Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)
1921-03-18 / 63. szám
f V Tizenhatodik évfolyam 72. szám. Egész évre . . Fél évre . . . Negyed évre . Egy hóra . . . Egyes szám ára 2 kor, Csütörtök Ára 2 korona Pápa, 1921 március 18. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Pápa, Török Bálint utca 1. szám. Telefonszámok: Szerkesztőség jj Kiadóhivatal II Ker. Nemzeti Nyomda sTx KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. KM I KK Felelős szerkesztő: NÉMETH JÓZSEF. KK Pénzügyi terveink a valóságban. 1. A pénzügyminiszter tervbe vette az állampapírok kamatainak 4 százalékra, sőt egy másik verzió szerint 3 százalékra való csökkentését. Az első esetben a csökkentés a 6 és részben í az 5 és fél százalékos hadikölcsönöket érné, mig a második esetben ez a kamatredukció a 4 százaiékos háború előtti címletekre is vonatkoznék. A hadirokkantak, özvegyek és árvák, továbbá közszolgálati alkalmazottak részére a pénzügyminiszter a hadikölcsön helyett egy 5 százalékos papirt óhajt adni. 2. Különleges eljárásban óhajtja részesíteni a pénzügyminiszter a lombard hadikölcsönöket. Ö maga is belátja, hogy a legnagyobb igazságtalanság volna a hadikölcsön tulajdonosokat megillető szelvénykamatot csökkenteni, másrészről őket arra kényszeríteni, hogy a lombard kamatokat teljes mértékben fizessék a pénzügyminiszternek. A kérdés nemzetgazdasági szempontból nagyon i fontos. A hadikülcsönök egy része áltag 75 százalékkal lombadirozva van. Kamathátralék folytán (nevezetesen a proletárdiktatúra idejéből származó kamatok folytán) a lombard tariozások i még magasabbak. Éppen a különös I figyelmet érdemlő intézmények és kisemberek vették annak idején igénybe a lombard segélyével való hadikölcsön jegyzését. A szelvénykamatoknak szándékolt csökkentése azt idézné elő, hogy ezen szQlvénykamatok nem volnának elegendők a bankoknak fizetendő kamatok kifizetésére. Ilyképen a hadikölcsön tulajdonosok nemcsak hogy mindent elveszítenének, hanem még ezenkívül a bankoknak örökös adósaivá válnának. Egy ilyen pénzügyi intézkedés még rosszabb helyzetet teremtene, mint a proletárdiktatúra alatt történt teljes megsemmisítése a hadikölcsönuelc, mert ott legalább a hadikölcsönnel együtt megszűnt a hadikölcsönt terhelő banktartozás is. Éppen azért a pénzügyminiszter külön intézkedést tervez a lombardirozott hadikölcsönök részére. Ugy látszik, hogy a hadikölcsön tulajdonosokat sorsjegyekkel akarja kárpótolni. . Programm beszédjéből azonban e tekintetben bővebbet nem lehet megállapítani. 3. Maga a pénzügyminiszter a kamatok redukcióját igazságtalannak és kegyetlennek mondja. Mindazonáltal szükségesnek tartja az állam pénzügyeinek szanálása érdekében. Pedig ezzel icsak csekély megtakarítást érhet el. Az 1920. szeptember havában előterjesztett költségvetés 20 és 21 milliárd kiadás mellett körülbelül 10 milliárd deficittel számol. Maga a pénzügyminiszter folyó évi február hó 17-én a ,Neues Wiener Tagblalt"-ban megjelent cikkének tanulsága szerint a költségvetési hiányt 12 milliárdra taksálja. Ehhez képest feltehető, hogy az évi kiadások 25—30 milliárdra ragnak. Nagymagyarországban körülbelül 18 milliárd korona értékil hadikölcsön adatolt ki. Csonkamagyarország természetszerűleg csak azoa hadikölcsönök megfizetésére kötelezhető, mely hadikölcsönökkel saját állampolgárainak tartozik. Ezenfelül kisebb tételt képeznek azon hadikölcsönök, melyek a régi érietemben vett külföldön vannak. Többet senki sem kívánhat, mert az utódállamok a békeszerződés értelmében saját polgáraikkal szemben saját maguk szavatolnak. Ha már most igen bőségesen számítva feltételezzük, hogy CsonkaMagyarország és a régi értelemben vett külföld területén 12 milliárd hadikölcsön található, az esetben is az áiíam megtakarítása a 1 és 3 százalékos kamatredukció mellett legfeljebb kerek 300 milliót tehet ki. Ez a 300 milliós külömbözet a gyakorlatban még jelentékenyen csökken és pedig a rokkantak, özvegyek, árvák és közszolgálati alkalmazottak részére teendő engedmények következtében, továbbá lombardirozott hadikölcsön fejében adandó sorsjegyek folytán, végül azáltal is, hogy a liadikölcsön-kamatokkal különböző adók járnak (jövödelmi, kereseti