Pápa és Vidéke, 20. évfolyam 1-52. sz. (1923)

1923-04-08 / 14. szám

Mikor indul meg nálunk az építkezés ? Mikor kisérjük az utolsó vaggonlakót emberhez méltó lakásába ? Mikor kezd csökkeni az elviselhetetlen drágaság ? Mikor készül el a még folyó gazdasági háborúban megrekedt helyzetünknek gorliczei áttörési terve ? A hosszú elviselhetetlen sötétség után mikor virrad ránk a magyar húsvét? Városi közgyűlés. Pápa város képviselőtestülete április 4-én délután 3 órakor a városháza nagytermében rendkívül! közgyűlést tartott. Tudomásul vette a Czelli-ut mentén állami támogatással épült kislakások végleges leszámolását és határozott azok egy részének elidegenítése tárgyában. A vadászati jog bérbeadására vonatkozólag árverést tűzött ki. Megállapította az új bérkocsi szabályzatot, mely a városházán betekinthető. Tapolcafőn csere utján egy kőbányát szerzett, amely hosszú évekig el fogja látni a város szükségletét. igen fontos tárgy volt Leipriik és Társai cég kérelmének tárgyalása, melynek a város gyárfejlesztési célokra 4 kt. hold területet megfelelő ár mellett átengedett a város ingatlanából és a létesítendő gyárat a szokásos kedvezményekben része, sítette. A közgyűlés nem fogadta el a városi tanácsnak a vízvezetéki szabály-rendelet módosítására vonatkozó javaslatát, de szükségletek fedezésére az eddigi vízdíjat háromszorosára felemelte Az iparosíanonc-iskolai óraadók óradiját 200 K-ban állapította meg márc. 1-től kezdődő joghatállyal és az iparostanonciskolai igazgató-rajztanári állás pályázatszövegét és a pályázat feltételeit megállapította. Jönnek a színészek. Somogyi Kálmán színtársulata folyó hó 14 én kezdi meg előadásait a Városi Színházban. Oázis a magyar sivatagban. Pápateszér, 1923 márc. 27. A vérőfényes márciusi nap nagy társaságot gyűjtött össze a pápateszéri Esterházy-kastély gazdasági iskolának átalakított részében. Autók, hintók és egyszerű szekerek hozták a vendégeket és érdeklődőket. A templomban áhítatos csendben szállt a töredék magyarság biztos reményektől örömmé váló sóhajtása Istenünk felé. Nem sok történt. Csak gazdaifjak vizsgáztak, megmutatván, hogy fa magyar tudásszomj még nem talált teljes kielégültségre. Szerencsém volt ezen vizsgát végighallgatni, de nagyobb szerencsémnek tarlóm, hogy működését is láthattam. Sokszor sötét kétségbeesésbe merülő turáni lelkem új tüzet fog, er nyedett energiám újra éled, amikor szerencsétlen hazánk szomorú éjszakájában egy-egy glóriás fényű oázisra bukkanok. Beszélünk multunkról, régi dicső ségünkről, a magyar nép őserejéről. Tanulságokat vonunk le történelmünkből, amelyek azonban ceáf" pusztába kiáltó szavak maradnak, mert pató-páli állapotban maradni lelkünknek, testünknek kellemes. Fáj a lelkünk, kínlódunk, a meg csonkítás kurtavasa égeti testünket, a vér fejünkbe szökken és csak a fogunkat szivjuk . . . Vagy megállapítjuk, hogy most még nem tehetünk semmit. Szerencsére vannak kivételek és e kivételek között első helyet foglal el a Jannovich Bésán-pár, akik látva a bajt, nem beszélnek, hanem a cselekvés terére lépnek és megszervezik az ország első gazdaifjakat képző iskoláját Pápateszéren. Nem akarok hosszasan kitérni cselekedetének nemzeti, gazdasági és keresztényi cél és nagyszerűségére, Elégnek tartom, ha az ünnepi 82Önok szavait próbálom majd idézni. A gyönyörű eredmény mindenkit elkápráztat A kisgazda-ifjak valóságos arzenálját