Pápa és Vidéke, 21. évfolyam 1-52. sz. (1924)

1924-10-26 / 43. szám

réről, az elragadó szónoki tehetségfi vezérről, aki a legnehezebb időkben páratlan energiájával mindenütt ott volt, ahol egy jó ügyet diadalra kellett juttatni Kath. társadalmunk nem lehet eléggé hálás iránta, ki legszebb évei­nek minden törekvését neki áldozta. A múlt évi gyűlés jegyzőkönyvét olvasta fel ezek után Kristóffy Gab­riella, majd az elnöknő, Volmuthné Galamb Ilona számolt be az elmúlt év eseményeiről. Szines, eleven elő­adásában plasztikus képét nyújtotta az egyesület sok irányban kifejtett áldásos működésének, mely az igazi szeretet szolgálatában oly találékony tudott lenni a munkaterületek ki­választásában. Estélyeivel terjesztette a kultúrát, szociális irányi előadá­saival ébren tartotta a tagok munka­kedvéi, karitatív működésével eny hitette a nyomort, háziipari szak­osztálya pedig a középosztály nehéz viszonyain segített sokat. Kár, hogy hölgyeink közül még mindig sokan vannak, akik kivonják magukat a szeretet munkájából s nagy célokért ki­csiny áldozatokat sem akarnak hozni, pedig a nőnek igazi működési tere a karitatív munka, mely egyaránt ne­mesíti azt is, aki ad, s azt is, aki kap. A nagy hatást keltett beszámoló után Kristóffy Eíla az anyaegyesület, Piatsek Gyuláné pedig a karitatív és a háziipari szakosztályok pénztári for­galmát terjesztette elő. Fáradozásaikért a közgyűlés köszönetet mondott nekik. A Kath. Leánykör beszámolójára került ezután a sor. Szenthe Elza elnöknő, a kör lelke, s minden munka főosztályosa vázolta főbb ^ vonásokban a kör múlt évi műkő ' dését, mely a Nővédőéhez hasonlóan sokoldalú és eredményes volt. Az önnevelés szolgálatában álltak a szombati ismeretterjesztő előadások, amelyek során városunk legjobb elő adói tudásuk legjavát adták a kör tagjainak. A szociális munka anyagi alátámasztását célozták a gyakran rendezett estélyek, melyek mindig fényes erkölcsi és anyagi sikerrel jártak, s lehetővé tették a szegények karácsonyfájának felállítását, a diák segélyezést, s kör helyiségének to­vábbi felszerelését. A köri tagok együttérzésének ápolására rendeztek több tea-estélyt is. Gamerra Alberta bárónő állandóan nagy szeretettel támogatta a kör munkásságát, mely 2 sok nehézség ellenére is ered­ményes volt. Erről tanúskodott a pénztári kimutatás is, melyet Metzger Anna terjesztett elő. A választmány kiegészítését java­solta ezután az elnök, s ajánlatára Orbán Károlynét választotta meg a közgyűlés. Az új tagsági díjat 10 000 inában állapították meg, s ki­az estélyek időpontját, a nciák napjait. Az elnök a figyelmébe ajánlotta a kongre jk havi szentségimádását, majd elnöknő indítványára üdvözlő iratot intéztek Blazovich Jákó igaz­gatóhoz és Bod Péternéhez. Egyéb tárgy nem lévén, az elnök további kitartó munkára buzdító szavak kísé­retében az ülést bezárta. Dr. Antal Géza. A jövő szerdán, november 29 én iktatja be püspöki székébe Antal Géza dr.-t a dunántúli református egyházkerület. Az új püspök 1166­ban született Tatán. Középiskolai tanulmányait Tatán és Pápán, fő­iskolai tanulmányait Pápán, Utrecht­ben, Tübingben és Berlinben végezte. 1888-tól kezdve 10 évig tanított a pápai református főgimnáziumban, 1898-tól pedig a pápai református theológián tanárkodott 1910-ben pápai polgártársainak bizalma or­szággy. képviselőjévé választotta. 