Pápa és Vidéke, 21. évfolyam 1-52. sz. (1924)

1924-10-05 / 40. szám

Szomorú szüret. A bor ára január óta meghárom­szorozódott. Ennek oka abban kere­sendő, hogy az egyéb szeszes italok, különösen a sör és pálinka arány­talanul emelkedtek, a bor ped g tel­jesen e! volí hanyagolva. A magyar bor ugyanis a szomszédos államok védvámpoiitikája miatt a korábbi fogyasztási piacokra, így különösen Németausztriába, Csehszlovákiába nem gravitált és így a készletek az országban meglehetősen nagyok vol­tak. A hosszú téíi fagy a szőlőknek sokat ártott, hol nem voliak takarva és már erőre látható volt, hogy ezek nek a terméshozama a múU évinek a felét sem fogja elérni. A tavaszi időjárás sem kedvezett a szem fej­lődésének, mert a május közepei tar­tós esőzést hirtelen nagy meleg vál­totta fel. Ez a szeszélyes időjárás ki­termelte a peronospórát, mely külö­sen a homoki szőlőkben nagy ará­nyokban lépett íei — a fürtharmattal együtt — főleg Kecskemét, Gyöngyös és Jászberény vidékén. A Tokaj­Hegyaljai vidékét pedig a peronos­póra elkerülte ugyan, azonban olyan hatalmas ciklon és jégeső pusztította juiiusban, hogy egyes vidékek, — kü­lönösen Tarcal — szőlőtermését úgy­szólván teljesen tönkretette. így érthető, ha a meglévő bor­készletek iránt az érdeklődés erős bödött és az árak emelkedtek. Sőt a szeszárak emelkedése folytán a gazdaságok munkásaiknak pálinka helyett bort utaitak ki, s ezeknek a borfogyasztása folytán is az elhelye­zési lehetőség könnyebbé vált. Ez arra indított egyes borkereskedőket, hogy a külföldön fekvő magyar bo­raikat Magyarországra visszaszállít­sák, mert még a kettős fuvarköltség mellett is az itteni árak még mindig magasabbak voltak az ottaniaknál. A gazdák a várható szőlőtermés mennyisége és minősége miatt foly­ton panaszkodtak és, bár ez nem mindig irányadó, a jelen esetben a panasz mindig tényleg indokolt, mert Magyarország szőlőtermése a múlt évinek alig 20 százalékát teszi ki és minőségileg amögött messze elmarad.'Az 1923. évi kecskeméti, egri és jászberényi borok 12—13 százalékosak voltak, az ideiek átlag­minősége pedig a 10 százalékot sem fogja elérni. Ritkaságszámba megy, hogy egyes helyeken már augusztus utolsó napjaiban megkezdték a szüre­tet, mivel a tartós esős idő miatt a további károktól, az elrothadástól féltek. A magyar kereskedelmi mérleg szempontjából nagyjelentőségű a bor­termés katasztrófális rossz eredménye, mért kereskedelmi mérlegünk aktiv tételeinek jelentékeny részét képezi bor-exportunk. Ebben az évben ez az. aktiv tétel el fog maradni. De nemcsak a rossz mennyiség ­beli eredmény folytán marad el bor­exportunk, hanem azért is, mert az egyik fontos piac, Lengyelország semmiféle szeszes italt nem enged be, Csehország négy és fél koroná­val sújtja literenkint a bevitt magyar bort, Ausztria pedig csak 13 száza­lékon felüli bort enged be, ilyen pe­dig nálunk az idén nem fog teremni, Németországba sem gravitál a magyar bor egyrészt a magas vasúti fuvar miait és másrészt azért, mert egy, Franciaországgal létesített megállapo­dás a magyar borokkal szemben előnyben részesíti a francia borokat. Hátravolna még Sweiz és Hollandia, ezek azonban oly kis fogyasztók és inkább — különösen Hollandia — palackborokat vásárolnak, hogy ex port szempontjából alig jönnek fi­gyelembe. Különösen Swaiz O.asz-, és Spanyolországban olcsóbban tud borokat kapni, mint tőlünk. A Faluszövetség kiállításán kitüntetést nyertek. (Folytatás,) Kultúrális és művészeti csoportban. 