Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-03-26 / 70. szám

192,1 március 20. PAPA ÉS VIDÉKE 3. — hanem mindezek nemzeti életünk uj dicsőséges szakasza kezdetének nehézségei, tisztább, igazabb nemzeti élet próbakövei. ...... , A húsvéti öröm-ünnep felhívás, elkötelezés nemesebb, eszményibb életre. Ezf a felhívást, elkötelezést lelkébe vésse minden magyar! Ennek a keresztény nemzeti társadalomnak minden tagja pillantson önmagába s öntudatra ébredve jusson a legértékesebb, legszentebb elhatározásra, cselekedetekre. Ezek nélkül nincs feltámadás. Az egész magyar közélet a nagy olvasztó kohóban hányja ki magából a salakpt s ragyogjon a nemzeti lélek tiszta érce, az élő hitnek, önzetlen szeretetnek, bizó reménységnek, felelősség súlyát érző lelkiismeretnek, alkotó gondolatoknak, szent hevületnek, hü munkának, közhasznú életnek szinaranya. Mint a szobrász véső-ütései alakítják az alaktalan anyagot s abba nemes tartalmat adnak, ugy kell minden keresztény magyarnak önmagát átformálva, az uj élet emberének lakodalmi köntösébe öltözni. Évezredes multunk minden értékes erőit, mint az ősi nemzeti egyéniség pilléreit, megmenteni, javítani, gyarapítani, — szent kötelességünk. A nemzeti őserőt ifjú erejének visszaadni, anyagi, szellemi, erkölcsi erőinknek munkateret nyitni, minden értéket, minden erőt megkeresni, a tehetetlenség árkából kiemelni s ezeket a keresztény nemzeti gondolat cselekvő tényezőivé avatni, — ez a húsvéti felhívás, elkötelezés. Igy lesz nekünk feltámadásunk a Krisztussal s a magyar nemzetnek csendes, békés élete NagyMagyarország ölelő karjain. ii belügyminiszteri tárca sorsa. Budapest, márc. 26. A Virradat szerint a Kisgazdapárttal nem jól tenne Teleky miniszterelnök, ha a pártot a belügyminiszter tárca betöltésének kérdésében fait accompli elé állítaná, neki is érdeke, hogy a belügyminisztériumnak élére a pártnak a szó szoros értelmében vett bizalmi embere kerüljön. A kisgazdapárt különben uj jelölteket állit a belügyminiszteri tárca élére. Megszűnt a sürbojbott. Budapest, márc. 26. A sörfőzők egyesülete és a vendéglősök ipartestülete között felmerült ellentétek ma a kereskedelmi miniszter közbelépése folytán megszűntek és megszűnt a sörbojkott is Leégett egy hires templomMiskolc, márc. 26. Szerencsen vasárnap délután a református egyház kigyulladt, a tüz gyorsan elharapódzott s a templom tetőzete majdnem teljesen leégett; a harangok nem olvadtak el, azonban a nagy forróságban elvesztették csengő hangjukat. A szerencsi templomban a legrégibb magyar templomok egyike esett áldozatául a tűznek. A templomot 1220.-ban II. Endre építette és most Rákóczy Zsigmond hamvai nyugodtak benne. fi horvátországi psraszíiázadás epilógusa. Zágráb, márc. 26. Az őszi horvátországi parasztlázadásban való részvétel miatt a zágrábi törvényszék tegnap 28 paraszt közül huszonhatot hattól másfél évig terjedő fogházra ítélt, kettőt pedig fölmentett. üéPBS szerelmi dráma a fMosban. Budapest, már. 26. A Lázár-utca 9. számú ház első emeletén lévő lakásban ma a kora délutáni órákban kettős gyilkosság történt. Dr. Kemény Arnold lakott a lakásban feleségével és négy gyermekével. Az asszony 32 éves. — Ma délután az ügyvéd háromnegyed három órakor érkezett haza s a dolgozó szobája ajtaját zárva találta. Gyanúsnak tünt fel előtte a dolog annál is