Pápa és Vidéke, 21. évfolyam 1-52. sz. (1924)

1924-07-27 / 30. szám

FalukiálHtás Pápán. Az Országos Faluszövetség, a ma­gyar kultura egyik legifjabb előhar­cosa csendben, de annál buzgóbban munkálkodik a nehezen vajúdó ma­gyar jövő megalapozásán. Azért min­den évben találkozunk vele az or­szág más és más vidékén. Hol itt, hol amott üti fel fejét, hogy nyüzsgő forgamú kiállítás alakjában mutassa be munkálkodásának gyümölcseit. Ez év szeptember havában Pápán fogunk vele találkozni, hol a kiállí­tandó tárgyak az állami tanítóképző tanintézet, az állami földmivesiskola helyiségeiben nyernek elhelyezést, az élő állatok pedig a vásártéren kerülnek bemutatásra. A kiállítás védnökségét gróf Es­terházy Tamás, gróf Jankovich Bé­sán Endre, dr. Rott Nándor megyés­püspök, dr. Bárdos Rémig pannon­halmi főapát, Némelh István ref. püspök, dr. Magyar Károly főispán, Gyurátz Ferenc nyug. ev, püspök, dr. Bibó Károly alispán, dr. Paupera Ferenc nemzetgyűlési képviselő vál­lalták el. Ügyvezető elnökök: dr. Tenzlinger József polgármester, Szóld Manó földbirtokos. Ügyvezető alel­nökök : Mihályi Sándor m. kir, gazd. felügyelő, Szokoly Viktor városi ta­rrácsos. A beérkező anyag szakonkénti osz­tályozására szakosztályok alakultak a* legkiválóbb szakemberek vezetésé­vel. 1. Kulturális és művészi szak­osztály : Boksay Endre, Losonczy Jeí^ő, .Szarka Lajos, a István. II. Mezőgazdasági termelés: dr. Jerffy József, Kapcsándy Sándor (Dáka), Kis Dénes (Takácsi), Kovács Sán­dor, Pátkai Lajos, Ruip Jenő, Skub­lics Viktor. III. Állattenyésztés és tejgazdaság: dr. Kluge Endre, Mi­hályi Sándor, Loydold János, Rend Tihamér, Vaszary Gyula, Wittmann Mihály. IV. Mezőgazdasági szakok­tatás: Kállay Ödön, Németh Jenő. V. Gyáripar: Major Gyula, Strausz Kornél. VI. Kézműipar: Bőhm Samu, Hajnóczky Béla. VII. Női háziipar és kézimunka: báró Gamerra Mária Alberta. VIII. Gazdasági házi ipar: Rósinger Lajos (Mezőlak), Szigeti Ödön (Tapolca). IX, Szövetkezet; Bélák Lajos, Szűcs Dezső, Venczák Zoltán, Zsitvay Béla. X. Kertészet: Varga János. XI. Méhészet: Vitéz Magyar János, dr. Sümegi László (Nemesszalók). XII. Szőllő és bor­termelés: Erdős Imre. XIII. Erdészet és vadászat: Illés Vidor. Az egyes szakcsoportok bíráló­bizottságát a legközelebbi értekezlet válassza és kéri fel. Városi fanács-ülés. Emlékezetes ülése volt a városi tanácsnak julius 21-én, melyről a következőkben számolunk ba. Polgármester bejelenti, hogy dr. Paupera Ferenc képviselő úr Őmél­tósága értesülvén arról, hogy a vá­rosnak egyetemes szegényház-intéz­ménye nincsen, saját elhatározásá­ból 100 millió korona összeget ado­mányozott a Pápa városban létesí tendő egyetemes szegényházra, mely ben a reászorultak felekezetre való különbség nélkül elhelyeztessenek^ így ezen nagyértékü adományával megvetette a város közönsége régi óhaját képező szegényház alapját, A városi tanács a polgármester úr bejelentését tudomásul véve, mélyen érzett és igaz hálával telt köszönetét fejezi ki a képviselő úr Ómé&teá-**­gának fenkölt gondolkozásra, mé­lyen gyökeredző szociális érzéktől áthatott emberbaráti szeretetre, ne­mes áldozatkészségére és a városa iránti számtalan izben tapasztalt, igaz szeretetre valló, nagy érté­kes adományáért. Az adománynak a becse nemcsak annak anyagi ér­tékében rejlik, de abban a szociális és erkölcsi hatásban, hogy azáltal lehetővé vált a képviselőtestület, a város közönsége és szociális szer­veinek azon régi óhaja, mely