Pápa és Vidéke, 21. évfolyam 1-52. sz. (1924)

1924-07-06 / 27. szám

lefizetést árak: negyedévre 0090 kor., egy- P0L8T1KHI HETILAP. Szerkesztőség: Liget-utca 42. Kiadóhivatala hónapra 60Q© kor. 5 r Ker. Nemzeti Nyomda. I g y e s szám ára darabonként 20Ö0 kor. üegjeSenik minden vasárnap. Hirdetések milliméteres díjszabás sserlnft BÚCSÚSZÓ. Vannak emberek, kik annyira belenyúlnak életünkbe s a körülöttünk zsibongó életbe, hogy ezt az életet el sem képzelhetjük néikülök. Mi pápaiak sem tudjuk elképzelni, hogy fogunk tovább élni, működni, dolgozni a mi jóságos Blazovich igazgató urunk nélkül, hisz minden szegény az ő ajtaján kopogott; mindennemű nehézségben őt keresték. S nem hiába kopogtak ajtaján, nem hiába keresték ügyes-bajos dolgaikban. Nem volt hazafias, caritativ, szociális mozgalom, melyet föl nem karolt volna, melyet nem buzdított volna. Hány intézményhez fűződik az ő neve, Ö létesítette a menzát, mely annyi szeg'ény diáknak ad ellátást ezekben a nehéz időkben! Ha végigmennek nemes önérzettel, kemény járással szeretett kis cserkészeink Pápa utcáin, minden lépéssel azt hirdetik: Blazovich igazgató úrnak köszönjük létezésünket. De minden nagy nemes kath. j és magyar célért, égő lánglelke a rábízott magas nívójú intézet falain keresztül átcsapott és belevitte a nyilvános és egyesületi életbe is mély initiativáit és magas lendítéseit. Kath. Kör, Ker. Nyomda, „Pápa és Vidéke" heti lap mind-mind nemes verejtékes, önzetlen munkájának tanúi. Magasan szárnyaló és mélyen szántó szónoklataival vezette a lelkeket, vezette a szociális-caritativ hölgyegyesületeket. Ott volt mindenütt, hol nagy kath. és magyar célokért folyt a munka, a küzdelem. Drága barátunk, nemes vezérünk, mi lesz belőlünk nélküled?! De nem akarjuk a válás pillanatait még nehezebbekké, fájdalmasabbakká tenni panaszaink által. Szálljon tovább nemes lelked nagy feladatod magaslatai felé. Mi itt akarjuk folytatni munkádat tőled tanult önzetlenséggel és lelkesedéssel. S az a vigaszunk és örömünk, hogy voltaképpen egy a munkánk, a tied és a mienk: Istenért, hazáért, királyért! Egyért hozzuk sajgó szivünk nagy áldozatát: a jobb magyar jövőért ! Egy bús barát és munkatárs. A kenyér és a meggyőződés. Nap nap után üti fel fejét az a kérdés, mi is az a keresztényszociálizmus, mit akarnak a keresztényszociálisták. Ahány ember csak bele akad a kereszíényszociálizmusba, mind máskép magyarázza a tant és máskép értelmezi a mozgalmat. A kivül állók, a polgárság igen nagy része úgy goldolkozik, hogy a keresztényszocialisták nem jcbbak a vöröseknél, mert ők is sztrájkolnak, rövidebb ideig akarnak dolgozni, nagyobb munkabért követelnek és más egyebeket Vannak olyanok is, akik azt hiszik, hogy a keresztényszociálisták jó fiúk, nekik t-em kell a sztrájk, ők megéinek a szent igékből is. Mondanunk sem kell, hogy a szociáldomokraták még cifrábbakat hiteszteinck rólunk, az ő véleményüket azonban nem szabad komolyan venni, mert egy kis hazugság ő nekik nem okoz lelkiismereti aggodalmat. Nem lehet feladatunk, hogy e rövid cikk keretében kifejtsük a keresztényszociálizmus lényegét, Ezen a helyen most a keresztényszociálizmusnak csak egy sajátságára akarunk rámutatni, amelyik rendkívül fontos, úgy a munkás-társadalomra, mint a társadalom egyetemére. Állandóan él az emberek lelkében az a kérdés, mi az oka annak, hogy a vörös szociálisiáknak, vagyis a kommunistáknak egyaránt nagy sikereik vannak, még oiyan munkások között is, akik nem zsidók, nem hintás legények ás hivatásos munkakerülők, hanem valiásosan neveit komoly magyarok. Hogy lehet az, hogy sokszor évtizedek értékes munkáját néhány nap alatt letarolják és virágzó kertekből minden nagyobb ellenállás nélkül kétségbeejtő sivatagot csinálnak. Tanításukban nincs meg az erő, mert tanaikat csak Marx értette és a munkásság éppen azért nem is lelkesedhetik érte. Megérti azonban a tömeg a taktikájukat, amely kétségtelenül ügyes és elsőrendű. Mindennel, ami a világon csak van, szociáldemokrácia szembehelyezi vele a kenyeret. Taktikájuk tehát egyszerű