Pápa és Vidéke, 20. évfolyam 1-52. sz. (1923)

1923-05-20 / 20. szám

A pápai MANSZ, ünnepélye. A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége évi rendes közgyűlését pünkösd vasárnapján tartja. Vele kapcsolatosan matinét rendez és három napig tartó háziipari- és műipari kiállítást, a kővetkező műsorral : Vendégek érkezése május 20 án délben a budapesti gyorsvonattal. Tormay Cecile kíséretében jönnek: Bornemissza Adél bárónő, Brisics Frigyes, Ágoston Gézáné, Horváth Gézáné, Gregerson Luiza és Kiss Károly főtitkár. Az állomáson az érkezőket dr. Tenzlinger József polgármester fogadja a város nevében. Ugyanaz nap délután a kiállítás megnyitása a Kaszinó nagytermében. Kiállítási jegyek ára 30 korona, állandó jegy 100 korona, gyermekjegy 10 korona. A kiállításon részt vesznek munkáikkal: Állami polg. leányiskola, Cserkészek, Földmives iskola, Harmadrend, Kath, Nővédőegyesület háziipari szakosztálya, Kath. Leánykör, Iparművészek és Ref. Leányegylet. A Mansz. téli kefekölő, kosárfonó és seprükötő tanfolyamán készített tárgyaival és szövőtanfolyamán előállított vásznával fog a kiállításon részt venni. Azonkívül a Veszprémi Tisztviselőnők Szövetsége és több magányos állít ki magyar jellegű kézimunkákat és iparkészítményeket. Ugyanaz, nap este fél 9 órakor fársasvacsora a Kaszinóban. Egy teríték 1200 korona. Május 21-én délelőtt 11 órakor matiné a Városi Színházban. Rácz Irénke úrleány hegedüjátékát kíséri zongorán dr. Hermann László. Előadást tart Madáchról Brisics Frigyes. Irredenta dalokat énekel Bodorné Vésey Piroska úrhölgy, zongorán kíséri dr. Hermann László. Felolvasást tart Tormay Cecile. Himnussal zárul a programm. A délután folyamán a vendégek még megtekintik a helybeli szövőa lemezt, gyorsan hanyattvágódik, megüti karját, nem mozdul ... Figyel... Vár... A másik lábát is leemeli. A priccs reccsen, minden vére a fejébe tódul, ütőerei majd kipattannak. Újra vár. .. Föl áll, szédül. Odatántorog az ablakhoz, megtapogatja a rácsot... Crrcrrcrr — hallatszik. Rémülten tekint vissza, belemélyesztve szemeit a sötétségbe. A ball sarokban két pont villog mozdulatlanul. Visszafordítja fejét. .— Pl, pl — hallatszik újra. Megrezzenve látja, hogy a két pont mind közelebb-közelebb csillog ágyához. Pupillái szivárványhártyája széléig tágulnak és látja, hogy patkány csúszik az ágy mellett levő puliszkástál felé. Megkönnyebbül. — Krsz, krsz — igen hangosnak véli a reszelő okozta- zajt. Már-már abbahagyja, nem érezve magában elég elszántságot.. . Végtelen kesetelepet és a fél 5 órai gyorsvonattal visszautaznak Budapestre. Vidéki szervezetek közül Győr és Sümeg képviselteti magát. Azonkívül a Veszprémi Tisztviselőnők Szövetsége vesz részt egy kiküldöttel ünnepélyeinken. A matinéra nagypáholy 1200 K, kispáholy 1000 K, erkélyszék 250 és 150 K, földszint 200, 150, 100 és 50 K, karzat 20 korona. Jegyek pénteken és szombaton Kis Tivadarnál válthatók, a matiné kezdete előtt pedig a színház pénztáránál. Bencés diákok Szövetsége. Régi óhaj közeledik a megvalósuláshoz, rég vári ige kezd testet ölteni a Bencés Diákok Szövetségének megalakulásával. Arról van szó, hogy azok, akik egy és ugyanazon eszmekörben, a bencés iskolák hagyományos vallásos és hazafias szellemében nevelkedtek, az életben is egymásra