eddig alapvető adomány hiányában teljesü­lésbe nem mehetett, hogy t. i. fel­állíthatóvá vált egy nagy befogadó­képességű városi szegényház, mely­ben a társadalom bármelyik rétegé­ből való egyén, valláskülönbségre való tekintet nélkül elhelyezhető lesz. Tekintettel azon körülményre, hogy ezen hézagpótló intézmény felállítá­sát fejedelmi ajándékával dr. Pau­pera Ferenc képviselő úr Őméltósága tette lehetővé, a városi tanács, mi­dőn az adományt bejelenti a város képviselőtestületi közgyűlésének, egy­idejűleg azon javaslatot teszi, hogy a szegényház alapítójáról, — a kép viselő úr nevéről — neveztessék el. A vonatkozó adomány levél meg­szövegezésével a városi t. főügyész úr bizatik meg, a polgármester úr pedig azzal, hogy a megfelelő vá rosi és ex'ern szakközegek bevoná­sával a szegényház ügyét már most tegye folyamatba, a megfelelő kivi­teli módokat készítse elő és ter­jessze a közgyűlés elé határozatho­zatal céljából. Miután legcélszerűbbnek látszik, hogy a szegényház a város tulajdo­nát képező volt régi járványkórház­ban állíttassék fel, illetőleg e célra alakíttassák át megfelelő módon, a városi tanács megbízza a t. főügyészt, hogy az abban elhelyezett lakókkal szemben a felmondási eljárást hala­déktalanul tegye folyamatba. Tudomásul veszi a városi tanács, hogy a képviselő úr Őméltósága a polgármester úr kérelmére adomá­nyát mindaddig, míg annak felhasz nálása szükségessé válik, Pápa vá­ros javára gyümölcsözőleg kezelteti s ezen kegyességéért szintén hálás köszönetét nyilvánítja. Midőn jelen határozatát, mely első­ben a szivből jövő hála szava, meg­küldi a képviselő úr Őméltóságának, kéri, hogy azt, mint a város életé­ben egyik legfontosabb és száza­dokra kiható intézmény létesítéséért való legszerényebb viszonzást mél­tóztassék fogadni addig is, míg a város egész polgárságának és tár­sadalmának köszönetét kifejezni il­letékes egyetemes szerv, a városi képviselőtestület eljuttathatja hálatel­jes köszönetét. Legigazabb jutalom azonban an­nak a sok száz szegénynek h alája, atfik évtizedek hosszú során át csen­des nyugalmat, anyagi biztosítottsá­ságot fognak találni öregségükben és szegénységükben a szegényház falai közt. HÍREK. ••• Személyi hírek. Isekutz Aurél kerületi rendőrfőkapitány és Jándi Bernardin dömölki apát a máit hé­ten városunkban tartózkodtak. Gyász. Nemcsics Elek főgimn. ta­nár és neje szül. Széptóth Mária 3 és fél évesLexikefiacskájuk súiyos operá­ció következtében Bpesten aSiefánia­kórházban meghalt. Végtelen nagy fájdalmukban osztozunk mindnyájan s igen sokaknak lelkéből, akik sze­mélyesen is ismerték a kis drága halottat avagy a szőlőket és nagy­szülőket, egy hő ima fogja elhagyni ajkukat: vajha a jó Isten, akinek tervei emberi ész szerint kifürkész­hetetlenek, e nagy fájdalmukat vala­miképpen megenyhítse. R I. P. A népművelési tanfolyam be­zárása. A kultuszminisztérium által Pápán rendezett népművelési tanfo­lyam záróünnepélye úgy tartalmilag, mint külsőségekben fényesen sike­rült. Ravasz László dr. reformáttrs püspök magas szárnyalású ünnepi beszéde volt a záróünnepély fény­pontja. Utána Bárány Gerő kultusz­miniszteri államtitkár beszélt, a hall­gatóság nevében pedig Berkó János tanító mondott köszönetet a minisz­Modern német könyvekről és áramlatokról. Irta: Gamerra Alberta Mária bárónő. (Folytatás és vége.) A nyugtalan, modern lélek Lippert Péter könyveiben találja meg a szi­lárd meggyőződés nyugodt és nyug­tató