inkább, mert 11 éves Magda nevit kisleánya az előszobában revolvergolyót talált. Rendőrt hivatott, benyomták a dolgozószoba ajtaját, az ajtónál holtan találták Reguly Kálmán építészt, a pamlagon pedig átlőtt mellel feküdt az ügyvéd felesége. Nem tudni, hogy mikor történt a szerelmi dráma, mert a lakásban tartózkodó nevelőnő a lövések zaját nem hallotta. Reguly évek óta jó viszonyban volt az ügyvédekkel, udvarolt az asszonynak s mikor ez tudomására jutott a férjnek, a tél folyamán kiutasította lakásából. Ma délelőtt Reguly a házmesternél levő viharzottak át lelkén. Eddig nem gondolt arra, most a zene emlékeket fakasztó, szunnyadó érzéseket élesztő hatása alatt eszébe jutott, hogy Gyurka nemsokára végez, bucsut mond az akadémiának, bucsut mond neki s ő itt marad egyedül, árván és ha majd az apja eldobált szavainak a visszhangja zavarja lelkenyugalmát, nem lesz senki, aki megértő, jó szóval csitltsa el: — Ne fájjon, Olgácska, mert akkor nem is fáj . . . — Egy napon azután az apja beállít valakit, aki nem is a leányának, hanem neki tetszik, — mivel — ugymondják: „jó üzletember" és őt eladja, mint a pejlovat a vásáron, mert „itt az ideje" . . . Tehetetlenül vívódott érzéseivel, viharokhoz nem edződött ereje elhagyta, nem tudta, mi tévő lesz, csak azt érezte, hogy Gyurkát negyonnagyon szereti, lelke világa csak vele van benépestve és mindenben és mindenütt csak öt látja. Az övé a szive, az övé a lelke. De vájjon Gyurka szereti-e öt ? — Tátongó ür gyanánt meredt eléje a kérdés, melyen felzaklatott idegei nem leltek átvezető ösvényt. A szive hevesen dobogott és fájt, mintha csúnya vörös testű hangyák csipdesték volna. Ottkünnt derengeni kezdett. Felkelt, kinyitotta az ablakot és kinézett. Szólni akart, de a meglepetéstől elnémult a hangja: Gyurka ott állt a másik ablak párkauyára hajolva. Az arca feltűnő sápadt volt, szelíd vonásait az át nem aludt éjszaka ráncai tették markánssá, kalapja alól kuszán lecsüngő, barna hajfürtjei csapzottan tapadtak homlokára s a szemei ugy világítottak, mint őszi estéken a Szentjános-bogarak. Amint kinyílott a kis ablak, oda lépett; — Bocsásson meg, Olgácska, hogy most, ilyenkor, igy idejöttem — szólt fátyolos hangon — de ugy vonzott valami . . . Valaki... Ez a kis szoba ... a lakója ... és benne minden ... A szivem oly nehéz! .. . Olgácska hallgatott, mert hiszen a nők jól tudnak hallgatni... A kezét nyújtotta a fiúnak: ugy reszketett az, akár vérharmatos szivecskéje. A fiu két kézzel, mohón kapta el és tovább beszélt. Mert "hát a férfiak nem tudnak hallgatni és néha még azt is elmondják, amit nem kellene. Pedig a hallgatás erősebb fegyvere a nőknek, mint a férfiaknak az ékesszólás. — Nem bírtam tovább, eljöttem megmondani, hogy igen-nagyon szeretem, Olgácska . . . A lány most is hallgatott, de vonagló s lüzbegyult szemei szótlanul is azt beszélték: — Én is, én is . . . Nem érzed, hogy reszket a kezem, a szivem ? . . . Nem látod, mit mondanak a szemeim, amelyek nem hazudnak: azt, hogy mennyire szeretlek I . . . A ház elölt az egymásra boruló akácok összesúgtak, megrázták virágbazsendült ágaikat: had hulljon az alattuk ébren álmodókra sok-sok lehér, virágszirom . . . Hullt a virágszirom ... és a Balatonból bibor, királyi palásttal vállain kelt fel a nap, sugaraival végig csókolta a tó fodrait, a hegyek ormait, a kis