Pápa és Vidéke, 21. évfolyam 1-52. sz. (1924)

1924-08-17 / 33. szám

, 'üt---";'" • $ült?ls:«ífe8S árak; negyedévre C0§0 kor., egy* hénapra 6G&0 kor. S i y e s eiám ára darabonként 2860 ker, POLITIKAI HETILAP. Megjelenik 'minden vasárnap. Szerkesztőség: Lltget-utcs 42. iíistfúhsi/staU fter. Nemzeti ftyomda. Hirdetések milliméteres síljsratsás száriul tmtmmaumm $mmi isiwán ünnepén. Nagy, hatalmas népek nemzeti ünnepeiket impozáns módon szokták megtartani, hogy nagyságukat fitogtathassák, hogy lelkesedésüknek, büszkeségüknek, erőérzésüknek levezetést találjanak, szegény, elcsigázott, elnyomott népek a múltból, történelmük kimagasló eseményeinek, személyeinek ünnepléséből vigasztalást, de egyúttal erőt is akarnak meríteni. Sújtott nép valamiképen átérzettebben ünnepel. így vagyunk mi is nemzeti ünnepeinkkel. Micsoda konvencionális ünneplések voltak azok a nagyhangú," szónokiatokkal tarkított ünnepélyek a múltban, nagyságunk, hatalmunk idején ? Mert hiszen voltunk nagyok és hatalmasok, most már azt senki sem tagadhatja. S mennyire igazságtalanok tudtunk akkor lenni pártpolitikai szempontból nem értékesíthető ünnepünkkel, Szent István napjával ? Mennyivel mélyebben tudunk szent királyunk köré seregleni ma ? 0, sok századnak kellett elmúlnia, nyomornak, Ínségnek, megaláztatásnak kellett ránk következnie, hogy mint egykor, vitéz, szent eleink gyászos öltözetben, könnyes ábrázattal őt ünnepeljük, mint életet fakasztó erőforrást, őt, a második honfoglalót, aki ledöntötte az utolsó bálványt, őt, az élesen látó államférfiút, aki bennünket az európai kultúra közösségébe bevezetett, őt, aki merészen, energikusan fogott hozzá, hogy keresztény lelkiséggel telítse a magyarság életét, őt, akiben olyan bámulatosan egyesült a magyar energia és keresztény kultúra, őt, aki ezredévekre alapozta meg fennmaradásunkat, aki a magyar életnek, a magyar államiságnak vezérlő csillaga volt századokon át. A jelen szomorúsága, a jövő aggodalma most igaz, mély érzéseket vált ki belőlünk s kisajtolja a fohászt: Hol vagy István király? Téged magyar kiván .,. Igen! Hol vagy István király ? Téged kívánunk, aki országot alkottál, aki az országnak koronát szereztél, mely együtt tartotta ezt az országot Kárpátoktól Adriáig. Hol vagy jó királyunk, aki fundamentumot vetettél országodnak, melyen vihar nem győzedelmeskedik, ha belülről meg nem támadják? Hol vagy magyarok tündöklő csillaga, s hol van a te bölcs, szent munkádnak eredménye ? Elvesztettünk mindent, mi hűtlen, gyáva utódaid, s még szent koronád fényét is homályba borítottuk. S most nyomorúságunk ér/ése, bűneink tudata hajt benní nket, hogy elpocsékolt örökségünk szerzője felé forduljunk. 0, most. tudunk igazán ünnepelni. Legalább egy napra A hét eseményei. Vonatelgázolás. Ács Ignác szanyi lakos, Szabó N. egyedi lakos és annak unokája borzalmas szerencsétlenségnek leitek áldozatai. Csütörtök reggel Pépára érkező csornai vonat előtt akartak áthaladni, habár társaik figyelmeztették őket, hogy jön a vonat. Időspórolásukra ráfizettek, mert a vonat a kccsit oly tragikusan ütötte ei> hog# a koesm ülő. 13 áves k«s lányt a kocsiról ledobta és egyik lábát levágta. A kis lány a fején is súlyos sérülést szenvedve, azonnal szömyetnalt. A köcsin ütő két ember ís súlyos sérüléseket szenvedett, az egyik láb- és melltörést, a másik sérülése könnyebb. Mindkettőt a vonattal az Irgalmasrend kórházába szállították. A fővárosi kormánybiztos. A kormány Terstyánszky kormánybiztost Je akarja mondatni s helyébe mást kinevezni. Ugyláíszik, a kormány a főváiosi választások idejére akar ügyes, megbízható embert kinevezni, aki azután a rendelkezésre álló hatalommal szállítja a voksekat a kormány jelöltjeinek. Vagy talán újabb engedmény ez a radikálisoknak? A kormány egymásután meneszti az exponált keresztény embereket a radikálisok kívánságára. Drága ár ez a támogatáséri. Egyszer mgjd csak a miniszterek fejét követelik. S akkor már későn