Pápa és Vidéke, 20. évfolyam 1-52. sz. (1923)

1923-03-18 / 11. szám

bast hozzájárul az integritás megvalósulásához. Az áll. tanítóképző intézet ugyancsak 15-én tartotta Petőfi-ünnepét, melyen az ünnepi beszédet Proszt István IV. é. tanítójelölt tartotta. A ref. főiskola ünnepének szónoka Kozma Andor, a M. T. Akadémia tiszteleti, a Petőfi és Kisfaludy Társaságok rendes tagja, az országos nevű költő volt. Az iskolai ünnep után Németh István püspök megnyitotta a kollégiumban rendezett rendkívül értékes Petőfi-kiállítást, azután pedig az ifjúság zárt sorokban a Honvéd-emlékhez vonult, ahol ünnepi beszéddel és szavalatokkal rótta le hódolatát a 48 as honvédek dicső emlékének. Majd a Petőfi házhoz vonultak s ott hatalmas babérkoszorút helyeztek el az emléktábla fölé lelkes beszéd és szavalat kíséretében. Este a színházi ünnepélyen nagy sikerrel adták SzávayGéczy: Petőfi cimü színművének 3 jelenetét és Herczeg Ferencnek: A költő és a halál c. alkalmi darabját. A szinházi ünnep nagy munkával és még nagyobb hozzáértéssel váló rendezése Sándor Pál tanárnak kiváíió érdeme. A szereplők egytőlegyig derekasan megállták helyüket, de névszerint is meg kell említenünk a Petőfit személyesítő Pethő Sándort, id hatalmas szerepét mindvégig lelkesen, minden szavát mélyen átérezve játszotta meg. Méltó partnere volt Szendrei Júlia szerepében Szűcs Iduska természetes, könnyed játékával, közvetlen előadásával. Mindkettőjüket több izben nyílt színen megtapsolták. A szizházi est méltó betetőzése volt lelkes Petőfi-ünnepeinknek. Műkedvelő szinelőadások. Egyesületi helyiségekben és a Városi Síinházban egymást érik a műkedvelő szinelőadások s bizony boldog lenne bármely szindirekíor, ha annyi telt házat tudna összehozni, mint amennyi a mi derék egyesületeink nemes törekvését honorálja. Nagyon helyén valónak tartjuk, hogy az egyesületek tagjaik továbbképzésére s nemes szórakoztatására a szinelőadások tartását is programmjukba veszik, de ugyanitt kötelességünknek tartjuk figyelmeztetni is őket, hogy színdarabok megválasztásában a legnagyobb körültekintéssel járjanak el. Legutóbb a ker. szoc. dohánygyári munkások szakszervezete hozta színre GerŐ Károly népszínművét, a Felhőszakadást. Háromszor telt ház nézte végig a műkedvelő gárdának szép és ügyes játékát. Stílszerű volt a szereposztás és a darab rendezése, a műkedvelők általában jól játszottak, egyesek pedig valósággal művészi talentumot árultak el. Árki Rózsikát és Teruskát már régebben ismerjük, s igen szívesen látjuk őket a színpadon, mert ott egészen otthon vánríak s- temperamehíumos játékukkal teljesen lebilincselik a közönséget. Amit pedig Stenger Lajos produká't az öreg szolgának szerepében, az becsületére válnék bármely neves színésznek is. Oly közvetlenül, megkapó természetességgel adta a hűséges öreg szolga szerepét, hogy a közönség a nyilt színen többszőr megtapsolta. Ám nyilt őszinteséggel megmondjuk, hogy a színdarabot nem szerencsés kézzel választották meg. Nem állítjuk, hogy cselekménye nem erkölcsi alapon épül föl, de az az alap az előadásban alig látható. SokkaKélesebben kiri belőle az elégedetlen munkásság megokolatlan keserűsége, sokkal bántóbb a munkástömegek baltávai és husángokkai való követelődzése, hogy ne feledtetné azt a kis erkölcsi tartalmat, amit úgy kell szinte erőszakosan kifejteni a darabból. S akinek kedvezni akar, a munkásnépet sem tünteti fel kedvező színben. A magyar munkás nem lopja le tönkrejutott gazdájának asztaláról az utolsó kenyérdarabot s ha az éhező tömegeket valaki bőségesen ellátja