Pápa és Vidéke, 20. évfolyam 1-52. sz. (1923)

1923-11-25 / 47. szám

szakmájuaknak, mert forradalmaik révén sok mindent elpusziítotíak, de a magyar szent korona szent és sérthetetlen maradt és mint egy élő csoda irányít, vezérel a jelenben és védi a nemzetet a jövőben is. A forgalmi adót eiienőrző köze­geknek, mert nehéz a helyzetük, mi­vel ahány ház, annyi féle a szok . .., illetőleg az eltitkolás. A forgalmi adót fizelőknek, mert viszont rajtunk, vásárlókon nagyon is beszedik azt. A kormánynak, mert már annyi politikai per-restanciája van, hogy emiatt nagyon könnyen „B" listára kerülhet. HÍREK. • • • Ottó király születésnapja. Szerte az országban november 20-án a kath. egyházak kivétel nélkül mind a legnagyobb szeretettel ünnepelték Ottó király születésnapját, aki most töltötte be 11-ik életévét. A távol idegenben fiatal kora dacára is érzi, tudja, hogy az ő születése napja a magyar nemzet számára mit jelent. Jelenti ez a jobb jövőbe vetett hitet es reményt, jelenti többek között a magyar „Hiszekegy" utolsó mon­datának teljesülését: „Hiszek Magyar­ország feltámadásában". Glattfelder Gyula dr. a Ma­gyar Kath. Főiskolai Diákszó- j vétség új tb. egyházi elnöke. A magyar katholikus egyesületek egyházi vezetői a napokban válasz­tották meg a M. K. F. D. új tisztelet­beli elnökét, Glattfelder Gyula dr., csanádi püspököt. A M. K. F. D., amely már több mint két éve funk­cionál és az összes kath. egyesüle­teket (számszerint 37-et) magában foglalja, összeköttetésben áll a mű­velt világ államainak összes kath. diákszervezeteivel és minden törek­vése odairányul, hogy a szegény hazánkat felvirágoztassa, az elszakí­tott területeken élő elnyomott kath. testvérek érdekeit védje és mindenek­előtt erős, tiszta jellemű generációt neveljen a jövő számára. Említenünk sem kell, hogy a M. K. F. D. új fel­lendülés előtt áll, hogy élére olyan férfiú került, aki nemcsak nevének és tekintélyének súlyával, hanem munkaszeretetével fogja képviselni és vezetni mindenütt az ifjúság ügyét. A magyar kath. ifjúság öntudatos egységben áll a püspök űr mögött s lelkes, megfeszített munkával akarja az egyház magas főpapjának az if­júság iránt oly nagyszerű módon ki­fejtett támogatását és szeretetét vi­szonozni. Tanári vizsga. A bencés főgim­náziumba járó ferences növendékek tanulmányi felügyelője, P. Eszterle Péter f. hó 20 án a budapesti Páz­mány Egyetemen letette a pedagógiai vizsgálatott s mint okleveles főgim­náziumi tanár, továbbra is a gimna­zista szerzetes növendékek tanulmányi felügyelője marad. Terciáriusok akciója. A pápai Terciáriusok rendje, mely néhány j hónapi tevékenységével a kath. tár­sadalom figyelmét magára vonta, fő leg a kath. férfiak körében kezd ál­talános rokonszenvet és érdeklődést kelteni. Működésében az igazi krisz­tusi eszmék magaszíosan szép test­véri szeretete fűzi szorosan egymás hoz a III. rend minden egyes tagj4í társadalmi állásra való tekintet nél­kül, s ezen megbecsülés és tisztelet egymás iránt a pozitív katholikus hitélet mélységeiből fakad. Fölemelő és egyben a kath. öntudat életre kel­tésének reményét magában hordozó cselekménye a Ill.-rendnek a havon­kénti közös szentáldozás, amikor nyilt szinen is tanúságot tesznek keresz­ténységük és Krisztus megvallása mellett. A Terciárusok akciója ezen­kívül még sok apró, de fontos kath. közügyre is kiterjed. Különös gond­dal ápolja a kath. szegényügyet, az elhagyatottak gondozását és segélye­zését. Szent Erzsébet napján a nők Ill.