Pápa és Vidéke, 20. évfolyam 1-52. sz. (1923)

1923-11-04 / 44. szám

előfizetést árak a negyedévre 3000 kor., egy­hónapra 1000 kor. Kgyo szánt ára darabonként 300 kor. f POLITIKAI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőségi Liget-ucca 42. Kladéhl vatal Ker. Nemzeti Nyomda. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Pápateszéri téli gazdasági Iskolának évzárója és gazdasági kiállítása. Szép, lelkes ünnepségek kereté­ben fejezte be a régi évet s kezdte az íjat gróf Jankovich Bésán Endre téli gazdasági iskolája. Az ünnepsé­gen ott láttuk a nemes lelkű, áldo­zatos grófi párt, gróf Jankovich-Bésán Endrét és gróf Jankovich-Bésán Endrénét, továbbá gróf Khuen-Hé derváry Károlyt, a Felsődunántúli Gazdasági Kamara elnökét, Ferenczy Károly gaíd. főtanácsost, Czeltler Jenő egyet, tanárt, a Gazd. Szöv. igazgatóját, Bibó Kálmánt, várme­gyénk alispánját, Jerffy József szol­gabírót, Hunkár Antal és Holitser Károly földbirtokost, Gubicza Ferenc nemzetgyűlési képviselőt, Szekeres Bónis győrcsanaki bencés plébánost, dr. Tölgyes N, a Gazdaszövetség titkárát, Szigeti K. háziipari szak­felügyelőt, Stenger Gy. pápateszéri, Csapó Albert lovászpatonai plébá­nosokat, igen sok kisgazdát közeli és távoli vidékekről (még a Jászság­ból is!) Az ünnepség tábori misével kez­dődött, amelyet a szépen földíszített lombsátorban Blazovich Jákó bencés igazgató mondott. Ugyancsak ő mon­dotta a szentbeszédet is, rámutatva a lelkiismeretes munkára, mint nem­zeti újjászületésünk egyik legfonto­sabb tényezőjére. Szentmise után kezdődött a gaz­dasági kiállítás megtekintése. A ki­állítás világosan megmulatta, hogy az iskolábsn komoly, értékes munka folyik. A végzeit s a mostani növen­dékek mezőgazdasági és kertészeti terményeket, háziipari készítménye­ket állítottak ki. Különösen feltűntek a gabonanemüek, kender, cirok, ta­karmányrépa, nemesitett (Ella) bur­gonya. A kiállításon — versenyen kivül részt vett a Jankovich-uradalom mezőgazdasági és kertészeti s az is­kola konyhakertészeti terményekkel abból a célból, hogy a nemesített terményeket bemutassák. Bemutatták gyönyörű példányokban a nemesített petkusirozott Hanna-árpát, Székács búzát, mammut- paprikát, góiiát kala­rábét stb. A zsűri az első dijat (1 q neme­sitett buza) Szabó A. és Varga I. lovászpatonai, a második dijat (fél mázsa nemesített buza) Vorum T. nagygyimóti és Szerdahelyi F. gator­földi, a harmadik dijat (25 klg. ne­mesített buza) Kádi G. csóti és Nagy L. öreglaki végzett növendékeknek itélte oda, de őszinte elismerését fe­jezte ki valamennyi kiállítónak. Majd megkezdődött az Ifjúsági Önképző gazdakör diszgyülése, ame­lyet " növendékek éneke vezetett be. Fere iCzy K. a földmivelésügyi mi­nis; íérium, Bibó K. a vármegye, gr. Kimen-Héderváry a Gazdasági Ka­mara, Szekeres B. a csanaki népfő­iskola nevében üdvözölték meleg hangú beszédben az iskolát s ne­mes fönntartóját a grófi párt. Lu kács Bertalan vanyolai kisgazda fiu rendkívül ügyes előadásban ismer tette, miként gazdálkodtak a még tavaly végzett növendékek. Öröm­mel hallgattuk a talpraesett előadást, mert valósággal szemléltette a téli iskola óriási fontosságát. Németh Mihály csóíi kisgazda a szülők, Szabó Alajos a végzett, Sági Ernő a jelen­legi növendékek nevében mondott szép szavakban köszönetet a tanu­lók iránt anyai szeretetet tanúsító igazgatónak, gróf Jankovich Bésán Endrénének. Czetiler Jenő egyetemi tanár, nemzetgyűlési képviselő hosz­szabb beszédben mutatott rá arra a szép fejlődéáre, amit az iskola eddigi élete mutat. Örömmel látja, mint is­meri föl mind nagyobb mértékben a kisgazda-társadalom a tovább kép­zés nagy szükségét. Vajha az or­szág minden megyéjének volna olyan iskolája, mint aminővel gróf Janko­vich ajándékozta meg a Bakonyalját. A szép gyűlést gróf Jankovich­Bésán Endréné közvetlen meleg szavai fejezték be. Örömmel látjuk, mint gyarapszik évről-évre az iskola ne mcsak ismeretekben, hanem abban is, amit ő mindig sürgetett: az egy­más iránt táplált őszinte szeretetben. Tanulóitól most is azt kéri, hogy az iskolát töltsék meg családias meleg­séggel, sok szeretettel. Hálás elis­merését fejezi ki az intézet két taná­rának Fedora Sándornak és Gyulai I stvánnak s a diszgyülést bezárja. Délután a Magyar Gazdaszövet­ség tartotta alakuló