találjanak, egymást kölcsönösen támogassák, nagy kérdések megoldásánál mint jól rendezett csatasor egymás mellé tömörüljenek s a gyakoribb érintkezés révén a vallásos és hazafias érzületet egymásban ápolják. A szervezés nehéz munkáját a bencés gimnáziumok egykori dicsőségei, mai társadalmi életünk legkiválóbbjai vették kezükbe, akik a benzés gimnáziumok volt tanítványaihoz a következő felszólítást intézik: Kedves Barátaink I Buzdító és kérő szóval fordulunlT hozzátok. Valamikor mindannyian a magyar bencések iskoláiban nevelődtünk. Olt szívtuk magunkba és fejlesztettük az igazi, őszinte vallásosságot és az önzetlen, eszményi hazaszeretelet. Az életbe kikerülve látjuk csak igazán, micsoda értékeket kaptunk ulravalóul a bencés rendtől. De látjuk azt is, hogy ezek ez értékek akkor lesznek valóban ható erők szegény hazánk javára és irányt szabó világító oszlopok a reánk nehezedő sötétségben, ha a sok szétszórt erőt egyesítjük, a sok külön-külön mécsest egybefogjuk. Elhatároztuk tehát, hogy megalakítjuk a Bencés Diákok Szövetségét. E szövetségbe a bencés rendnek a keresztény magyar hazával egyidős keresztény magyar szellemét és századok viharaiban kipróbált hagyományait kívánjuk szolgálni, a tőlük tanult vallásosságban és hazaszeretetben akarunk növekedni s mert mindazok, akik az 6 iskolájukból kerültünk ki, valamiképpen testvérek vagyunk, ezt a testvéri és baráti érzést fogjuk ápolni. S hogy látható cselekedetekkel is elősegítsük a bencés nevelés magasztos céljait, anyagilag is támogatni fogjuk azokat, akik a bencés intézetekből kerültek ki, de még nem fejezték be taulmányaikat. A Szöv. szervezetét így tervezzük : A Szövetségnek annyi osztálya lesz, ahány gimnáziuma van a bencés rendnek: jelenleg tehát hat ; esztergomi, győri, kőszegi, pápai, soproni és pannonhalmi. Mindenki rendszerint azon osztály tagja, ahol tanult, de tartózkodásának megfelelően is választhat. Az egyes osztályoknak külön elnöksége és tisztikara lesz, A Szövetség közös Ügyeit a központi elnökség és választmány intézi. Akiben felhívásunk rokonérzésf kell, jelentkezzék minél előbb szóban vagy írásban azon gimnázium igazgatójánál, ahol íag akar lenni. Az iinnepies alakuló kiizgyülést az egyes osztályok megalakulása után folyó évi jutiius 24 én tartjuk meg Győrött. Rendes tag a bencés gimnáziumok volt katholikus növendéke, aki évi 100 korona tagsági dijat fizet. Alapító tag, aki a Szövetség céljaira egyszersmindekorra legalább 3000 koronát fizet. Pártoló tagok a bencés gimnáziumok nem katholikus vallású volt tanulói, akik évenkint 50 korona tagsági dijat fizetnek. Külső tag az, aki bámely adománnyal segíti a Szövetséget. Tagjelölt az a katholikus, volt bencés növendék, ski főiskolai tanulmányokat végez és évenkint 25 korona tagsági dijat fizet. Végezetül még arra kérünk benneteket, hogy azok körében is szerezzetek híveket az eszmének, akikhez nem jutott el szózatunk. A Szövetséggel kapcsolatos bármely ügyben készséggel szolgál felvilágosítással dr. Ksmenes Illés, főgimnáziumi igazgató Pannonhalmán. Budapest, 1923 május 1. Diáklársi üdvözlettel: 3ózsef, kir. herceg, tábornagy. Mt Széchenyi Dénes, 2r. Térfff Béla, v. b. t. t. v. miniszter 9F. Ganéba Győzi, udv. tanácsos, egy. tanár. Tisztelegjünk a nemzeti zászló előtt. A Magyar Nemzeti Szövetség