Pápa és Vidéke, 20. évfolyam 1-52. sz. (1923)

1923-12-23 / 51. szám

követeljük a szociális ügyek rendezését, mert a keresztényszociálizmus megelégedettséget akar itt a földön is, az emberek megnyugvását, az emberek békességét, a családi békét akarja biztosítani. Ezért nevezzük joggal a Megváltó születését a mi karácsonyunknak, mert a keresztény magyar munkásság ünnepi lelkihangulatban fogadja az Igazság születését, mert ettől reméli annak a sötétségnek az eloszlását, amely még mindig megüli az emberek lelkét. Bizton reméli, hogy nehéz küzdelmét siker fogja koronázni, mert vele van az igazság, amely minden gyarló emberi gonoszság fölött diadalmaskodni fog. Sz. Megalakult a Keresztény Nemzeti Gazdasági Párt. Hosszabb tárgyalások után a múlt héten megalakult a Keresztény Nem zeti Gazdasági Párt. Értékes, fajsúlyos nevek szerepelnek az uj párt névlajstromán. A keresztény nemzeti gondolat őszinte komoly híveit sok keserű csalódás érte az elmúlt években. Most uj reményekkel nézünk az uj pártalakulás felé, amely nem konjunktúrád hanem ízig-vérig keresztény politikusokból akarja összeállítani a maga táborát. Az alakuló értekezleten elfogadott nyilatkozat szerint a párt célja egyesíteni a keresztény nemzeti tradicionális alapokon álló erőket. Erőteljes gazdasági és szociális politikát sürget. Az új párt csak olyan kormányt hajlandó támogatni amely a nyilatkozat pontjait magáévá teszi. Egyébiránt programja a következő: 1. A közéleti tisztaság biztosítása. 2 A nemzetgyűlésnek országgyűléssé való átalakulása, a választójogi törvény megalkotása. 3. A közigazgatás egyszerűsítése és az önkormányzat korszerű átépítése. 4. A Jegybank haladéktalan felállítása és a hitelügyek rendezése. 5. A külföldi kölcsönnek és egyéb külpolitika kérdéseknek a parlamenti bizottságokban való tárgyalása. 6- A kereskedelmi mérleg céltudatos javítása, a kivitel parlamenti ellenőrzése. 7. A munkanélküliség orvoslása. 8. Céltudatos agrárpolitika, a földreform gyors végrehajtása. 9. A köz- és magánalkalmazottak létminimumának biztosítása.. A rnunkásbiztosítási és szakszervezeti törvény megalkotása. A közélelmezés javítása és a drágaság leküzdése. 10. Az adózás kérdésének igazságos és méltányos rendezése. A tőzsde és fényűzési adó felemelése. A párt a nyilatkozat után megválasztotta a vezetőséget, melynek tagjai Czetler Jenő, Ernszt sándor, Hegyeshalmy Lajos, Wolf Károly és Zichy János gróf lettek. A választás után a párt a fővárosi törvényjavaslat tárgyalásával azonnal meg is kezdte működését. FejSesszük kórházunkat! A háború, a forradalmak s az ezeket követő nehéz idők súlyos váltságba juttatták országszerte az egészségügyi intézményeket. Az Irgalmasrend pápai kórházát, a város és a nagy környék egyetlen kórházát is a megbénulás veszedelme fenyegeti, nagy fontoságú és áldásos működésében. Másfél év előtt az előbbi magánkórház a kor követelményeinek megfelelően nyilvános jelleget vett fel, hogy gyógykezelést nyújthasson kivétel nélkül minden arraszorulónak. Forgalma, mely a legutóbbi idő alatt megháromszorozódott, nemcsak a város és járás, hanem a szomszédos járások kórházi beteganyagának jórészét is felöleli. Három speciális osztálya többnyire túlzsúfolt. Felszerelési tárgyai azonban, elsősorban ágyfelszerelései és fehérneműje, melyek a háború és forradalmak előtt is megrongálódtak, a fokozott és egyre fokozódó igénybevétel által annyira tönkrementek, hogy a komoly gyógykezelést veszélyeztetik. Sajnos, e hiányok pótlására sem az állam, sem a város, sem a jelenleg jelentéktelen vagyonnal rendelkező tulajdonos Irgalmasrend sem képes