gyűlését, ame­lyen Czettler Jenő ismertette a meg­alakulás nagy fontosságát. Gróf Jankovich-Bésán Endre, Hunkár An­tal, Holitser Károly, Gubicza Ferenc, Fedora Sándor, Németh Mihály, lelkesítő szavai után a Gazda­szövetség úgy a Pápai, mint a Zirci járásban mag is alakult. A Pápai járásban Gróf Jankovich Bésán End­rét, a zirciben Hunkár Antalt válasz­tották meg nagy lelkesedéssel el­nöknek. tunk, ez egészen i\z az igaz szere­tet a magyar nép iránt . .. Fesztelen kedves mulatság zárta be a szép napot. Amit vasárnap Pápateszéren lát­A politika legújabb eseményei. Bethlen István miniszterelnök beszéde. — A felelősség kérdése. — Az előző kormányok parlamentje. — Pénzügyek. — Külpoli­tikai sikerek. — Gazdasági konszolidáció. Bethlen István gróf miniszterelnök Balassagyarmaton, az Egységes Párt gyűlésén beszédet mondott, amelynek egyik részével lapunk jövő számában foglalkozunk. Beszéde további részében kijelentette, hogy az ő kormány­zata csak attól az időponttól vállalja a felelősséget, amióta a kormány gyeplőjét tartja. Ebben a felelősségben azonban más tényezők is tartoznak osztozkodni, így többek közt az ellenzék is. Ezután a parlamenteket kriti­zálja, amelyek a bolsevizmus bukása után voltak. Lehet, hogy tényleg úgy van, hogy ezekből a parlamentekből hiány­zott az intelligencia, hiányzott a pénzügyi szaktekintély, hiányzott a rutinos külpolitikus, s ezeket a parlamenteket nem gyakorlott erők, úgynevezett vérbeli politikusok irányították. Lehet, hogy hibákat is követtek el, azon­ban, 4 hogy ezek a kormányok milyen örökséget kaptak elődjeiktől, a bol­sevistáktól és Károlyiéktól, azt is jó lett volna kidomborítani. Ezek a kormányok takarították el jó részben a romokat, s ha ők hibáz ("ik is, semmiből Nagy-Magyarországot nem teremthettek. Egyet azon­ban tettek, hogy előkészítették a talajt arra, hogy Bethlen vegye át a kor­mány gyeplőjét sokkal szerencsésebb és konszolidáltabb viszonyok között, mint ők azt elődeiktől átvették. Végül beszélt még a miniszterelnök külpolitikai sikereinkről is, ame­lyek mindenesetre örvendetesek. Ebben azonban az idő is szerepet játszik, mert a világháború vad gyűlöletét kezdi felváltani a megértés korszaka Pénzügyi téren maga a miniszterelnök is megállapítja, hogy legkeveset értünk el. Külföldi kölcsön, amelynek feltételeit senki sem tudja. A gazdasági hitel, amelyről már iapunkban többször is megemlékez­tünk, egészséges, üdvös rendelkezés, amely hivatva lesz olcsó hitelt nyújtani a gazdáknak, amelynek nyomán fellendül a többtermelés ügye is a mezőgaz­dasági iparral együtt. Örömmel üdvözöljük a miniszterelnök kétségtelen sikereit s örömmel töltenek el legújabb értesüléseink is, hogy a kormány a keresztény nemzeti alapot állja. Ezt az örömünket a kormánynak fokozni kell azáltal, hogy ezentúl mindent velünk, de semmit ellenünk nem tervez és nem hajt végre. Akkor mi leszünk a kormánynak a leglelkesebb támogatói, habár sok elvi kérdésben meg is lesz köztünk a külömbség továbbra is. A nemzetgyűlés keddi ülése. A lakásrendelet miatt a szocialis­ták összehivatták a parlamentet. Az előadójuk azzal okolta meg az ösz­szehivást, hogy ez a súlyos probléma rendeleti úton nem léphet életbe, ezt a parlementnek kell tárgyalni. Ettől kezdve aztán tárgyalt a nemzetgyű­lés olyan khaotikus zavarban, hogy minden volt ez, csak nem lakásren­deleti vita. Minden frakció hallatta szavát s most láttuk csak mennyire nem egységes ez a nemzet. A par­lament vágül elnapolta mapát. A Monarchia vagyona. Az osztrák-magyar monarchiának közös vagyona van még most is, ha­bár nem is sok. E közös vagyon közül minket a magyar eredetű mű­kincsek érdekelnek legjobban. Meg­indultak a tárgyalások ebben az irányban és kedvező eredménnyel kecsegtetnek. Cseh-magyar tárgyalás. A cseh delegáció most tárgyal Budapesten a magyar bizottsággal. E tárgyalások anyaga jelenleg az, hogy a csehek azt követelik Csonka­Magyarországtól, hogy az itt lévő vallás-alapítványokra nekik is igényük van azon az alapon, hogy a Felvi­déken lévő kulturális, közgazdasági intézmények a Csonka-Magyarorszá­gon maradt alapítványokból kapták a szükséges támogatást. Követelik, hogy mivel ezek az alapok korona­járadékban vannak, a magyar kor­mány a koronajáradék 1914-es arany-

Next

/
Thumbnails
Contents