-rendje 85 szegénynek adott ebé­det, s ezen kivül több gyermeket ruhával és cipővel látott el. Vajha több kath. férfi ked'/et és bátorságot kapna ahhoz, hogy hitét meg merje vallani ne csak a templomban, ha­nem a közéletben is, akkor nemcsak szavakban, de tettekben is megnyil­vánulna a katholicizmusban szuny­nyadó erő. A terciáriusok agilis igaz­gatója P. Horváth Domonkos fárad­ságot nem ismerve küzd, fárad a szent ügy érdekében. A Kath. Leánykör műit szom­batdélutánján Barcza Leánder ben­cés tanár tartott magas nívójú elő­adást a modern szobrászatról. Az alapos tanálmányról tanúskodó ér­tékes előadást szép vetített képek kisérték. A Kath. Leánykör mai szom­batdélutánján VirághTtoiú bencés tanár tart előadást az egyháztörténe­lem köréből. Kezdete fél 7 órakor. Vendégeket szivesen látnak. A Ker. Nemzeti Nyomda­vállalat közgyűlése. A múlt va­sárnap tartotta Blazovich Jákó el­nöklete alatt közgyűlését a Ker. Nemzeti Nyomdavállalat R -t, Blazo­vich Jákó igazgatósági elnök nagy vonásokban ismertette az elmúlt üz­letév eredményei*, majd Venczák Zol­tán bemutatta a múlt évi mérleget. Az igazgatóság ajánlatára a köz­gyűlés kimondotta, hogy 15 percen­tes osztaiékot ad. A közgyűlés úgy az igazgatóságnak, mint a felügyelő­bizottságnak megadta a felmentvényt, Azután megejtették a választásokat. Lemondás, illetőleg eltávozás folytán megüresedett négy igazgatósági tag­sági helyre egyhangúlag megválasz ­tották Nemsits Eleket, Piatsek Gyu­lát, Régner Pált és Szeleczky Gyulát, a felügyelő-bizottságba padig be­választották Kónya Istvánt, Turner Nándort és Zsilavy Sándort. Minden fórumon a város győ­zött. Wittmann Ignác, aki a városi építési osztálynak az elnöke, Fő-ucca 19. számú földszintes házára emele­tet akart volna reáépíteni. Ennek a földszintes háznak azonban egy nagy hibája volt és van, hogy t. i. nem esik bele az utcarendezési vonalba, hanem attól másfél méterre kiáll. Ezen alapon a város az építési en­gedélyt még az elnöktől is megta­gadta. A vármegye közigazgatási bi­zottsága is a város mellett döntött. Fellebezés folytán került azután ez ügy a Belügyminisztériumba az Orsz, Lakásépítési Kormány-biztossághoz, ahol az építési engedélyt megadták s utasították a vármegyei közig, bi­zottságot is, hogy ilyen értelemben újólag hozzon határozatot. A vár­megye közig, bizottsága azonban ez­úttal is a város pártjára állt és az engedélyt nem adta rneg. Mi a ma­gunk részéről csak helyeselni tud­juk ennek az ügynek ilyetén elinté­zését, mert eivégre nem mindegy az, hogy hogyan épülnek a házak. Jól is néznénk akkor ki, ha mindenki oda építené a házat, ahová neki jól esik. A kis földszintes háznak azon­ban, amelynek teteje valóságos bo­tanikus kert, a sorsáért határozottan aggódunk, t. i. hogy még továbbra is fogja boldogítani a város legszebb uccáját, pedig aki emeletet akart volna ráépíteni, annyi téglája van, mint rostán a lik, vagy még annál is több s így, ha mindenáron eme­letet akart, azt is könnyen meg­tehette volna egy két lépéssel bel­jebb. A Szent István könyvek új sorozata. A Budapesti Szemle szeptemberi számában olvastunk megdöbbentő adatokat a magyar szellemi élet vál­ságáról. Elszorult a szivünk, látva, hova jutott szellemi életünk, hogyan szűnt meg egymás után annyi jobb sorsra érdemes vállalatunk. Aggódva gondoltunk a Szent István Társulat tavalyi