adó, stb.), amelyek a szelvénykamatok csökkentése következtében elmaradnak. Végeredményben tehát egy látszólagos 100—150 milliós megtakarítást ér el az állam. Látszólagos azért, mert az a nagy gazdzsági megrázkódtatás, mely ezen kamatredukció következménye,csak növelni fogja az általános bizalmatlanságot az állammal bankokkal és takarékpénztárakkal szemben és igy a jövőben az adóviselési képességet is erősen befolyásolja. Az állam a szelvénykamat megrövidítése folytán kiadásainak 1—2, legjobb esetben 3—4 százalékát takarítja meg, ezzel szemben azonban magára vonja vonja államcsődnek összes ódiumát, mert nem hihető, hogy a jövőben akadjon valaki, aki egy belső dllamkölcsönt jegyezzen. Hogy a nagy pénzintézetek ma ezt még nyíltan ki nem jelentik, ennek oka másut keresendő. Egy belső kölcsön csúfos kudarca rendkívül meg fogja nehezíteni egy esetleges külföldi kölcsön felvételét. A pénzintézetekkel szemben szükségképpen mutatkozó bizalmatlanság, amely első sorban a vidéki pénzintézetek, a biztosító társaságok ellen fog irányulni, oda fog vezetni, hogy a készpénz thezauráldsa és a készpénzvagyon elrejtése még nagyobb mélyet fog ölteni, vagy pedig elveszi a népnek a takarékosság iránti józan érzékét. Nemzetgazdasági szempontból ez is rendkívül súlyos kárt jelent. (Folyt. Itöv.) A pénzügyminiszter öt törvényjavaslatát elfogadta a nemzetgyűlés. Budapest, márc. 17. A nemzetgyűlés folyosóján ma délelőtt az a hír terjedt el, hogy a délelőtti üléímek nevezetes eseménye lesz: Teleky Pál gróf miniszterelnök, vagy Gratz Gusztáv dr. külügyminiszter, esetleg mindketten behatóan nyilatkoznak a brucki tárgyalások eredményéről. A nemzetgyűlés ülését háromnegyed 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. Bejelenti, hogy Reök Iván képviselő levélben bejelentelte, hogy képviselői mandátumáról lemond. A nemzetgyűlés a belügyminisztert megbízta a választások kiírásával. Bejelenti továbbá, hogy Szabó József és Karaffiáth Jenő sürgős interpellációra kértek és kaptak engedélyt. Az interpellációkra 8/r2 órakor tér át a Ház. Ezután a nemzetgyűlés harmadszori olvasásban elfogadta a tegnap tárgyalt pénzügyminiszteri javaslatokat. A kiviteli engedélyekről szóló 1920. évi XIII. t.-c. kiegészítése tárgyában kiadott pénzügyminiszteri rendeletről a pénzügyi bizottság jelentését Erödi-Harrach Béla előadó ismertette. A javaslatot a Ház ugy általánosságban, mint részleteiben vita nélkül elfogadta. Ezután áttértek a kincstári haszonrészesedésről szóló törvényjavaslat tárgyalására, amit Erödi-Harrach Béla előadó ismertette. A javaslatod ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadták. Ezután a fegyver- és vadászati adóról szóló törvényjavaslat tárgyalása következett. Eőrffy Imre előadó ismertette a törvényjavaslatot. A javaslatnak két célja van, egyik célja a vadászati és fegyver-adó felemelése, a másik célja pedig a kihágások után megállapított büntetések mérvének felemelése. Az általános vita során Drózdy Győző azt javasolta, hogy az adót ne egyének szerint, hanem a földbirtok nagysága szerint vessék ki. A javaslatot általánosságban elfogadja. — Ezután Karaffiáth Jenő szólalt fel. A javaslatoknak ilyen gyors tempóban való tárgyalása aggodalmat kelt benne. Határozati javaslatot terjeszt elő, hogy utasítsa a nemzetgyűlés a pénzügyminisztert, hogy a modern vívmányoknak megfelelően szerkesztett törvényjavaslatokat terjeszszen a fegyver és vadászati adóról sürgősen a nemzetgyűlés elé. Ezután Csernyus Mihály a házszabályok alapján kér szót személyes kárdósöán és reflektál Bdrla-Szabó Józsefnek a nemzetgyűlés legutóbbi ülésén őreá vonatkozólag tett kijelentésére. Reicht Richárd szükségesnek tartja, hogy a vadászati adót progresszív alapon vessék ki. Hegedűs pénzügyminiszter felszólalása után Karaffiáth Jenő határozati javaslatával a nemzetgyűlés általánosságban, majd Schandl Károly, Eőrffy Imre, Szalóky Jenő és Drózdy Győző felszólalása után részleteiben is elfogadta a törvényjavaslatot. Következett a gyujtószeradóról szóló törvényjavaslat tárgyalása. A törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben vita nélkül elfogadták, úgyszintén a munkaadók által az alkalmazottak