Pápa és Vidéke, 21. évfolyam 1-52. sz. (1924)

1924-10-19 / 42. szám

hogy akik szeretjük hazánkat, rá­eszméljünk közös érdekünkre, s a keresztény és vele egybeforrott nem­zeti gondolatot megmenthessük a teljes pusztulástól. Első, igen nagy baja a keresztény irányzatnak éppen az, hogy nagyon is homályba burkolt elvi alapon indult meg, s bár gyűléseken, kortes­, beszédeken sok hangos programm eíszavaltatott, a lendület mellett mé­gis hiányzott a mélység, hiányzott a célok és eszközök tekintetében a kikristályosodottság, a feladatainak nehézségeit jól ismerő és minden akadállyal bátran szembeszállni tudó férfias eltökéltség. Jelszavak röpköd­lek, vitás kérdések nem tisztázódtak, lényeges dolgokban elágazó vélemé­nyeket senki sem hozott összhangba, a taktika módját senki sem beszélte meg. Egységes átgondolás hijján egymástól úgyszólván elszigetelt kü­lönítményekkel (egyesületek, ligák) dolgoztunk, amelyek a tények logi­kájával szülték meg azután az átkos magyar tragédiát: a széthúzást és pártoskodást. Azért üdvözöljük most lelkesen a kath. nagygyűlés immár XVI. ünnepélyes megtartását, a ma­gyar katholicizmus ez imponáló se­regszemléjét, tanácskozását, mely erőteljes gesztussal mutat rá, hogy reorganizációs törekvéseinknek át­gondoltaknak, egységesen elfogadot­taknak kell lenniök, rámutat arra, hogy a kereszténység nem fajkultusz, nem is antiszemitizmus, nem is puszta morál, hanem vallás, kultúr­gondolat, bensőséges hitélet, s mint ilyen ma is társadalmat és nemzetet irányító legfőbb tényező. Egy másik gyengéje a keresztény iránynak a megfelelő vezéremberek hiánya. Nemcsak politikai vezetőkre gondolunk itt, hisz azoknak jelentő­sége igazában ott kezdődik, ahol a tisztázott elvek gyakorlati alkalma­zásáról van szó, hanem a nemzet­nek tanítóira, prófétáira, eszmei ve­zetőire gondolunk, amilyenek Szent István, Nagy Lajos, Pázmány, Szé­chenyi voltak, akik nagy erővel és meggyőződéssel alapozzák meg az űtat, amelyre nemzetünket vezetni kell. De hol vannak ezek a férfiak fölös számmal ? Széthúzunk, pártoskodunk: olyan régi igazság ez, mint amilyen régi nemzetünk. És épen a vezérek ver­sengése folytán számos esetben si­került már egyik keresztény által le­bunkóztatni a másikat és a forrada­lom és a liberalizmus jelszavait párt­szenvedély által elvakított kereszté­nyek úiján ismét forgalomba hozni. Mir.dez azonban csak folyomány és következés. A keresztény kurzus legfőbb hibája épen az, hogy ez az irányzat kereszténynek nevezi ugyan magát, de ez a név csak igen cse ­kély keresztény tartalmat takar. Ke­resztény Magyarországot akartunk, de kereszténység nélkül. Tud a ke­reszténység országokat építeni, tud társadalmat reformálni és kultúrát teremteni, de nem az a keresztény­ség, amely csak szavakból áll, amely csak név, cafrang, hanem amely be­lekapcsolódás a nagy szellemi reáli­tásokba, az evangélium örök gondo­lataiba, az a kereszténység, amely­nek izmos törzse a vallásos élet. Ezen bensőséges hitélet biztosítá­sának jegyében folyt le a nagygyí lés, ezért hangzottak el azok a bá­tor szavak, amelyek a szabadosság ellenében.tekintélytiszteietet, az ijesztő züllöttséggel szemben tiszta erköl­csöt, a nagyarányú országmentés ér­dekében kitűrő munkát, önzetlensé­get, egyetértést, mély hitet, szeretetet követelnek. Legyünk meggyőződve arról, hogy míg erkölcsi erőnk nem lesz, míg'gyakorlati keresztények nem leszünk, addig minden „kurzus" csak kísérletezni fog, addig nem találjuk meg sehol azt az archimedesi poft­tot, amelyen a végveszélyből és a