Pápa és Vidéke, 20. évfolyam 1-52. sz. (1923)

1923-08-12 / 32. szám

hitt sem a kormány, sem a szociál­demokrata párt. A vörösök azonban célt értek, mert a betiltó rendeletet a kormány visszavonta. A szedő­sztrájkból tehát Rothenstein Móric került ki győztesen. így kürtülik ezt világgá a bécsi emigránsok, Buda­pesten pedig a szociáldemokrata bőrbe bujt kommunisták. Bárhogy is magyarázzák a dolgot, a kormány presztízse szenvedett csorbát, mert minden vitán felül áll az a tény, hogy Rakovszky Iván belügyminisz­ter betiltott egy lapot, Rofhensten Móric ellenben húszat. Roíhensten fenyegetődzött ás cselekedett, Ra­kovszky rendeletet adott ki és en­gedett. Legutóbb a vasutasok sztrájkja hozía izgalomba az ország közvéle­ményét. Nem vitatjuk most ennek helyes vagy helytelen voltát, de nem hagy­hatjuk szó nélkül a módot, ahogyan a két sztrájkot a kormány kezelte és elintézte. A szedők politikai sztráj­kot rendeztek és ezzel azt remélték, hogy vele a kormánynak és a ke­resztény társadalomnak árthatnak. A mozdonyvezetők gazdasági hely­zetük feljavításáért szüntették be a közlekedést, A szedők nagy része nemzetközi szociáldemokrata, tehát nemzeti szempontból megbízhatatlan, a vasutasok kipróbált hazafiak és keresztény magyarok mind egy szá ­lig. A szedőkkel kompromissziumot kötött a kormány és deferált, a vasutasokat letartóztatta és statáriu­mot hirdetett. A megoldási mód, ahogy a két sztrájkot leszerelték, mindenesetre megoldás. Ha csak politikusok len­nénk és nem munkások is, talán meg lennénk elégedve. így azonban a sanda mészáros jut eszünkbe, aki balra néz és jobbra üt. Figyelő. Kürt szóval vonult fel a nagy fegyelmezettségről tanúskodó kis csa­pat a festőién szép hátterű szintérre és a lelkes „Fiuk föl a fejjel.. kezdetű cserkészinduló és a disz­lépések eldobogása után gyors egymásutánban következtek a leg­nagyobbrészt tornajátékokbői álló ' Kitűzött programm szebbnél-szebb számai. Nem részletezzük most eze­ket egyenkint, csak egyet emelünk ki külön, a rudugrásf, mint amely a nézőközönség tetszését és csodálatát­legjobban kivívta. E versenyjátékok közé volt illesztve az egész ünnepély egyik legszebb jelenete: a cserkészek nagy fegyelméről és Ügyességéről tanúskodó szabadgyakorlatok, vala­mint a „Magyar cserkészdaí" cimü költeménynek mély átérzéssel elő­adott szavalata. Majd a szorosan vett cserkészjátékok változatos sora következett: a cserkész-staféta, ku­lacsadogalás és a repülő cserkész. Kedves mozzanat volt az utóbbinál az, hogy a sátorlappal három-négy méter magasságra földobott cserkész „repülése" közben megéljenezte mind­azokat, akik a táborozás alatt jótevői voltak a cserkészügynek. Végül az ünnepség utolsó számául fölvillant a „Tábortűz", amely köré gyüleke­zett cserkészek szebbnél-szebb éne­kekkel gyönyörködtették a közönsé­get. A cserkészek megszeretésével erkölcsi és anyagi sikerben gazda­gon végződött a közel három óra hosszáig tartó ünnepség. Hisszük, hogy az a nagy erkölcsi siker, amely az ünnepség legméltóbb gyümölcse sokszorosan gyarapította a cserkészet mozgalmát értékelők számát, hisszük, hogy a vidék né­pében is gyökeret vert az a meg­győződés, hogy a halálra bágyadt nemzettestbe csak a cserkészet szelle­mében kialakított tartalmas és iga­2án magyar ifjúság fog új életet lehelni. A kereseti adó megváltoztatása, A szolgálati illetményekben és munkabérekben beállott nagy eltoló­dások következtében szükségessé vált az általános kereseti adó tételeinek az arányos és igazságos közteher­viselés követelményeinek megfelelő megváltoztatása. A m. kir. pénzügyminiszter 1923. évi 98,7000. sz. rendelete az új adó­tételek egyidejű közlésével erre vo­natkozólag a következőképen rendel­kezik. 