Pápa és Vidéke, 21. évfolyam 1-52. sz. (1924)

1924-09-14 / 37. szám

A szeptember 7-9ki Népünnepély. Már a kora délutáni órákban nágy tömeg hullámzott a Fő-utcán a vá­sártér felé. Innen indult ki ugyanis a kocsikorzó Horváth Karcsi teljes zenekarának vidám hangjai mellett. A menetet festői öltözetű magyar.lo­vasok nyitották meg. Elsőnek jött a Leipnich-féle szövőgyár művésziesen feldíszített kocsija, egy egész nagy szövőszékkel demonstrálva a szövő­ipart. Utána egy nagy autón a vas­munkások a vasipart jelképezték. Az autó tetején vándorcigány csoport sok mókával mulattatta a közönséget. A dohánygyár két kocsival, mindegyik tele a legszebb leányokkal, pazarul feldíszítve valóban szemet-lelket gyö­nyörködtető volt. A cigány leányok kocsija festői látványt nyújtott a rajta levő mesés szép cigány leányok szí­nes öltözeteivel. Egy gyönyörű gyer­mekkocsi Csehy Istvánné űrnő ki­váló művészi érzékét dicséri. A ma­gyar korona sikerült apotheosisa volt a szép kocsi, amelyiken bájos leány­kák a magyar korona fölött glóriá­val hirdették a szebb, nemesebb ma­gyar jövőt. Ezután jött a zenészek kocsija, ahonnan állandóan szólt a talpalávaló muzsika. Az irg. nővérek és Bocsorék Ízlésesen feldíszített ko­csijai után, amelyeken szépséges úri leánykák foglaltak helyet, több kör­nyékbeli faluból bejött kocsi is csat­lakozott, úgy hogy ezekkel együtt mintegy 15 kocsi vett részt a kocsi­korzón. A kocsikorzóban a bohÓG* Németh János sok ügyes mókával vett részt. A menet a Liget vasúti bejáratá­nál megállt s kezdetét vette a vidám és kedélyes népünnepély a Sportte­lepen. A menetben résztvett bohó­cok, cigányok, cigányleányok, a sok magyar ruhás leány és fiatalemberek tarka, de kellemes szinvegyületben oszlottak el a népünnepélyre be­özönlő sokaság között. Kezdetét vette az igazán demok­ratikus jellegú népünnepély, ahol úgy az intellektuell, mint a munkásosz­tály fesztelenül együtt mutatott, mint­egy fényesen dokumentálva, hogy a ker.-szoc. eszmék mindenkit átfogó égisze alatt leomolnak a társadalmi osztályokat elkülönítő korlátok. A séta hangverseny a konfetti csa­tával, világpostával és szépségver­sennyel mindjárt kezdetét vette. Köz­ben a gyerekeket is szórakoztatta a Paprika Jancsi színház, meg a szép gyermekkocsin való kocsikáztatás. Nemsokára reá megkezdődött So­mogyi Kálmán színtársulatának leg­jelesebb művésznőinek és művészei­nek gazdag programmú előadása, amelynek minden egyes száma va­lóban sok mosolyt csalt ki. Hely­szűke miatt nem adhatunk oly rész­letes leírást, hogy úgy a fáradhatat­lan leány szereplők, mint a f ét fiak neveit külön felemlítenők, akik a népünnepélyen mint aktív szereplők résztvettek. így szintén csak általá­nosságban említhetjük meg, hogy a kabaré-előadás után a nyílt színpa­don 14 magyar ruhás leány a leg­szebb magyar táncokat, a legművé­szibb formában adta elő nagy ha­tással. A tekeverseny közben egész estig folyt a három értékes, nagy díjért. Pont fél 7 órakor megkezdődött a tánc, s az igazán kedvező nyári meleg este majdnem mindvégig együtt tartotta a publikumot egész reggel 3 óráig. Az öreg Griff be sem tudta volna fogadni azt a sok táncost, akik a nagy tenniszpályán járták a csárdást. A szépségverseny­ben a legtöbb szavazatot Pálinkás Emmi úrleány kapta, s így ő kapta meg a Kath. Leánykör által e célra felajánlott értékes díjat, egy művészi olajfestményt. Végül még megemlít­jük, hogy a sátrakban levő sör, bor, sóskifli, tormásvirsli 3 órára szintén teljesen kimerült, úgy, hogy a nép­ünnepély az idei elmosott szabad téri mulatságok között a legsikerül­tebbnek