Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-03-22 / 66. szám

Ára 2 k©r@ísa Tizenhatodik évfolyam 66. szám. isbp Előfizetési árak: W Egész évre . . 400 K Fél évre ... 200 K Negyed évre . 10° K Egy hóra ... 55 K Egyes szám ára 2 kor. Kedd Pápa, 1921 március 22. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Pápa, Török Bálint utca 1. szám. Telefonszámok: Szerkesztőség jj Kiadóhivatal ]] Ker. Nemzeti Nyomda ítíSSS KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. XX § XX Felelős szerkesztő: NÉMETH JÓZSEF. XX Erkölcsi érzéketlenség. Hanyatló korok bélyege ez. Tünetei: az eszmények, ideálok elhomályosulnak, vagy eltorzulnak, a hit, a vallás, az erény, a becsület nélkülözhetőkké lesznek „impónderabiliák"-ká, súlytalan, számba nem jövö dolgokká válnak, mint a liberalizmus tette őket, vagy magánüggyé, mint a szociáldemokrácia tekinti őket; 'a lelkiség elvész, tömegek lelketlenné, hitetlenné válnak és az igazságok erős vára helyett a tévedések, a rögeszmék rozoga viskóiban laknak, vagy csillogó délibábokat kergetnek, mindent a gyomor szempontjából néznek. Ahol pedig a gyomor szemszögéből ítélnek meg mindent, ott a szívnek el kell némulnia, minden nemes érzelmet a szenvedélyek pusztító viharai váltanak fel; a vastag anyagiasság iszapjába ful minden, ez irányit mindent, ez zülleszt akaratot, porlaszt jellemet. Az ilyen korokban nincsenek nagy emberek, erős jellemek, acélakaratok, nincs meggyőződés, nincs elvhűség, nincs áldozatkészség. Pedig ezek a népek, a nemzetek, az országok fenntartó oszlopai. Gyönge, mindenre kapható, mindenre bedűlő embereket szül az erkölcsi érzéketlenség, akik mohón követik Falstaff mondását: erkölcs, becsület . .. lehet ezekkel hidat emelni, vasutat építeni ? Nein I Erkölcs, becsület . . . lehet ezzel milliókat, vagyont, élvezetet szerezni ? Nem I Tehát nem érnek semmit, nem kell velük törődni! Erkölcsi érzéketlenség mellett elszaporodnak a felületes elméjű emberek, a csacskafecsegők, a kicsinyes lelkek, akik társaságában a legnagyobb eszmék és ideálok is ellaposodnak; nem fejlődhet ki az emberekben a hatodik érzék: a felelősségérzet, a lelkiismeret és az ilyenek körében a legszentebb emberi jogok: a szabadság, a sajtó a gyilkos gyilkánál, a gyújtogató kanócánál nagyobb átokká válnak az emberiségre ; felelőtlenek, lelkiismeretlenek ragadják magukhoz a döntő szót, a vezérszerepet és ilyenek kontárkodnak el azutárr világtörténelmet, emberéleteket. Láttuk és látjuk ezt a jelenséget a szociálista-kommunizmusban, amely nem más, mint az erkölcsi érzék teljes hiányának a rendszere, benne látjuk minden okoskodásnál, minden becsületi bizonyításnál világosabban, hogy egyrészt az erkölcsi szempontok nem mellőzhetők, nem „imponderabiliák" azok, másrészt pedig az erkölcsi érzéketlenség mily romlásba sodor nemzeteket, kulturát és minden nemzeti értéket. Az nem lehet megnyugvásunkra, hogy hát ilyen ma a világáramlat, hogy minden nemzetben ez az irány uralkodik most. Nagy, erős szervezetek tovább bírják a mérget, nagy nemzetek tovább dacolhatnak a bennük duló bomlási tünettel, de kis nemzeteknek, ha élni akarnak, mentesíteni kell magukat az erkölcsi rothadástól. Erkölcsi megigazulás, valódi lélekbeli nemzeti reneszánsz volt Széchenyi programmjának legfőbb tartalma: „A jelenkori nemzedéknek belső megfordulása, lelki, erkölcsi megigazulásra van a legnagyobb,szüksége". Japán háborút indít a bolsevisták ellen. Bécs, márc. 21. (A MTI. magánjelentése.) A Sidney Sun feltűnést keltő hirt közöl Tokióból. Eszerint a szibériai lapok azt jelentik, hogy küszöbön áll a japánok háborúja a bolsevisták ellen. A vladivosztoki lapok nyiltan azt irják, hogy hamarosan összeütközésre kerül a sor, A támadó fél a japán. A mozik revíziója a nemzetgyűlésben. A köztársasági párt agitációja. Budapest, márc. 21. A nemzetgyűlés mai ülését negyed 12 órakor nyitotta meg Kenéz Béla alelnök. Jelenti, hogy Rassay Károly a mozgófényképszinházakra vonatkozó rendelet ügyében és Tasnádi Kovács József sürgős interpelláció elmondására kértek és kaptak engedélyt. —• Ezután harmadszori olvasásban is elfogadták az indemnitásról szóló törvényjavaslatot. Az elnök napirendi javaslata után Rassay Károly mondotta el interpellációját. A kormánynak, majd később