Pápa és Vidéke, 20. évfolyam 1-52. sz. (1923)

1923-07-22 / 29. szám

A kecskelábú ember. Detoit környékén történt. Egy odvas fának üregébe rejti hosszú éveken át összezsugorgatott kincsét egy fösvény ember, ki életében soha senkivel jót nem tett, de annál jobban csalta, nyomorgatta embertársait. Abból állott minden öröme, hogy hetenként kiment az erdőbe megnézni elrejtett kincsét. Szivdobogva, aggódva, félénk tekintgetés között közeledett mindig a bizonyos fához, megnézte kincsét, aztán visszament, de háttal előre, mialatt lába nyomait nemcsak a homokon, hanem még a füvön is szorgalmasan elsimítgatta, mig csak ki nem ért az erdőből. Utóbb azzal cseréile föl ez unalmas munkát, hogy fából faragolt kurta kecskelábakat vitt magával, s az erdő szélén térdei s tenyereihez kötözte azokat s ógy mászott kincséhez. Történt azonban, hogy egy szegény ember nagy nyomorában azon gondolatra vetemedett, hogy fölakasztja magát. Ez ördög sugallta szándékkal kötelet véve, kiment az erdőbe, s kiválasztotta a fát, melyen magát kivégezi. Fölment a fára, s rákötötte a kötelet egy kihajló ágra. Ekkor azonban valami csillogót vett észre a fa odújában. Belenyúl, s ime megleli a zsugorinak kincsét. Rögtön elállt előbbi szándékától, s a kötelet is a fán hagyva, sietett haza a talált sok pénzzel. Pár nap múlva jött ismét a fösvény kincsbálványát látogatni. „Oda vagyok I Végem van!" kiáltott elrémülve, amint az odúban hiába tapogatott pénze után. Körülnéz, meglátja a fáról lógó kötelet, mitsem tűnődve, fölkapaszkodik a fára, nyakába veti a hurkot s fölakasztja magát. Az amerikai lap, mely ezen történetet közli, tanulságot füz hozzá. — Mi is tanulságot füzhetünk. HÍREK. r •• Gyémántmisés püspök. Elég ritkaságszámba megy. Az isteni Gondviselés különös kegyelme segít rá nagy néha egyeseket arra, hogy gyémántmisét mondhassanak pappá szentelésük 60. évfordulóján. Kránitz Kálmán veszprémi segédpüspök úgylátszik, hogy szintén az isteni Gondviselés különös kegyeltje, mert aug. 1-én ünnepli 60 éves papságát és tartja gyémántmiséjét. A veszprémi egyházmegyének a segédpüspök legidősebb papja, nesztora. És ezzel a hosszú élettel méltó példaként ált az egyházmegye papsága előtt. Különben, hogy kicsoda ez a gyémántmisés püspök, megmondja dr. Rolt Nándor veszprémi megyéspüspök körlevelében, amelyben ünneplésre hivja fel a papságot és a többek közt ezeket mondja: „Gyémántmísés segédpüspököm élete nyitott könyv. Istennek különös kegyelme, hogy e gyémántlelkü pap gyémántmiséjének örvendhetünk és arra készülhetünk. Papságának kezdetétől fogva mind a mai napig a munka embere volt, az igazi jellemerőnek példányképe. Buzgó és bölcs lelkipásztor volt, ki hiveinek és csak azoknak élt s ki hűséges tanácsadója volt minden gyengének, támasza minden ügyefogyottnak. A paptestvéri szeretet élő szimbóluma. Állandó kapocs a papság között, melynek körében él és működik. Az egész egyházmegye papsága nagy hálával tartozik neki, de főleg én, ki benne nemcsak hűséges munkatársamat, de bölcs tanácsadómat is tisztelem, ki ma sem fél a munkától, s agg kora dacára is nemcsak szóval, de tettel ismétli: non recuso laborem, nem húzódozom a munkától így ir róla megyéspüspöke. De nemcsak az egyházi élet terén volt mindig a jubiláns a munka férfia, hanem a társadalmi tevékenységből is jól kivette és kiveszi még ma is részét. Kránitz Kálmán nevével mindenütt találkozunk, ahol