Pápa és Vidéke, 21. évfolyam 1-52. sz. (1924)

1924-11-23 / 47. szám

Kőtétáltali halálra Ítélték az ögodl rablógyilkost. Szombaton délelőtt tárgyalta a győri királyi ítélő t*bla Tóth László ügyét. A tábla a veszprémi törvényszék életfogytiglan tartó fogházbüntetését megsemmisí­tette, s kötél általi halálra Ítélte az el­vetemedett gyilkost, aki még a mostani tárgyaláson is cinikusan viselkedett, míg a halálos Ítéletet meg nem hal­lotta. A detektív regények, a mozi szomorú gyümölcsöt érleltek e hir­Medt gyilkosban, aki az ott látott eszközökkel akarta lopás, rablás és gyilkosság árán is megszerezni a könnyeim*, munkanélküli élethez szükséges pénzt. Munkanélküli szövőmunká­sok, kik a textiliparban teljes jár­tassággal birnak, azonnali elhelyezést nyerhetnek a ker.-szoc. szakszerve­zetek munkaközvetítő irodája utján. Az elszállítás és vonatköltség fizetve. Jelentkezni lehet Pápán, Fő tér 2. Felhívás. A proletárdiktatúra ide­jén Pápán rrö<ödőtt, égynevezett „Építési direktórium" felszámolása a m. kir. kereskedelemügyi miniszter 65.794/1924 XVI. sz. rendeletével elrendeltetvén, a kirendelt felszámoló bizottság 5193/1919. m. e. sz. ren­delet 9 § a értelmében telhivja mind azokat, akik a felszámoló tömeggel szemben valamely igényt akarnak érvényesíteni, hogy követelésüket a a felszámoló bizottsághoz intézett, a városi polgármesteri iktatóba be­nyújtandó és a követelés összegét és jogcímét feltüntető beadvánnyal a jelen hirdetmény közzétételétől szá­mított 30 nap alatt jelentsék be. A tömeg felosztásánál csak azokat az igényeket lehet figyelembe venni, amelyet a fenti határidőben bejelen­tettek, vagy amelyek fennállását és összegét a felszámoló bizottság ren­delkezésére álló könyvekből és ira­tokból minden kétséget kizáró módon meg lehet állapítani. Csernoch János dr.: Kath. kérdések. A Szent-István Társulat fővédnökének, Csernoch János dr. bíboros-hercegprímásnak arany miséje alkalmából sajtó alá rendezte azokat a beszédeket, amelyeket Magyar­ország legfőbb főpapja intézett az országhoz a Szent-István Társulat közgyűlésein. A hercegprímásnak itt elhangzott beszédei kezdettől fogva évről-évre eseményszámba mentek, azokhoz igazodott nemcsak a ma­gyar katholikusok egyetemessége, fianem többé-kevésbbé irányt sza­bott az ország politikájának is. Ilyen nagyfontosságú gondolatokat és esz­méket nem szabad a napilapok betű­lengerében temetetlenül hagyni, azo­kat ki kell emelni, életretámasztani és maradandó közkinccsé tenni, hogy mindenki számára hozzáférhetőkké váljanak. Amit a hercegprímás ebben a tizenkét beszédben a szabadgondol kozásrói, a dolgozó katholikusok egy­ségéről, a katholicizmus aktivitásáról, a katholicizmusról és a keleti keresz­ténységről, a missziós tevékenység­ről, az egyházról és a békéről, hamis eszményekről, a nagy világégésről, Dante szelleméről, a keresztény egy­ségről, a jubiláns Szent-Jstván-Tár­sulalról, a kultúra válságáról itt el­mondott, az nem mu!ó napipolitika, hanem Krisztusnak az Egyházon ke­resztül adott örökérvényű útmutatása a végső cél elérésére. A 131 oldalra terjedő könyv alapára 6 K. Készült 60 számozott és szerző sajátkezű aláírásával ellátott példány is. Egy példány alapára 10 korona. Angol magyar hitelélet és olcsó angol szövetek. A köz­alkalmazottak körében nagy örömet okoz az, hogy Anglia egyik legna­gyobb textilgyárával oly megállapo dást sikerült létesíteni, melynek alap ján minden tényleges, szolgálatot teljesítő állami, megyei és városi köz­alkalmazott 150 cm. széles, valódi angol szöveteket vásárolhat hat