még meglehetősen nézhet előre. 43 évet élt. De rövid élete alatt dolgozott hosszú élet helyett is. 25 évet töltött az iskolában, ahol nem elégedett meg sohasem a katedrán végzett munkával, az iskolán kívül is végezte a népművelés munkáját egyesületek, énekkarok vezetésével. Már 20 évvel ezelőtt megalakította első állomáshelyén, KéttornyÉlakon a zenekart, ami akkor magyar faluban hallatlan volt. Társadalmi tevékenysége egyre szélesebb körű lett, amint Kéttornyúlakról Pápára került tanítónak. A vitézül végigharcolt háború után politikai működést fejtett ki. Pártjának, híveinek a száma szerteszét az országban elég tekintélyes volt. Életének erről az időszakáról lehetnek különböző vélemények, de a jóhiszeműség el nem vitatható tőle. A választások után visszavonult ájra a tanítói pályára. Végezte munkáját lelkesedéssel, tanította énekkarát, ellenszolgáltatás nélkül tanított az áj polgáriban, segítette tanáccsal a hozzá* fordulókat, mig december 2 án a halál váratlanul meg nem lepte. Temetése 4 én volt megdöbbent tisztelőinek, jóbarátainak és ismerőseinek részvételével. A Jókai Kör közgyűlése Dec. 3-án d. u. 4 órakor tartotta az ájraélesztett Jókai Kör közgyűlését A gyűlést Antal Géza dr. ref. püspök nyitotta meg, mint a jókai Kör volt elnöke, utána Körös Endre dr., volt főtitkár számolt be a Petőfi—Jókai szoboralapról, melynek gyűjtését a régi Jókai Kör kezdte, beszámolt a szavazás eredményéről, előadta a feltámadott jókai Kör programmját. Ezután megválasztották a Kör vezetőségét. Elnök lett Antal Géza dr.

t ref. püspök, főtitkár Körös Endre dr. A Kör első irodalmi estély ét dec. 14 én fogja tartani. Januárban pedig a Petőfi-Társaság bevonásával megünnepli Jókai centennáriutnát.