Pápa és Vidéke, 20. évfolyam 1-52. sz. (1923)

1923-04-29 / 17. szám

Előfizetési árak: negyedévre 300 kor., egy* hónapra 109 kor. Egyes szám ára darabonként 25 kor. POLITIKAI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadéhEvatal Keresztény Nemzeti Nyomda. Telefon 11. sz. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. A földmunkások kenyere. A magyar földet verejtéké­vel öntöző, érte legtöbbet vér­zett földmives kisemberek pa­naszától hangos ma az ország Tokaj hegyaljától egészen a Bakonyaljáig mindenütt egy és ugyanazon panasz jelzi, hogy itt valami nincs rendjén. És minden elfogultság nél­kül megállapítható, hogy tény­leg vannak hibák, melyeket sür­gősen orvosolni kell, ha azt akarjuk, hogy a falu békéje és a lelkek egyensúlya valami­képen helyre álljon. Az elége­detlenség oka főként abban gyökerezik, hogy az ország egyes helyein nagymérvű munka­bér uzsora folyik és az aratási szerződések megkötése körül sok igazságtalanság történik. Egyik helyen az aratórészt ke­kevesbítik, a másikon elveszik a szalmát, eltörölnek továbbá olyan járandóságokat, melyek szoros tartozékai voltak az ara­tási szerződéseknek. Mindezt súlyosbítja még az a körülmény, hogy egyes bérlők, uradalmak idegenből hozott munkásokat alkalmaz­nak, az itt levő munkásság napszámbérét oly csekélyre re­dukálják, hogy némeiy köz­ségben alig 250—300 K-ás bért fizetnek, ami a megélhe­tésre kevés, az éhen halásra pedig sok. A földmívelésügyi miniszter egyik legutóbb kiadott rende­letében pedig ugyancsak lel­kükre köti a nagygazdáknak, hogy lehetőleg helybeli mun­kásokat alkalmazzanak és az aratási szerződéseket a régi alapon kössék meg. Szó se róla, minden más­képen volna, ha az illetékesek megfogadnák a miniszter sza­vát, mert ennek nyomán áldás fakadna. Nagyobb darab ke­nyere lenne a szegény népnek, nem olyan fekete, panaszos, j hozássá! és a birtokos társa­mint ma, s a falu kibillent bé- daiom megértésével az ország kéje helyre állana, a lelkekben eddig legmostohább gyermekeit parázsló tüz elhamvadna. j elviselhető helyzetbe juttassuk, Némi megnyugvással látjuk, j nehogy a szociáldemokrácia | hogy a kormány'figyelme végre j farkasai — akik máris üvöltve : komolyan ráterelődőtt az aor- s fogvicsorítva kerülgetik őket — í szág lakosságának erre a leg- a maguk aklába betereljék. ] nagyobb számú és érdemes Közös és szent érdekünk, ! néprétegére s a közeli napok- ; hogy odakünn a határban jó ban törvényhozás utján igyek- j kedvvel folyjon a munka s az szik rendezni a földmives mim- j áldott magyar föld békés mü­kások megélhetési viszonyait. ; velését meg ne bolygassák a Nagyon is elérkezett az ideje, j zavarcsinálásnak rágcsáló pat­hogy helyes szociális törvény- j kányái. A kis-ántérít feJr&gjB a trianoni békepontoka*. A cseh miniszter tanács április 20 a óra magyar állampolgárnak nem sd beutazási, engedélyt Cseh­szlovákiába, hosszában elzárta a határi s 64 fölvidéki földbirtokos kiuiasíiását rendelte el. Tetle pedig mindezt azért, mert a magyar vámőrök április 10 én-ön­védelemből egy cseh vámőrt felkon­coltak a himi határban. Időközben teljes beigazo'ást nyert, hogy a csehek vérdijat 1 űzlek a magyar vám­őrök fejére, akik épen azért tették ártalmatlanná a cseh csendőrt, meri ez orozva rájuk lőtt. A Nemzetek Szövetsége alapokmá­nyának értelmében a szövetség tag­jai között fölmerült vitás kérdések­ben vagy választott bíróság, vagy nemzetközi döntőbíróság Ítélkezik s ezt az Ítéletet megelőzően semmi­kép sem szabad represszáliákat fo­ganatosítani. Ennek adott kifejezést Apponyi Albert gróf is a nemzet­gyűlésen sürgős interpelláció alak­fában, hangsúlyozva, hogy ha a cseh kormány nyilt ellentétbe helyezkedik a Nemzetek Szövetségének szabály­zatával, akkor nekünk sem kell azokat respektálnunk. Mert mégis csak minősúhetlen gonoszság, hogy Cseh-Szlovákia az általa előidézett viszályban vádló, biró és végrehajtó akar lenni, hogy