Pápa és Vidéke, 20. évfolyam 1-52. sz. (1923)
1923-05-13 / 19. szám
Előfizetési árak: negyedévre 300 kor., egy- POLITIKAI HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal Keresztény hónapra 100 kor. ... , Nemzeti Nyomda. Telefon 11. sz. Egyes szimira darabonként 25 kor. Megjelenik minden wasarnap. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint, Csonka-Magyarország figyelme e napokban Pár is és London felé irányul, ahol most a magyar állam képviseletében gróf Bethlen István miniszterelnök és Kállay Tibor pénzügyminiszter a fél világgal állanak szemben, hogy hirdessék annak az országnak az igazát, melynek kétharmadrésznyi területét és fele lakosságát elszakították s mégis jóvátételt akarnak kérni tőle. Ugy mondják, hogy az az expozé, melyet a miniszterelnök a jóvátételi bizottság elé terjesztett, hűséges és megrendítő képe az ezer bajjal kiizködő, sem iparilag, sem mezőgazdaságilag talpra állani nem tudó Csonka- magyarországnak. A Párisból és Londonból érkező hirek szerint a magyar miniszterelnök őszinte és férfias beszéde mindenütt jó benyomást keltett, mert nem irgalmat kért számunkra, hanem egy élni akaró nemzet nevében az egykori ellenség józanságához föllebezett azon a ponton, ahol az ő érdekeik is kielégítést nyerhetnek. Kétségtelen, hogy Bethlenék igen hasznos felvilágosító munkát végeznek odakint s missiójukhoz vérmes reményeket fűzhetnénk, ha épen a francia külügyminisztérium szócsöve, a Temps, ne igyekeznék letompítani a mellettünk megnyilatkozó barátságos hangulatot azzal, hogy a jóvátételi kérdésben folytonosan Prága, Belgrád és Bukarest meghallgatásának szükségességét hangsúlyozza. S ha a nagy-ántánt ebben a fontos kérdésben csakugyan cégtársára, a kis-ántántra hallgat, melynek hozzánk való barátságos érzületét igen jól ismerjük, akkor ismét szegényebbek leszünk egy jó reménységgel. Mert ha a rókát kérdezik imeg, mi legyen a tyúkkal, az csak egyféle választ tud adni. A bencés főgimnázium ünnepélye. Szombat és vasárnap esie volt az ifjúságnak a diákmenza javára rendezett szinelöadása a Kis lord (Bulrnett regényéből alakította Hajó S). Nem is ünnepély volt ez, hanem valóságos ünnep, az ajándékozás ünnepe: a diákasztal étkes nebulói javára lerótt nernes pénzadomány fejében busás rekompenzációt nyújtott a kis művészgárda. Nemes szórakozást, de nem! sokkal többet: maradandó, szilárd valutás lelki kincseket, egy darabka ideális világol, a valóságot megszégyenítő gyönyörű mesél! Valami raffinált élvezet volt figyelni, mint gyönyörködik az impozáns közönség szinte önfeledten; mint emelkedik a folyton kegyetle nebbé, keményebb szivtivé váló reális világból egy magasabba, hol épen ellentétes az irány, hol még az ártatlan szeretet és kedvesség az a bűvös hatalmú Orfeusz, ki lábához simulni készteti a társadalmi bajok egyik legvérszopóbb fenevadát: a dölyfös, testileg, lelkileg köszvényes nagyúr zsarnok keményszivüségét. Az egész himes mesét mint egy kis angyal jelentette előre Szeleczky Józsika (II. o.) a Prologus értelmes ügyes előadásával. A darab szereplői közül dicsérő szavunk első sorban Fa Emmuskának szól, ki Cedrik anyjának alakját adía. Ujat nem tudunk róla mondani, művészi játéka szinte magától értődő mindenki előtt. Csak azt nem tudjuk, hogy szerepének pompás alakításában — mellyel egy a mindennapi élet taposómalmában szimplexnek sejtett női lélek szürke színét a szivárvány varázsos sugárlegyezőjévé nyitja szét — mit csodáljunk jobban : a gondos háziasszonyt, a szegények gyámolítóját, a mindennapi életért éjjel-nappal dolgozni kész családanyát, vagy a gyenge nőben a kemény hőst, ki imádott gyermeke érdekében — hallatlan! — még a róla való lemondás heroizmusára is képes I ? Mert mindez benn volt Fa Emmuska játékában! Az előadás minden tekintetben művészi aranykeretének igazi gemmája a kis lord alakja, Bakos Bandika (II. o.) volt. Talán egy kis fiúról sem beszéltek e napokban városszerte annyit és oly magasztalással, mint róla. És méltán. Rendkívüli hosszú és terhes szerepét játszi könnyedséggel s páratlanul természetesen kreálta s kis fiúnál szokatlan megértéssel juttatta kifejezésre, hogy