havi részletfizetés kedvezménye mellett olcsón, felár nélkül, vagyis olyan áron, mintha a vevő az egész ösz­szeget egyszerre fizetné. Ezeket az angol szöveteket kizáróan csak névre­szóló utalványok alapján lehet vá­sárolni. Közelebbi felvilágosítás a budapesti főkapitányságon, V., Béla­u!ca 5., fsz. 230., azután a föld­mivelésügyi minisztériumban, V., Országház-tér 11, fsz. 15., végül Budán, I , Attila u'ca 11. sz. alatt délelőtt 9—12 óráig kapható. Széchenyi bál Pápán. A dunán­túli főiskolai hallgatók pipái Széc­chenyi Szövetsége az idény legfénye­sebb tánc-esiélyét: a Széchenyi- bált január 3 án fogja megtartani a Griff­szálló nagytermében, Pápa város tár sadalmának és ifjúságának részvéte­lével. A nagyszabásúnak ígérkező bálra az előkészületek Budapesten és Pápán már javában folynak. Súlyos testi sértés. Eizinger Já­nos 72 éves bakonysági lakós fele­ségét szőlőjükben a pincekulccsal fejbe és arcul ütötte, miáltal súlyos testi sértést szenvedett. A durva férj a pápai kir. járásbírósághoz fel lett jelentve. Nagy kedvezmény a Buda­pesti Hírlap előfzetőinek. A Budapesti Hirlap tekintettel a nehéz gazdasági viszonyokra, elhatározta, hogy az előfizetési árból a közalkal mazottaknak 30 •/• kedvezményt ad. 120000 K helyett tehát V* évre 85000 K ért adja a lapot. Ecen ki­vül az 1925. évi Kincses Kalendáriu­mot, ami az idén is gazdag tarta lommal jelenik meg, továbbá a válla­lat kiadásában megjelenő Ma Éste cimű színházi hetilapot féláron, va­gyis V* évig 80 000 korona helyett 40.000 koronáért adja. Házhelyek átvétele. A Tókertek november hó 7-ikével az állam tu­lajdonába ment át, tehát a régi bérlők joga megszűnt. Mégis, mivel többen nem vitték még el a kuko­ricaszárat, vagy egyéb terményüket, felhívatnak a bérlők, hogy 8 nap alatt minden terményüket takarítsák be, mert azután az új tulajdonos birtokába megy át. Eddig 211 ház­hely van kimérve. Ha az igényjogo sultak némelyike még nem vette volna át házhelyét, a telek átvétele s az elhe'yezett határjelző karók helyének tartósabb megjelölése cél­jából a következő időben jelenjenek meg a helyszínen. Novemben 22-én d. u. 2—3 óra közt az 1 56. számú telektulajdonosok, továbbá ugyan­akkor a 87—120. sz. és a 159 192. sz. teíektu'ajdonosok, nov. 23 án d. u. 2—3 óra közt az 57 86. sz., a 121 158. sz. és a 193-21K sz. telektulajdonosok. Ősszel kell védekezni a zöld ­hernyó kártevése ellen. Min­denki tudja, hogy a hernyók kárté­konyak. Néhány év alatt évente meg ismétlődő munkájukkal nemcsak a termést teszik tönkre, hanem lassan magát a fát is elpusztítják, pedig ellenük igen könnyű a védekezés. Nem kell semmi egyebet tenni, mint megakadályozni, hogy nőstényeik a fa törzsein feljussanak a fára. Ha a fák derekát ősszel embermell magas­ságban olyan ragadós anyaggal ken­jük körül, amelyen a lepke rajta ragad, elérjük célunkat. Ezt a raga­dós anyagot hernyóenyvnek hívják, s hogy megfeleljen céljának, hosszú ideig ragadósnak kell maradnia, nem szabad szétfolynia és nem szabad ártania a fák kérgének. A hernyó­enyvet nem szabad egyenesen a fa kérgére kenni, mert ha sok benne a karbolsav, könnyen megölheti a fát, hanem a fa derekára 15—20 cm. széles kéregpapír darabot kell kötni, erre kell rákenni az enyvet. Előző­leg a fa derekát erős drótkefével ala­posan le kell simítani és a kéreg­papirt dróttal úgy kell alul és felül a fa derekára ráköini, hogy a fa dereka és a papir között hézag ne maradjon, amelyen át az araszoló nőstények átbújva, felsétálhatnának a fára. Az enyvet 8—10 cm. széle­lesen, 1—2 mm. vastagságban