1. A szolgálati- és munkabér­viszonyokból és járadékszerü vissza­térő szolgáltatásokból származó jö­vödelem nem tartozik ált. kereseti adó alá abban az esetben, ha az hetenkint 22 500 K-t, illetve havon­kint 90.000 K-t nem halad meg és ennélfogva adómentes. 2. A jelen rendeletben foglaltak úgy a heti munkabérekre, mint a havonként esedékes szolgálati illet­ményekre, vagy munkabérekre vonat­kozóan 1923. évi julius hó 1. napján lépnek hatályba. 3. Az 1923. évi julius hó 1-ét megelőző időre járó szolgálati illet­mények vagy munkabérek után azon­ban még abban az esetben is a régi adótételek szerint kell az adót fi­zetni, ha a szolgálati illetményt vagy munkabért 1923. évi junius hó 30. napja után fizetik ki. 4. 1923. évi julius hó 1-től kez­dődő időre járó szolgálati illetmény vagy munkabér után már az új adó­tételek szerint kell az adót fizetni még abban az esetben is, ha a szol­gálati illetményt vagy munkabért esetleg julius hó l ét megelőző idő­pontban fizetik ki. 5. Amennyiben jelen rendelet ki­bocsátását megelőző időben a munka­adó az adófizetésre kötelezettől 1923. évi junius hó végéig érvényben volt tételek szerint a jelen rendeletben megállapítottnál nagyobb adót vont le, a már levont és a jelen rendelet szerint levonandó és beszállítandó adó között mutatkozó különbözetet a munkaadó az alkalmazottnak kö­teles visszatéríteni. 6, A munkaadók az 1923. évi juí. hónapban levont általános kereseti adót augusztus 15. helyett kivétele­sen augusztus 25-ig kötelesek be­szállítani. HÍREK. •• A Földhitelbank közgyűlése. A Földhitelbank R. t. f. évi julius hó 31 én tartotta X(I, évi rendes közgyűlését, amelyen dr. Paupera Ferenc nemzetgyűlési képviselőnk el­nökölt. A magyar pénzügyi viszo­nyok szempontjából nagyfontosságú eseményről és annak a nagy munká­nak hatalmas eredményéről, amelyet képviselőnk az utóbbi időben kifej­tett lapunk jövő számában részlete­sen beszámolunk. Itt említjük meg, hogy a közgyűlést követő igazgató­sági ülésen képviselőnket a Föld­hitelbank elnökévé választották. Bucsu a bencés templomban. Bencés templomunk titulárisának év­fordulóján, Nagyasszony napján reg­gel negyed 8 órakor ünnepélyes szentmise lesz prédikációval. A diák­mise rendes időben, fél 9 kor kez­dődik. Halálozás. Boldogult Meisel Jó­zsef pápai apát-plebános édesanyja, özv, Lechner Mária, folyó hó 3-án, élete 78. évében Budapesten elhunyt. Temetése augusztus 5 én volt a kerepesi temető halottasházából. A gyászmisét folyó hó 11 én mutatják be a józsefvárosi plébánia templom­ban. A boldogulíban Meisel János ezredes, Meisel Gusztáv zenetanár és Meisel Rezső főisk. igazgató édes­anyjukat gyászolják. Megjöttek a cserkészek. A bencés főgimn. cserkészcsapata négy heti táborozás után műit csütörtökön este hazaérkezett. A jó várkeszeiek könnyezve búcsúztak a fiuktól, sőt Papp Sándor főtanító és Kiss Ernő tanító, akik mindenben megható lel­kesedéssel támogatták a csapatot, Pápára is elkísérték. A hazatérő csa­patot kedves fogadtatásban részesí­tették a szülők, s az intézet jóakarói. Virág s gazdag uzsonna várta a nap­barnííotta fiukat. A pápai összvasutasok tánc­mulatsága a közbejött akadályok miatt folyó hó 12-én