Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-09-29 / 220. szám

4. PÁPA ÉS VIDÉKÉ 1921 szeptember 29, Bács mint semleges nemzetközi szabad város Bécs, szept. 28. Érdekes ötlettel lép elő Sava Stankoff, a bolgár államvasutak volt igazgatója és szófiai iparkamara elnöke. Stankoff — aki egyúttal a bolgár ipar és szállítási társaság vezérigazgatója — cikket irt a „Bulgarischer Wirtschaftsblock" cimü gazdasági folyóiratba Bécs kereskedelmi jelentőségéről. Stankoff elnök megállapítja, hogy Bécs kereskedelmi jelentősége egyáltalán nem csökkent az osztrák császárság összeomlásával, sőt lényegesen emelkedett. Bécs ma a kelet és délkelet felé irányuló kereskedelem gócpontja és kapuja. Minden forgalom Bécsen at bonyolódik le, sőt a balkáni államok számára azt jelenti, A tisztviselők segélyezése. A hivatalos lapban már törvény alakjában jelent meg az az akció, melyet a pár napra összehívott s azóta már megint elnapolt nemzetgyűlés tervezett és hajtott végre a közalkalmazottak nehéz anyagi helyzetének megjavítására. A segítség mértéke nem olyan nagy, mint azt az optimisztikus újságcikkek előre tudni vélték. Nem a drágasági segélyt emelték fel 200 százalékkal és a f. é. április hónapja óta nem adott rendkívüli segélyt száz százalékkal, hanem csupán a duplájára emelt rendkívüli segélynek további hat hónapra való engedélyezéséről és egy egyszeri beszerzési segély adományozásáról meg a családi pótlék 100 százalékkal való felemeléséről van szó. Ez sem megvetendő segítség, de a mai súlyos anyagi és gazdasági viszonyok közepette a tisztviselők a helyzet lényeges javulását inkább a törvény utolsó rendelkezéseinek teljes értékű végrehajtásától: a kedvezményes ellátásnak nagyfokú kiterjesztésétől és az ingyenes gyógykezelés és gyógyszerellátástói remélhetik. Az uj, imdemnitást engedélyező törvény értelmében egyébként a kormány felhatalmazást nyer, hegy a közszolgálati tisztviselők és egyéb alkalmazottak: nyugdíjas özvegyek és árvák részére, valamint a hivatásos állományból származó katonai nyugdijasok, havidijasok özvegyei és árvái részére a kormányrendelet alapján 1921. április, május, junius hónapokra engedélyezett rendkívüli segélyt még további hat hónapra, vagyis 1921. október, november, december és 1922. január, február és március hónapra engedélyezhesse. A segély összege az eddiginek kétszerese lesz. A nemzeti hadsereg, a csendőrség és államrendőrség tagjai részére engedélyezett átszervezési, karhatalmi és készenléti együttes pótdijakat ugyancsak ujabb hat hónapra folyósítják. Ezen együttes pótdijak összegének az emiitett hat hónapra szóló arányát a honvédelmi miniszter a belügyminiszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértőleg állapítja meg. A rendkívüli segély élvezetében álló közszolgálati tisztviselők, nyugdíjas özvegyek és árvák részére az emiitett rendkívüli segélynek 1921. évi szeptember havi (tehát még a fel nem emelt) összegének háromszorosát kitevő egyszeri beszerzési segélyt kapnak. Ugyanilyen összegű beszerzési segélyt enged a törvény a nemzed hadsereg és az amit azelőtt Konstantinápoly jelentett számukra. — Bécsnek szabad kikötővé való fejlesztése — folytatta tovább Stankoff elnök — különösen amerikai és angol körök terve, mindkét ország keleteurópai kereskedelmét Bécs utján és közvetítésével bonyolítja le. Az amerikaiak azzal Is foglalkoznak, hogy ebben a nemzetközi semleges szabadvárosban gyárakat építenek, mert hazai gyártelepeik igen távol esnek a keleteurópai forgalomtól. Stankoff elnök ezután azzal fejezi be érdekes cikkét, hogy a Balkán államoknak saját érdekükben áll ezt a tervet minden erejükből támogatni. államrendőrség ama tagjai részére, akik átszervezési, karhatami és készenléti együttes pótdijat élveznek. Mindazok a közszolgálati tisztviselők, nyugdijas özvegyek és árvák, akiknek a hatályban álló jogszabályok alapján családi pótlékra igényük van, ezt a családi pótlékot az 1921. év negyedik negyedétől (október elsejétől) kezdve kétszeres összegben kapják meg. Ebben a kedvezményben "a nemzeti hadsereg havidíjasai, altiszti állományból származó nyugdíjasai, a csendőrség havidíjasai, altisztjei és nyugdíjasai, valamint az államrendőrség őrszemélyzetének tagjai is részesülnek. E pénzbeli segélyen kívül a kormány felhatalmazást nyert a kedvezményes ellátásra igényjogusult közalkalmazottak részére rendeleti uton megállapítandó keretben és módozatok mellett ruhaszövetet, cipót és