csárda környékét és ahogy szétnézett, két boldog emberrel többet látott az ég aiatt . . . (Folyt. k«v.) telefonhoz három ízben is kérette az asszonyt, aki azonban nem jött le. Utóljára délelőtt fél 11 órakor hívta, mire az asszony nem jött s azt izente, nincs felöltözve, de azért nem bánja, ha a férfi felmegy hozzá. A rendőrség megindította a nyomozást Megjelent a Gsonka-Magpropszágpúl az elsü statisztika. Softy többen házasodta, mint beheben, javult a születési—halálozási arány is. Budapest, márc. 26. A központi statisztikai hivatal, mely a háború öszszeomlása és a forradalmak óta bénaságra volt kárhoztatva két évi hallgatás után most adta ki első statisztikáját. Örvendetes jelenséggel kezdődik a beszámoló. Hatalmasan megnövekedett a házasságkötések száma. Ez egyébként világjelenség. Csonka-Magyarországon 1920. első felében 48.910 házasságot kötöttek. Egész évre számítva tehát minden ezer emberből 12.4 házasodott meg. Ilyen magas arányszám békeidőben egyáltalán nem szerepelt. Különösen februárban volt sok a házasság: 12.077, a böjti márciusban leszállt 4.747-re. A vegyes házasságok száma szintén megnövekedett (8.279, vagyis 16.9%), különösen a keresztény-zsidó házasságoké, ilyen 526 volt félév alatt. Ezt hivatalosan annak tulajdonítják, hogy a zsidók közül sokan kikeresztelkedtek és ezek egy része zsidó féllel kötött házasságot. Megjavult a születési arány is: a háborús évek kétszeresére, de — sajnos — még távolról sem érte el a békebeli arányt. Békében minden ezer emberre 36—38 születés jutott, 1920 első felében csak 28.7, összesen pedig 112.757 gyermek született. A halandóság áltálában nem mondható nagynak, különösen leromlott közegészségügyi viszonyaink mellett, 1920 első felében. Minden ezer ember közül 20 halt még, az összes elhaltak száma: 78.533. A gyermekhalandóság — hét éven alul 25.835-en haltak meg — 20—25%-kal csökkent a békéhez viszonyítva, de ennek magyarázata, hogy a háború alatt jóval kevesebb gyermek született. A csecsemőhalottak (egy éven aluliak) száma 19.939 volt, ez határozott javulás, mert békében ezer élve születettre számítva 19—21 volt az arányszám, most csupán 17. A háborús évek halálozási többlete után a félév alatt már 34.224 a születési többlet, ami ezer lélekre 8.7% szaporodást jelent, ez azonban hiányzó adatok beérkeztével valószínűleg 10-re fog emelkedni, holott békében ezeken a területeken 12 volt az arányszám. Milliomosok húsvétja. Vizzel is csak husz koronáért lehet locsolni I... Amint sétálgattam, az utcákon el-«lálldogáltam a kirakatok előtt és rossz szerencsém egy illatszertár kirakata elé vezetett: A legcsodásabb, exotikus metszésű üvegek finom áttetsző, lilás, zöides, rózsás, sárgás szinü — és ami fő, jó szagú — folyadékokkal megtöltve. Eleinte nem igen tudtam megérteni, miért •an ilyen csodálatosan nagy és szép elrendezésű kirakat. Aztán eszembe jutott: Húsvét előtt vagyunk. És eszembe jutott sok-eok minden. Húsvéti pajkoi locsolás, két krajcáros rózsavizes, pajzán kacagás, vig, kedves tréfák, szódás üvegek. És olyan rossz is ezekre visszaemlékezni. Két krajcáros rózsavizet áruló sarki kofákra, szépen festett, kirajzolt húsvéti tojásokra, — melynek készítését talán idén is kormányrendelet fogja eltiltani I? — és aztán mikor ránéztem a 3—4—500 koronás árakra, a gyéren, alig itt-ott mutatkozó 