lesz megtartva. A Keresztényszociáüsta Párt akciója. A pápai ker. szoc. párt, mely nagyban készül a szeptember 9 én tartandó naggyülésre, az utóbbi hetekben tevékeny pártéletet folytat. A rekkenő hőség ellenére is minden hétfőn este 8 órakor nyüzsgő, eleven élet folyik a Szent Ilona utcai helyi­ségben, akárcsak a kommunizmust megelőző időben. Az élet súlyos terhe alatt roskadozó kisemberek, muiikások, iparosok és föld mívesek százai látogatják a pártkört, hogy az aktuális politikai kérdések és események felől tájékozódjanak. Eb­ben a sivár magyar éleiben minden gondolkodó ember vár valamit, olyan eseményt, amitől a mai gazdasági helyzet megoldását reméiik. A ker. szoc. gondolat mélyen gyökeredzik a nép lelkében, erősebben, mint azt hiszik. A pápai ker. szoc, pártszer­vezet újjáalakítása körül megindult munka is serényen folyik. Az újra felvett tagok fogadalmat tesznek, hogy a ker. szoc. párt zászlajához minden időben és körülmények kö­zött hűek maradnak. A szeptember 9-én megválasztandó pártvezetőségre vár a feladat, hogy az újjászervezett lelkes tábornak az élére álljon s azt irányítsa, vezesse a keresztény­szocializmus végső diadaláig. A bencés főgim. tanulóinak, a tanulók szülőinek, szállás­adóinak figyelmébe! A helybeli bencés főgimn. igazgatósága ez úton közli az érdekeitekkel, hogy a jövő tanévben a tandíj 30 000 K, amely összegnek legalább a fele a beirás alkalmával kifizetendő, egyéb, ugyan­csak a beiratáskor fizetendő dijak összege 10.000 K. Hangsúlyozottan fölhívja az igazgatóság a szállásadók s a vidéki íanuíók figyelmét arra, hogy csak azok fogadhatnak akár szállásra, akár kosztra diákot, akik előzetesen a diákszállások felügyelő­jénél, dr. Szalay Jeromos bencés tanárnál jelentkeztek. Ehhez az inté­zet szigorúan ragaszkodik. Értesítés. A volt m. kir. pápai 7. honvéd huszárezred tisztikara f. hő 17-én délelőtt 10 óra 30 perckor a pápai Nagytemplomban elesett hősei­nek lelkiüdvéért és emlékéért gyász­misét mondat. A gyászmisére az ez­red volt parancsnoka Nádossy György tábornok úgy a saját, mint a volt tisztikar nevében Pápa város közön­ségét, az ezred özvegyeit, árváit, volt tisztjeit, altisztjeit és legénységét ez úton is meghívja. Gyülekezés 9 óra­kor a volt m. kir. pápai 7. honvéd huszárezred volt laktanyájában. Egy­ben a rendező bizottság fölkéri a város hazafias közönségét, hogy ezen alkalomra a gyászistentiszteleten részt­vevő tiszteknek — amennyiben szálló* dákban szállás nem volna biztosiít­Két sztrájk tanulságai. A múlt hetekben, mint a derült égből a villám, úgy csapott le az ország közvéleményére a hir a betű­szedők, majd pedig a vasutasok sztrájkjáról. Anélkül, hogy politizálni akarnánk, foglalkoznunk kell a két sztrájk oká­val és jelentőségével. A szedő-sztrájk oka az volt, hogy a kormányhatalom betiltotta a Népszavat, mert olyan útszéli hangon irt, mint 1918 ban az őszirózsás forradalom után és az azt követő hóhér-uralom idején. Szidott mindent és mindenkit, kezdve a vallástól le a szolgabiróig, kivéve a sibereket, az árdrágítókat, a tőzsdét, mert ezek a Conti-utcai vörös kürtössel atyafiságban vannak. Erre a szedők szimpátia-sztrájkot kezdtek. A szimpátia-sztrájknak elnevezett politikai tüntetés vége az lett, hogy a kormány alkudozni kezdett a szociál­demokrata képviselőkkel és meg­elégedett egy nyilatkozattal, amelyen az egész világ kacagott s amelynek komolyságában egy pillanatig sem

Next

/
Thumbnails
Contents