annak a hatalmas nemzelnevelő munkásságnak a során, ameiyet a nemzeti érzés ápolása és erősítése terén kifejtett, most egy ujabb, eléggé nem helyeselhető akciót kezdeményezett. A szövetség vezetősége ugyanis elhatározta, hogy a magyar nemzet minden egyes tagjához felhívást intéz, amelyben külső tiszteletadásra szólítja föl a magyar nemzeti zászló iránt. E célból a Magyar Nemzeti Szövetség a kővetkező felhívást bocsátotta közre: Felhívás a magyar közönséghez! Minden magyar ember tisztelegjen a nemzeti zászló előtt! A Magyar Nemzeti Szövetség igazgatósága legutóbb tartott ülésében elhatározta, hogy általános társadalmi mozgalmat indít aziránt, hogy a magyar nemzeti zászló előtt minden honpolgár külsőleg fejezze ki tiszteletadását. Szükség van erre, mert dacára annak, hogy a Társadalmi Egyesületek Szövetsége már közel 2 év előtt felszólította a magyar közönséget a nemzeti zászló előtt való kor a vasrács kireszelve, kezében volt. Fejét kidugja az ablaknak csúfolt nyíláson, de ijedten kapta vissza, mert az ablak alatt szuronyos, kézigránátos őr sétált szabályosan föl és alá. Nem tudott azonban uralkodni magán, újra kitekintett, az egyik sarokba szorítva fejét, hogy meg ne lássák. Már nem izgatták a szobában kelt zörejek, a vaslemez eltolásával sem törődölt. Szivta tele tüdővel a levegőt, a szabadság balzsamát. Mikor jóllakott vele, az ablak alatt sétáló őrt figyelte. Az ablaktól három méterre botfrot vélt fölfedezni. Húsz lépést tett az őr, cellájától a harmadik celláig. Lehajtott fejjel végezte kötelességét. Visszament Bene az ágyhoz, összeszedte amije volt: egy zsebkendő, a reszelő, a többi rajta volt. Az ablakpárkányra húzta magát rűség gyomlálja lelkéből a burjánt. Ez .a szerencséje. Eszébe jutnak a török rabságba esett régi magyarok. Visszatér önbizalma, amikor a lemez elcsúszik, leguggol... Vége ... vége.,. észrevettek... Az Őr visszacsapja és nem hallatszik más, mint egyenletes lépteinek koppanásai, melytől csak úgy visszhangzik az egész épületszárny. Karja, a törött karja nyugtalankodik, nem birja tovább. Sárga és zöld karikák tárcolnak előtte ... Majd hatalmas gomolyag zsinegek gurulnak be az ablakon, nyaka köré csavarodnak, már a lábait is gúzsba kötik . . . Gyomra émelyeg .. . Ezután egy csúnya, sárga arc vigyorog be, vakítóan fehér és megfélemlítően nagy fogakkal, a szemei ijjesztően véresek és szédületes gyorsasággal forognak üregeikben . .. Segítségért akar kiáltani, de nem tud. Aléltan rogy le a kőre . . . Forró, nedves levegő éri orrát, különös bűze van. Szemhéjai nehezek, mintha lecsirizelték volna, nem akarnak mozdulni. Amikor mégis kierőszakolja, két szentjános bogarat vél látni. Kezét fölemeli, mire a két bogár eszeveszett gyorsasággal nyargal végig testén, folytonosan kétkét nyomást léve, ahogy a lakótárs rohan lukjába. Szemeit behunyja, szűz Máriát látja a kis Jézussal, köntöse három színben pompázva, lengén Öleli körül testét és előtte hátráló sárga, torzpofáju emberek földig hajolva. Homlokához emeli kezét, feje verejtékes, eldörzsöli. Elmúlik a látomás, hűvösebb levegő áramlik be és nagyokat emelkedik mellkasa ... Mintha fellökték volna, oly gyorsan ugrik talpra, amikor meggyúl agyában a világosság, ágyához vonszolja magát, reároskad, így ment ez százhét napon át, ami-