nagyszerű kezdeményezésére, a Szent István könyvekre is, aggód­tunk, hogy ez az igazán szükséges, életrevaló vállalkozás nem lesz-e a a mostoha idők áldozata. S ime, a jóval karácsony, a könyvpiac sze­zonja előtt, itt van az első tizenkét szám folytatása kilenc kötetben, a békeidőt megszégyenítő pazar kiállí­tásban. Az első sorozatot a közönség a megérdemelt pártfogásban részesí­tette, a kiadó a katholikus tudomány kipróbált, jónevü gárdájával bátran foghatott a sorozat folytatásához, amelyben mindenki találhat magá­nak való olvasmányt, A természetbölcselet kérdéseit tár­gyalja Trikói József (a 13. sz ). A művelt közönséget tartja szem előtt és azért lehetőleg könnyed és min­denek fölött tanulságos óhajt lenni. Az értékelméletről nyújt tájékozó­dást (14, sz.) Bognár Cecil, komá­romi szent Benedekrendi tanár és egyetemi mt. A magyar katholiciz­mus büszkesége, Prohászka Ottokár, aki az első sorozatban elbeszélései­vel szerepelt, most a bűnbánat szent­ségéről értekezik (15, sz.), Tartal­mazza ez a kis könyv mindazt, ami a művelt katholikust a bűnbánat szentségének helyes fölfogására és mélyebb értésére, valamint áhítatos és gyümölcsös használatára segíti. A katholicizmus szellemóriásának, Szent Ágostonnak életét írja meg ; Babura László (16. sz.). Az utolsó évtizedekben Szent Ágoston kultusza fokozott erőre kapott. Az ő „titáni szubjektivizmusa" sok kiválló szelle­met, katholikust, protestánst egyaránt magával ragadott. Külföldön egymást érték a róla szóló tanulmányok. Legújabb francia életrajza hamaro­san 20 kiadást éri el. Annak a fel­lendült kultusznak a hajtása Babura László munkája is. Szalézi Szent Ferenc életét és le­veleit kapjuk a 17. számban. Szalézi Ferenc halálának háromszáz éves évfordulója teszi aktuálissá ezt a kis munkát. Az egyház egyik legkedve­sebb szentjének főkép a szenvedők­höz intézett leveleit gyűjti csokorba a fordító. Lelkipásztorok és hivők egyaránt gazdag tanulságot és lelki erőt merí'hetnek belőie. A kereszteshadjáratok történetével ismertet meg bennünket Áldássy An­tal (18 sz.). Az átöröklés és nemzet­védelem problémáit tárgyalja Marosi Arnold, városunk szülötte. Könyvének célja a nemzet testét és lelkét fenye­gető degeneráció ellen való védelem, a mi korunk egyik legégetőbb kér­dése. Mindazok számára, akik szi­vükön viselik hazánknak a jövő nemzedéktől függő boldogulását, nélkülözhetetlen e könyv. Nagy olvasóközönséget vonz Zolt­ványi Irén bakonybéli apát munkája, az Erotika és Irodalom. A tudós, mély és józan itéletü szerző tisztázza az erotika fogalmát, világirodalmi szem­lét nyújt az erotikáról s utánna megdöbbentő képet fest az utolsó évtizedek magyar nyelvű, de nem magyar szellemű írói termékeiről. Mindenkinek, aki e fontos kérdésben világosan akar látni, biztos eligazitója lehet e nagyon időszerű s tárgyá­nál fogva is igen érdekes és tanul­ságos mű. Ilyen értékkel lepte meg a Szent István Társulat áldozatkészsége az olvasóközönséget. A közönségen áll, hogy ez az értékes vállalkozás el ne sorvadjon, mert minden népnek olyan irodalma van, amilyent megérdemel. Ha a közönség csak jó és nemes irodalmat olvas, vége lesz a dest­ruktív, erkölcs-rontó irodalomnak, ha azonban élvezetet, szellemi gyönyört a nem erkölcsi alapon álló irodalom­ban keres, bőségesen akad mindig kiadó is, iró is, hogy ezt a kíván­ságot kielégítse a jelen s a jövő­nagy kárára.

Next

/
Thumbnails
Contents