1918 tói kezdve nagyrészt Hollan­diában élt, hol a magyarság érde­kében fejtett ki hatalmas propagan­dát előadásaival, hírlapi és tudomá­nyos cikkeivel. Az új püspök hosszú tanári mű­ködése, s később képviselősége alatt is érdemes irodalmi és közéleti mun­kásságot fejtett ki. A vallásos iro­dalmon kivül irt gazdasági, társa­dalomtudományi munkát, értékes szolgálatokat tett a történelemtudo­mánynak fordításaival, Hollandiában végzett forrás kutatásaival, ő aján­dékozta meg a magyarságot Scheffel örökszép Ekkehard-jának művészi fordításával. A református egyház nem egy értékes vállalkozása az ő kezdeményezéséhez fűződik. Több­ször járt tanulmányúton külföldön, Amerikában, Hollandiában tdnulmá nyozott különféle kérdéseket. Ez utóbbi helyről hozta feleségét is Oproomor Adélt, ki a hollandoknak egyik legnagyobb Írónője. Elismerést szerzett neki itthon közéleti műkö­dése is. A városi képviselőtestület, a megyebizottság, a képviselőház mindig a legértékesebb tagjai közé számította. A háború alatt, a kom­munizmus után végzett szociális mű­ködése sok ember háláját váltotta ki. Tudományossága és társadalmi mtködése jutalmául több külföldi és hazai tudományos társaság tagjává választotta. Érdemes munkásságban eltöltött élet után ereje teljében került Antal Géza e diszes méltóságba. Adja Isten, hogy az ő nagy tudása, értékes em beri tulajdonságai még nagyon sok szolgálatot tehessenek a magyarság és egyháza ügyének. Keresztényszociálista népgyűlés Pápán. A pápai ker. szoc. párt és a ker.­szoc. munkásság az elmúlt vasárnap délután'3 órakor a Fő-téren mind­végig lelkes és méreteiben is impo­záns népgyűlést tartott, amelyen ezrekre menő tömeg tett tanúbizony­ságot arről, hogy a keresztény­gondolat egyre erősebb gyökeret ver a nép széles rétegei között. A tömeg a gyűlés előtt levett kalap­pal mondotta el a magyar Hiszek­egyet, majd Boksay Endre főgimn. tanár, párt elnök mélyen szántó, gon­dolatokban gazdag beszéddel nyitotta meg a gyűlést. U ána Anker Béla, a ker. szoc. vasmunkás szövetség fő titkára mondott beszédet, melyben a munkanélküliség kérdésével és az általános gazdasági helyzettel foglal­kozott. Szavait sokszor szakította félbe az általános tetszésnyilvánítás, amikor a mai képtelen gazdasági és szociális helyzetet ecsetelte. Majd Dvihally Géza a keresztényszociálista bányamunkások szövetségének titkára több mint egy órás beszéde követ­kezett, akinek szavait sürü tetszés­nyilvánítás kisérte. Alapos felkészült­séggel és kiváló szónoki képesség­gel magyarázta a keresztényszociálista elveket. A keresztény megújhodás akadályairól szólva, megállapította, hogy nemcsak a vezetőket kell okolni, hanem maga a keresztény nép is vizsgálja meg magát, vájjon támo­gatta e tűzön-vizén át vezéreit úgy, mint a liberális, szabadkőmives és szociáldemokrata tábor az övéit. A keresztény politikával — mon­dotta — együtt kell járniok a szoci­ális alkotásoknak, mert csak egy erős anyagi alapon álló dolgozó tár­sadalom épít országot, míg a nem dolgozók önmaguknak építenek ké­nyelmes otthont, honnan könnyen nézik a nyomort. Dvihally szavait kitörő lelkesedéssel fogadta a közön­ség, ki protestáns létére hirdeti a ker. szoc. igazságot és meg van győ­ződve arról, hogy Magyarországot elesettségéből csak úgy lehet újjá­építeni, ha az ország magyar népe felekezeti különbség nélkül össze fog. Vajha Dvihally szavait többen megértenék Pápán is és az egész országban, akkor a magunk közötti kicsinyes torzsalkodásból nem húzna hasznot egy harmadik, mely közös ellenségünk. Végül Szalay Lajos kerületi titkár összetartásra és bátrabb keresztényi színvallásra serkentő szavai után a mindvégig lelkes népgyűlés a Him­nusz fenséges akkordjaival nyert be­fejezést. s*. A föld vagyon- és jövedelem­adója. A múlt hétfőn Bud János táicanélküli miniszter elnöklete alatt fontos tanácskozás volt a földre