kenyérrel és hussa', sokkal tisztességtudóbb, hogy sem akkor még bort követeljen. Ellestük az előadás után a nézőközönség kritikáját. „Bezzeg szűköltek az urak, — mondotta egy munkás — mikor megsuhogtatták fejük fölött a furkós botot." S valóban, ha megrostáljuk a darabot, csak a furkós bot marad meg belőle. A rendezőség célja bizonyára nem ez volt a darab megválasztásánál. A tanulságot azonban minden egyesület levonhatja magának. Vannak elsőrangú színműveink, ezekből válogassunk, ezeknek az előadása nemesen gyönyörködtet és szórakoztat s emellett erkölcsi hatást is gyakoróí a szreplőkre és a hallgatóságra egyaránt HÍREK. < •• A Kath. Nővédőegyesülei: f. hó 21-én Szent Benedek tiszteletére a bencés fögimn. dísztermében es télyt, rendez a következő műsorral: 1. Salve mater... Énekli a bencés főgimn. vegyes kara. 2 Ünnepi beszéd. Mondja Kollár Gedeon bencéstanár. 3. Pfoch: Flamma Sancta. Trió. Előadják Bodor Jánosné, Nimsitsné Széptóth Mária, Németh Döme ben cés tanár. 4. Sík Sándor: Ketten a Mesterrel, Szavalja Nagy Ignác. 5. Élőképek. I. Ora et labora (Imádkozzál és dolgozzál)! A kis Jézust alakítja Szeleczky József. II. Sancta Maria, deliciae Beaedictinorum (Szűz Mária, bencések gyönyörűsége). Szereplök: Szűz Máiia Kolbe l'us, Ke . resztelő János Domonkos Béla,: Szent Benedek Budai Ferenc^ Szent Scholastika Trauner Bözsi Bencés apáca Gigler Idus. Az estély kezdete d. ű. ; 5órakor. Helyárak: l.—Ví.sör 100 K, ' VII.—XII. sor 80 K, a többi ülőhely ' 50 K, ál'óheiy 30 K. Jegyek folyó hó 17-től kezdve előre válthatók j Hunka Anna cukrászdájában., A tiszta jövedelem a bencés főgimn; jótékony- ; sági alapjáé, azért felülfizetéseket köszönettel logad az Egyesület. Eljegyzés. Szutter Zoltán bágyogi jegyző f. hó 14 én eljegyezte magának Csizmadia Lajos theol. igazgató bájos és nagyműveltségű leányát, Irént. Liturgikus kurzus. „A krisztusi élei forrásaidról beszélt dr. Szűnyogh Xavér a legutóbbi konferencián. „Legyetek szentek, amint a ti menynyei,Atyátok is szent": parancsolta az Úr Jézus és ennek a szubjektív szentségnek a megszerzésére eszközül adta az objektív szentségeket. E szentségeket az -Egyház szertartásokkal vette körül, kogy a lelkeket a vételükre minél méltóbbakká, a szentségek hatását a lélekre minél maradandóbbá tegye. Részletesebben a keresztség, a házasság és a betegek szentségének liturgiájáról beszélt az előadó. A befejező konferencia március 19 én lesz „A természet megszentelése

u cimen. A pápai képző- és iparművészeti társulat közgyűlése. A társulat elnöksége ez uton hivja fel tagjait, valamint városunk mű vészetet és ipart kedvelő közönségét, hogy folyó hó 17 én d. u. 5 órakor a városháza közgyűlési termében tartandó közgyűlésén megjelenni szíveskedjék. Tárgy: 1. dr. Tenzlinger József polgármester elnöki megnyitója, jelentések az eddigi eseményekről. 2. Az átdolgozott alapszabályok elfogadása, tisztségek betöltése. 3. Gamerra A. Mária bárónő előadása az iparművészet köréből. 4. Zárószavak. A kulturális életünkben jelentős közgyűlésre nyomatékosan felhívjuk kö zönségünk és különösen az eddig még kevés érdeklődést mutató vas-, •fa-, szövő-, bőr és agyagiparral fog lalkozók figyelmét. Kőrössy Endre előadása a Ker. Munkásegyesületben. A pápai Ker. Munkásegyesület a mult vasárnap tartotta március 15 iki ünnepét a tagok nagy érdeklődése mellett. Ez alkalommal Kőrössy Endre, a Magyar Nemzeti Szövetség főtitkára tartott előadást a „Nacionálizmus és internsciónálizmus" címen. Az illusztris szónokot a közönség kitörö lelkesedéssel ünnepelte. Majd hazafias szavalatok és „A honvéd" színdarab következeit, mely után a közönség hazafias érzésekkel telített lélekkel énekelte el a Himnust és ezzel az ünnepség véget ért. Halálozás. Hartmmnn Elek, hü szárfőhadnagy, aki hetekkel előbb öngyilkosságot kísérelt meg, f. hó 12 én az Irgalmasok kórházában meghalt. Adományok a kath. női egyesületek karácsonyi akciójára. Markhót A., Hunka A. 100—100 K, N. N., WolhraabA., Gollovitzer J , Fellner J. 50 -50 K, N. N 40 K, N. N,

