Pápa és Vidéke, 20. évfolyam 1-52. sz. (1923)

1923-03-11 / 10. szám

1 MHlBillffl 'llilli IIIIIIWMiilMlllltelBmfflTii^^ Előfizetési Arak: negyedévre 170 ke*., egy hónapra 6a kor. Egyes szám ára darabonként 15 kor. POLITIKAI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal Fö-tér 12. s*. telefon 61. sz. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Március idusán. Sudár tornyok tetejére, há­zak ormára felröppen a három­színű zászló s mintha a mon­dák turulmadara volna, úgy verdesi, csattogtatja szárnyait a búval harmatozó térségek fölött. Az ébredő természet tavaszi fuvalom szárnyain küld üzenetet a deimedt szivü nem­zetnek, halkan suttogva, hogy az irigy szomszéd meg ne hallja: menjetek magyárok a lobogó szárnyai alá ünnepelni. Millió szívben gyúlnak ki a nemzeti érzés apró tüzei, a zászló szarnyai alatt láng­tengerként csapnak föl a fe­kete égboltra, hogy hirdessék a magyar jövő hajnalhasadá­sat. Minden szivén átfut a ti­tokzatos életvágy meleg árama, minden örömet százszorosan fokoz valami ismeretlen lelke­sedés. A törneglélek bizonyta­lan sejtése egyetemes gondo­lattá tömörül: fogjon ma össze új vérszerzödésben a nemzet apraja-nagyja a csonka-ország föltámasztására. Március tizenötödike nem­csak a szabadsajtót s a nem­zeti követelések kivívását jelenti ma a magyarnak, hanem fogla­latja a mult minden dicső tettének, emléke a nemzet haj­dani nagyságának. Oltár, me­lyen hallgatag gyásszal sora­koznak elhalt nagyjaink árnyai Szent Istvántól Széchenyiig, hogy újra irányt szabjanak az útvesztőbe tévedt magyarság­nak. Ezért ünneplésünk nem lehet terméketlen lelkesedés csupán, hanem szent elhatározásnak kell megfogamzania minden magyar szívben, hogy ezt a Prokrusz­tesz ágyba kényszerített sze­gény nemzetet lankadatlan mun­kával és SZÍVÓS kitartással visszasegítsük a gazdasági jó­lét, a politikai és társadalmi rend napsütéses tájaira. Itt az ideje, hogy elszántan rálépjünk a nemzeti megújho­dás biztos célhoz vezető út­jára, s ha közben el-elbotlunk is a még mindig friss hantok­ban, melyek szabadságunkat, területi épségünket, nemzeti önérzetünket takarják, nem szabad kétségbeesnünk. Ne fe­lejtsük, hogy a világtörténelem mozzanatainak szálai a gond­viselő Isten kezeiben jutnak Össze. Tervei elérhetetlenül ma­gasak, szédítően mélyek, melyek fonalán a mi gyarló gondola­tunk nehezen tud felkúszni. Világot kormányzó eszközei nem mindig egy kegyes kéz puha simogatása, hanem sok­szor kemény kalapácsütések, melyeket rombadölés, rázkódás, jajszó és siralom szokott kö­vetni. Ne lázadjunk a meg­próbáltatás idején, hanem ra­gaszkodjunk a nemzeti mult egyetlen alapjához: keresztény hitünkhöz s romlatlan magyar­ságunkhoz. Öntudatos és élet­erős népet a Gondviselés nem ejt el, hanem terveinek épüle­tébe illeszt, hogy örök gondo­latait hordozza az idők végéig. A megyéspüspök a Kath. Körhöz. Dr. Rolt Nándor megyéspüspök a Kath. Körnek febr. 25 én tartott közgyűléséből küldött üdvözlő távira­tára a következő meleghangú levelet küldötte : „A Kath. Körnek közgyűléséből küldött üdvözlő táviratot hálásan köszönöm. Ezen üdvözletben meg­nyilatkozását látom annak az őszinte ragaszkodásnak, mellyel a pápai kath. társadalom m. t. képviselete főpásztorához viseltetik. A kath. kö­zönség társadalmilag megnyilvánuló képviseletét látom én a Kath. Kör­ben, mely éppen ezen nagy és ne­mes hivatásánál fogva hivatott a társadalmi életben a vezérszerepet vinni. Egy hivatása magaslatán álló Kath. Kör, hogy ügy mondjam : ele • ven lelkiismerete a város kath. kö­zönségének, miből viszont az követ­kezik, hogy a kath. körök jogosan s'.