nyugdijalapjára adott adományok adómentességéről szóló törvényjavaslatot is. Ezután áttértek a hadiváltságról szóló törvényjavaslat tárgyalására. A javaslathoz elsőnek Perlalcy György szólalt fel és határozati javaslatot terjesztett elő, miszerint utasitsa a nemzetgyűlés a honvédelmi minisztert, hogy zárt határidőn belül terjeszen be jelentést a nemzetgyűlés elé a/okról az alapokról, amelyeket akár idehaza, akár a fronton a háború alatt a hadiárvák, özvegyek és rokkantak felsegélyezésére gyűjtöttek, továbbá utasitsa a nemzetgyűlés a népjóléii minisztert, hogy a hadiárvák neveltetési járulékainak rendezéséről sürgősen terjesszen be törvényjavaslatot. - Huszár Károly szerint a javaslat csak előleg azoknak a tartozásoknak lerovására, amelyekkel a háború szerencsétlenjeinek tartozunk. Örömmel üdvözli a törvényjavaslatot, amelyben mélységes szociális igazság érvényesül. Köszöni a pénzügyminiszternek, hogy ilyen hamar beterjesztette ezt a törvényjavaslatot. Benárd Ágoston népjóléti miniszter kijelenti, hogy a hadiárvák, özvegyek és rokkantak ellátásának reformjáról szóló törvényjavaslat készen van. A tegnapi minisztertanács elhatározta ezek illetményei kifizetésének decentralizálását. Szilagyi Lajos általánosságban elfogadja a törvényjavaslatot. Határozati javaslatot terjesztett elő, amely szerint utasitsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy a hadiözvegyek, árvák és rokkantak illetményeinek összegét állapítsa meg és ezt elsősorban a hadiérdek ellen vétettek, másodsorban az országra veszélyes elemek és harmadszor a háború következtében meggazdagodottak terhére hajtsa be. Az elnök napirendi inditványa után áttértek az interpellációkra. — Szabó József az összkormányhoz intézte interpellációját. A nyomdásztrájk csak egy része annak a sztrájknak, amelyet a szociáldemokrata szakszervezetek előkészítettek. A keresztényszociálista szakszervezetektiltakoztak az ellen, hogy a politikai sztrájkban részt vegyenek. Felhívja a kormány figyelmét arra a körülményre, hogy a szociáldemokrata szakszervezet terrorja következtében 500 vasöntö munkás kenyér nélkül maradt s az a veszély fenyeget, hogyha igy folynak a dolgok tovább, két-három hét alatt 20—30 ezer vasmunkás marad kenyér nélkül. Interpellációjában kérdi a kormányt, van-e tudomása az esetről és mit szándékozik tenni a munka szabadsága érdekében a szakszervezetek terrorja ellen. Gróf Teleky Pál miniszterelnök válaszában kijelenti, hogy az esetet nagyjából ismeri s meggyőződése az, hogy a szociáldemokrata szakszervezetek helytelenül, sőt jogtalanul jártak el. Különben ugy értesült, hogy a gyártulajdonosok kijelentették, hogy a vasöntők munkába állása után hajlandók béremelési tárgyalásokba bocsátkozni. Az ülés háromnegyed három órakor ért véget. Tilos a Himnusz éneklése Hassán. Kassa, márc. 17. A Magyar Kisgazda Földműves és Iparos Párt Szentivdnyi József és Körmendy Ákos országgyűlési képviselők tiszteletére teacstélyt rendezett. Az esti órákban a hangulat már tetőpontra hágott és egyszerre énekelni kezdték a Himnuszt. Erre megjelent Faltin főkapitány és felszólította a résztvevőket, hogy hagyják abba a Himnusz éneklését. Ez nem ment simán, mert a felháborodott kedélyeket csak nagy nehezen lehetett lecsillapítani. Faltin erre kiment a teremből, értesítette a rendőrséget, ahonnan mindjárt kivonult a készültség, amely a termet kiürítette. Rpponyl és Rákosi Makóra mennek. Budapest, márc. 17. Makó város képviselőtestülete díszpolgárává választotta Apponyi Albert grófot és Rákosi Jenőt. A város felkérte az uj díszpolgárokat, hogy személyesen vegyék át az ünnepi közgyűlésen díszpolgári okleveleiket. Ugy Apponyi, mint Rákosi megígérték, hogy a május elején tartandó díszközgyűlésre Makóra utaznak. Április ZG-án kezdik meg a pénz kicserélését. Budapest, márc. 18. Mint értesülünk, a pénz kicserélésére vonatkozólag minden intézkedés megtörtént és április 26-án kezdetét veszi ugy a fővárosban, mint a vidéken a pénzkicserélés. A köztisztviselők május 1-én részben már uj pénzt kapnak. A pénzkicserélés műveletét nyugdíjas állami és vasúti tisztviselők fogják teljesíteni, akik ezért havi 1000 korona fizetést és 100 korona nyugdijat kapnak.