kell a papir közepére rákenni. Ha az enyvgyürü száradni kezd, azt megint ragadóssá kell tenni. Ennek elérésére elég, ha a már hártyássá vált enyvet valamilyen erős kefével végig simít­juk, hogy a hártya vége felszakadoz­zon. Arra is kell vigyázni, hogy az enyvgyürüvel ellátott fa ne érintkez­zen olyan fákkal, karókkal, amelye­ken nincs gyűrű, mert akkor ezeken keresztül az araszoló nőstények mé­gis feljutnak a fára, veszélyeztetnék a munna eredményét. Azért ezeket is el kell látni enyvgyürüvel. A tél végén leszedett enyvgyürüs papirt, ha az jó vastag, úgy a következő évben megint f f lehet használni Az ilyen papir megenyvezéséhez már jóval kevesebb enyvre van szükség. A növényvédekezésre és védekező eszközökre vonatkozóan hozzáforduló gazdáknak részletes felvilágosítással díjtalanul szolgál a Mezőgazdasági Kamara növényvédelmi osztálya. m indennemű nyomtatványt ízlésesen készít a RBP. Nemzeti Nyomdavállalat H-.t. JZINHAZ. ••• Somogyi direktornak az a törek­vése, hogy heti két előadásban fő­városi újdonságokat hozzon szinre^ a közönség részvétlensége miatt med­dőnek bizonyult. E héten a drámai együttes vendég­szerepelt. Hétfőn a „A nagyhercegnő és a pincér" a Belvárosi szinház víg­játék újdonsága, kedden a Renais­sance műsordarabja a „Vera Mirceva* volt műsoron. Az előbbinek szerzője Alfréd Savoir, ma fogalomteljes név a jelenkori francia dráma csinálás­ban, akárcsak nálunk Molnár Ferencé. Vígjátéka ipari termék, nivótlan, jelen­téktelen próbálkozás. Az utóbbi, az orosz Urvancov drámája külsőleg sokkal sikerültebb, mely körülmény az író technikai ügyességének tud­ható be. Az előadó művészek mindkét estén teljes ambícióval iparkodtak elfogad­hatóvá tenni a darabokat, különö­sebb érdem, s művészibb hatás je­lentkezése nélkül. Nem lesz érdektelen *a közönség általános részvétlenségét illetőleg, ha megemlítjük a soproni direktor nem mindennapi esetét, hogyan szerzett táblás házat? Az előadás előtt fél­órával — a tiszteleijegyeket leszá­mítva — még minden jegy meg volt, mire Bodonyi direktor gavallérosan kijelentette, hogy ingyen előadást tart. Percek múlva zsúfolt ház szo­rongott a nézőtéren. Nem is annyira megmosolyogni való, mint inkább lesújtó jelenség, jellemző a mai, áldatlan viszonyokra. A mezei pocok tömeges fel­lépése veszélyezteti a jövő évi termést. Az idei száraz ősz a mezei pocok elszaporodásának annyira ked­vezett, hogy egyes vidékeken töme­ges megjelenésükkei a jövő évi ter­mést veszélyeztetik. A mezei pockot leggyorsabban és legbiztosabban mé­reggel lehet pusztítani, ami ugyan bizonyos óvatosságot igényel, azon­ban a legtökéletesebb eredményekre vezet. Erre a célra legmegfelelőbb méreg a foszfor, amelyet pilula alak­jában hoznak forgalomba. Ez a ké­szítményt különösen olyan helyen lehet kitűnően használni, ahol sem legelésző, sem földet turó állatok nem járnak. A lakott tanyák és há­zak közvetlen szomszédságában tilos a méreg kirakása. Általában a foszfor­pilulákkal óvatosan kell elbánni, mert az emberre és állatra egyaránt vesze­delmes. A munkásokat erre figyel­meztetni is kell és ellen kell őrizni, hogy a munka elvégzése után a kezüket gondosan megmossák. A pilulák beszerzéséhez hatósági enge­délyre van szükség, amelyet min­denki könnyen megkaphat, ha be­jelenti pocokirtási szándékát. Az engedély megkapása után, a mér­gezés helyét, idejét, a környékbeli tanyákon közhírré kell tétetni, nehogy az elhullott pockokat és varjakat a legelésző sertésekkel feletessék. Az irtást a következőképen hajtjuk végre:

Next

/
Thumbnails
Contents