a nagy-ántántnak egyre jobban felénk hajló barátsá­gos hangulatát továbbfejlődésében meghiúsítsa. Semmivel sem különb a cseh-szlo-^ váknál a bocskoros oláh. A román kultuszminiszter egy ujabb brutális rendelete ugyanis megtiltja minden magyar könyvnek Romániába való bevitelét, s egyben elrendelte, hogy az 1920 óta megjelent, s Románia területén található minden magyar könyvet el ke! kobozni. íme így respektálja Románia a trianoni bé ieébti? vállal" atasr-köíelezettségét, hogy a nemzeti kisebbségek jogait tiszte­letben tartja. Erdély magyar lakos ' ságáí ez a rendelet végtelenül el­keserítette, s nemzetközi fórum elé viszi a hallatlan kultürbotrányt. igaza van .Apponyi grófnak, mikor azt mondja, hogy ez a körülöttünk ólálkodó barbárhüd Keleíeurópa po­fozógépének tart benünket. De a magyar türelemnek is van határa s eljön egyszer a leszámolás nagy napja. A bencés fogim. ifjúságának S2ine őadása. Kedves meglepetést szerez városunk közönségének a ben­cés főgimn. tanulóifjúsága Burnett Hodgson örökszép színmüvének, A kis (ord-nak szinrehozásával. A bájos főszerepei egy második gim­nazista fiúcska játssza, A darabot a bencés főgimn. dísztermében hozzák szinre május 5-én és 6-án esti fél 8 órakor. Az előadásra névre szóló meghívókat a hét elején küldik szét. Jegyek előre válthatók szerdától, má­jus 2) kezdve Hajnóczky Árpád könyvkereskedésében. Előléptetés. A Pápai Takarék­pénztár igazgatósága í. hó 21-én tartott ülésén ftfss István főkönyve­lőt- igazgatóvá, Kolbe Nándor pénz­tárost aligazgatóvá léptette elő. Úgy az igazgató, mint az aligazgató, cég­jegyzésre jogosult. Örömmel üdvö­zöljük a kitüntetetteket, akik társa­dalmi életünkben is eredményes munkát fejtenek ki. Az első szövéshez. Egy új hang csendült meg Pápán múlt vasárnap a polgári leányiskola tornatermének előcsarnokában. A Mansz tartotta első szövőtan­folyamának ünnepélyes megnyitását. Sokat fog még, tudjuk, zakatolni a kis fiatal iskolás leányoknak a fülébe De jó is les?, hadd figyelmez­tesse őket, hogy Viagyarország élni­akarása érdekében zakatolnak olt. Ünnepély volt a kezdet, munka lesz a folytatás, gyarapodás, öröm kell, hogy legyen a vége. Garrerra A. M. bárónő megindult meghatott­sággal mutatta be az egybegyűlt szépszámú érdeklődő , közönségnek (bár még sokan eljöhettek volna) a Mansz fáradságos törekvésének ered­ményét. Később íudiuK meg, mily sokat járt el a fanfolyam összeho­zása érdekében. Hazája sorsa, jövője lebegett szemei előtt, amikor a szö­vés felkarolásától remélte, hogy ezzel is előbbre viszi hazája ügyét. Hatá­sos példaként mondotta el, hogv nagyapja a szabadságharc után, amikor azt hitték, hogy minden veszve van, bátorításul, biztatásul megélhetésül székelyföldön egy szö­vőtelepet létesített, mely egyik indí­téka volt a későbbi virágzó székely szövőiparnak. A most meginduló szövőtanfolyamtól ugyaniJyet vár, s azért mond köszönetet a központi Mansz-nak, mely 5 szövőszéket bo­csátott rendelkezésükre, a földműve­lési minisztériumnak, mely 1 szövő­széket adott és anyagi támogatást igért, továbbá Pápa városának, mely Tenzlinger József dr. polgármester nemes szavai szerint mindent meg­tesz, hogy ezen házi iparág felkaro­lásával is részt vegyen a munka alakjában nyújtott segélyezésben, s aki ezért már a tanács remélt szives hozzájárulásával 100.000 K értékű fonaiat is szerzett, hogy így segítsen a segítségre rászorulókon és egyúttal a segítségre legérdemesebbeken. Az van csak hátra, hogy a többször megismétlődő, ingyenes tanfolyamra, amelyet a Mansz bizottság irányítá­sával Fa Emma tanítónő, szövő­mester egész önfeláldozással vezet, mentül többen jelentkezzenek. Uj dolog, tehát az érdeklődés megvan. De nincs még meg a kellő munkakedv! Épen úgy, mint ahogyan a szőnyegszövést is kevesen értették meg. A szövés megindult, most jön­nie kell a megkedvelésnek és vele fog jönni a nők áldott sajátsága, a

Next

/
Thumbnails
Contents