ámíthatnak a kath. közönség leg­messzebbmenő támogatására és fel­karolására. A Kath. Kör hivatása a kath. együttműködés biztosítása. Olyan munkakör, melyben minden hithű kath. ember örömmel dolgoz­hatik. Isten áldását kérem áldásos működésükre, melyre egyben fő­pásztori áldásomat is küldöm. Le­gyen jelszavunk és programmunk: •Krisztus békéje, melyei Krisztus or­szágában kell keresni" A Kath. liövédöegyesiUet második böjti estélye/ Nagyszámú és előkelő közönség jelenlétében tartotta meg a Kath. Nővédőegyesület második böjti es­télyit f. hó 7-én a bencés főgimná­ziumban. Az estélyt az áll. tanító­képző intézet kisebb zenekarának precízen és művészi átérzéssel elő­adott Bercsényi-indulója nyitotta meg. Ezután dr. Pusch Ödön veszprémi kegyesrendi igazgató lépett a pó­diumra és mélyen szántó és meg­győző erejű apologetikus gondolat­menetben teljes megvilágításba he­lyezte a lélek létezéséi, örökkévaló életét és az ebből folyó gyakorlati következtetéseket. A materializmus gyarló levegőverdeséseivel szemben bátran utal az embert ismerő tevé­kenységek szellemi jellegére, azon alapvető pszíhologiai jelenségre, amellyel lelki tényeimet önmagamtól mintegy elválasztottan szemlélhetem : az öntudatra. A különböző időbeli tudatállapotaim ez azonos alanyának, az „én"-nek tudata az anyag világá­ban teljesen ismeretlen és az anyag­elvüség számára örökre megfejthetet­len marad. Áttér azután a szabad­akarat lelki tényére, melynek valósá­gát a szélső deternizmussal szem­ben az öntudat és közmeggyőződés tanuságtételével győzi be, szellemi, anyagtalan jellegét pedig azon saját­ságból, hogy akarhat az ember tisz­tán szellemi javakat is, amilyenek: a tudomány, az erény, sőt akarhat szellemi javakat az anyagiak ellenére is, mint amelyet a kísértések idején történni szokott belső küzdelem kézzeltcgható valósága mutat. tMin­dezen lelki tények és tevékenységek anyagtalan, szellemi voltáról önként következtet azok önálló szellemi hor­dozójára : a lélekre. A lélek, az Isten e legcsodásabb ajándéka az embernek, halhatatlan életre van teremtve. Ennek igazolá­sára, a lélek egyszerű, osztatlan mi­voltára ; a jutalmazó és büntető Isten igazságosságára s az emberi termé­szetbe oltott kiirthatatlan boldogság­vágyra hivatkozik, mindvégig csak a józan okoskodást és a keresetlenül egyszerű előadást tartva szem előtt. Végül a lélek halhatatlanságának kimutatása után lelkes szavakban arra buzdítja hallgatóit, hogy külö­nösen most, a bűnbánat és töröde­Jem időszakában eszméljenek rá a lélek értékének és az örökkévaló életnek nagy gondolatára. Csak a krisztusi élet gyakorlása biztosítja a lélek szépségeinek kifejtését, az erkölcsi erőt és lelki nemességet. De necsak önmagunk tökéletesítésén fáradozzunk, hanem törekedjünk arra is, hogy apostoli lelkek legyünk, hogy Krisztus országának mentül több lelket megnyerjünk. Az igazi keresztényi élet Krisztus drága örökségének, hitünknek állandó ápolása biztosi'ja majd halhatatlan, lélek végsorsát: az örökkétartó bol­dogságot. A közönség lelkes tapssal hono­rálta a kiváló szónokot. Utána Hermann László dr. ült zongorához, aki Beethoven G. dur Románcának és Drdla Kubelik Sere­nádéjának bravúros előadásával va­lósággal magával ragadta hallgató­ságát. Az estély utolsó pontja egy drámai jelenet volt Sz. Ágnes életé­ből. Mayer Idus a szelid lelkii, erős hitű és a vértanúság pálmája után sóvárgó sz. Ágnes szerepét játszotta meg megkapó közvetlenséggel és bájjal, míg Mdtz Ilonka a nemes­lelkü, a kereszténységet fokonkint megszerető s végre megtérő római hölgynek, Fabiolának alakításában remekelt. Igen jól játszotta Puck Jó­zsef is a sz. Ágnes kezét meg­nyerni óhajtó római tiszt szerepét ügy látjuk, a Kath. Nővédőegyesület böjti estélyei egyre nagyobb számú közönséget hódítanak meg, amint azt a jól rendezett előadások való­ban meg is érdemlik. Kinevezés. A vall. és közoki, miniszter a Veszprémvármegyei Isko­lán kívüli Népművelési Bizottságba 5 évi időtartamra tagokul kinevezte Kraft József áll. tanítóképző-intézeti tanárt és Tarr Gyula földraives­iskolai igazgatót. A megtisztelő ki­nevezéshez, amely a nevezettek eddigi eredményes kulturmunkájának hiva­talos elismerése, őszintén gratulálunk.

Next

/
Thumbnails
Contents