1. Iskolák rajzai. Ezüst érem: A ref. kol égiumnak, Szentbenedekrendi reálgimnáziumnak, Állami tanító­képző intézetnek. Nagy elismerő ok­levél: A róm. kath. tanítőnöképző­intézeínek és az Iparostanonc-isko­lának. 2. Szlöjd munkák. Ezüst érem : Állami tanítóképző intézetnek, Nagy elismerő oklevél: Lovászpatonai ág. hitv. ev. elemi iskolának, Pápai ág. hitv. ev. elemi iskolának. Kis elis­merő oklevél. Típolcafői ref. elemi iskolának. 3. Festők. Aranyérem: Herz Dávidnak, Losonczi Jenőnek és Régner Pálnak. Ezüst érem: Fábián Gyulának, Gaál Józsefnek, Szabó Alajosnak, dr. Kis Gábornak és Kiss Józsefnek. Nagy oklevél: Lengyel Gyulának, Varga Sándornak, dr. Darnyay Bélának, Hánel Gusztávnak és Lengyel Gézának. 4. Iparművé­szet. Aranyérem: Kovács Jenőnek. Ezüst érem: Pacsay Gyulának, Fodor Gyulának és Loydold Jánosnak. Nagy elismerő oklevél: Fejes Zsigmond­nak, Turchányi Lászlónak, Ktebovits Bélának és Váradi Bélának. Kis elismerő oklevél: Horváth Gyulának, Horváth Istvánnak, Sipos Gyulának, Németh Istvánnak, Kohányi Róbert­nek, Heykál Edéhének, Buruczky Jó­zsefnek, Boksay Endrének, Csizmadia István fényképésznek és Halász Ká­rolynak. Mezőgazdasági termelés. Arany­érem: Hatvani Magnemesítő Részv. Társ.-nak, Szóld Manó gazdaságá­nak, Wittmann Mihály gazdaságának, dr. Mohácsy Lajos ev. lelkésznek, Ruip Jenő kisgazdának, Rajki Tóth Lajos kisgazdának. Ezüst érem: Braunstein Zsigmond bérlőnek, Dákai téli gazdasági iskolának, Kőszeghy Aladár földbirtokosnak, Páikay Lajos nagybérlőnek, Pöőr Ferenc gazdál­kodónak, Majsa János kisgazdának, Tóth Lajos ispánnak, Mihály István földbirtokosnak és Horváth Imre kisgazdának. Nagy oklevél: gróf Esterházy Tamás konyhakertészeté­nek, Horváth László oki. gazdának, Keresztes Gyula kisgazdának, Kónya István kertésznek, Ihász Gergelyné kisgazdának, báró Brettfel i Egon földbirtokosnak, Kiss Dánes kis­gazdának, Szalay Dezső nagybérlő­nek, ifj. Giczi Gábor kisgazdának, Nagy András ref. lelkésznek, Csske Juliánnának, Városi kertészet konyha­kertészetének, Cseke Ferenc kisgaz­dának. Kis oklevél: Csizmadia József­nek, Erdős Sándornak, Lendvai Jánosnak, Somogyi Pálnak, Szabó Istvánnak, Szalay Ottónak, Császár Sándornénak, Kapcsándy Sándornak, Páhán Jánosnak, Császár Kálmánnak, Badics Pálnak, Végh Józsefnek, Sto­biczer Bélának, gróf Batthyányi Ilo­nának, Grosz Edénének, Vinári falusi kisgazda kertészetnek, Szakács Dániel­nek, özv. Horváth J^zsefnének, Tüske Jánosnak, Vági Ferencnek, Bolla Dánielnek, Bolla Lajosnak és Bolla Károlynak. Tejgazáaság. Aranyérem: Staiffer és fiai cégnek tejtermékekért. A gaz­dasági csoportnál. Aranyérem: Rajki Tóth Lajos kisgazdának kiállított vajáért. Ezüst érem : Wittmann Mi­hály pápai gazdaságának emeníháli sajtjáért. Mezőgazdasági szakoktatás. Arany­érem : Németh Jenő föidmivesiskolai igazgató á'tal tervezett és kiállított agropedagógiai modellekért. Elismerő oklevél: A pápai földmives iskolának versenyen kivül bemutatott kiállítá­sáért. Nagy oklevél: Csekme N. századosnak és a Győrvidéki Máhész­egyesülelnek. Gyáripar. Aranyérem: Dunántúli textilipari vállalatnak, Wittmann Ignác téglagyárosnak, Veszprémi Fa­ipar R.-T.-nek, Pápai Szappangyár és Vegyipari R. T.-nek, Pannónia kőedénygyárnak, Valla Géza tündér ­majori agyagipari telepének, Pipái versenyszövödének, Magyar Motor és Gépgyár R.-T.-nek, MÁV. Gép­gyárnak, Magyar Vagon és Gépgyár­nak, Hoffher és Schrantz, Magyar Talajmivelő R.-T. nek, Orient pót­kávégyárnak, Mezőgazdasági Vegy­ipari R. T. nek, Szóld gazdaság ipartelepeinek. Ezüst érem: Kardos Henrik és T.