lesz észbekapni. Brődy Sándor újság- és regény iró hosszas szenvedés után 61 éves korában íug. 12-én meghalt, Halálos Ítélet. Magyar Kálmán nagybajcsi napszámos márciusban kirabolta és megölte Berger Ádám kereskedőt és a feleségét. A biróság kötéláltali halálra itélte. Telepít az oláh kormány. Az oláh kormány a magyar határszélen oláh falukat akar létesíteni, határőrvidéket kiván felállítani. Azonban az ingyen főid se vonzotta a derék oláhokat. Persze, persze a magyar haiár felől csendes estéken gyakran felhangzik a kürt- és trombitaszó. TíUoitók, ifjú legények tanulnak trombitálni. S ki tudja, nem válik-e hamarosan harcinadóvá a csendes esték tronbitaszőja. S akkor igen közel les* a határ, \ Népszövetség ütése. Augusztíflr végért kezdődik üembfin a Népszövetség ülése, A gyűlésen az egyes államok miniszterelnökei is megjelennek. MacDonald, Herriot és Musoiini már bejelentették részvételüket. Magyarország részéről megjelenik Bethlen István gróf miniszterelnök és Apponyi Albert gróf. Kis ántánt konferencia. A kisántánt külügyminiszterei aug. 20-ika körül találkoznak, hogy tárgyaljanak a Nemzetek Szövetségének őszi üléséről. A találkozás valószínűen Zágrábban lesz. A csehek ki akarják cserélni a felvidéki magyarokat a magyarországi tótokkal. A Pravo Lidu prágai újság vezércikkben indítványozza, hogy a magyarországi szlovákokat ki keli cserélni a megszállott Felvidék magyarságával. A lap mögfttt álló uraknak, úgy látszik a benzin és egyéb panamák után új kereseti lehetőségek kellenének. Mennyit lehetne keresni befolyásos uraknak, ha úgy török-görög módra iehetne végrehajtani a kicserélést! Az erdélyi magyar egyházak nem fogadják el az oláh is kolatörvényt. A magyar egyházak igazgató-tanácsa legutóbbi megbeszélésén elhatározta, hogy semmi nemű jogi korlátozását nem enged. Elhatározta, hogy összes iskoláit megny ií ja szeptemberben, akár meg van a nyilvánossági joga, akár nincs. Végül elhatározták, hogy megtagadják az új tanítói és tanári kinevezésekről szóló rendelet végrehajtását. nemcsak az a kis tábor sereglik köréd, mely zászlódat sohase hagyta el, hanem a fásultak, a közönyösek is, akik nem tudnak téged felérni lélekkel, akiknek nincs már akaratereje téged követni, mind feléd figyelnek ünnepeden, áhítattal hallgatnak tanításodra. S vájjon mit mondanál nekünk, méltatlan utódoknak szent királyunk, szent jobbod mire figyelmeztetne bennünket? 0, ne mondd, szent királyunk, érezzük, halljuk szemrehányó szavaidat. Aláástuk a fundamentumot, melyet vetettél számunkra. Teher volt nekünk állandó figyelmeztetésed, új útra tértünk, új életeszményt, új vezetőket kerestünk, akik megnyugtattak bennünket, mikor fennállásunk alapjait döngettük. Elhomályosították előttünk a te nagy, szent egyéniségedet Lettéi előttünk szerencsés, erőszakos és győztes az egyenlők között, majd ügyes, számító politikus. Eltorzították előttünk egyéniségedet. Sok mindent elvitattak tőled néped méregkeverői, most pedig sokat akarnak kiolvasni egyéniségedből, akik nagy hadvezérnek, nagy államférfiúnak tartanak, csak azt nem akarják meglátni, hogy a te bölcs és kemény egyéniségedet a keresztény hit s a keresztény erkölcs járta át, hogy nálad hit és tett egy volt. A keresztényt nem akarják benned meglátni. Ezért nern is tudnak követni. De nehéz lenne tovább folytatni, jó királyunk. Erős, jóságos kezed nem véletlenül maradt ránk örökül. Emeld föl áldott, figyelmeztető jobbodat ünnepeden, hogy gondolkodóba essenek mindazok, akik nem a te egész egyéniségedet szemlélik magyarságoddal, kereszténységeddel együtt. A szent jobbodból kisugárzó erő járja át szivünket-lelkünket, hogy megérthessük életedet, abból tanulságot meríthessünk, hogy erővel, szeretettel, megértéssel, a te erkölcseiddel, hiteddel tudjuk ezt a szétesett országot újra szent koronád alatt egyesíteni. S majd ha téged egészen megértünk és követünk, akkor lesz újra virágoskert a könnyesszemű, gyászos Pannónia.