fehérneműhöz szükséges anyagot kedvezményes áron kiszolgáltatni. A közalkalmazottak betegség esetén leendő ingyenes gyógykezelése és gyógyszerellátása végett a törvény egy Országos Tisztviselői Betegsegélyző Alap létesítésére hatalmazza fel a népjóléti és munkaügyi minisztert. Az alap törzsét az állam adja egy öszszegben, gyarapításra pedig a közalkalmazottak havi összes illetményeinek 2 százalékát vonják le. Az alap nyújtotta gyógykezelési segélyben a közalkalmazottak családjai is részesülhetnek. Végül a törvény 20 millió koronát engedélyez arra a célra, hogy abból a külön státusba sorozott birák és ügyészek, a bírósági fogalmazói segédszemélyzet tagjai hat hónapon keresztül a nyugdíjba be nem számitható működési pótlékot kapjanak. Bukarest és Belgrád készek az erélyes föllépésre. London, szept. 28. A Reuter-ügynökség értesülése szerint a szövetséges kormányokhoz már megérkezett Bukarest és Belgrád válasza, amelyben az illetékes kormányok készségüket jelentik ki, hogy erélyesen közreműködnek a trianoni békeszerződés végrehajtása és a nyugat-magyarországi vidék békéjének helyreállítására. Londonban ennek az állásfoglalásnak nagy jelentőséget tulajdonítanak, mert a kisántánt közreműködését mindig fontosnak tartották a Duna-medence békéjének szempontjából. Nyugat-Magyarország gazdasági helyzete és a csempészet oka. Az a gazdasági kapcsolat, mely Nyugat-Magyarország és Ausztria között fennáll, messze múltba nyúlik vissza, támogattatva azon vonatkozásban, hogy minél nagyobb mérvben elégíthesse ki Magyarország a kevésbbé termelő Ausztriát. Magyarország az 1914. évi statisztikai adatok szerint élelmicikkekben, gabonanemüekbeu, takarmány és nyersterményekben, állatokban stb. összkivitelének mintegy 72 és fél százaikét Ausztriába helyezte el, az volt az a piac, amely Magyarországból táplálkozott és tartotta Jen« magát. A háború következtében a helyzet megváltozott, a gazdasági kapcsolatot szigorú rendszabályok, különösen a forgalom kötöttsége lazították. A háború megszűnése után, de már 1917-ben is olyan jelenségek mutatkoztak, amelyek szükségessé tették Magyarország gazdasági jövője és élelmezése érdekében azt, hogy csak azon terményeket engedjék át Ausztriába, melyekben feleslegeink vannak. Nyugat-Magyarország népe ebben a gazdasági kapcsolatban vezető szerepet játszott egyfelől a nyelvi közösség révén, amely nem volt és ma sem mentes az érzelmi közösségtől, másfelől azon gazdasági ráutaltság folytán, hogy produktumait nem volt képes magyar piacon elhelyezni. Nyugat-Magyarország lakossága tehát nem tudott beletörődni abba, hogy Ausztriával fennálló gazdasági kapcsolat ^máról-holnapra megszüntettetek s viszont a magyar termékek és terményekre ráutalt Ausztria sem várhatta »eezetett kehekkel azt a sorsöt, amelyet' számára a nincstelenség kijelölt. A gazdasági szálak és az ezeken felépült politikai célirányok kölcsönös szervezkedése kényszeritették ezen területeket, a csempészet utján igyekeztek a fennálló kapcsolatot fenntartani és erősbbiteni. Nyugat-Magyarország lakossága a vállalkozás jövedelmezőségénél fogva is készséggel szolgálta a szomszéd Ausztria érdekeit, különösen nagy mennyiségben csempészett át élő állatokat, mint szarvasmarha és lovat, gabonanemüeket, tejterméket és tojást. Amig az állatforgalom az 1919 év őszén a vásárlási engedély rendszeres megszüntetése által az u. n. Anschluss területre lehetővé nem tétetett, kisebb mérvben folyt az állatcsempészet, azután azonban mód nyílott arra, hogy a Dunántul vármegyéiből összevásárolt szarvasmarhák, lovak, az u. a. Anschlussterületre bevitessenek, amelynek egymillió kat. holdat kitevő összterületé* akkora állatállomány halmoztatott igy fel, hogy a mezőgazdasági művelés alatt álló 650.000 kat. hold területnek mindé* egyes holdjára jut egy szarvasmarha vagy ló. A mezőgazdasági termelés ezen a területen immár a harmadik esztendeje a nagy állatállomány fenntarthatásának követelményeihez igazodik, csupán csak ezen á/'amányához igazodik, csupán csak az' állatok számára termel, de ebből sem termelhet eleget és igy kényszerítve volt és van takarmánynemüeket, kenyérgabonát és erőtakarmányt Magyarország egyéb helyeiről bevinni és ezzel az állatállomány takarmányozását biztosítani. Amint leküzdötte a határőrség ellenőrzésével előállott nehézségeket és szakadatlanul szállított Ausztriának, épugy leküzdötte a gabona szabad forgalmát, mozgását gátló kormányhatósági rendelkezé-