-sa festékgyárának, Czifra József cementgyárosnak, Gancz György textilárú gyárosnak, Komondi János főgépésznek, Krausz Albert és Fia kőfaragónak, Nyugatmagyar­országi Serfőződe R. T. nek. Nagy oklevél: Tapolcafői gőztéglagyárnak, Künhe Ede gépgyárának, Gláser Tőzegipar, Szeszfőző- és Keményítő­gyár R.-T.-nek és Adorján István kovácsmesternek. (Vége következik.) *** * ***************** * *** ** A városi adóhivatal értesíti az adózó közönséget, hogy az 1923, évi községi közmunka kivetési lajstroma Veszprém vármegye alispánjától ér­vényesítve leérkezett. Ezen lajstrom f. hó 6—21 ig a v. adóhivatalnál közszemlére kitétetik és a hivatalos órák alatt betekinthető. Az esetleges fellebbezések 30 napon belül a vár­megye közig, bizottsághoz cimezve e hivatalnál is beadhatók. Olvassa a „Pápa és Vidékét". HÍREK. ••• Jerffy József ünneplése. Októ­ber 1 én délelőtt 11 órakor a pápai járás jegyzői az új főbírójuk tiszte­letére díszközgyűlést tartottak. A közgyűlés után 'ebéd volt, melyen sokan megjelentek az új fő biró tisz­telői közül. Az ebéden több fel­köszöntő hangzott el. Halálozás. Dr. Saáry Lajos ügy­véd, aki még néhány hét előtt ís városunk társadalmi és gazdasági életében jelentős szerepet vitt, szept. 28 án hosszas szenvedés után meg­halt. Czeglédy Sándor visszalépeti a jelöltségtől. Mivel a szeptem­beri református püspökválasztáson egy jelölt sem kapott abszolút több­séget, az egyházkerület pótválasztásí rendelt el dr. Antal Géza és Czeglédy Sándor közöít. Most azonban, amint értesülünk, Czeglédy Sándor a je'ölt­ségtől visszalépett, hogy a választás egyhangúságát biztosítsa, s így dr. Antal Géza már megválasztott püspök. Havonkint indítanak gyermek­vonatot Belgiumba. Míg az úgy­nevezett győztes államok államférfiai állandóan azon dolgoznak, hogy bennünket mentől jobban gúzsba­kössenek, a magas politikától távol álló nép érdeklődése és szive mind­inkább felénk fordul a semleges és győztes államokban. Ki ne tudná mennyi könnyt töröltek a nemesíszivfi hollandok, mióta a nyomorúság ránk szakadt. Egy-két év óta pedig a hol­landokhoz méltókép sorakoznak a belgák, akik pedig a háborúban szemben álltak velünk, s országukat kegyetlenül pusztították német szövet­ségeseink. A belgáknak az a terve, hogy amig Magyarországon nyomor van, havonkint indítanak egy gyer­mekvonatot Belgiumba, amelynek flamand lakossága lankadatlan szere­tettel fogadja be a magyar gyerme­keket. Mikor legutoljára itt járt a belga bizottság, hogy a helyszínen tanulmányozzák a nyomort, meg­kérdezték a bizottság tagjaitól, hogy mi indítja őket ily nemeslelküségre* a bizottság egyik tagja azt felelte: Első sorban a keresztény szeretet, s azután a magyar nemzet iránt érzett meleg rokonszenv. Megfogadtuk Mer­cier bíboros szavát, aki az akció támogatásáról szóló körlevelébe eze­ket irja: „Ki keli mutatnunk hálán­kat Magyarország iránt, mely az egész kereszténység szempontjából halhatatlan érdemeket szerzett, s mi­után Magyarország védte meg a nyugatot a barbár seregek ellen, most a nyugatnak kell Magyarország védelmére sietnie." Vajha e nemes tanúságtétel és őszinte elismerés szelleme terjedne a gyűlölettől át­itatott nyugaton, s hozná meg mentől előbb igaz ügyünk megértését. A tisztviselők szervezkedése. Pápán is megindult már a tisztvise­lők ker.-szoc. alapon való szervez­kedése és mint értesülünk, f. hó 19 én délután a ker. szoc. érzelmű tisztviselők nagygyűlés tartását ha tározták el, amelyre a vezetőség kü­lön meghívót fog kibocsátani.

Next

/
Thumbnails
Contents