a belügyminiszternek két rendelete jelent meg a már régebben engedélyezett mozgófényképszinházak ügyében. A kérdéssel jogi oldaláról kiván foglalkozni. A magyar rnoziipar negyedszázados múltra tekint vissza. A színházak kérdése 1915-ben törvényhozásilag rendezve lett, de ebben a mozikról nem volt szó. Igy kialakultak itt a szerzett jogok. Ehhez a rendelkezéshez V/ekerle később benyújtott egy törvényjavaslatot, de a kormány ezt visszavette. A mozijogok egy részét a kormány intézkedésére most minden kártérítés néikül el akarják venni, ami a magántulajdonnak megsértése. Véleménye szerint ez nem egyéb, mint kommunizmus. (Erre óriássi zaj tör ki, a kereszténypárti oldalról, hangos tiltakozások hangzanak el.) Ö ugy látja, hogy valójában ez az egész rendelet voltaképen az Angol-magyar filmszínház részvénytársaság érdekében jött létre. Interpellációjában kérdi a kormányt: hajlandó-e az 1920 október elsején megjelent, a mozgófénykép-üzletekről szóló rendeletének végrehajtását fölfüggeszteni addig, amig erről a nemzetgyűlés elé törvényjavaslatot terjeszt a nemzetgyűlés ? Ha pedig a kormány nem hajlandó ilyen törvényjavaslatot előterjeszteni, hajlandó-e a kérdés rendezése alkalmával a kártérítési jogot és az általános magánjogokat biztosítani? Tomcsányi Pál igazságügyminiszter azonnal válaszol. Sérelmes rendelkezést a jevaslat nem tartalmaz. A kormány el akarta kerülni a moziengedélyeknek két hónappal való meghosszabbítását és rendezni akarta, hogy a jövőben kinek lehet moziengedélye. A kormányt működésében ez a szempont vezette, hogy a mozi kulturális tényező, különösen megfelelő kezekben. A kormány exisztenciához kívánt juttatni olyan egyéneket, akik szolgálataikért bizonyos segítségre tarthattak igényt, igy a hadiözvegyeket, árvákat, stb.; továbbá különféle egyesületeket, amelyek fontos nemzeti célokat szolgálnak s amelyek eddig gyűjtésekből tartották fönn magukat, anyagi eszközökhöz kivánt juttatni. A belügyminiszter felszólította a mozi tulajdonosokat, hogy nyilatkozzanak, hogy reflektálnak-e uj mozi engedélyekre. Természetes személyek egy engedélyt kaphattak, jogi személyek egynél többet is. Megtörtént, hogy eddig jó jövödelmü ügyvédek is mozi tulajdonosok voltak. Olyan családok, amelyeknek egyedüli megélhetési forrásuk a mozi volt, továbbra is megkapták az engedélyt. Mikor a belügyminiszter felszólította a mozi tulajdonosokat, hogy nyilatkozzanak, hogy akarják-e a megújítást, mindössze tizenöten kérték azt. A miniszter 27 engedélyt adott ki, 41 engedélyt megvont és 15 nem kérte a megújítást. Az engedélyekből a közérdekű egyesületek kaptak 1—1 engedélyt, a Nyukosz és a Hadröa többet is. A rendelet magántulajdont nem érintett, mindössze a háztulajdonosok jogait korlátozta, szerzett jogokat sem érintett. Ami az interpellálónak azt a kérését illeti, hogy a kérdés rendezéséről törvényjavaslatot terjeszen a nemzetgyűlés elé, erre nincs semmi szükség, mert a rendeleti uton való intézkedés is törvényes. Ami az interpellációnak az angolmagyar filmszínház részvénytársaság ügyében tett kijelentéseit illeti, hajlandó "az ügyet vizsgálat tárgyává tenni. Rassay Károly válaszában megállapítja, hogy a kárlérités kérdésében a miniszter nem adott megnyugtató felvilágosításokat. A kivételes intézkedési hatalmat ezen a téren nem lehet igénybe venni. Tomcsányi igazságügyminiszter reflektáló szavai után a nemzetgyűlés válaszát tudomásul vette. Tasnádi Kovács József interpellációjában kérdi a belügyminisztert és az igazságügyminisztert, van-e tudomása arról, hogy Nagy György a magyarországi köztársasági párt nevében beszédet mondott, amelyben olyan kijelentéseket tett, hogy a köztársasági párt eszméje Magyarországon rövidesen győzni fog. Mit szándékozik a kormány Nagy György ellen tenni, mit szándékozik tenni az újjáéledő köztársasági párt ellen, amely a forradalmakba és a bolsevizmusba döntötte az országot. Tomcsányi belügyminiszter válaszában kijelenti, hogy még nincs tudomása a dologról, de vizsgálatot fog elrendelni és erélyesen fog eljárni. Kenéz Béla alelnök ezután rámutatva arra a produktiv munkára, amelyet a némzetgyülés legutóbbi ülésszakában végzett, jó kívánságait tolmácsolta a húsvéti szünetre menő képviselőknek. Az ülés negyed 3 órakor ért véget. Egy