az igazi lordot a szív nemessége és nem a millárdok teszik. S emellett aranyos tiszta gyermeki lelkének egész ártatlan nklegét, egész verőfényét kisugározta a darabra. Mikor már megjelent bájos alakja a színpadon, az a nézőtéren is színváltozást okozott. Ugyan hol az a kemény sziv, mely akkora kedves hatalom hipnotizálásának ellenáll ? ! De hipnozishoz megfelelő médium is kell! Volt és több mint megfelelő, egyenesen elsőrendű. A kőszívű Dorincourt grófot Saúd Béla (VIII. o.) játszotta. Az övé volt a legnehezebb művészi feladat: meghódolni a kicsiny előtt, de úgy, ahogyan csak egy gentleman tud; levetni a testilelki rneumát, de nem orvosi receptre. Hivatásos színészt megszégyenített volna játékával. Ásn ha csak művészetét említjük, még nem minden. Hangsúlyoznunk kell érett, nemes intelligenciáját, mellyel nemcsak fölértette az élet mély misztériumát, de ki is fejezte, hogy mit jelent e szó: gyermek és mit tesz azt megszeretni. Méltán megérdemelte kis művész társával a nyilt színen kitörő tapsvihart. Nagyban hozzájárultak az est hangulatának emeléséhez fesztelen, természetes játékukkal Gyenese József (Hobbs fűszeres) és Darány József (Di'ck cipőtisztító) VIII. o. tauulók. Látszott hogy igen ügyes színpadi alakok, kár hogy kissé túlzott mókájukkal szimpatikus szerepük értékét csak leszállították. Kitűnően alakította Buday Ferenc (VIII. o.) a kifeié-befelé hideg, matt arculatu jogtanácsost, ugyancsak Kraft Gábor (VII. o.) a szerényen esdő cselédet. A többi szereplőkről Arbeiter Mátyásról (VIII.) Magasi Lászlóról (VIII.) Kalmár Antalról (VII.) Nemes Pálról (V.) is dicsérettel emlékezhetünk meg. A darab rendezésének nagy fáradságát, ideértve mindent, a darab megtanítását, az artisztikus diszletezést, a színpadi hatás legkisebb mozzanatára is kiterjedő ügyes szinszerelést, de mindenekelőtt a páratlanul poétikus prologot Kiss Szerafin tanár nemcsak nagyszerű, de egyenesen művészi qualitásának köszönjük. Az ősök képei a díszletek közt Barcza Leánder képzőtársulati elnök művészi ecsetjét, a két bájos hegedű szóló Németh Döme nyirettyüjét dicséri. A nemes munka nemes gyümölcsöt termett. Az erkölcsi és anyagi siker egyaránt meghaladja a várakozást. Ugy értesülünk, hogy a minden o'dalról egyre sürübb érdeklődésnek eleget teendően, az intézet hajlandó a darabot a színtársulat távozása után a városi színházban még egyszer előadni. — r. Földmunkások megyei értekezlete Pápán. A veszprémvármegyei földmivesek és földmunkások f. hó 6-án d. e. 11 órakor impozáns nagygyűlést tartottak Pápán. A megyei konferencián képviselve voit Külsővat, Vinár, Nyárád, Mihályháza, Mezőlak, Békás, Borsosgyőr, Pórszalók, Vaszar, Ugod, Csóí, Gyímót, Kup, Nóráp, Kovácsi, Gyömöre, Antalfő, stb. községek küldöttsége mintegy 300 kiküldöttel. A gyűlést Szaiay Lajos kerületi titkár nyitotta meg. A gazdasági helyzetiről szólva megállapítja, hogy a föld népe, a földmunkásság viseli az életküzdelem legnehezebbik részét, mert egyes falvakban még ma is 3—400 koronás napszámbéreket fizetnek, amiből száraz kenyérre sem telik. Ne csodálkozzunk a föld népének elkeseredésén, mert ez azt látja, hogy senki sem védi, csak nyomja őt. Kocsán Károly a * Földnépe* szerkesztője a mezőgazdasági munkáskérdésről, a lakáskérdésröl, a munkásokkal való bánásmódról és a vasárnapi munkaszünetről beszéli nagy hatással. Számszerű adatokkal bizonyította, hogy amig az ipari munkásság átlag 1000—12000 K-át keres, addig a mezőgazdasági munkások legtöbbje 400 K-át sem keres meg. Vájjon mi lehet ennek az oka? Semmi más, mint az, hogy alig találnak ipari munkást, aki évek óta szervezve ne lenne. Mert az ipari munkásság már régen átlátta azt, hogy ha a munkaadóik : a gyárosok szervezkednek a Gyáriparosok Orsz. szövetségében, akkor a szervezett munkaadókkal szemben ő is csak szervezetten állhatja meg a helyét. A nagybirtokosok is szervezve vannak az Orsz. Magyar Gazdasági Egyesületben, ahol mindent együttesen beszélnek meg, a mezőgazdasági munkásnak azonban még nem jutott eszébe, hogy ő is szervezkedjék, mert különben mindig alul marad a versenyben, amint a mai helyzet is szomorúan mutatja.