karitatív, emberbaráti intézményről, jótékonysági akcióról van szó. A városi és megyei közigazgatás terén mindenütt ott van és szavának bölcseségével, tekintélyének súlyával igyekszik előbbre vinni minden jó ügyet. Veszprém városa ünnepel s vele az egész veszprémi egyházmegye. Pápa városa, mint az egyházmegyének egyik legnagyobb városa, szintén részt kér az ünneplésből és egy szívvel-lélekkel kiáltja a jubiláns felé: Ad multos annos ! Többszörösen kitűntetett pápai iparos. A veszprémi íparkiállításon, mint értesülünk, Vágó Dezső jóhirnevü pápai szabó-iparos többszöri kitüntetést kapott. A legújabb divatú ruhadarabjai a szabóipar tökéletes fejlettségének remeke volt. A bíráló-bizottság a derék pipái iparost érdeménél fogva egy arany és két ezüst éremmel tüntette ki. A városi állatorvos szabadságon. Pápai Lajos városi állatorvos kétheti szabadságra ment, mely időre a helyettesítéssel a városi tanács Kalmár Béla körállatorvost bízta meg. Nagy atlétikai verseny Győrött. A Magyar Atlétikai Szövetség északnyugati kerülete a mult vasárnap Győrött ifjúsági és szenior versenyt rendezett, amelyen városunk fiatalsága nagy számban és fényes sikerrel vett részt. A szenior versenyben Szabó Imre I. dijat nyert magasugrásban (168 cm), Hajnóczky Ferenc II. dijat sulydebásban (10 80 m.) és II. dijat diszkoszv. (3355 m.). Az ifjúsági versenyből Berkes Gyula, Darány József és Magasi László, az első a ref. kollégium, az utóbbi kettő a bencés főgimn. végzett növendékei, 6 dijat kaptak. Berkes Gyula I. dijat nyert a gerelyvetésben (40-68 m.), Darány J. I, dijat a sulydobásban (12 28 m.) I. dijat a diszkoszvetésben (32 60 m.), Magasi L. I. dijat a rudugrásban (283 cm.), III. dijat a magasugrásban (158 cm.), III. dijat a távolugrásban (578. cm.). Darány József 12 28 m-es sulydobása országos ifjúsági rekord. Örömmel és büszkén köszöntjük a győzteseket I Halálozás Őszinte részvéttel vettük a szomorú hírt, hogy Filippi Fülöp György f. hó 19 én hosszas szenvedés után elhunyt. Temetése nagy részvét mellett pénteken volt. Az elhunytban Filippi Józsa polg. isk. tanárnő atyját gyászolja. R. I. P; Hirek a cserkésztáborból. A bencés főgimnázium cserkészcsapata julius 11-én kezdte meg nyári táborozását Egyházaskesző és Várkesző között a Rába partján, ahová gyalog tették meg az utat, A győri püspök úr jóvoltából a püspöki erdő igen szép pontján ütöttek tábort. Julius 15 én a jó egyházaskeszeieknek voltak vendégei, akik éppsn bucsunapot tartottak, hálából a szép énekért, amellyel a bucsui istentisztelet fényét emelték. A táborban különben fesztelen jókedv uralkodik, a fiuk nagy örömmel élvezik a természet szépségeit s főleg a Rába hüs hullámait. Pápai Felsővárosi Róm. Kath. Olvasókör folyó hó 29-én, vasárnap d. u. 2 órakor rendkívüli közgyűlést tart, melyre a kör tagjait ez uton is meghívja az Elnökség. Tárgy: Tagsági dijak felemelése. Beleesett a forró szurokba. Mátyusházáról jelentik, hogy f. h6 16-án Varga Róza 13 éves kis munkásleány borzalmas égési sebek áldozata lett. Ugyanis az ottani bérlő gazdaságán foglalkoztatott serdületlen gyermekmunkások szurokfőzéssel lettek megbízva, hogy a gabonaraktár hézagos padlózatát ezzel beön tsék. A földön, téglákra helyezett TÁRCA. ••• Család és Iskola. Irta s a bencés főgimn.