40— 50—100 koronás locsolószerekre, egy kicsit ugy elszomorodtam és eszembe jutott: hoj lesznek idén a kedves, fiatal suhanc tréfák, az utcagyerek boldogsága, amint két krajcáros rózsavizével nyakon öntheti az amúgy is parfümös uriasszonyságokat. Hol lesznek ezek az idén? Bementem az egyik illatszertárba azt várva, hogy ott majd feleletet fogok kapni erre az együgyű kérdésemre. Kaptam is. Igy: A most megjelent vámtarifa, meg a szeszadó jelentékenyen megnehezítette a már napi forgalomba bocsájtott kész áruk eladását, illetve a szükséges nyerstermények behozatalát. Egy üveg kölnivíz után például 60 korona adót kell fizetni. Eredeti francia parfümöket behoznunk még éppen lehetetlen. Egy üveg parfümnek nevezhető parfüm ára 4—5—600 korona között váltakozik. Természetesen készülődtünk a húsvétra és készítettünk olcsó parfümöket is. Ilyen húsvéti tömegparfüm — hogy igy fejezzem ki magam, — a legegyszerűbb szórósdugó üvegesében 20 koronába kerül. Ez azonban csak annyiban külömbözik a viztöl, hogy festve van és valamelyes szaga is van. Locsolószerünk, sajnos, nagyon kevés van és azok is drágák. Gyenge lesz nagyon ez a húsvéti locsolás — fejezte be a droguerista, — ha csak fenntröl az Isten nem segit, de ezzel a mi üzleteink nem sokra mennek. Ennyi a drogueriából. Most még ugy elgondolkodtam : A gavallér elmegy a lányosházhoz locsolni. Legalább is egy szál virágot kell adni neki és tekintettel a virág mai alacsony árára, csak három, négy gavallérnak kell locsolni menni, hogy egy elég tekintélyes összegű hozomány teljesen elfogyjon. És a húsvéti tojások, ezekre már szerény és tisztességes embernek gondolni sem szabad ... és tudja Isten azért mégis, tudom nom egyedül vagyok, aki gondol rájal Furcsa húsvét ez: milliomosok fognak locsolni és milliomos házakba fogják őket csak szívesen látni. És ezt jó lesz mindenkinek, aki locsolni akar, megszívlelni. HIREK. A Pápa és Vidéke t. előfizetőinek és olvasóinak boldog, örömteljes húsvéti ünnepeket kiván a Pápa és Vidéke szerkesztősége és kiadóhivatala. — Lapunk legközelebbi száma az ünnepek után szerdán reggel rendes időben jelenik meg. PJ. TJTLEVÉL. A trianoni úgynevezett „határvonal" jött s a falut keresztülvágta. Ami alul esett, az Magyarország maradt, ami felül került, azt Csehszlovákiára keresztelték. Kardos Péler háza a vonal fölé került. A legrosszabbkor jött a határvonal. Kiss Mihály ugyanis a hónap közepére igérle a inalac árát, aztán most külföldre sodorta az a bolond vonal, mivelhogy Kiss Mihály háza meg Magyarországba szakadt. Kardos Kéter törte a fejét, hogy mit csináljon. Végre gondolt egyet, beállított a cseh parancsnokságra : — Útlevelet kérnék. — Hová? — Magyarországba. Az irnok elnevelte magát. — Csakhogy Magyarország nagy, ha kicsire szabták is . . . Budapestre akar utazni? — Dehogy — bólog keserűen a magyar. — A negyedik alsó szomszédba a Kiss Mihályhoz, hogy megkérjem tőle a malac árát. — Szűcs Dezső választól között. Szlics Dezső, a pápai kerület nemzetgyűlési képviselője húsvéthétfőn délelőtt Békás, délután Mihályháza és Mezőlak községeket látogatja meg, ahol választói előtt beszámolót tart és ismerteti a politikai helyzetet. — Eljegyzés. Schmidt Aladár, a pápai uri fiatalság rokonszenves tagja, eljegyezte Molnár Annus úrhölgyet, dr. Molnár Imre helybeli tekintélyes ügyvéd leányát.