P Freimann M., Kecskés testv. 30—30 K, N. N, Berkó I, Tengedy L., Háíterné, Lőrincz I.. Fodor S., Pfers P,, N, N., N. N. 20-20 K, Horváth E.., N. N., Horváth A., N. N. 10—10 K, Mayer I. 10 üveg bor. A Ker. Munkásegylet új tisztikara. A Ker. Munkásegyletnek f. hó 4 én tartott közgyűlésén a következő ;ój tisztikait választották meg.:; Elnök : Fábián Károly, - alelnök::! László Mihályj, főtitkár ; Kovács ;jó. • zsef, titkár: Szalay Lajos, pénztáros: Horváth Lajos, háznagy: Getző Gyula, II. háznagy: id. Szalay Ferenc, számvizsgálók: Fekete Elemér, Mihály, ügyész: dr. Molnár Imre, jegyző Véninger Jenő, vigalmi bizottság elnöke: Domonkos Imre. Választmányi tagok: Venczák Zoltán. Dienstmann Pál, Fejes Gergelyné, id. Fers Mátyás, Fers József, Jankó Mihály órás, Harkai József, Kardszag Mihály, Magyar Gyula, A4iklós József, Nagy Gábor, Németh Lajos, Pados Antal, Prém József, Pálovics János, Szűcs Dezső, Szalay János, Szeiler Pál, Szalay Ferenc, Szigeti Ábel, Takács Antal, Somogyi Sándor, Vér Ferenc, Vághó Ignác, Horváth Sándor. Borzalmas öngyilkosság. Borzalmas módon vetett véget életének Vajda Gézáné, pápai lakos. Pár nappal előbb férjének halál hirét kapta Amerikából, s efölötti elkeseredésében szerdán délután konyhakéssel szivén szuria magát s rögtön meghalt. Hirdetmény. A város kezelésében levő mozgófénykép szinház Üzemnél alkalmazott személyzet felsőbb rendeletre 80 százalékban a hadirokkantak, menekült, továbbá nyugdíjas közalkalmazottak közül alkalmazandó. Felhivom mindazon igényjogosultakat, akik az alább felsorolt alkalmazást vállalják, hogy f. hó végéig igényüket a Hadirokkantak Nemzeti Szövetségének titkáránál, (Városháza 18. ajtó) Írásban, vagy szóval jelentsék be. Alkalmazást nyerhet: 1 zongorista, előadásonként 200 K, legkisebb évi 76.000 K ke* resettel, 1 pénzszedő, előadásonként 75 K, legkisebb évi 27.000 K, kereseitel, 4 jegyszedő egyenként előadásonként 30 K, évi 10.800 K keresettel A munkaidő tartalma: Szerdán, csütörtökön és szombaton kétkét előadás, este 6 — 10 óráig, vasárnap. 4 előadás, délután fél 3 tói 10ig. d'. Tenzlinger József. s A Keresztény Politika márciusi száma. Megjelent a Keresztény Politika márciusi száma, amely gazdag tartalmával feltűnést kelt. Dr. Ernszt Sándor és Frühwirth Mátyás szerkesztésével megjenő folyóirat, az ország legtekintélyesebb közgazdasági és szociálpoli'ikusainak Írásaival jelenik meg. A márciusi számban Hegyeshalmy Lajos nyug. kereskedelmi miniszter irt nagyértékü tanulmányi az állami köitségve ésről. Bleyer Jakab nyug. miniszter közéleti hibákról értekezik, egy svájci politikus pedig hazájának szociálpolitikai küzdelmét festi le. Túri Béla nagyjentőségü külpolitikai közleménye zárja le a tanulmányok -sorozatát. Frühwirth Mátyásnak még érdekes közleménye a Gazdasági és szociális viszonyok számokban és grafikomokban címen. A folyóirat külpolitikai rovatát közli a szemle, amely c upa aktuális anyagot ölel fel. A folyóirat havonként jelenik meg és előfizetése egy negyedévre 250 K. Kiadóhivatal: Budapest, IV..-Ferenciek-tere 7. ;; •;\