-ban tartott szülői értekezleten fölolvasta dr. Szalay Jeromos. (Folytatás.) A szülői értekezletek ritkasága miatt szükségesnek tartottam e hasznos bevezetést, mielőtt tárgyamra térnék. Évvégi értekezletre keresvén témát az említett gazdag tárgykörből, két tárgy ragadta meg figyelmemet. Most mikor majd legtöbb panasz hangzik el az iskola ellen, vagy talán nem is az iskola, hanem a bizonyítványosztás ellen, legalkalmasabbnak találtam a megbeszélésre a szülők és szállásadók érintkezését a tanárokkal s az iskola és a szállásadók viszonyát, valamint ezzel kapcsolatban szeretnék beszélni az iskoláról s néhány szembetűnő je- j lenség alapján bizonyítni ennek fontosságát. Tekintettel azon magasztos célra, amelyet az iskolának nemcsak a tanítás, hanem első sorban a nevelés szempontjából is be kell töltenie, az iskola elsőrendű érdeke, hogy. a gondos és érdeklődő szülők men tői gyakrabban érintkezzenek a tanárokkal és érdeklődjenek gyermekük iránt S ennek az annyira fontos kölcsönös érdeklődésnek ki kellene terjednie az iskola gondjaira bízott gyermek összes testi és lelki tulajdonságaira, kedélyére és gondolatvilágára egyaránt. A szülői ház és iskola érintkezése múlhatatlanul feltételezi, hogy a tanár mentől jobban megismerje növendéke szivét, kedélyét, hajlamait, lelki életét, mert csakis így képes róla tárgyilagos és helyes ítéletet alkotni. S mit tapasztalunk ezen nagyfontosságú kérdéssel szemben ? A szülők érdeklődése rendesen kimerül abban a kérdésben, hogy milyen kilátása lehet a növendéknek a bizonyítványra ; ha e tekintetben megnyugtató feleletet kapnak, az ügy el van intézve, ha pedig nincs elintézve, akkor kezdődik a könyörgés, a protekció keresés. Az ilyenfajta látogatások igazán terheseés kellemetlenek a tanárra, nem pedig azok a gondos, szeretettől sugalt érdeklődések, melyekből a szülő is, a tanár is csak nyer. Mert mit jelentenek az ilyen évvégi látogatások ? A legtöbbször azt, hogy tegye félre a tanár igazságérzetét, lelkiismeretes meggyőződését és a drága csemetének kegyeskedjék wmegkegyelmezni", tekintettel nem a derés ifjúra, mert az a szülő beismerése szerint is nem érdemli meg, hanem arra, aki tulaj donképen büntetve van a bukással, a szegény szülőre. Persze, ha a tanár elég ügyes, kivágja magát ilyen alkalmakkor pythiai válaszokkal, de megmarad keserű utóizként a gondolat, hogy őt most lelkiismerete ellenére, az igazság rovására olyasvalamire akarták rábírni, ami például ha a bíróságnál történik, aligha jár kellemes következményekkel az illető látogatóra, lévén a B. T. K.-be ütköző cselekmény. Gyakran éri kellemes meglepetés azokat is, akik még ennyit sem törődnek az iskolával, akik csak az intőcédulák megérkezése, vagy a bizonyítvány megkapása után tudják meg, hogy fiacskájuk nem mindig felelt olyan jelesre, mint ahogyan azt mondani szokta ebédnél, mikor a gondos apa megkérdezi, hogy „mire feleltél?" S e kérdés természetesen kimeríti összes érdeklődését az iskola iránt. Pedig tessék elhinni, hogy az értesítő, vagy bizonyítvány nem mindent mond meg, ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy lesz-e ember, lesz-e férfi a gyermekből. Hisz abban a bizonyítványban nem tudunk mást tanúsítani, csakhogy 7—8 tantárgynak négy fokra osztott tudási mérlegét hogy érte el a gyermek. Külön rubrikában aztán megtudjuk azt is, hogy átesett-e az ujraoltáson, hogy a magyar és számtan dolgozatának táblája és az írása tiszta-e s hogy az iskolában csendesen, vagy hangosan viseli-e magát; legtöbb esetben a csendes