viszik a gazdasági tudományoknak és mellette erős hazaszeretetet, mély keresztény hitet és mindennel dacoló elszántságot nemzeti életünk megtartására. A szónoklatok közül följegyzem a lelkemet leginkább megragadókat. Gubicza Ferenc zirci nemzetgyűlési képviselő az ifjúsághoz szól és kéri őket, hogy községeikbe visszatérve kemény munkát fejtsenek ki és gazdaköröket létesítsenek, „mert — ágymond — ... a nagybirtokok után a mienk következik, s ha mégegyszer kiengedjük kezünk közül a talajt, az többé a mienk sohasem lesz®. Ehhez nem kell kommentár. A gazdatársadalom igen jól tudja, hogy hamis jelszavak és vélt sérelmek felszínre dobásával szembe akarják vele állítani a gazdasági munkást (vörös alapon). S ha azt tudja, akkor tudnia kell, mily mérhetetlen nagy károkat okoz ez még neki, a nép millióinak, az országnak, ha nem lesz résen és nem nyújtja jobbját munkásainak és a gazdakörben jó hazafiak testvéri együttérzésével nem intézik közös ügyeiket A másik beszéd Czettler Jenő nemzetgyűlési képviselőé, aki £ többi közt a kővetkezőket mondotta. „Többször volt alkalmam látogatást tenni ezen intézmény munkanapjain is. Láttam az ifjúság szellemi fejlődését. Azt mondhatom és arra figyelmeztetlek benneteket, hogy gazdasági kuiturfölényünk biztosította uralmunkat Nagymagyarország nemzetiségei fölött, hiszen szivesen maradtak meüetlünk, mert tanulhattak tőlünk. Iskolátok gazdrsági életünk emelése szempontjából végtelenül fontos célt szolgál, mert hiába adunk szimentháli tehenet olyan ember kezébe, aki csak a kecskét ismeri, nem tenyészt az fajállatokat, hiába adunk nemesített vetőmagot és rézgálicot a tudatlan kezébe, mert ott dúsan termő földek nem lesznek, a magvak elcsenevészednek, a földek ugarba jutnak és nem lesz, aki megbírjon a burjánnal. Hiába az erőszak, a magyar föld visszaszáll rátok: a ti kötelességetek lesz azt megmunkálni és rendbe hozni ú^y, hegy.. állami és nemzeti életünk paradicsomává váljék a most veszendőnek kitett rögünk. Örömmel és azon biztos tudalban bocsájtunk benneteket a komolyabb' vizsga, az életvizsga elé, hogy a kapcsolatot továbbra is fenntartva magatok között, az ország gerincei lesztek és védelmezői az el bitangolókkal szemben. A magyar földrnivelés e megyéből, Pannonhalmáról indult el első honfoglalására és tartotta egybe nemzetiségeinket egy ezredéven át. Ma úgy látom, ugyancsak e megyéből indu! a második is, amely hivatva lesz édes hazánk keresztény nemzeti nagyságát újraépíteni". Izzó hazaszeretettől átitatott lelkesítő beszédet mondott még dr. Bibó Károly veszprémmegyei alispán és gróf Khuen Héderváry Károly gazdasági kamarai elnök, akik meleg hangon köszönték meg gróf fankovich-pár nagy á'dozatkészségét. Németh Mihály csóíi kisgazda meleg hangon, hálás szívvel mondott köszönetet a jóságos lelkű grófnénak, aki annyira szivén viseli az iskola ügyét. Hogy az iskola mit ad nővendékeinek, azt úgymond, ő tapasztalatból látja, fia a múlt évben végzett. Szabó Lajos a vizsgázók nevében köszönte meg a sok áldozatot, munkát, amit reájuk fordítottak. Lelkes hangulatban fejeződött be a szép vizsga. Kerék Péter. HIR E Ki •• Személyi, hír. Dsida Ottó, győri tanker. kir. főigazgató f. hó 3-án városunkban időzött s megszemlélte a ref. kollégium Petőfi-kiállítását A Női Mária Kongregáció szives tudomására hozza tagjainak, hogy rendes gyülésünk hétfőn, április hó 9-én délután 