bizonyosságát. Müveiben: „Das Wesen des kath. Menschen" ecse teli az embert egész külső és belső küzdelmeivel, beleállítva egy ellen­séges világba s vezetve egy szerető Isten atyai keze által. Fölkiált: „A természetben nincs szeretet, csak élet­fenntartási küzdelem uralkodik. Más­részt a hegyi beszéd Istene, a sze­retet, odaadás, önfeláldozás, a meg­bocsátás, megértés és tűrés Istene! Mily ellentéti Óriási lelki rugalmas­ság kell annak megértéséhez, hogy mindezek egy valóságnak területei, minden egy Isten, egy Teremtő, egy világ, egy cél! Hányan vannak, kik­nek lelke nem bírja mindezt átka­rolni és eltévednek 1 De a kath. em­ber hisz Isten összokozatosságában, számára minden valóság Isten kö­vete, megnyilatkozása, megjelenése, j Azért minden valóságot tud szeretni, minden valóságban tud bízni, min­den valóságban otthon és otthono­san érzi magát. Hazájára talál benne, egy szellemi hazára, mely oly ha­tártalan, mint maga az Isten. Ez a homogén valóság, de egyben dyna­mikus valóság, azaz telve van moz­gással. S ez a mozgás egy kettős folyamat: Isten beömlése és Istenbe ömlés." Hermann Bahr .3quinöi Tamás diadaláról értekezvén, megjegyzi, hogy lelkébe azon fénysugarakat is befogadta, melyek a pogány bölcsé­szekben ragyogtak.Erre utalva mondja Lippert: „Az a sajátsága a kath. va­lóságnak, hogy abban semmi sem vész el, hogy az összes szellemi ter­mékek és szerzemények, ha messze az Egyházon kívül is jönnek létre, végre mégis ugyanabba az újjongó { életáramba ömlenek, mind egy és ugyanazon nagy cél felé törekednek. A legfönségesebb hit, mely a szent írásban ki van fejezve: Azoknak, kik Istent szeretik, minden javukra szolgál". Isten teremtését az ember műkö­dése által befejezni Isten hasonlatos­ságára, ez az erkölcsi jónak végér­telme Isten nagy világkoncepciójá­ban. Isten jó emberek által akarja teremtvényeit széppé, harmonikussá, tisztává, tökéletessé alakítani. Mi­reánk bízta, hogy legyünk teremté­sében követői és örökösei. Azért hagyta meg benne a hiányt, hogy mi pótoljuk, a sötétet, hogy mi te­gyük világossá. Öeconomiájában nem az a fő, hogy minden teremtményé­nek legyen mivel táplálkoznia, ha­nem hogy minden teremtmény jó­sággal és irgalommal táplálkozzék. Nem az a fő, hogy a teremtmények ne szenvedjenek, hisz a teremtő köz­vetlenül megszüntethetne minden szenvedést, de az a fönséges a vi­lágrendben, hogy minden fájdalom ápoltassék egy irgalmas lény által, így Isten jósága valahogyan kívüle még egyszer meg lesz valósítva. Kí vüle képződnek a kisugárzó segítő szeretet és jóság központjai, melyek j valahogyan az Istent sokszorosítják, amennyire egyáltalán lehet sokszo­rosítani ÖL az Egyetlent. Ez az er­kölcsi jónak mélyebb értelme, min­den érték tetőpontja, mely egyáltalán elérhető, a legmagasztosabb közele­dés Isten lényéhez, világkoncepció­jának legfönségesebb beteljesedésé­hez." Lippert könyveiben találjuk meg a visszhangot arra a két hangos és hangba os jelszóra, amely végigcseng egész Németországon: „Gemein­schaftsidee und Rhythmus". S csak­ugyan erre a kettőre van szüksége annak a nemzetnek, amelynek csak egy tartománya, Szijézia, 3a poíií kai pá^tia szakadt. Ldkükben él a vágy a közösség után, de a gya­korlati életben mindenki külön uta • kon jár. Némileg az utolsó válasz­tásoknál már annyira tisztult a hely­zet, hogy a zavarosban halászó szo ciáldemokrata párt megapadt s párt­hívei részint a nyilt kommunizmus-

Next

/
Thumbnails
Contents