Pápa és Vidéke, 21. évfolyam 1-52. sz. (1924)

1924-08-10 / 32. szám

Főtiszt. Bence " fggftietésl árak: negyedévre 0060 kor., hénapra 6000 kor. igyes ixáffl ár a darabosként 200© kor. F 0 L IT 8 K A j HETILAP, megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség: LMet-uica 42. Kiadóhivatala Ker, Nemzeti Nyomda. Hirdetések milliméteres díjszabás sxerinfi A földbirtokreform Pápán. Hónapok óta nyugtalankodik, aggódik a pápai földmivestársadalom, hogy a már több mint tízéves bérletét a földreform kapcsán elveszik tőle, s a takácsiaknak juttatják. Még a békeidőben alakította meg a Felsőváros gazdatársadalma földbérlő szövetkezetét s bérelt ki az Esterházy-birtok megértő, szociális érzékű urától 900 s néhány hold földet. A bérleten sok-sok család osztozkodott s ennyivel kevesebb lett a földmives szegény Pápán. A szövetkezet gondosan, közmegelégedésre intézte el a bérlet ügyét. Az uradalom ezen szociális intézkedése volt az oka, hogy Pápáii nem voltak olyan uungosak a földosztók, mint az ország más vidékein. Nagyban hozzájárultak ezek a kisbérletek a háború alatt ahhoz ís, hogy Pápán nem volt aránylag akkora hiány élelmiszerekben, mint volt az ország más városaiban. A kis bérleteken nem volt rosszabb gazdálkodás, mint a nagy bérleteken, mert a pápai földmives nemcsak szorgalmát tudja belefektetni a földbe, hanem a talajjavítás eszközeivel is rendelkezik. A város nem földmivelő eleme ugyanis szívesen a rendelkezésére bocsátja neki kihordás fejében a ház körüli talajjavító anyagokat. Meg is látszott az egész pápai határon a szorgalom s a talajjavítás eredménye. S most a földreformmal kapcsolatban mégis el akarják venni e szorgalmas nép egy részétől exisztenciáját biztosító bérletét. Ugyanis Takácsi község földigénylői részére jelölt a földbirtokrendező bizottság körülbelül 170 hold földet. Aki érdeklődött a pápai földmivesség viszonyai iránt, jól tudja, hogy Pápán, de különösen a Felsővárosban kevés gazda van, kinek annyi birtoka lenne, hogy azon el tud gazdálkodni. Iparosok, tisztviselők, idegenbe szakadtak kisebb, nagyobb családi birtokával van tele a pápai határ. Ezeken gazdálkodott a felsővárosi földmi vesek nagy része. Hiszen a legtöbbjének csak néhány holdnyi földje van, vagy annyi se. A háború előtt, mikor az : uradalom földreform nélkül ha- \ tározta el magát arra a Pápán I igen nagy szociális jelentőségű \ dologra, hogy 930 katasztrális hold földet kisbérletben kiadott, egészen megszűnt a földéhség. Ekkor ugyanis tetszése szerint bérelhetett bárki földet. 5, 10, 15, 20 holdas bérleteket szereztek a felsővárosi földművesek a néhány hold örök, vagy máshol bérelt földek mellé. A világháborúnak nálunk egyetlen eredménye következtében, hogy a kisbirtokos megszabadult adósságától, melybe a 48-as idők nehéz gazdasági helyzete, a megváltozott körülményekbe beleélni nem tudása sodorta, s exisztenciája megerősödött, a pápai földmives osztály éxisztenciája is megA hét eseményei. A szerbek orvosolni fogják a magyarság sérelmeit. A jugoszláv kormányváltozás esetleg jelentős változásokat hozlétie a szerbektől megszállóit területen a magyarok helyzetében. Az űj kormány ugyanis C"ak a oejmeiiségsk KegjUf4gé«fL tudja magának a többséget biztosítani. Az új belügyminiszter hangsúlyozta, hogy minden polgárnak egy forma jogai vannak s mindenki számára lehetővé kell tenni a választójog gyakorlását. A kiszemelt belügyi államtitkár pedig megígérte a községi önkormányzat visszaállítását, a Délmagyarország területén végrehajtott birtokelkobzások, földosztások felülvizsgálását. Programmnak szép, csak azután Pasics meg ne hiúsítsa az Ígéreteket. Késő bánat. A múlt héten vegyes bizottság járta végig a Dunát hajón, Esztergomtól Pozsonyig, hogy a határmenti lakók a demarkációs vonal okozta gazdasági és egyéb sérelmeiket a bizottság elé tárhassák. Megjelent a komáromi szociáldemokrata párt küldöttsége is a bizottság előtt azzal a kéréssel, hogy hasson oda a bizoltság, hogy a megszállott