gondoskodni. Ezért tudatában ennek a fontos feladatnak, mely erre a kórházra hárul, dr. Paupera Ferenc, a város nemzetgyűlési képviselőjének kezdeményezésére bizottság alakult azon célból, hogy ez intézmény működésének biztosítására a társadalomhoz forduljon segítségért. Az alakuló ülésen megjelent szépszámú társadalmi előkelőség garanciát nyújt arra, hogy az akció szép eredményt fog felmutatni. A bizottság megalakulása után elnökké gróf Esterházy Móric, gróf Esterházy Sándor, dr. Paupera Ferenc, gróf Jankovich-Bésán Endre, Gyurátz Ferenc, Bélák Lajos, Szóld Manó és dr. Veszely Tibor urakat, ügyvezető elnökké pedig dr. Tenzlinger József polgármestert választotta meg. Megválasztották a tisztikart és az alispá nilag engedélyezett gyűjtési akció lefolytatásának módját tárgyalták meg Elhatározták, hogy a városhoz és a járás minden községéhez, mint testülethez, a társadalmi alakulatokhoz és a magánosokhoz is gyüjtőiveket és kérő leveleket küldenek. Dr. Tenzlinger József elnöki záróbeszédében meleg hangon a város szeretetébe ajánlotta a rendkivüli fontos ügyet. Dr. Paupera Ferenc képviselő úr példát mutatandó, máris 1 millió korona összeget adományozott. Az adományok beérkeztekor azokat hirlapilag nyugtázzák. Bízunk városunk s a járás mindig áldozatkész társadalmában, hogy meg fogja érteni a megindult mozgalom nagy fontosságát, s adományaival lehetővé fogja tenni az annyira szükséges fejlesztést. A Pápai Képző- és Iparművészeti Társulat kiállítása. Városunk közönsége f. hó 16 tói 19-ig terjedő időközben elismerésre méltó érdeklődéssel látogatta a fokozatos fejlődést és hatalmas erőpróbát mutató Pápai Képző- és Iparművészeti Társulat III. tárlatát. Különösen 18-án d. u. valóságos ünnepe volt a kiállításnak, oly szép számú s igazi műélvező közönség volt jelen. 16-án déli fél 12 órakor dr. Tenzlinger polgármester örömtől áthatott, elismerő szavakkal nyitotta meg a társulat tárlatát. Különösen kiemelte annak az igazságát, hogy a magasabb kultúrájú nép emelkedik mindig föléje az alacsonyabb kultúrájúnak, s a társulat jelen működésében is egy tégláját látja hazánk ujjá és naggyá épülésének. Zárószavaiban biztos reményét fejezte ki annak, hogy Pápa város közönsége a jövőben még nagyobb megértő támogatással siet a rövid két év alatt is oly szép fejlődést felmutató társulat felkarolására, akár azzal, hogy működő, vagy pártoló tagjai sorába lép, akár azzal, hogy tárlatait szorgalmasan látogatja. . A nagy tetszéssel fogadott beszéd után maga a város is több értékes képet szerzett meg, bár egyébként is elismerésre méltó módon támogatta a társulat működését. A kiállított anyag csalóka hatást tett a legtöbb szemlélőre. Sokan azt gondolták, hogy hamar áttekinthetik s bizony mikor elemzésbe bocsátkoztak, az órák csak úgy eltünedeztek. A társulat Nesztora: Herz Dávid müveiből erős jellemző erejük miatt kiemeljük: Rembrand képmását és Putifárját. Laner Gizella kitűnő pasztell arcképével szinte önmagát multa felül. Losonczi Jenő remek figurális tanulmányaival és stilizációival tünt ki. Közülök: A dal cimü a Várg mot a középkor áhitata emelte és hitből élő nemzedékek keze díszítette. Az ember nem tudja, vájjon a vallás mindenható erejét csodálja e mely e művészeket ihlette, vagy teremtő tehetségüke!