és átlátszó. Azon a címen, hogy a gazdasági életben igazságtalanságok vannak és a munkás kenyere kicsi és száraz, szembe kerül a kenyér az Istennel, vallással, becsülettel, hazával és a családdal is. Az pedig köztudomású, hogy a kenyér nagy hatalom, minél puhább és fehérebb, annál nagyobb. A munkás Marx tanainál nem látja a végcélt és a rejtett szándékot, nem látja a különleges, imperialista céloKat, ő csak a kenyeret látja, amelyet neki ígérnek. A keresztényszociálizmusnak egyebek mellett itt vsn a nagy, munkásságot megváltó hivatása. Rendet akar teremteni ezen a téren. A rendet •ionban nem hazugságokkal és szemfényvesztő taktikával akarja elérni, hanem komoly munkával és az eszmék tisztaságával. A kenyeret ott akarja elintézni, ahol az való. A gazdasági életben. A keresztényszcciáiizmus gazdasági téren szemben áll minden fajta profitéhséggel, zsidóval és kereszténnyel egyaránt, a maixisták pedig csak a keresztényekkel. A dolgozók számára követelik és ki is vívják a tisztességes kenyeret, s a küzdelemben szükség esetén a sztrájk kemény fegyverét is használják, amint ezt már számtalanszor bebizonyították. A jobb kenyér azonban nem arra való, hogy vele az embert, a munkást agyon üssék, állattá züllesszék le, hanem megfordítva, arra való a jobb kenyér, hogy annak segítségével a páriából ember legyen, öntudatos kulíúr ember. Ennek az elérésére egyedül csak a keresztényszociálizmus képes, mert a keresztényszociálizmus az igazság tana, amely nem engedi azt, hogy sátáni kezek a keresztény munkást az Istennel, hazával és családdal szembeállítsák. Egy ker. szoc. gyárimunkás. Pápai kitüntetés. Miklós József káplánt, társadalmunk rokonszenves tagját nagy kitüntetés érte. Őszentsége a Pápa, .pápai káplánjának" nevezte ki. E nagy kitüntetés méltó férfiút ért s rajta kivüi valamennyien örölünk az érdem eme elismerésének. Demagógia a parlamentben. A régi, nagy Magyarország idejére emlékeztető botránya volt a múlt szerdán a parlamentnek. Abban a boldog világban szokott így PéíerPál körül hangos lenni a sajtó az iskolaelleni támadásoktól. Érettségiig el nem jutott firkászok lármáztak az iskola zsarnoksága, igazságtalansága, maradisága ellen, az ifjú lélek megnemértése miatt, ha egy egy hosszú hajú, egész éven át korzózó vagy kevésbé tehetséges fiatalemberrel az írásbelik körül vagy a szóbelin baj támadt. Ezen a téren már ismét beköszöntött a boldog békeidő. Pikler Emés Fábián Béia szoc.-dem. képviseli lők jóvoltából. Tajtékzó dühvel támadták a felvételi vizsgákat s pellengéreztek ki intézeteket. Szép, szép a visszaélések ostorozása, de a jelen esetben a képviselő urak lelkiismeretlenek is, tudatlanok is voltak. A képviselőház megbotránkozva hallgatta Pikler képviselő úr szájából a kis 9, 10 éves gyermekekhez intézett kérdéseket, többek között, hogy mi a főnévi igenév jelzője? Hát Pikler Emilt, aki tudomásunk szerint egyike azon keveseknek, kik a szociáldemokraták közül középiskolát végeztek, nagyon elvakította a be nem vallott céljáért való buzgóság. Az ő véleménye szerint ugyanis a felvételi vizsgálat az antiszemitizmus egyik hatásos eszköze, ezért harcol ellene nem korrekt eszközökkel is. Nevezetesen a személyi hajsza erkölcstelen eszközével. Közben azonban akadt egy kis elszólása is, amiért minden III. oszt. gimnázistát megbuktatnának. Bizony, bizony, ha a képviselőház bámult is, a főnévi igenévnek még sincs jelzője, tthát Miskolcon se kérdezhették 9-10 éves fiúktól. Dehát mit számit az igazság, mikor egy kis ferdítéssel lehet küzdeni a Pikler szerinti antiszemitizmus ellen (a középiskolai felvételi azonban csak Piklerék szerint antiszemitizmus), másrészt lehet heccelni, csalogatni a tanítókat a szociáldemokrácia felé? Pedig hát nem-e a fokozottabb ellenőrzés, felülbírálás emeli e minden téren a nivót s így az iskolában is. A felszólaló képviselő elszólása beszédes bizonyság a felvételi mellett. A képviselőknek se ártana megválasztásuk előtt vagy után végzett tanulmányaikról alapos vizsgálat letevése. Biztosan kevesebb lenne a demagógia.