posványból kiemelkedhetünk. Összegezve a mondottakat, a tisz­tázott elvek, vezetőemberek, de fő­leg az élet kereszténységének hiá­nyában látjuk a benső bajok szülő­okát. A szanáció kezdete az evan­gélium és ezt követheti majd az ál­lami és gazdasági élet szanációja. —r. Kultúr-estély okt. 19-én. Már több izben jelenteltük, hogy a budapesti Központi Sajtóvállalat a pápai Keresztényszociálista Párttal karöltve, a keresztény saitó ügyének fellendítése céljából kiváló buda­pesti és helybeli erők közreműködé­sével, nagy kuliúr estélyt rendez a Városi Színházban októfier l*én este 6 órakor. Ezen kultúr-estély programmja a legkényesebb igénye­ket is ki fogja elégíteni, mert olyan kiváló erők fogják művészelük, tu­dásuk legjavát a színpadra vinni, akiknek a neve már is biztosítéka a fényes sikernek. Most már csak a közönségen múlik, hogy ez a fényesnek ígérkező kultúr­est telt ház előtt folyjon le. Hisszük és reméljük is, hogy a nyolc számból álló nagy és élveze tes programm, a ker. sajtó ügye és a rendezőség pártolásra érdemes azon törekvése, hogy az estélyből befolyó tiszta jövedelem a keresz­tény Munkás Otthonnak juttatja, nagy tömegekben fogja a közönséget szin házba vonzani. Ne sajnáljuk a mai viszonyokhoz úgyis igen csekélyre megszabott belépti díjat, mert ezzel egy-egy tégláját rakjuk le a keresz­tény megerősödésnek. Támogassuk, istápoljuk a mi ügyeinket olyan ügyszeretettel és áldozatkészséggel, amilyennel ellen­ségeink állandóan dolgoznak elle­nünk. Mindenki ott legyen, akinek szivén fekszik a keresztény sajtó és a ke­resztény világnézet ügye. Helyárak: 25 000, 20 000, 15.000. 5000 és 3000 korona. A baromfipiac feltöltése A városi tanács múlt heti ülésében el­rendelte a baromfipiacnak feltöltését és kibővítését. Ugyancsak ezen a ta­nácsülésen történt gondoskodás, hogy a jéggyár gépei kijavíttassanak. HÍREK. ••• Felhívás. A Bencés Diákok Szövetségének pápai oszlálya kegyelettel kiván meg­emlékezni azon volt bencés diákok­ról, akik a legfőbb földi jót, életüket áldozták a haza oltárára. Ezen kegyeletes érzésből kifolyólag ünnepély keretében a pápai bencés reálgimnázium épületében elhelye­zendő emléktáblán óhajtja megörö­kíteni a nevét azoknak a volt bencés diákoknak, akik a világháborúban hősi halált haltak, vagy a harctéren szerzett betegség következtében tértek meg Teremtőjükhöz. Felkérünk mindenkit, hogy posta fordultával közöljék velőnk mind­azoknak a volt bencés diákoknak a nevét, akikről tudják, hogy harctéren szerzett betegség következtében, vagy egyébként szenvedtek hősi halált. A bejelentés eszközölhető: Sze leczky Gyula ügyvédnél Pápa, Zim­mermann-utca, dr. Sulyok Dezső ügyvédnél Pápa, Zimmermann ulca és Bencés reálgimnázium igazgató­sága Pápa címekre. Pápán, 1924 október hó. A Bencés Diákok Szövetségének pápai osztálya. A Kath. Nővédő Egyesület f. hó 23 án, csütörtökön tartja meg ezidei rendes közgyűlését. Megszok­tuk már, hogy ezek az évi beszámo­lók csendes, de eredményekben gaz­dag, kitartó munkásságról adnak hü képet s ha a lefolyt egyesületi év főbb mozzanataira visszagondolunk, tudjuk, hogy ez a kép az idén is vigasztaló lesz, bizonyságul, hogy vannak még a katholicizmus örök értékeibői táplálkozó szép lelkek, akik a felebaráti szeretet prdktkus meg valósításával tesznek bizonyságot ne­mesebb lelkületükről. Feihivjuk a közgyűlésre olvasóink figyelmét, mert az Egyesület nemcsak tagokat, ha­nem minden érdeklődőt, férfiakat is szívesen lát. Ezen az ülésen kerül betöltésre az elnöki állás is, mely Blazovich Jákó távozásával