mutatkozott. A rendezőség nem hiába fárado­zott tehát, mert a Ker. Munkás­Otthon kérdése kezd már nemcsak a jövő zenéje lenni, hanem ezen népünnepéllyel ha nem is mindjárt, de további munkával határozott for­mát, irányt nyert. A felülfizetéseket és adományokat a jövő számunkban közöljük. H 1R E K • ••• Személyi hír. Császár Elemér egyetemi tanár a múlt héten váro­sunkban tartózkodott és a ref. fő­gimnáziumban tartott érettségi vizs­gálaton elnökölt. Kinevezés. Örömmel értesülünk, hogy a közoktatásügyi miniszter Al­szeghy Erzsébet polgári iskolai ta­nárnőt Magyaróvárról a pápai pol­gári leányiskolához helyezte át. Katholikus gyűlések. A múlt vasárnap tartották Tolna, Baranya megyék katholikusai seregszemléjü­ket Szekszárdon, ahol körülbelül 30 ezeren jöttek össze. A gyűlés kima­gasló pontja Ernszt Sándor beszéde volt a keresztény sajtóról. A celli zarándoklat. Pápán új­donság még a férfiak zarándoklása, de a szeptember 7 én elindult 150 férfi példája bizonyítja, hogy nem lehetetlen dolog. Szeptember 7-én reggel 7 órakor a zarándok csoport szentmisét hallgatott a ferencrendiek templomában, utána körmenetben vonultak ki P. Móric ferences atya vezetésével a pályaudvarra. Az utazást buzgó imában töltötték a zarándokok. Cellben d. e. szentmisét, szentbeszé­det hallgattak és szentáldozáshoz járultak. D. u. népgyűlést tartottak a celli kálvárián, melyen Jandi Ber­nardin apát, Magassy A. és P. Móric beszéltek. A délutáni vonattal érkeztek Pápára a zarándokok. Az állomástól égő gyertyával kezükben, a ker.-szoc. munkások zászlaja alatt vonultak be a ferencrendi templomba. E bevonu­lás, melyet a hivők százai kisértek, valóban impozáns és megható lát­<ány volt. A polgári fiáiskola megnyi­tása. Egyszerű, de kedves, benső­séges ünnep keretében nyitotta meg a mult vasárnap Horváth István pol­gári iskoláját. A „Veni Sancte" után a Zimmermann-utcai iskolába vo­nult az 50 főnyi kis diák csapat, ahol néma csendben, idősebb diákokhoz illő fegyelmezettséggel várták az ün­nepség kezdetét. Megjelent a város nevében Hermann László dr. aljegyző, a róm. kath. hitközség nevében Gerst­ner Ignác apát plébános, a bencés főgimn. igazgatója, Niszler Teodóz dr. s több tanára. Képviseltette ma­gát a róm. kath. iskolaszék, az áll. polg. leányiskola, az irg. nővérek intézete, a róm. kath. elemi iskola. Ott voltak a róm. kath. hitoktatók. Az ünnepség a himnusz eléneklésé­vel s a magyar hiszekegy 'elmondá­sával kezdődött. Utána Horváth Ist­ván szólalt a megjelentekhez és kis tanítványaihoz. Előadta programm­ját, melynek főbb pontjának a val­lásosságra, hazafiságra, munkára és emberszeretetre való nevelését jelölte meg. Horváth István után Hermann László mondott szép üdvözlő beszé­det s kilátásba helyezte a város tá­mogatását a fejlődd intézet számára. Gerstner Ignác apátúr buzdította ez­után lelkes szavakkal az ifjúságot és a tanári kart a munkára, majd Nisz­ler Teodóz dr. üdvözölte a zsenge iskolát a bencés főgimn. tanári kara nevében. A kedves ünnepség a Szó­zat eléneklésével ért véget. A kedves ünnepség után a kisded intézet ta­nári kara évnyitó konferenciára gyűlt össze. A tantárgy-felosztás, az óra­beosztás után az új iskola derék ta­nárai, akik minden ellenszolgáltatás nélkül vállalkoztak a tanításra, egy nagylelkű gesztussal megmutatták, hogyan kell pártfogolni ilyen fontos intézményt. Ők, akik eddig is leg­többet áldoztak az új intézményre, mert teljesen ingyen vállalkoztak a tanításra, két millió koronát adtak össze az intézet szegény növendékei számára tanszerekre. Ilyen önzetlen­ség, ekkora nagylelkűség, odaadás