vo­natkozó jövedelmi és vagyonadó te­kintetében. Tervezetet fogadtak el, mely már a nemzetgyűlés harminc­hármas bizottsága előtt is van. A tervezetnek az az alapjan, hogy a föld, mint minden más adóalany, a tényleges jövedelem után adózik. A rendelet utasítást tartalmaz arra, hogy ott, ahol az adózó a pontos jövedel met be nem vallja, miképpen kell a jövedelmet megbecsülni. A becslés alapelve az, hogy a tizenöt holdnál nagyobb földbirtok jövedelme a lét­minimumot eléri. Általában tehát min­den tizenöt holdnál nagyobb föld­birtokot adó alá kell vonni. A tizenöt holdtól tiz holdig terjedő kisebb in­gatlan adó alá esik akkor, ha az át­lagos kataszteri tiszta jövedelme husz koronánál nagyobb. A nyolc katasz^ teres holdon aluli ingatlan nem esik jövedelmi adó alá. A tizenöt holdnál nagyobb földbirtokok nem esnek adó alá akkor, ha az egész földbirtok összes kataszteri tiszta jövedelme hetvenöt koronánál kevesebb. HÍREK. ••• Az idei halottak napja. Az idén halottak napja a közbeeső va­sárnap miatt nem november 2-árv hanem 3-án lesz. A halottak estéje és az akkor tartani szokott gyász­ünnepélyek, szertartások tehát nem l-én, hanem 2 án, vasárnap lesznek. Első szentmise. November hó l-én, Mindenszentek ünnepén d. e. 9 órakor mutatja be a főtemplom­ban első szentmise áldozatát Varga József végzett hittudomány-hallgatd és újonnan felszentelt áldozópap, a veszprémi egyházmegye tagja, váro­sunk szülötte. A inanuduktori, kéz­vezeíői tisztet Gerstner Ignác apát, esperes plébános tölti be. Az ünnepi szónok Miklós József káplán. Szent­mise után az újmisés a híveknek ál­dást fog osztani. Ugyancsak áldást fog osztani még délután a 3 órai li­tánia után is. Szentmise alatt az énekkar Marton karnagy vezetésével a „D-dur Missa solemnisM adja elő. Haller István Amerikába megy. Haller István v. kultusz­miniszter, az Orsz. Ker.-szoc. Párt elnöke az amerikai magyarok meg­hívására több hónapi tartózkodásra Amerikába készül. A jövő évben ő vezeti az amerikai magyarok zarán­doklatát Rómába és onnan Buda­pestre is ellátogatnak kivándorolt véreink, hogy itt ünnepies keretek között hitvallást tegyenek magyar érzelmükről és hazaszeretetükről. A keresztény sajtó kultúr­estélye. Magas színvonalon álló estélyt rendezett a Ker. Szoc. Párt és a Központi Sajtóvállalat a Városi Színházban, a keresztény sajtó érde ­kében fővárosi és helybeli szereplők közreműködésével. A bencés reálgimn. zenekara kezdte meg az estélyt és fegyelmezett összjátékkal jelentéke­nyen hozzájárult az est sikeréhez, utána az igazán hivatása magasla­tán álló bencés reálgimn. énekkar produkált elsőrangút Németh Döme karnagy energikus vezetésével, majd Hindy Zoltán dr., az Orsz. Kath. Szöv. elnöke tartotta meg mélyen szántó előadását a ker. sajtó kérdé­séről. Az estély ténypontja volt Rollerné, Laurisin Lajos és Gaál Geláz szereplése. Őszinte sikere volt kiváló énekművésznőnknek, Rollerné Tóth Anna úrnőnek. Ismételten ra­gyogtatta felülmúlhatatlan koloratur művészetét, amelyre méltán idézhet­jük Madách szavait: Csak hódolat illeti meg, s nem birálat. Szoprán­jának nemcsak anyaga, hanem kultú­rája is nemes. Laurisin Lajos, a fiatal tenorénekes énekművészete legjavát nyújtotta. Távolbaható, ne­mesen csengő tónusával magával ragadta közönségét, mely bőven ün­nepelte a művészt. Tehnikája töké­letes, mimikája érzésben gazdag. Lelkéből énekel, mintaszerűen frazi • roz, hangmagassága és énektehnikai készsége szép jövőt enged követ­keztetni. A zongorakiséretekkel Gaál Irén és Horváth Sári, a ref. nőne­velő intézet növendéke jeleskedtek*

Next

/
Thumbnails
Contents