Komáromból és környékéről a lakosság minden akadály nélkül átjárhasson munkakeresés céljából, mert, habár Komárom mindent elkövet, hogy a munkásoknak munkaalkalmat njújíson, mégis ötezernél nagyobb a munkanélküliek száma. Persze a cseh államnak nincs gondja rá, hogy a magyar munkanélküliek keresethez juthassanak. Az ő közmunkáihoz hozat munkásokat Cseh-, Morvaországból. Pedig a komáromi szociáldemokraták már kétszer is megtették a cseh állam iránt kötelességüket. A csehek kedvéért a múlt évben a megyei és községi választásoknál cserbenhagyták a magyarságot és 1918-ban, 1919 ben, tűiül elárulták a magyarság ügyét, mikor lelkes emberek meg akarták szervezni a Felvidék védelmét. Kunfi nak és szociáiista elvtársainak fő• émsszci voltak, hogy elgáncsolhas% §1' ügpt ijunyolód^k neveitek, fenyegetőztek, gondolván, hogy az új állam búsásan megfiáetl majd szolgálataikat. Itt a fizettség. De természetesen, miként itthon is elvbarátjaik, minden magyar ügyet segítenek elgáncsolni. Szomorú lealjasodás. A cseh militarizmus. Csehországban mindenfelé hangok hallatszanak az óriási katonai kiadások miattt, melyek már fölérnek az ötször nagyobb monarchia békebeli hadi kiadásával. Ugyan mit szólnak ehhez a csehek budapesti barátai, akik oly nagy szeretettel melengették 6 évvel ezelőtt ezt a szerintük minta országot, melyben majd híre-hamva se lesz a gyűlölt militarizmusnak. Új bortörvény. A földmivelésügyi minisztérium az országot tizenhét borvidékre osztotta. Ezután szigorú büntetés jár, ha valaki olyan elnevezést használ, mely a bor származásának nem felel meg. Azonban szabad ezután is általános elnevezéseket használni, mint például asztali bor, pecsenye bor, vörös bor. Bárhol termett bort azonban csak akkor szabad az alföldi kivételével az illető borvidék nevével jelölni, ha az hegyi szőlőben termed. A pápaiakra ezzel kapcsolatban annak a fontos kérdésnek eldöntése vár, vajon az ő szőlőik a hegyvidékhez, vagy a sikvidékhez tartoznak e. A 17.000-res szorzószám leszállítása izgatta napokon át a tisztviselőket. Illetékes helyen kijelentették, hogy a kormány nem foglalkozik a szorzószám leszállításával. erősödött. Megerősödött azé az osztályé is, melynek exisztenciája a bérletre volt alapozva. A termények magasra szökkent ára, a tulajdonos károsodása a bérösszeg csekély, volta miatt, mind nem nagy, hanem kis exisztenciákat gazdagított' anynyira, hogy most instrukcióval ellátva, könnyen szembenézhetett az egyre nehezedő gazdasági helyzettel. Most azonban, 1924-ben, mikor a szociális igazság hangoztatása, századok mulasztása, s nem tudom én még micsoda jelszavak hangoztatásától zajos az ország, ezekből a szorgalmas földmivescsaládokból jó néhányat tönkretesznek, hogy másokat ne boldogítsanak. Pápán több család szegénységbe, munkanélküliségbe sülyed. Takácsiban peilg « kfV VTOjhnld hoz jólétet s megelégedést. Micsoda felületes rendezése ez az egész ügynek ? Hogy földreszorultakat kielégítsenek, földreszoruló kisgazdákat tesznek tönkre. Hol itt az erkölcsi alap? Vagy talán célja van i valakinek a dolog ilyen elintézésével ? Ha a földbirtokrendező bizottság nem tud földet előteremteni a takácsiaknak az esetleg kissé távolabb eső uradalmakból, vagy a pápaiakat máshol nem tudja kielégíteni, hát akkor inkább ne adjon a takácsiaknak földet, minthogy megfossza azokat, akik éppen úgy rászorulnak, azonkívül több mint tízévi használatra hivatkozhatnak. Természetesen az Esterházy uradalom nem siet, hogy a nehézséget megoldja s mások lelkiismeretén könnyítsen. A földbirtokreform novellája állandóan fenyegeti, bizonytalanságban tartja az uradalmat s ezért nem csoda, hogy nemi siet kikorrigálni a törvény, vagy a végrehajtók hibáit. Védi birtok-állományait nemcsak azon a cimen, mert az az övé, hanem azért is, mert kevés uradalom volt az országban, mely annyira elöljárt volna a szociális megértés terén hajdanában, mint a pápai. Földbirtokreformnak még hirehamva sem volt, mikor a pápai uradalom Jcis bérletbe adott