meg­üresedett s amelyre a választmány Niszler Teodóz dr. reálgimn. igaz­gatót jelölte egyhangúan. Vitézek birtokbaiktatása. F.hó 12 én lett átadva vitéz Csatáiy Ferenc­nek és vitéz Tóth Sándornak Ihász­pusztán dr. Weszely Tibor ottani földbirtokos által adományozott vitézi telkek. A hivatalos birtokbaiktatás az ottani kápolnában szentmisével kezdődött, utána pedig dr. Weszely Tibor ünnepélyes ebedet adott. Az ünnepélyen jelen volt a kormányzó képviseletében Schamschula Rezső nyug. altábornagy, a vármegye kép viseletében d;. Horváth Lajos várm. főjegyző, Kemény Alajos alezredes, a vármegyei vitézi szék kapitánya, Draskóczy István ny. altábornagy, dr. Jerffy József főszolgabíró, dr. Tenzlinger József polgármester, Ditt­rich N. őrnagy, Leitschaft Károly huszárszázados és még sok más a közeli falvakból. A Kath. Legényegyesület köz­ismert műkedvelő gárdája ismét meg­kezdi működését. Folyó hó 27-én és 28-án este fél 8 órai kezdettel adja elő Szigligetinek: A Cigány c; 3 felvonásos zenés és dalos eredeti színművét. 27-én d. u. ifjúsági elő­adás is lesz. Egyébként az összes tudnivalók a kővetkező számban ét a jövő hét folyamán kiragasztott sziti­lapokon közöltetnek. A nagyérdemű közönségnek múlthoz hasonló pár­tolását kéri a Rendezőség. Eljegyzés. Noszlopy Anna úr­leányt eljegyezte Fejes János posta­tiszt, Gratulálunk. A pápai tisztviselők Szövet­sége. Október 19 én délután fél 4 órakor a bencés reálgimnázium dísz­termében Boksay Endre főgimn. tanár elnök beszámol a szept. 21. Orszá­gos Tisztviselői Szövetség nagy­gyűléséi ől. Utána tagfelvétel. Tagsági díj havonta 4000 korona Eminens érdeke minden tisziviselőnek, akár aktiv, nyugdíjas vagy B. listás, hogy ezen szövetségnek tagja legyen. Segély Gorodoknál elesett hősök özvegyei és árvái részére. Kund Elemér belügyminiszteri osztály­tanácsos, a volt 7. honvéd huszár­ezred tartalékos hadnagya, egy millió koronát ajánlott fel abból a célból, hogy ezen összeg a volt m. kir. pápai 7 honvédhuszár ezred azon legénységi állományú hőseinek Öz­vegyei és árvái közt osztassék ki, ckik 1914 évi augusztus 17 én el­estek királyukért és hazájukért. Ezen összeg elosztásánál elsősorban va­gyontalan, * nagyobb családdal biró özvegyek, továbbá szüíőtlen kiskorú, vagy munkaképtelen árvák jönnek tekintetbe. A pályázók f. évi nov. hó 15 ig egyszerű levélben a Veszprém­vármegye alispáni hivatalához (II. em., 4, sz. ajtó) forduljanak, me lyel kö­zöljék az elesett nevét, születési he­lyét és évét, illetőségi helyét, soro­zási évét és viselt rendfokozatát, továbbá a pályázó mely okmányok­kal tudja igazolni, hogy az illető Gorodoknál esett el, végül közlendő a pályázó kora, vagyoni viszonyai, családi és egészségi állapota és mely rokoni viszonyban állott az elesett hőssel, A Katholikus Népszövetség 1925. évi naptára megjelent. A Katholikus Népszövetség legfőbb ki ­adványa a naptár, mely nemcsak a naptárak sablonait egyesíti magában, hanem irányító eszméket, nevelő hatást, gazdasági tartalmat is igyek­szik adni. Fő célja, hogy a katholikus kérdésekben egységes nevelést adjon, több mint 100 ezernyi tagjának. A naptár vezető cikkét Székesfehér­vár ragyogó tollú püspöke, Prohászka Ottokár irta a Szent Évről. Ernszt Sándor vezérigazgató a hercegprímás jubileumáról és a katholicizmus ed­digi helyzetéről irt közleményt ma­magas áttekintéssel. Kriston Endre egri segédpüspök a katholikus köte­lességekről emlékezik magas gondo­latokban. Czettler Jenő egyetemi ta­f nár, képviselő, a Katkolikus Nép-

Next

/
Thumbnails
Contents