diplomata titokzatos öngyilkossága. Budapest, márc. 21. Megrendítő szenzációja van a farkasvölgyi temetőnek. Báró Thurn-Taxis Egon az apja sírjánál pénteken estefelé szivenlőtte magát és azonnal meghalt. A rendkívül szimpatikus, elegáns főúr a III. kerület Zsigmond-utca 38—40 szám alatt levő Esplanade-szálló V. emelet 512. számú szobájában lakott nyolc hónap óta feleségével, aki leánykori nevén Návay Margit bárónő és öt esztendős kisleányával. Thurn-Taxis Egon báró mindössze 35 éves voit és öngyilkosságának oka minden valószínűség szerint azok az anyagi zavarok, melyek életét elviselhetetlenné tették. A báró pénteken délután 3 óra tájban eltávozott lakásáról. Mintegy fél óra múlva csengett a szálló telefonja, a bárót kérte valaki a telefonhoz. A portás megmondotta, hogy már elinent, mire az erélyes férfihang — sehogyse akarván megnevezni magát — a következő üzenetet diktálta a báró részére: — A kornádi földbirtok nem kiadó, mert a kendergyár maga gazdálkodik rajta. A báróné este türelmetlenül várta férjét. Másnap délelőtt azután a főkapitányságra ment és bejelentette férje eltűnését. Kétségbeesve tért vissza szállóbeli lakására. Délután azután egy sürgős jelzésű idézést kézbesítettek neki, amelyben az I. kerületi rendőrkapitányság felhívja, hogy azonnal jelentkezzék. A bárónéval azután közölték a rendőrségen, hogy férje a farkasréti temetőben, apja sírjánál szivenlőtte magát és meghalt. A báró a háború előtt a monarchia algiri követségénél volt attasé. A forradalmak óta azonban állástalan volt és nélkülözött a nagytudásu diplomata, aki hat nyelvet is beszélt. A románok által megszállott területeken állítólag birtoka is van, azonban oda nem tudott elutazni, mert a románok nem adtak neki beutazási engedélyt. Az öngyilkosság színhelyére kiszállott rendőri bizottság intézkedésére a holttestet a törvényszéki orvostani intézetbe vitték. A nyomozás megindult. fiz uj amerikai elnök a fcsékeszerzó'dések ratifikálása ellen. Bécs, márc. 21. A Presse jelenti Washingtonból, hogy Harding elnök a következő pontokban foglalta össze külügyi politikáját: 1. Ellenzi, hogy a békeszerződést újból a szenátus elé terjesszék. — 2. Ellenzi, hogy a békeszerződéseket ratifikálják. — 3. Ellenzi, hogy Amerika a népszövetségben résztvegyen. — 4. Tanulmányozni fogja azokat a módokat, amelyekkel helyreállíthatja a békét Németországgal. fi francia államadósság. Páris, márc. 21. Az 1921. évi költségvetés szerint a francia államadósság 370 milliárd frank. Ebből fedezet van 218 milliárdra, amelyet Németországnak kell fizetnie. fi csekek „népszámlálása". B uda p e s t, márc. 21. A csehek, hogy az antant előtt a Felvidékre vonatkozó jogaikat igazolhassák, uj népszámlálást rendeltek el a Felvidéken s ezt a legnagyobb erőszakkal vitték keresztül. A magyar köztisztviselőket azzal terrorizálták, hogyha cseh-szlovákoknak nem vajlják magukat, elvesztik állásukat. A zsidót, ha tótnak vallotta magát, cseh-szlováknak irták be, ha magyarnak, akkor zsidónemzetiségünek vették. Akinek csak a nagyapja is tót volt, azt cseh-szlováknak vették. Pozsonyban a német és magyar nyelvű keresztényszociálista lapokat, amelyek felszólaltak a visszaélések ellen, beszüntették. A felvidéki községekben azt a hirt terjesztették, hogy abban az esetben, ha magyaroknak állapíttatnak meg, Magyarországhoz csatolják őket, ahol rögtön elveszik tőlük vagyonuk egynegyed részét. Pozsonyban a népszámlaló biztosok utasítást kaptak arra, hogy Pozsonyban csak 15 százalék magyarságot mutassanak ki. Hasonló hirek érkeznek Kassáról is. fi felsösziléziai népszámlálás. Berlin, márc. 21. (Wolff). ATaegliche Rundschau szerint a sziléziai népszavazás alkalmából különösen a keleti határkerülctben a lengyelek igen erőszakosan viselkednek. Pleszben gyujtogatással és bombavetéssel élpuszutották négy barakkot, ahol irodákat helyeztek el és ahol a szavazásra jogosultak laktak. Éjszakánként fegyverrel lövöldözik a német lakók házait. Plessben megtámadtak egy német automobilt. Egy embert megöltek, ötöt megsebesítettek. Közel kerületben egy német tanítót meggyilkoltak. Rybnik kerületben a szavazási rendőrség egy őrmesterét orvul lelőtték. A vasút mentén fegyveres banditák megzavartak egy társas összejövetelt. A szavazási rendőrség