5 órai kezdettel lesz. Eljegyzés. Pénzes József, a Ker. Nemzeti Nyomdavállalat vezetője, eljegyezte Vághó Mancikát. Gratulálunk., A pápai Petőfi-kiállítás. Kevés város van, mely oly sok Petőfi-reminisenciával bir, mint Pápa. Nagy vándorköltőnk háromszor fordult meg városunkban. Meleg kegyelet ittartózkodásának nyomait fölkutatta és elénk tárta egy igazán értékes és érdekes kiálíítás keretében. A kollégium egyik terme át van varázsolva Petőfi muzeummá. Benczúr Petőfi arcképe dominál nemzeti szalagokkal díszítve; egyike Jókai Mórtól származik. 1882 ben tette le a budapesti Petőfi szoborpál. Benczúr képe alatt fekszik az „Ifjúsági Képzőtársulat" érdemkönyve, Petőfi bíráiói székfoglaló beszédénél kinyitva. Az egész könyv Petrovics Sándor sajátkezű irása Az ép jelenlevő Dsida főigazgató fölkiáltott: „Bár a mostani diákjainknak ily jó irása volm !" Az érdemkönyv mellett látjuk a „Tavaszi zsebkönyv" több példányát. A pápai „Képzőtársaság" kiadása 1845 bői, mely azonban Petőfinek kevés örömet okozott: gúnnyal fakad ki a „megtiszteltetés" ellen. Érdekesek a T. Tarczy Lajos vezetése alatt álló „Képző-Társaság" Petőfi korabeli meghívói második évi örömünnepére, melyen Peíőfi többször szerepel mint költő és mint előadó. Az állványt, melyen Petőfiszobrok, köztük Zászlós Isíváné, díszlenek, egy violaszinü magyar selyemkendő borítja, melyre rámutatva Pongrácz József nagytiszteletü úr t éfásan jegyzi meg : „Ez nem a Szendrey Juliaé, hanem az én kis leányomé". Egy másik üvegszek ényb?n látjuft a „Honderű* egy példányát, melyben P. Horvá'h Lázár „Ökör-' szem" és „Sármányka" verseiben kigúnyolja a Petőfi és Arany közötti levelezést. A „Pesti Divatlap" szerkesztője „jóakaró* kritikát is közöl egy olcsó Pelőfi-kiadásról Igen érdekesek a főiskola akkori jegyzetei: Petrovics Sándor tandíj-hátra lék 30 krajcár, büntetéspénz 50 krajcár. Gazdaaszonyának mosásért adós maradt. Mind megannyi illusztrációja egy nagy lélek vergődésének a kicsinyes mindennapi nyomorral. Esy gyüjtőiven a jómódú Nagy Gedeon 8 forinttal szerepel, melyet nem fizeteit meg, míg „Obsitos katona" (Petőfi) 10 krajcárt jegyez, melyet „ megfizetett A tanárai nem igen lelkesülnek az akkori pápai diákért, egyszer megdoigálják tót kiejtéséért, majd bizonyítványában, mint „elsőt az utolsók közt" jegyzik. Mindezt megtudjuk a kiállítás első részében : Petőfi Pápán. Az egyik szekrényben ott találjuk életében, a másikban halála után megjelent költeményeit. A 36 nyelvre tordftoit Petőfi fordítások közül 16 nyelvvel találkozunk a kiállításon, Cenníenáriumi ünneplése is meg van örökítve a legnyugatibb „Hommage á Petőfi*-tői a legkeletibb „Emléksorok Erdélyből" ig. Petőfi eltűnésének irodalma mellett ott látjuk Petőfi zenésített verseit; nem hiányzik a Petőfi bélyegsorozat sem. A falakon függnek Petőfi legkülönbözőbb képei Helbing most megjelent karcolatától egy nemzeti színű amerikai plakátig. A pápai diákok nagy kollégájuk versei illusztrációi ép oly érdekesek, mint a statisztikai magyar térkép rajza, melyen fei van tüntetve, Petőii mely városban hány verset irt. Pápán huszonegyet. A sok szorgalommal, ügyességgel és kegyelettel összeállított gyűjtemény létrehozásáért nagy elismerés illeti Pongrácz József nagytiszteletü urat. Pápa városa legszebb hódolatnyilvánítása nagy diákja iránt ez a szép kiállítás, mely április hó 20 ig ma rad nyitva. E. A. M. b.