-e, mely a lelkükben élő eszménynek ily halhatatlan formát tudott adni. És e dómok nyitva állnak, az emberek járnak-kelnek bennük, s inig a testet öltött szépség szemléletében elmerülnek, a lelkük önkéntelenül oda száll, ahová a karcsú oszlopok erdeje s a csúcsivek finom vonalai törnek: a magasságos felé, az ihlető Művészhez, az Isten trónusához. Csak egy jellemző példát hozok fel vallásosságuk bizonyítékára. Ahogyan a vidékiek az ünnepnapokon szivesen felkeresik Münchent, hogy a hétköznapok egyhangúsága után a lelküket a kultúra értékeivel telítsék, épp olyan szivesen tölti a fővárosi ember szabad napját a természeti szépségekben bővelkedő vidéken. Majdnem minden tíz percben indul egy kiránduló vonat a gyönyörű bajor tavakhoz s a fáradt idegekre oly jótékonyan hatnak az Amersee, Tegernsee, Schliersee, Chiemsee, Starnbergersee hűvös hullámai s a fenyveserdők és hegyek üde levegője. Ez az egészséges, erős nép rajong a természetért s így állandó kapcsolatban marad a földdel, melytől a fővárosban " é'ő ember oly könnyen elszakad I De az indulás előtt a müncheni eleget tesz vallási kötelességének és szentmisét hallgat. Olyan jól esett látnom, midőn vasár- és ünnepnapokon a remek Szent Bonifác bazilikában mondott misémet mindig egy sereg ilyen kiránduló hallgatta. Turisla öltözetben, hátizsákkal, bottal felszerelve, teljesen utrakészen álltak és térdeltek az oltár körül férfiak és nők s a szentmise végeztével lélekben felüdülve, derült arccal, vidám csoportokban indultak a pályaudvarokra, hogy szép országuk valamely kies pontján kedélyüket és testüket is felfrissítsék. Természetszeretetükkel egyformán erős művészi érzékük. Münchenhez hasonló művészeti gócpont nincs több a világon. Városuk felépítése a legrégibb idők alkotásaiban éppen úgy, mint a mi korunk munkáin fejlett izlés jegyét hordozza. Fejedelmeik jártak előljáró példával. Az uralkodó családban hagyományos erény a művészetek szeretete és támogatása. A mult században I Lajos és II. Miksa király nevéhez fűződik számos műemlék és múzeum létesítése. A müncheni gyűjtemények világhírűek. Oít van a két Pinakotheka: a régi, az 1800 előtt működött mesterek festményeinek meg lepően gazdag sorozatával. Csak magának Rubensnek láttam ott több mint hetven eredeti alkotását. Az uj Pinakoíheka a XIX. és XX. századi festők remekeinek pazar bő ségével. Az állami képtár (Staats galerie) és Schackgalerie, amelyekben szintén az újabb kor festőinek meslerműveiben gyönyörködhetünk. A Glyptotheka az antik szobrászatnak számos napvilágra került örök fonnaszépségü emiékét tárja elénk. Da ki győzné felsorolni a sok köz és magángyűjteményt, a számtalan hires művészt, aki iit született és tanult; utaljak-e azokra a művészeti iskolákra, melyekből a termékenyí.ő eszmék és tehetséges tanítványok nagy serege indult hódító útjára ? Cornelius, Kaulbach, Piloty, Genelli, Schwind, Gíauda Lorrain, Böcklin, stb. nevét nem kell dicsérni a mű történet ismerői előtt. Európa művésznövendékei manap is szivesen felkeresik az Isar-parti szép várost, bogy hires képzőművészeti akadémiájában s számos múzeumában magukat íovábbképezzék. A múlt nyáron a müncheni Glaspalast kiállító termeiben a legújabb művészet java terméséből mintegy 3000 képet és szobrot szemlélhettem. A számtalan műkereskedés az eredeti alkotások melleit a művészi másolatok és reprodukciók terjesztésével tesz jó szolgálatot az izlésfejlődésnek, a művészeti kulturának, mely a müncheni palotákban, az egyszerű polgári házakban, templomokban és utcákon éppen olyan ottho nos, mint a szépen gondozott, parkszerű temetőkben. Mindezen értékes jellemvonásokhoz sok más nemes emberi tulajdonság csatlakozik. Törhetetlen munkakedv, fejlett kötelességérzet, hűség, őszinteség, gazdag és mély érzelemvilág, derült kedély. Aki közöttük élt, megszereti őket s nem tudja feledni országukat és fővárosukat. Hiszem, hogy lesz még a mostaninál boldogabb karácsonyuk nékik is, nekünk is 1