meg fogja hozni gyümölcsét. A szép kezdetnek meg lesz a megfelelő foly­tatása is, megjelennek támogatásuk­kal az illetékesek is s a kis csemete hamarosan merész sudárba fog szök­kenni. Bencésdiákok Szövetségének azon tagjait, akik tanulmányaikat a pápai bencés főgimnáziumban végez­ték és a pápai osztály tagjai óhajta­nak lenni, kérem, hogy f. hő 21-én délelőtt 10 órára a bencés főgim­názium dísztermében megjelenni szí­veskedjenek. Bencés főgimnáziumi igazgató. A Polgári Kör kisasszony nap­jára hirdetett rendkívüli közgyűlése a tagok részvétlensége miatt meg­tartható nem volt, ez okból az el­nökség a közgyűlés megtartását e hó 14 én, vasárnap délután 3 órára tűzte ki, amikor is az egyetlen na­pirendi pont, a pót tagsági díjak megállapítása tárgyában a megjelen­tek számára való tekintet nélkül fog­nak határozatot hozni. Meghívó. A helybeli Kath. Le­gényegyesületi összes rendes tagok kéretnek f. hó 16 án esti fél 8 órára az Egyesület helyiségében (Kurucz­utca 16.) minden kimentési ok nél­kül okvetlen megjelenni. A meg nem jelenés, kilépésének tekintetik. El­nökség. 700 éves jubileum a Ferenc­rendieknél. Annak, hogy Assisi sz. Ferenc Alverna hegyén csodála­tos módon Krisztus Urunk öt szent sebhelyét nyerte, folyó hó 17-én lesz 700 éve. Eme nevezetes dátu­mot a Szeráfi Szent fiai szerény keretek- között egy triduummal ün­neplik. A triduum minden napján d. u. 6 órakor szentbeszéd lesz s utána litánia Szentség kitétellel. A triduum első napján, vagyis f. hó 15 én a i szentbeszédet tartja: Laczkó Arnold | irgalmasrendi atya, 16 án: Kostye­lik Kajetán teveli cisztercita rendi n plébános és 17 én az ünnepnapon: Dr. Niszler Teodóz, bencés igazgató. Jubileum-napján a sz. misék sor- | rendje, mint vasár és ünnepnap, J Ezúton is felhívjuk Assisi sz. Ferenc , tisztelőinek figyelmét a jubileummi ünnepre. Halálozás. Részvéttel értesülünk, hogy vitéz Karcsay Béla alezredes kis leánykája Lujzika, egy éves korá­ban meghalt. Az Ur adjon enyhülést a bánatos szülőknek fájdalmára. ^ Zászlószentelés. Múlt vasárnap tartotta zászlószentelését a ker.-szoc. u munkásság Csepelen, a vörös szoci- Írj álizmus fészkében, ahol ma már, amire öt esztendővel ezelőtt gon­dolni sem lehetett volna, életrevaló, is fegyelmezett és törhetetlen szerve- b< zete van a keresztényszociálista mun- ®f kásságnak. * A Hadviselt Iparosok Egye­sülete, mely megalakulása óta nagy szociális hivatást teljesít, vasárnap, f. hó 14-én d. u. fél 3 órakor az Ipartestület nagytermében gyűlést ' tart, melynek keretében megalakítják ffl a temetkezési egyesületet, hogy el­hunyt tagjait segélyezhesse, illetve azoknak eltakarítását s az ezzel járó költségeket a teljes egészében folyó­síthassa. Az egyesületnek tagja lehet minden iparos és ipari munkás. Tag­nak jelentkezőket felvesz Pék jenő ver (Anna-tér), Szabó József (Jókai Mór utca) és Kovács Pál (Fő-tér>. Tanonciskola! beiratás. Az iparostanonciskola igazgatósága fel­szólítja azokat a mestereket, kik még tanoncaikat nem íratták be, hogy haladéktalanul tegyenek eleget a tör­vény rendelkezéseinek. Az előadás szeptember 15-én kezdődik és azok, akik a beiratkozást addig elmulaszt­ják, szigorúan meg lesznek büntetve. A Magyarság cimfi napilap, mely Milotay István dr. szerkesztésében jelenik meg, a keresztény nemzeti irányzat intrazigens képviselője. Első­rangú írógárdája, vidéki és külföldi tudósítói a lapot nemcsak elevenné teszik, de jól értesültségével min­denkit tud tájékoztatni minden köz érdekű eseményről. Címe: Budapest, VII., Miksa-utca 8. Kérjen mutatvány­számot.

Next

/
Thumbnails
Contents